Magyar Idők, 2015. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
2015-12-01 / 78. szám
2 BELFÖLD Juhász Ferenc: Cserbenhagyott az MSZP Az ATV Húzós című műsorában Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, akit két héttel ezelőtt nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, bevallotta: jelenleg munkanélküli. Az MSZP volt alelnöke szerint egykori pártja cserbenhagyta az elmúlt években. Elmondta: nem álltak ki mellette párttársai, nem mentek el a bírósági tárgyalásokra. Az elmúlt években tíz bíró nem találta bűnösnek, magyarázta, most a tizenegyedik igen, és az MSZP hallgat. (B. G.) Kikérhetik Novák Elődöt Az M1 Híradó értesülése szerint a Központi Nyomozó Főügyészség Novák Előd jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérheti az Országgyűléstől. Novák október végén megpróbálta kalapáccsal eltávolítani a Szabadság téri szovjet emlékműről a címert. Novák Előd az eset kapcsán korábban azt mondta, amennyiben szabálysértési ügyben indul ellene eljárás, önként lemond a mentelmi jogáról, ha pedig bűncselekmény kategóriába sorolják az esetet, kezdeményezi majd az Országgyűlés előtt mentelmi jogának felfüggesztését. (MI) Tóbiás József roadshow-ra indul Januárban országos roadshowra indul Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke így népszerűsíti a fizetésemelésre irányuló aláírásgyűjtési kampányát. A pártelnök mind a 106 választókörzetbe ellátogat majd. A Jobbik a múlt héten indította el a korrupció, valamint a betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtését. A párt arról tájékoztatta lapunkat, hogy már több ezren, akár tízezren is kiálltak az akció mellett, összesített adatokat december 20-án közölnek majd. (MI) Elbukott Gőgös Zoltán kezdeményezése Elutasította az állami termőföldek eladásának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tegnapi ülésén; a kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés hitelesítését a testület 6:4 arányban utasította el; kisebbségben maradt az MSZP és a Jobbik delegáltja, továbbá két, az Országgyűlés által választott tag. Az LMP delegáltja nem vett részt az ülésen. Az NVB szerint a kezdeményezés a költségvetési törvényt érintette, megfogalmazása pedig nem volt teljesen egyértelmű. (MTI) Börtönbüntetés az embercsempésznek Gyorsított eljárásban négy és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság egy szerb embercsempészt, aki négy koszovói állampolgárt kísért át a zöldhatáron Röszkénél - tájékoztatott a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. Szanka Ferenc közölte: a bíróság a vádlottat vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészet, valamint határzár tiltott átlépése bűntettében mondta ki bűnösnek, és a szabadságvesztés mellett hat évre kiutasította hazánk területéről. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. (MTI) Az EB jegyzékbe vette a Magyarország elleni eljárást célzó kezdeményezést A kormány tovább küzd a kötelező betelepítés ellen Bakonyi Ádám A Juncker-képlet él, Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig beérkezett bevándorlók kötelező szétosztását és a kényszerbetelepítést az unión belül - jelentette ki Rogán Antal napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hangsúlyozta, hogy az idén több mint egymillió ember áramlott be a határokon keresztül Európába, és ha alkalmazzák a Juncker-képletet, ez hazánk számára 15 ezer embert, plusz családtagjaikat jelenti. Rogán emlékeztetett, hogy a hét végén Brüsszelben tartották meg az unió vezetőinek, illetve a tagállamok kormány- és államfőinek, valamint Törökország vezetőinek csúcstalálkozóját. Elmondása szerint a magyar célkitűzéssel találkozik az az elképzelés, hogy az unió pénzügyileg támogassa Törökországot az ottani menekülttáborokban lévők ellátásában. Ezért Magyarország is támogatja a 3 milliárd eurós uniós segítségnyújtást, amelyből hazánkra 18 millió euró hárul a következő két évben. A miniszter szerint azonban felsejlett egy komoly veszély is: a kötelező betelepítési kvóta kiegészítése a Törökországból betelepítésre kerülők szétosztásának bevezetésével. Rogán Antal komoly eredmények nevezte, hogy a visegrádi négyek Magyarországgal együtt sikerrel lobbiztak azért, hogy ne szülessen döntés újabb kényszerbetelepítésről, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: ez csak a török kvótára vonatkozik, az unióba eddig beérkezett bevándorlókra és az illegálisan beáramlókra nem. A kormány továbbra is folytatja a kvóta elleni küzdelmet, december 14-éig megtámadja a kötelező betelepítési kvótát az Európai Unió Bíróságán. Erre kötelezi a nemzeti konzultáció eredménye, a magyar emberek kvótát elutasító véleménye és az Országgyűlés döntése - jelentette ki Rogán Antal. Napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos emlékeztetett, hogy az Európai Humanista Föderáció kezdeményezte a 7. cikk szerinti eljárást, ami hazánk szavazati jogának felfüggesztését jelenti. A Fidesz frakcióvezetője rámutatott, a szervezet finanszírozásának hátterében Soros György áll, és azért kezdeményezte az eljárást, mert Magyarország következetesen kiáll amellett, hogy Európának meg kell védenie határait, az európai országoknak pedig be kell tartaniuk a schengeni és a dublini egyezményt. A fideszes Németh Zsolt szerint bár nagyon fontos a vasárnapi megállapodás, az nem veszi le az EU válláról a határok megvédésének terhét. Mint mondta, van remény arra, hogy a kvóta kérdésében a magyar álláspontot uniós állásponttá tegyék. A szocialista Tóth Bertalan szerint nemzetállami megoldásokkal nem lehet megállítani a menekülthullámot, a terrorizmust és a menekültválságot pedig nem lehet összemosni. Az LMP-s Schiffer András azon a véleményen volt, hogy a probléma már kerítésen belül van, vagyis nem a kerítés és a kvóta az igazi kérdés. A jobbikos Gyöngyösi Márton üdvözölte a megállapodást, de furcsállta, hogy amíg Törökországgal egyezkednek a saját határai védelméről, az EU képtelen saját határai megvédésére. A kereszténydemokrata Vejkey Imre is üdvözölte az egyezséget, de szerinte jobb lett volna a görög határ lezárása, mint bízni a törökök jóindulatában. Eközben az Európai Bizottság jegyzékbe vette az Európai Humanista Föderáció Magyarország elleni eljárásra irányuló kezdeményezését úgy, hogy azt tartalmi szempontból nem vizsgálta a biztosok testülete. A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy öszszegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást. A hazánk elleni eljárást sürgető Európai Humanista Föderáció azt állítja: 2010-es kormányra kerülése óta Orbán Viktor miniszterelnök számos antidemokratikus, idegengyűlölő és a jogállamiságnak ellentmondó intézkedést hozott, de a szervezet elfogadhatatlannak minősítette a menekültekkel szembeni magyar hatósági bánásmódot is. Ha összegyűlt a szükséges számú aláírás, annak ellenőrzése után a brüsszeli bizottság három hónapon belül érdemben megvizsgálja a kezdeményezést. Az abban foglalt követelésnek nem kell szükségszerűen eleget tennie, állást foglalhat úgy is, hogy részletesen megindokolja, miért nem látja szükségesnek a kezdeményezésben megfogalmazott lépéseket. Kósa: Soros áll a hazánk elleni eljárást kezdeményezők mögött Fotó: Kurucz Árpád KIFORGATOTT JOGSZABÁLY Az Európai Polgári Kezdeményezés céljaival összeegyeztethetetlen a 7. cikk megindítására vonatkozó javaslat - reagált az Alapjogokért Központ, amely ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vette azt a kezdeményezését, amely akár uniós jogainak megvonásával is arra kényszerítené Magyarországot, hogy „EU- konform” menekültpolitikát folytasson. A szervezet szerint nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult. Hozzáteszik: az uniós jogalkotás sajátossága, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag az Európai Bizottságnak van joga, amelynek tagjait nem az uniós állampolgárok választják, ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja. 2015. december 1., kedd A hatóságok szigorúan ellenőrzik az átkelőkhöz érkező embereket Újabb migránsözön jöhet Magyar Idők Több tucat migránst fognak el hetente a hatóságok a román-magyar határtól mindössze nyolc kilométerre fekvő Békés megyei Battonyán és környékén - adta hírül a Magyar Nemzet. A lap helyi forrásaira hivatkozva arról írt: előfordul, hogy egy héten 20-30 migráns is érkezik Románia felől. Elismerik ugyanakkor, hogy a bevándorlók beáramlása csak a közelmúltban erősödött fel a térségben. A környéket jól ismerők szerint a határsértők többsége Temesvár érintésével Pécska településen át érkezik Battonyára a zöldhatáron keresztül, ám nagy részüket elfogják. Akadtak olyanok is, akik hamis útlevéllel próbáltak belépni az országba. A hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeznek a határ körülbelül 40 kilométeres szakaszán, és a román határőrség is komoly erőfeszítéseket tesz a bevándorlók igazoltatása érdekében. Ugyanakkor a hatóságoknak nincs könynyű dolguk, ugyanis a terepviszonyok és az erdőségek megfelelő rejtőzködési lehetőséget nyújtanak a migránsoknak. A helyiek szerint az ellenőrzés főként éjszaka jelentős. Hajnal Iván battonyai önkormányzati képviselő lapunknak túlzónak nevezte a heti 20-30-as létszámot, szerinte sokkal valószínűbb, hogy elszigetelt jelenségről van szó, és eddig csak néhányan jöhettek át Battonyánál. Úgy véli, ha ennél komolyabb mozgás lenne a környéken, akkor mindenki erről beszélne a településen. Karsai József, Battonya volt polgármestere, aki korábban MSZP-s, majd független színekben vezette a várost, szintén hallott a migránsok megjelenéséről. Szerinte bekövetkezhet, hogy a bevándorlók a hideg miatt elkerülik a Dunát, és Temesvár felől a térség felé fordulnak. Ezt erősíti, hogy a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakasza. Az itteni és a battonyai határátkelőnél jelenhetnek meg migránsok nagyobb számban, mert a hidegben a bevándorlók a szilárd utakat fogják választani - hangsúlyozta Karsai József. A politikus is azt tapasztalta, hogy a hatóságok nagyon szigorúan ellenőrzik a határon átlépni szándékozó embereket. Lázár János a közelmúltban arról beszélt, hogy ha szükséges, a magyar-román-szerb hármashatár és Mezőhegyes között épülhet meg a határzár a román-magyar határon. Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere lapunknak azt mondta, hogy jelenleg még nem épül biztonsági határzár a környéken. A falu első embere hozzátette azt is, hogy információi szerint a térségben nem jönnek át migránsok a magyarromán zöldhatáron. Hetente 20-30 migráns is érkezhet Románia felől Fotó: Éberling András