Magyar Horgász, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1970. január / 1. szám
a Közgyűlés — abból az elvből kiindulva, hogy ezen vizek és halállományuk az állam tulajdona, de a halászati jogot a területileg illetékes HTSZ gyakorolja — szükségesnek tartja, hogy ezeket a vizeket és halállományukat a jó gazda gondosságával kezeljék és gyarapítsák. Ha ez megvalósul, a horgászati lehetőségek iránti fokozott igény sem teszi feltétlenül szükségessé, hogy a vizek hasznosításában — hacsak társadalompolitikai indok nem forog fenn — változás történjen. A Közgyűlés szükségesnek tartja azonban, hogy a horgászati igényeket mindkét fél részére elfogadható módon kielégítsék. A Közgyűlés helytelennek tartja, hogy azon vizek halasítási kötelezettségét — ahol a horgászat is megengedett — túlnyomó többségében a horgászok befizetéséből eszközlik. Ha azt akarjuk, hogy a horgászok és halászok egyaránt megtalálják számításukat, akkor mindkét félnek a fogási eredmények bizonyos arányában kell áldozatot vállalnia. Ennek érdekében a Közgyűlés a vezető szerveket az alábbi álláspont képviseletére utasítja: — Ezen vizek halállományának fejlesztése, a horgászok fogási eredményének javítása érdekében, nem zárkózhatunk el a területi engedélyek ára megvizsgálásának kérdése elől. Közös érdekünk, hogy ezen vizek halgazdagsága rendszeresen és állandóan fejlődjék, a területi engedélyek díja és az esetleges áremelésből befolyó összeg azonban kizárólag halasítási célokat szolgálhat. Az adott területen befizetett horgászdíjakat az adott terület halasítására kell fordítani; — a telepítés megtörténtének társadalmi ellenőrzése érdekében el kell érni, hogy a területileg illetékes horgász szervezet képviselőjét a halasításhoz meghívják; — tárgyalásokat kell folytatni a HTSZ-ekkel, egyes vízszakaszokon — főként a fő horgászidényben — a halászat szüneteltetése, illetve korlátozása érdekében. Vitás esetekben kérni kell az OHF döntését; — a Közgyűlés felkéri az OHF-et, hogy a halászzsákmány bizonyos arányában az üzemtervekben írjon elő halasítási kötelezettséget a HTSZ-ek részére, saját erőforrásuk terhére. II. A Közgyűlés — meghallgatva a Szövetség és szervezeti munkájáról, szervezeti életéről és helyzetéről szóló jelentést — szükségesnek tartja a MOHOSZ Alapszabályának új alapokon történő kidolgozását. Az Alapszabály-tervezet — az új egyesületi Tvr. és annak végrehajtási utasítása alapján — biztosítja: a) a demokratikus centralizmus elvének érvényesülését, mind a szervezeti felépítésben, mind a jogok és hatáskörök rendezésében és a szervek működésében. Az egyesületek jogi személyiségéből kifolyóan "biztosítja a szervek nagyobb szervezeti-gazdasági önállóságát. d) Nagy folyóvizeink A Közgyűlés aggodalommal állapítja meg, hogy nagy folyóvizeink (Duna, Tisza, Kőrösök) halállománya egyre inkább csökken. Szükségesnek tartja a folyóvizek halasítása kérdésének az eddigieknél behatóbb tanulmányozását és a halasítás fejlesztését, valamint a halak ívási lehetőségének mesterséges úton történő biztosítását. Felkéri az illetékes állami szerveket a szükséges intézkedések mielőbbi megtételére. e) A Halászati Alap gazdálkodása A Közgyűlés úgy véli, hogy az Alapba befolyó összegeket elsősorban a ragadozó halfajok tenyésztésére és fokozott telepítésére, a nagy folyóvizek halasítása kérdésének megoldására, új horgászvizek létesítésével kapcsolatos beruházásokra kellene fordítani, nem pedig esetenkénti halasítási segélyekre, amelyeknek hatása egy-két éven belül megszűnik. A halasítási segélyeket főként a természeti csapások — árvíz, téli halpusztulás — ellensúlyozására, új vízterületek halasítására, továbbá elhanyagolt vizek rendbehozására volna célszerű felhasználni. A Közgyűlés ezért felkéri az Országos Halászati Felügyelőséget a Halászati Alap felhasználására vonatkozó új koncepció kidolgozására. f) A természetes vizek halállományának megvédése A Közgyűlés szükségesnek tartja a természetes vizek halállományának jobb megőrzését, megvédését. A halállomány megvédése elsősorban a vizet használó szerv feladata. A horgász szervezetek — társadalmi ellenőreik révén — nyújtsanak a halvédelemhez az eddigieknél nagyobb és szervezettebb segítséget. A Közgyűlés felkéri az illetékes állami szerveket a halőri jogszabályok mielőbbi elkészítésére és a szabálysértések megtorlására. Felhívja a horgász szervezeteket a szabálytalanságot elkövetett horgászok következetes fegyelmi felelősségre vonására; b) a vezető szervek összetételénél juttassa érvényre az arányos képviseleti elvet; c) a nagy egyesületeken belül — amennyiben ezek kisebb egységekre válása gazdasági vagy az okokból nem lehetséges — ki kell alakítani az 1. üzemi csoportokat, 2. területi csoportokat. d) A választások rendjében át kell térni a 4 évenkénti időszakokra, oly módon, hogy ugyanabban az évben előbb az egyesületeknél, majd azt követően az intéző bizottságoknál, végül pedig a Szövetségnél kerüljön sor a tisztújításra. Az űze- Alagsszalság 2