Magyar Idők, 2016. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-01 / 127. szám
4 BELFÖLD2016. június 1., szerda Egyre több romának van munkája Jelentősen csökkent a romák veszélyeztetettsége a szegénység tekintetében az elmúlt két-három évben, s bár a mutatók még mindig magasak, a javuló tenedencia a felzárkóztatási stratégia sikerét bizonyítja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Czibere Károly a Roma Koordinációs Tanács ülésén elmondta: a jövedelmi szegénység 68-ról 63 százalékra, a munkaszegénységi ráta 45-ről 27 százalékra, a deprivációs ráta 78-ról 68 százalékra mérséklődött, ami nagyobb javulás a roma, mint a nem roma népesség körében. (G. D.) Birtokvédelmet kaptak a szegedi árusok Birtokháborítást követett el Szegeden a Cserepes sori Piac Kft. harminc, a létesítmény területén pavilont bérlő kereskedővel szemben - közölte birtokvédelmi eljárása végén a makói jegyző, Bálint-Hankóczy Beatrix eltiltotta a céget a további birtokháborítástól, s megállapította, hogy a birtokvédelmi kérelem benyújtásához szükséges eljárási illetéket, háromezer forintot a társaságnak kell viselnie. A jegyző felhívta továbbá a birtoksértő figyelmét, hogy ha a határozatban foglaltakat nem hajtja végre, vagy hasonló módon birtokháborítást követ el, 500 ezer forint bírsággal is sújthatják. Közben Nógrádi Tibor, a Fidesz szegedi elnök-frakcióvezetője fokozott figyelmet kért a megyeszékhely rendőrkapitányától és a Csongrád megyei főügyésztől, mert értesülései szerint a következő napokban a Cserepes sori Piac Kft. jogsértő cselekményeket követhet el a kereskedőkkel szemben. (B. A.) A kormányfő szerint Dunaújvárosban hamarosan munkaerőhiány lehet Orbán Viktor: Van jövőjük a régi iparvárosoknak A cél: Dunaújvárost modern ipari várossá tenni - hangsúlyozta Orbán Viktor Dunaújvárosban tegnap. A kormányfő bejelentette, hogy a Modern városok program részeként forráshoz jut az egyetem, lecserélik a buszokat, és megkezdődhet a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia sportcsarnokának megépítése. Magyar Idők Meg kell mutatni, hogy a hagyományos iparvárosok nem a múlthoz tartoznak, hanem van jövőjük, ezért becsületbeli ügy Dunaújváros kérdése is - fogalmazott Orbán Viktor Dunaújvárosban, a Modern városok program soron következő állomásán. A miniszterelnök, miután együttműködési megállapodást írt alá Cserna Gábor (Fidesz-KDNP) polgármesterrel, hangsúlyozta: Magyarországon a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni, bizonyos nagyságrendű fejlesztéseket megvalósítani, és „ez nem pártkérdés”. A cél: Dunaújvárost modern ipari várossá tenni - hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor részletesen beszámolt azokról fejlesztésekről-beruházásokról, amelyekről a város vezetőjével állapodott meg. Ezek között szerepel, hogy létrehoznak egy áruforgalmi csomópontot, amihez az állam ötszáz hektáros területet biztosít a település közelében. A Dunaújvárosi Egyetem forrást kap azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az elektromobilitás kutatási és képzési lehetőségeit teremtik meg, így az intézmény a jövőben ilyen szakembereket is képezhet. A kormány pénteken elfogadja a nemzeti buszstratégiát, ennek részeként a város összes buszát elektromosra cserélik. A kormányfő figyelmeztetett, hogy Dunaújvárosban hamarosan a munkaerőhiány lesz a fő gond, ezért fontos a térség összekapcsolása a várossal. Ennek érdekében négymilliárd forintból felújítják a Nagyvenyim, Sárbogárd, Mezőfalva felé, később a Cece, Németkér és Paks irányába tartó utakat. Orbán Viktor beszélt arról is: az egykori orvosi rendelő épületére egymilliárd forintot fordítanak. Ezenkívül a régóta zárva tartó élményfürdőt az állam megvásárolja a tulajdonos banktól, és a szomszédban lévő Fabó Éva Uszodával együtt felújítják hárommilliárd forintból. A kormány a Szalki-szigetre a vízminőség javítása érdekében kilencszázmilliót biztosít, és a Béke téri buszpályaudvart kiköltöztetik a vasútállomásra, így egy modern közlekedési csomópont létesül hárommilliárd forintból. A miniszterelnök tájékoztatása szerint az arborétum rehabilitációjára és egy látogatóközpont építésére százmilliót, a volt vidámpark területén kalandpark és szabadidőközpont kialakítására 380 millió forintot ad az állam. A múzeum elköltözését követően annak helyén 2,9 milliárd forintból létrehoznak egy szállodát. Bejelentette, hogy a 2017-es állami költségvetésben külön soron szerepel a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia sportcsarnokának megépítése. Az 1800 férőhelyes csarnokra kétmilliárd forintot szánnak. Újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta: az M8-as autópálya megvalósítására van egy nagy terv, de jelenleg a pénzügyi alapok nem adottak. Megjegyezte: Dunaújvárost Kecskeméttel négy sávon össze kell kötni, ám ahhoz az uniótól nem kapnak pénzt, a magyar források az első lépésekhez pedig legkorábban a 2018-as költségvetésben jelenhetnek meg. A miniszterelnök becsületbeli ügynek nevezte a Fejér megyei település fejlesztését Fotó: MTI Egyértelműbb iskolafenntartói viszonyok várhatók Egyeztetnek az átvételről Szalai Laura Az oktatásért felelős államtitkárság június 6-án egyeztet a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével (BÖSZ) az iskolák fenntartásának működtetésének állami kézbe vételéről - tájékoztatta lapunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy múlt pénteken már „hosszan tárgyaltak” Tarlós István főpolgármesterrel, a BÖSZ elnökével. Emellett az államtitkárság a Magyar Önkormányzatok Szövetségével (MÖSZ), valamint a Megyei Jogú Városok Szövetségével is folytat megbeszélést a héten. Míg az Emmi azt hangsúlyozza, hogy minden érintett szervezettel tárgyal a napokban, az önkormányzatok hevesen tiltakoznak a közoktatási intézmények átvétele miatt. Tarlós István és Hoffmann Tamás, a BÖSZ társelnöke múlt héten „Lehessenek iskolafenntartók az önkormányzatok” címmel adott ki közös közleményt, amelyben hangsúlyozták: nem támogathatnak egy olyan átszervezést, amely a jövőben nem számít az önkormányzatok együttműködésére az iskolák fenntartásában és működtetésében. Tiltakozik a MOSZ is, amely a Tanítanék Mozgalommal és a Civil Közoktatási Platformmal közös állásfoglalást adott ki a fenntartással-működtetéssel kapcsolatos tervek miatt. Azt írták, hogy a kormány döntései semmibe veszik az önkormányzatiság, a helyi társadalom, a közösségek önrendelkezési jogának alapvető értékét. Szita Károly (Fidesz- KDNP) az M1 csatornán tegnap úgy fogalmazott: a polgármesterek felelőssége azt követően is megmarad a településükön tanuló diákok és az ott dolgozó pedagógusok iránt, hogy az állam átveszi a közoktatási intézmények fenntartását. Leszögezte: a fenntartói viszonyok viszont egyértelműbbek lesznek azzal, hogy az állam attól a 485 önkormányzattól is átveszi az iskolaépületeket, amelyek eddig maguk kezelték az ingatlanokat. Az önkormányzatok szerepet kérnek maguknak Fotó: Havran Zoltán Rendkívüli vizsgálatot indítottak Gyöngyösön Gabay Dorka Amennyiben a Gyöngyösön meghalt kislány ügyében indított rendkívüli vizsgálat a rendszer hibáját állapítja meg, kötelességünk, hogy feszesebbre húzzuk a gyermekvédelmi rendszert - szögezte le lapunknak Czibere Károly. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár megkeresésünkre közölte: noha a kormányhivatal által végzett vizsgálat során több jel is egyéni mulasztásra utal, azonnal új, független központi vizsgálatot rendelt el. - Nem szeretnénk még egy ilyen tragédiát, ezért egyértelműen ki kell deríteni, hogy a szabályozás nem elég feszes, vagy személyi felelőse van a tragédiának. A rendszer előírja, hogy ha fennáll a gyermek veszélyeztetettsége, mérlegelés nélkül kell cselekedni. Ha egy család nem engedi be a védőnőt, a családsegítőt, bárkit a szolgálattól, rájuk kell törni az ajtót - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: ha emberi mulasztásra derül fény, megteszik a feljelentést. Ismert: május 12-én egy másfél éves kislány halt meg saját otthonában, kóros alultápláltság miatt. Amikor elhunyt, mindössze három, három és fél kiló volt. A kislány halála után az illetékes kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi főosztálya soron kívüli vizsgálatot indított a gyöngyösi gyermekjóléti központ, valamint a gyöngyösi járási hivatal mint elsőfokú gyámhatóság tevékenységét illetően. Kiderült, hogy az anyának négy gyermeke született, és az első két gyereket 2010-ben a külön élő apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt. A kormányhivatali vizsgálat azt is megállapította, hogy nem a megfelelő jelzést küldték a gyámhivatalnak, mivel csak a védelembe vételi eljárás megindítását lehetővé tevő jelzések érkeztek, és a gyermekorvos csupán 2016 márciusában közölte, hogy 2015 novembere óta nincs kapcsolata a családdal. Vagyis az orvos körülbelül egyéves korában látta utoljára a kislányt, aki akkor még hétkilós volt. Kiderült az is: a család zárkózottan élt, a védőnőt nem is fogadták, csak a kötelező orvosi vizsgálatokra vitték el a gyermeket. A hivatal ezért javasolta annak kivizsgálását is, hogy van-e szükség munkajogi felelősségre vonásra. Egyes szakemberek indokoltnak tartják a gyermekvédelmi törvény módosítását annak érdekében, hogy a gyámhatóság hatékonyabban léphessen fel, ha a gyermeket nevelő szülők megtagadják az együttműködést. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság által indított eljárásban kirendelt elsődleges orvos szakértői vélemény alapján felmerült a szülők büntetőjogi felelőssége, ezért ellenük gyilkosság megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, őrizetbe vételük után indítványozták előzetes letartóztatásukat.