Magyar Horgász, 2019 (73. évfolyam, 1-12. szám)
2019. július / 7. szám
SZÖVEG: FARKAS CSABA KÉP: SALLAI ZOLTÁN, PUSZTAI GÁBOR Tíz példánytól származnak De miképp is került be hozzánk a pisztrángsügér? Dr. Pintér Károly halkutatótól, halászati szakértőtől - aki Magyarország halai c. kötetében is taglalja e témát - tudjuk: európai betelepítése Max Borne halbiológus nevéhez fűződik. Az 1883-as németországi importból életben maradt és továbbtenyésztett tíz példánytól származnak az Európa-szerte megtalálható pisztrángsügérek. Mégpedig az északi alfaj egyedei, az importált példányok begyűjtése a New York környékén levő Greenwood Lake-ből történt. Amint dr. Pintér Károly részletezi, korábban hazánk számos vizébe betelepítették horgászati célból, önfenntartó állománya azonban csak a hőerőművek hűtőtavaiban, néhány bányatóban, illetve a Kiskunság csatornarendszerében alakult ki. Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán, a Magyarország halfaunája c. könyv szerzői ezenkívül megemlítik többek közt a Ráckevei-Dunát, a tolnai Holt-Dunát, a Lesencét, az Eger-vizet is. Emellett a hegyeshalmi anyaggödröt, a Bokodi-víztározót, a tatai derítőtavat, a bánhidai erőmű hűtőtavát, a fővárosi Naplás-tavat, a nagyatádi tavakat, a Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) hűtőtavát. A Ráckevei-(Soroksári)-Dunával kapcsolatban Udvari Zsolt, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség ügyvezető igazgatója azt mondja: az RSD főágban és mellékvizeiben egyaránt él önfenntartó pisztrángsügér-állomány; egyik legjellemzőbb előfordulási helye a Szigetcsépi-bakony. Az RSD-beli állományfelmérő halászatok mindig kimutatják e halfaj jelenlétét, horgászfogásokban ugyancsak szerepel. Rekordlista és bajnokság Délegyházán is szép állománya van a pisztrángsügérnek, s fellendítette az itteni sport-pergetőhorgászatot - tájékoztat Tóth Zoltán, a délegyházi 1-2-3. tavakat kezelő Délegyházi Horgász Sportegyesület titkára. Pusztai Gábor társadalmi halőr, a pisztrángsügér népszerűsítéséért sokat tevő helyi horgász - akinek eddigi legnagyobb itteni pisztrángsügére 2,7 kilóval az Országos Rekordlistán is szerepel - hozzáteszi: az egyesület kiemelten kezeli a pisztrángsügér-témát, fogására többfordulós bajnokságot is szerveznek. Somogy megyében a bélavári kavicsbánya-tavakban nagy számban él pisztrángsügér, és vannak, akik csak rá horgásznak - tudtuk meg Fülöp Józseftől, a Horgász Egyesületek Somogy Megyei Szövetsége elnökétől. Jandrók Gyula, a vizet kezelő Bélavári Nagybányató Sportklub és Horgászegyesület halőre mondja: a Dráva közvetítésével juthattak ide a Drávába más tavakból került pisztrángsügérek, s mert a bányatóban a körülmények kedvezőbbek voltak számukra, mint a folyóban, el is szaporodtak. Bács-Kiskun megyében - mint Kovács Sándor, a BÁCSHOSZ ügyvezető elnöke megerősíti - több vízben is jelen van ez a faj. A szövetségi vizek közül említhető például a Ferenc-csatorna, a nagybaracskai Ó-Duna, Hercegszántónál a Kadia. Az egyesületi vizek közül a Füzesi-Duna, a dávodi Petőfi HE Kiágya 1. vize, a Sporthorgász Egyesület Hercegszántó kezelésében levő Kiágya 2., a Délvidék HE által gondozott Kiágya 3., s a Hartai HE kezelésében levő Kékesi-tó. Miért is jellemző a kezdeti telepítési próbálkozások ellenére a szigetszerű elterjedtség erre a fajra? Szaporodásához sóderes-homokos-kavicsos mederfenék kell, ahol a hímek kialakíthatják ívógödrüket, és ilyen vízből eleve nem sok van nálunk. Dr. Pintér Károly felhívja a figyelmet: a pisztrángsügér ikrája rendkívül érzékeny a víz hullámzására, hőmérsékleti változásaira. Hazai viszonyok közt rendszerint jelentkeznek a káros hőingadozások. Hozzá lehetne jutni A pisztrángságért, mint idegenhonos halfajt, jelenleg nem szabad vizeinkbe telepíteni. De felmerülhet, hogy nagy horgászati értéke, és törpeharcsaivadék-fogyasztása miatt e tilalmat jó volna feloldani. Dr. Harka Ákos erről azt mondja: az évszázados hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy nagymérvű elterjedésétől nem kell tartanunk - ezért első lépésként zárt bányatavak esetén engedélyezni lehetne a telepítését. Udvari Zsolt hozzáteszi: vizeinkben természetvédelmi kockázatot is jelenthet a pisztrángsügér jelenléte, mert védett, őshonos kétéltű fajaink minden egyedfejlődési stádiumukban kedvelt zsákmányállatainak számítanak. Ha engedélyeznék telepítését, honnan lehetne hozzájutni telepíthető halakhoz? A bajai Megafish Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kovács-Bokor Dániel mondja: ők jelenleg is foglalkoznak pisztrángsügér-szaporítással. Hozzáteszi, hogy pisztrángsügér-anyahalait hat-hétdekás törpeharcsával eteti, tehát ez a faj az ekkora törpét is simán elfogyasztja, de kedvenc csemegéje a csapatokban „felnőző" apró törpeharcsa-ivadék. Jól szolgálhatná a törpeharcsa elleni biológiai védekezést. Egy szép pisztrángsügér