Magyar Idők, 2015. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

2015-09-01 / 1. szám

4 BELFÖLD 2015. szeptember 1., kedd Azt akarjuk, hogy az ún egy európai kalifátusba Folytatás az 1. oldalról Ha Európa nem tud ennyi illegális meg­élhetési bevándorlót fogadni, akkor ezt ki kell mondani. Nyilvánvaló, hogy egy­séges európai fellépésre van szükség, de mindenekelőtt Európa határait kell megvédeni. Rendkívül lehangoló, hogy a magyarokon és talán a spanyolokon kívül az európai kormányok nem akar­ják az európai határokat megvédeni. Pe­dig a schengeni európai uniós egyez­mény mindenkinek kötelezővé teszi a külső határok védelmét. Ha mi, ma­gyarok ezt nem tennénk meg, akkor akár az EU-ból, de a schengeni övezet­ből mindenképpen kitehetnek minket. Schengen Európa egyik legnagyobb vív­mánya - nekünk közép-európaiaknak mindenképpen -, ha az európai uniós határországok nem védik meg a hatá­rokat, minden gazdasági bevándorlót korlát nélkül átengednek, akkor maga Schengen, az Európai Unión belüli sza­bad mozgás kerül veszélybe. Ezért kell felhatalmaznia az Országgyűlésnek a kormányt arra, hogy Magyarország min­den szükséges eszközzel meg tudja vé­deni a határait.­­ - Mi tehát a menetrend? - A parlament több kérdést is tár­gyalni fog. A legfontosabb, hogy beszél­jünk arról, mi okozta ezt a helyzetet, és mondjuk ki, Magyarország egy uniós megoldást akar. Ez a helyzet ugyanis azért állhatott elő, mert az EU beván­dorláspolitikája csődöt mondott. Amíg ez nem változik meg, addig nekünk fel kell építeni a műszaki határzárat. Ez egy többlépcsős folyamat, amely vár­hatóan október-november végéig tart majd, ekkorra készül el a második és a harmadik lépcső. Ezzel párhuzamosan meg kell hozni azokat a jogszabályo­kat, amelyek egyértelművé teszik, hogy azok, akik illegálisan lépik át a határt, bűncselekményt követnek el. Ezért vagy börtönbüntetésre számíthatnak, vagy azonnali kiutasításra. Ha valaki tényleg jó szándékkal érkezik, az mehet a ren­des határátlépési pontokhoz, amelyeket fel kell készíteni arra, hogy adott eset­ben sok ezer embert tudjanak fogadni és az érkezők kérelmét el tudják bírál­ni. Azonban csak azoknak a kérelmét fogadjuk el, akik erre valóban jogosul­tak. Aki biztonságos országból érke­zik, például Szerbia felől, az nem szá­míthat arra, hogy átengedjük. Ha pe­dig kialakul egy olyan szituáció, hogy ezeket a pontokat vagy a műszaki ha­tárzárat meg kell védeni, akkor minden eszközt be kell vetni. Erre hatalmazza fel a parlament a kormányt, a migrá­ciós, a honvédelmi és a rendészeti tár­gyú törvények módosításával.­­ Az alaptörvény módosítására nincs szükség? Vannak ugyanis ilyen vélemények is.­­ Ez jogászkodás. Az alaptörvényben világosan benne van, hogy Magyaror­szágnak kötelessége megvédeni a hatá­rait. Pontosítani csak a honvédelmi és a rendészeti tárgyú törvényeknél kell.­­ Augusztus 18-án a kormány már döntött arról, hogy az ORFK határ­vadász egységeket küld a szerb ha­tárra, ez kétezer rendőrt érint. Hány katona mozgósítása jöhet szóba? - Erről az illetékes miniszterek ma tájékoztatják a parlament bizottságait. A rendőrség ma is nagy erőkkel van je­len. Törvények mondják ki majd a be­vándorlási vészhelyzet lehetőségét; ha ezt a kormány elrendeli, a honvédség is mozgósítható lesz. - Hogy kell elképzelni a műszaki határzárat? Említette, hogy több lépcsőben készül el. Három kerí­tés lesz? - A cél, hogy kialakuljon egy olyan védelmi vonal, amely egyértelműen ki­jelöli Magyarországon az Európai Unió külső schengeni határát, amit csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki a rendes, kijelölt határátlépési pontok felé halad. Azért kell egy erős építmény, mert egy építményt lehet védeni, a szabadon át­járható zöldhatárt azonban nem. Az első kerítés mellé kerül egy stabilabb védel­mi vonal, és talán még a kettő közötti terület is fel lesz töltve. Mindenhol el­helyeznek majd olyan táblákat, amelyek világossá teszik, merre van a hivatalos átkelőhely. Még a határzáron olvasha­tók lesznek a figyelmeztetések, hogy ne higgyenek az embercsempészeknek, Ma­gyarországon ugyanis nem lehet bün­tetés nélkül illegálisan átlépni a hatá­rokat. A határátkelőket ezzel párhuza­mosan a gyors ügyintézésre kell felké­szíteni. Vagyis a pontokon ott lesznek a bevándorlási hivatal munkatársai, il­letve a menekültügyekben eljáró bírák is. Az első fokon meghozott, majd meg­fellebbezett határozatot ugyanis a bíró­ságnak kell elbírálnia. Magyarország­nak semmi baja azokkal az emberek­kel, akiknek a menekültkérelme indo­kolt, az ideérkezők 99 százaléka azon­ban nem ilyen.­­ Németország ugyanakkor felfüg­gesztette a dublini egyezmény al­kalmazását a szír menedékkérőkre.­­ Sajnos a bevándorlás üzleti vállal­kozás is. Rátelepedtek a bűnözők, akik minden ilyen mondatra azonnal reagál­nak. A szóban forgó nyilatkozatok ha­tása az lett, hogy elkezdett nőni azok száma, akik szírnek mondják magukat. A beérkező bevándorlók ugyanis leg­többször nem rendelkeznek semmiféle hivatalos személyi azonosságot igazoló dokumentummal. Azokat - állításuk szerint - elvesztették, nem úgy, mint a mobiltelefonjaikat. Ezeknek az embe­reknek a kiléte gyakorlatilag megálla­píthatatlan, az embercsempész-hálóza­tok pedig naprakész információkkal ké­szítik fel őket arra, mit kell mondaniuk.­­ A határvédelem hatalmas ter­het ró a költségvetésre. Legutóbb harmincmilliárd forint pluszfor­rás átcsoportosításáról döntött a kormány. Az unió eközben meg­alázó módon osztja szét a forrá­sokat. A régi tagországok gyakor­latilag lenyúlják az újak pénzét. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? - Lesz egy komoly uniós konfe­rencia Budapesten a balkáni beván­dorlási helyzetről. Ez talán megfele­lő fórum lehet arra, hogy Magyaror­szág jogos igényeiről is szó essen. Ha azonban mi arra várnánk, hogy Brüsz­­szelből megérkezzen a pénz vagy dön­tések szülessenek, akkor Magyaror­szágot és az uniót is egyre jobban el­árasztanák az illegális bevándorlók. Az újkori népvándorlást Magyaror­szág egymagában nem tudja feltar­tóztatni, legfeljebb elterelni. Egysé­ges uniós álláspont hiányában az il­legális bevándorlók meg fogják talál­ni az alternatív útvonalakat, például Horvátországon vagy Románián ke­resztül. Ezért kell minden uniós or­szágnak Magyarországhoz hasonlóan védenie az EU külső határait. - Akkor nézzük, mit is mondott Christian Wigand, az Európai Bi­zottság szóvivője. Kicsit hosszú lesz, de tanulságos. - Az egyes nemze­tek illetékességi körébe tartozik, hogy konkrétan milyen módon kí­vánják biztosítani határaikat, az Európai Bizottság mindazonáltal elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, és nem is ad pénzt ilyesmire - fogalmazott. Szerinte a Nagy-Britanniát Franciaország­tól elválasztó La Manche-csatorna partján fekvő Calais-ben teljesen más a helyzet, mint Magyarorszá­gon. A szóvivő úgy látja, a Csator­­na-alagúthoz vezető utakat szegé­lyező kerítés a kikötő üzemelteté­sének biztonságát és a migránsok védelmét célozza, nem úgy, mint a magyar kerítés. Hogy lesz ebből egységes európai álláspont? - Egyes európai politikusok elké­pesztően felelőtlen nyilatkozatokat tesz­nek. Ez a magatartás vezetett a jelen­legi állapotokhoz. Ennek a felelőtlen­ségnek a rovására lehet írni mindazo­kat az áldozatokat, akik céljuk elérése közben életüket vesztették a Földkö­zi-tengeren vagy például az ominózus hűtőkocsiban. A kettős beszédnek itt nincs helye. Azt azért tisztázzuk, rég­óta áll kerítés Spanyolország és Ma­rokkó határán, amelynek egyértelmű­en az a célja, hogy védje az unió hatá­rát. Maga az EU finanszírozta Bulgá­riában egy ehhez hasonló védővonal létrehozását. - Az Egyesült Államok retoriká­ja is sajátos az ügyben... - Elég csak azt a kérdést feltenni, hogy az Egyesült Államok a mexikói határon szívesen fogadja-e az illegális bevándorlókat. Az ott kiépített védel­mi vonal, az ott lévő határőrizeti egy­ségeknek a felhatalmazása arra, hogy milyen eszközöket vethetnek be, az ösz­­sze sem hasonlítható azzal, amikben mi gondolkodunk. És akkor még Ausztrá­liáról nem is beszéltünk. - Milyen kényszerítő eszközökkel lennének felruházva a magyar rend­őrök, katonák? - Mindig az arányosság eszközé­vel kell élni. Ennek megfelelően, ha erőszakkal találkoznak, akkor azt el kell utasítani és az erőszakkal szem­ben minden eszközzel fel kell lépni. Normál esetben a rendőrök és a ka­tonák feladata, hogy szakszerűen véd­jék a határt. Mi nem vagyunk a Gyur­­csány-kormány, amely 2006-ban még a saját polgárai ellen is fegyvereket ve­tett be. Azt gondoljuk, hogy a beván­dorlási válsághelyzetet is lehet békés eszközökkel kezelni, de rendezett ál­lapothoz csak úgy jutunk, ha a migrá­ciót szervező bűnözők is érzik, hogy Magyarország eltökélt és minden esz­közzel meg fogja védeni a határait. De csak akkor fog megszűnni a migrán­­sáradat, ha az unió is változtat a meg­engedő bevándorláspolitikáján.­­ Nincs közös álláspont Európá­ban, de ha már említette Gyur­­csány Ferencet, Magyarországon , Juncker úrtól is megkérdezném, hogy ott lesz-e a kisteherautóban életüket vesztett illegális bevándorlók temetésén, mert az övéhez hasonló felelőtlen nyilatkozatok miatt tudják az embercsempészek mindenre rávenni a sokszor szerencsétlen sorsú embereket.

Next