Magyar Idők, 2015. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
2015-09-01 / 1. szám
www.magyaridok.hu Csütörtökön folytatódik a dupla határzár építése Losonczi Kata A vasúti síneken továbbra is folyamatosan érkeznek migránsok Csongrád megye déli részén, de az elmúlt héthez képest már kevesebben. Harminchat helyszínen 1024 bevándorlót, köztük 216 gyermeket állítottak elő a rendőrök tegnap 18 óráig. A legtöbben szírnek vallják magukat, de vannak afgánok, pakisztániak is. Továbbra is működik Röszke külterületén a gyűjtőpont, ahol a rendőrök ételt és vizet osztanak a szerb-magyar határon érkező migránsoknak. A szendvicseket elfogadják, de a várakozók többsége nem eszi meg a kiosztott élelmiszert, szétdobált zsömléket láttunk a sátrak mellett. Találkoztunk olyan szír férfival, aki egyedül utazott, de letáborozott az ideiglenes határzár mellett. Mint mondta, nem akar Magyarországon regisztrálni, Svédországba készül, mert Németország sem szimpatikus neki. Egy másik csoport viszont azt kérdezte tőlünk, merre vannak a buszok, amelyek továbbviszik őket, valamennyien afgánok voltak és Németországba akartak eljutni. - Az unió a hibás, nem csinál semmit, de örülök, hogy épül a kerítés. Hiába mondják a szocialisták, hogy drága, szükséges, csak ne legyen tűzparancs, mert akkor felrobbantanak mindent Budapesten a terroristák, például a metrót is - fejezte ki aggodalmait lapunknak a kelebiai Házi Mihály. A szintén a településen élő Lendenszky Csaba és felesége, Hajnalka már piszkos játéknak nevezte a népvándorlást. - A migránsügy olyan, mintha a törökök jönnének, mint néhány évszázaddal ezelőtt - panaszolták. A házaspártól megtudtuk azt is: amióta épül a kerítés, nem találkoztak illegális bevándorlókkal. Közben az első ütemben elkészült háromsoros drótkerítést már 410 méteren javítani kellett, mert megrongálták a migránsok. Pedig a katonák kitettek magukért, a határidő előtt három nappal, már augusztus 28-án befejezték az ideiglenes határzár építését. A második biztonsági kerítés is épül, már több mint 30 kilométeren elkészült a végleges biztonsági határzár. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg álló háromsoros NATO-drótra még egy sor kerül. Kilencven centiméterre az ideiglenes határzártól már áll a négyméteres kerítés, így a két létesítmény között tudnak majd járőrözni a határvadász egységek. A kerítésen már egy hónapja dolgozó állományt tegnap cserélték le, a büntetés-végrehajtás is új egységeket küld, így az átadás-átvétel után csütörtökön folytatódik a dupla határzár építése 13 szakaszon a szerb-magyar határon. A cél az, hogy rongálás nélkül senki se tudjon átjutni az akadályon. Információink szerint a végleges november végi határidőnél korábban elkészülhet a ideiglenes határzár a tervezett, teljes 175 kilométeren. A munkát csak a rossz időjárás befolyáso hatja, a katonák napi 12 órában végzik a feladatukat, óránként mindössze tíz percet pihennek. Fotó: Havran Zoltán ÖSSZETŰZÉS A SZEGEDI KÖZGYŰLÉSBEN Az illegális migráció miatt alakult ki vita a szegedi közgyűlés rendkívüli ülésén: a KDNP és a Jobbik képviselői szerint Botka László polgármester nem foglalkozik a várost érintő problémával, a szocialista politikus pedig hangsúlyozta, a közrend, a közbiztonság nem önkormányzati feladat, de többlettámogatást nyújtottak a polgárőr szervezeteknek. Haág Zalán, a közgyűlés KDNP-frakciójának vezetője szerint nem menekültügyi problémával, hanem újkori népvándorlással állunk szemben, amely eltérő civilizációk összetűzésének rémképét vetíti elő. Tóth Péter, a Jobbik helyi elnöke úgy fogalmazott, Botka László „homokba dugja a fejét”, és menekülttábort hozott létre a vasútállomásnál. Botka László úgy reagált: többletforrást biztosított az érintett városrészekben működő polgárőrszervezeteknek. A HELYZET Köszönet helyett Létezik egy magyar nyelvű blog, amely a francia idegenlégióval foglalkozik. A felületet valószínűleg a légió közönségkapcsolati osztálya is támogatja (vagy legalábbis nem ellenzi), de most nem ez a lényeg. A blog szerzője, Balázs - aki maga is a légióban szolgál - leírja, hogy az év elején, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után a kormány kivezényelte a hadsereget a francia utcákra. Csak Marseillebe 10 ezer katonát küldtek, köztük Balázsék századát. Nehéz golyóálló mellényben, sisakban, extra lőszerrel. A francia lakosság szinte megmentőként fogadta őket, sokan megköszönték a védelmet, és szatyorszámra hordták nekik az ételt. Ahogy a blog szerzője lakonikusan meg is jegyzi: ez eddig nem volt jellemző a marseille-iekre. A francia kormány eljárását akkor senki nem kritizálta Magyarországról. Senki nem mondta azt, hogy az európai értékek semmibevétele, ha egy kormány katonákat vezényel ki az utcára rendfenntartónak. Osztoztunk a franciák gyászában, a magyar miniszterelnök együtt vonult az európai vezetőkkel Párizs utcáin a szolidaritási menetben. Azt gondolná az ember, hogy ha mi kiálltunk akkor a franciákért, ők is kiállnak értünk, ahogy európaiak és úriemberek között szokás. Nem ez történt. A francia külügyminiszter egy vasárnapi interjúban élesen bírálta a magyar műszaki határzárat, mondván: az európai értékek semmibevétele olyan kerítést építeni, amit még az állatoknak sem csinálnak. Hagyjuk most a kijelentés nem is olyan burkolt rasszista élét. Nagyobb baj, hogy Laurent Fabius nem mond igazat, ők is felhúztak egy határzárat Calais-nál. A francia kerítés ráadásul magasabb, és a tetején ott a francia politikus által kritizált szögesdrót. Laurent Fabius szerint Németország és Franciaország „bátor” menekültpolitikát folytat. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a „bátorsághoz” azok a marseille-iek, akik megváltóként fogadták az utcán járőröző 10 ezer francia katonát (2005-ben és 2010-ben Marseille külvárosait is lángba borították a bevándorlók.) Ők talán tisztában vannak azzal, amivel a külügyminiszterük nem, vagy nem akar számolni: a magyar műszaki határzár őket is védi azoktól a társadalmi problémáktól, amelyekkel azoknak az országoknak kellett szembenézniük, ahol nagyszámú eltérő kultúrájú bevándorlót próbáltak integrálni. És ha már Laurent Fabius megemlítette a németeket... A magyar kormány teljes joggal fordult a német kabinethez: tisztázza az álláspontját menekültügyben. Korábban a németek minden megélhetési bevándorlóra nemet mondtak, most viszont állítólag mindenkit hajlandóak befogadni Szíriából. Ezt ugyan később Merkel kancellár félreértésnek nevezte, de ez a félreértés okozott tegnap zavargásokat a Keleti pályaudvarnál, és naná, hogy még a bangladesiek is szírnek mondják magukat ezek után. Magyarország eddig - a frontországok közül egyetlenként - betű szerint alkalmazta az Európai Unió illegális bevándorlókra vonatkozó előírásait. Nekünk lenne a legkönnyebb, ha sutba dobhatnánk ezeket. Egyszerűen felraknánk a migránsokat Kelebiánál a vonatra, amelyek aztán Hegyeshalomnál elhagynák az országot, és meg se állnának Münchenig vagy Drezdáig. Vesződjenek velük ők. Kérdés persze, hogy mit szólnak mindehhez a bajorok vagy a szászok. Mert a hírek szerint ők különvéleményt fogalmaztak meg a kérdésben. Vagy éppen az osztrákok, akik a később cáfolt német fordulat hírére tegnap újra bevezették az ellenőrzést az osztrák-magyar határon. Röviden így fest most az „egységes európai megoldás” menekültügyben. Amihez még egy dolgot azért hozzátennénk: nyilvánvaló, hogy szegény Wilhelm Fruzsinával egyetlen problémájuk volt a svédeknek, mégpedig az, hogy nem illegális bevándorló. A szellemileg visszamaradott kislányt a bevándorlási hatóság a napokban utasította ki, indoklásuk szerint túl nagy terhet róna a svéd ellátórendszerre (két és fél éve a Svédországban élő nagynénje gondoskodik róla). A szerencsétlen lány az egész procedúrából nem nagyon ért semmit, de fél és gyakran sír. Bezzeg, ha azt állította volna, hogy Szíriából érkezett, rögtön tárt karokkal fogadták volna a svéd hatóságok. Kitelepült az iraki misszió Haraszti Gyula Teljes létszámban kitelepült a Magyar Honvédség iraki missziója a múlt héten Erbilbe - tudta meg lapunk. Információink szerint az első kontingenst elsősorban a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár 39. lövész zászlóaljából válogatták. Összesen száztizenhat katonánk tevékenykedik majd Irakban a műveleti területen, és huszonhat fő áll itthon készenlétben. Utóbbiak tartalékként állnak rendelkezésre, hogy ha a feladat megkívánja, bármikor kiutazhassanak. Hat katonánk a különböző szintű törzseknél tevékenykedik a bagdadi parancsnokságon, akik a száztíz másik magyar katona tevékenységét is segítik. Mivel minden NATO-tagállamnak egyeztetnie kell Irakkal azzal kapcsolatban, hogy az ott szolgálatot teljesítő hadereje miként látja el a feladatát, elengedhetetlen a törzseknél dolgozó hat katonánk munkája. A száztíz fős állomány pedig az úgynevezett partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő (Force Protection) feladatot hajtja végre. Ez a gyakorlatban a kurd területeken a kiképzést támogató erők biztonsági felügyeletét jelenti. Magában foglalja az objektumok és a kiképző erők védelmét. Forrásaink szerint a katonáink ezek mellett az Erbiltől távolabb folyó kiképző bázisokon is feladatokat hajtanak végre, a magyar érdekeltségű olajkutak közelében. A kurdisztáni misszióról még április 14-i ülésén döntött az Országgyűlés. A parlamenti határozat szerint Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbilben található kiképző központba. Az iraki helyszínen egy századnyi katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszti vezetési pontokon tevékenykedik. A misszió költségvetése mintegy 20 milliárd forint. A magyar katonák mandátuma 2017. december 31-ig szól, de ez újabb parlamenti döntéssel meghosszabbítható. Fotó: MTI BELFÖLD 3 GRIPENEK A BALTIKUMBAN Mától Magyarország vette át a balti országok légtérvédelmét. Négy hónapon keresztül magyar Jas-39-es Gripenek látják el Észtország, Lettország és Litvánia légtérvédelmét a NATO balti légtérrendészeti missziója keretében. A hivatalos átadás-átvételi ünnepségen - Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében - hazánk Norvégiától és Olaszországtól vette át a feladatot a litvániai Siauliai légibázison. Az ünnepségen Fekete Tamás alezredes, a magyar kontingens parancsnoka Ivan Anderson alezredestől a norvég, illetve Vito Cracas ezredestől, az olasz légierő képviselőjétől vette át a feladatot szimbolikusan jelképező kulcsot, majd jelentette az elöljáróknak: a magyar pilóták, műszakiak és a kiszolgálók készen állnak a balti országok légtérvédelmi feladataira.