Magyar Horgász, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1970. január / 1. szám

a Közgyűlés — abból az elvből kiindulva, hogy ezen vizek és halállományuk az állam tulajdona, de a halászati jogot a területileg illetékes HTSZ gyakorolja — szükségesnek tartja, hogy ezeket a vizeket és halállományukat a jó gazda gondossá­gával kezeljék és gyarapítsák. Ha ez megvalósul, a horgászati lehetőségek iránti fokozott igény sem teszi feltétlenül szükségessé, hogy a vizek hasz­nosításában — hacsak társadalompolitikai indok nem forog fenn — változás történjen. A Közgyűlés szükségesnek tartja azonban, hogy a horgászati igényeket mindkét fél részére elfo­gadható módon kielégítsék. A Közgyűlés helytelennek tartja, hogy azon vi­zek halasítási kötelezettségét — ahol a horgászat is megengedett — túlnyomó többségében a hor­gászok befizetéséből eszközlik. Ha azt akarjuk, hogy a horgászok és halászok egyaránt megtalál­ják számításukat, akkor mindkét félnek a fogási eredmények bizonyos arányában kell áldozatot vállalnia. Ennek érdekében a Közgyűlés a vezető szerve­ket az alábbi álláspont képviseletére utasítja: — Ezen vizek halállományának fejlesztése, a horgászok fogási eredményének javítása érdeké­ben, nem zárkózhatunk el a területi engedélyek ára megvizsgálásának kérdése elől. Közös érde­künk, hogy ezen vizek halgazdagsága rendszere­sen és állandóan fejlődjék,­­ a területi engedélyek díja és az esetleges ár­emelésből befolyó összeg azonban kizárólag hala­sítási célokat szolgálhat. Az adott területen befi­zetett horgászdíjakat az adott terület halasítására kell fordítani; — a telepítés megtörténtének társadalmi ellen­őrzése érdekében el kell érni, hogy a területileg illetékes horgász szervezet képviselőjét a halasí­­táshoz meghívják; — tárgyalásokat kell folytatni a HTSZ-ekkel, egyes vízszakaszokon — főként a fő horgászidény­ben — a halászat szüneteltetése, illetve korláto­zása érdekében. Vitás esetekben kérni kell az OHF döntését; — a Közgyűlés felk­éri az OHF-et, hogy a ha­lászzsákmány bizonyos arányában az üzemtervek­ben írjon elő halasítási kötelezettséget a HTSZ-ek részére, saját erőforrásuk terhére. II.­ ­ A Közgyűlés — meghallgatva a Szövetség és szervezeti munkájáról, szervezeti életéről és hely­zetéről szóló jelentést — szükségesnek tartja a MOHOSZ Alapszabályának új alapokon történő kidolgozását. Az Alapszabály-tervezet — az új egyesületi Tvr. és annak végrehajtási utasítása alapján — biztosítja: a) a demokratikus centralizmus elvének érvé­nyesülését, mind a szervezeti felépítésben, mind a jogok és hatáskörök rendezésében és a szervek működésében. Az egyesületek jogi személyiségéből kifolyóan "biztosítja a szervek nagyobb szervezeti-gazdasági önállóságát. d) Nagy folyóvizeink A Közgyűlés aggodalommal állapítja meg, hogy nagy folyóvizeink (Duna, Tisza, Kőrösök) halállo­mánya egyre inkább csökken. Szükségesnek tart­ja a folyóvizek halasítása kérdésének az eddigiek­nél behatóbb tanulmányozását és a halasítás fej­lesztését, valamint a halak ívási lehetőségének mesterséges úton történő biztosítását. Felkéri az illetékes állami szerveket a szüksé­ges intézkedések mielőbbi megtételére. e) A Halászati Alap gazdálkodása A Közgyűlés úgy véli, hogy az Alapba befolyó összegeket elsősorban a ragadozó halfajok te­nyésztésére és fokozott telepítésére, a nagy folyó­vizek halasítása kérdésének megoldására, új hor­gászvizek létesítésével kapcsolatos beruházá­sokra kellene fordítani, nem pedig esetenkénti ha­lasítási segélyekre, amelyeknek hatása egy-két éven belül megszűnik. A halasítási segélyeket fő­ként a természeti csapások — árvíz, téli halpusz­tulás — ellensúlyozására, új vízterületek halasí­tására, továbbá elhanyagolt vizek rendbehozására volna célszerű felhasználni. A Közgyűlés ezért felkéri az Országos Halászati Felügyelőséget a Halászati Alap felhasználására vonatkozó új koncepció kidolgozására. f) A természetes vizek halállományának megvédése A Közgyűlés szükségesnek tartja a természetes vizek halállományának jobb megőrzését, megvé­dését. A halállomány megvédése elsősorban a vizet használó szerv feladata. A horgász szervezetek — társadalmi ellenőreik révén — nyújtsanak a hal­védelemhez az eddigieknél nagyobb és szervezet­tebb segítséget. A Közgyűlés felkéri az illetékes állami szerveket a halőri jogszabályok mielőbbi elkészítésére és a szabálysértések megtorlására. Felhívja a horgász szervezeteket a szabálytalanságot elkövetett hor­gászok következetes fegyelmi felelősségre voná­sára; b) a vezető szervek összetételénél juttassa ér­vényre az arányos képviseleti elvet; c) a nagy egyesületeken belül — amennyiben ezek kisebb egységekre válása gazdasági vagy az okokbó­l nem lehetséges — ki kell alakítani az 1. üzemi csoportokat, 2. területi csoportokat. d) A választások rendjében át kell térni a 4 évenkénti időszakokra, oly módon, hogy ugyan­abban az évben előbb az egyesületeknél, majd azt követően az intéző bizottságoknál, végül pedig a Szövetségnél kerüljön sor a tisztújításra. Az űze- Alagsszalsá­g 2

Next