Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-08 / 237. szám

www.magyaridok.hu OLVASÓLÁMPA Akikért a harang szól Nándorfehérvár, 1456 - egy világhíres diadal emlékezete Megyeri Dávid H­a van szimbolikus jelentőségű, aka­ratlanul is aktuális áthallásokat tar­talmazó mű a népvándorlás felélesz­tésének korában, akkor A nándorfehérvári csata 1456 című kötet mindenképpen az. A dekoratív, elegáns kivitelű kiadvány legfőbb értéke mégsem az újabban sajnálatosan időszerűvé váló temati­kában ragadható meg. Inkább abban, hogy úgy mutat be egy sorsfordító történelmi eseményt, hogy miközben a tények sokoldalú tárházát nyújt­ja, az olvasó önfeledten elmerülhet a jóval több mint félezer év után megelevenedő krónikában. Ez a gazdagon és változatosan illusztrált könyv annak a figyelmét is lekötheti, aki úgy hitte ma­gáról, hogy hidegen hagyják a történelmi stúdi­umok. Feléleszti az érdeklődést a dicső elődök cselekedetei iránt egy olyan időszakban, amikor a deheroizálást, defetizmust tették sikké, s elvá­rásba kudarcközpontúságot realizmusnak nevez­ni. Erre itt van egy élvezetesen megírt munka, amely élő cáfolatát adja, hogy a múlthoz, a gyö­kerekhez, a hősi nemzedékekhez való visszala­pozás valami avítt foglalatosság volna. A szerző, Cseh Valentin előszavában szerényen fogalmazza meg célkitűzéseit, miszerint csak emlé­ket akart állítani a magyar történelem legnagyobb katonai diadalát arató hajdani védőknek. Arról is ír, hogy ezt a hatalmas győzelmet a Konstantiná­polyt már elfoglaló oszmán világbirodalom felett magyarok, szerbek és más nemzetek fiai és lányai mutatták be 1456 nyarán. Vagyis napjaink térségi összefogásának előképe lehet. A történész hiteles atmoszférát teremt. A dokumentumokat, szövege­ket, idézeteket úgy elegyíti az elemzéssel, hogy a helyszínen érezzük magunkat, belélegezve a lőpor szagát, hallva az ostromlók hangorkánját. S közben átfogó körképet kapunk a földrajzi, politikai, törté­nelmi miliőről. Visszatekintést a déli határvédelem kialakulásáról, az oszmán-magyar háborúk 1439 és 1455 közötti krónikájáról, a vár építésének törté­netéről, felszereltségéről, ellátásáról, személyzeté­ről, de a magyar haderő jellemzőit, taktikáját, had­ügyi változásait is figyelemmel kísérhetjük. Ugyan­így a török hadsereg paramétereibe is betekintést nyerhet az olvasó. Hogy aztán az ostrom menete, szakaszai is plasztikusan elénk táruljanak. Mind­ezt segítik a grafikák, festmények, szakszerű térké­pek, digitális rekonstrukciós ábrázolások. Nem tanulságok nélküli az az akció, amely a végső sikert eredményezte. A két kiváló vezér, Hunyadi János és Szilágyi Mihály szigorú pa­rancsa ellenére a keresztesek vakmerő, ellen­­ségheccelő manőverekbe bocsátkoztak, ame­lyek nyomán meglódultak, az ostromlók állá­sai elleni rohammá terebélyesedtek az esemé­nyek Kapisztrán János vezetésével, s a vár meg­meneküléséhez vezettek, így a hadtudományos felkészültség és a lelkesedés, az öntevékeny vál­lalkozószellem együttes jelképévé emelkedhe­tett az 560 évvel ezelőtti nándorfehérvári siker. A verhetetlenség mítoszával felruházott kis-ázsiai sereg legyőzésének utóélete is he­lyet kap a kötetben. Mindennél jobban de­monstrálja az Európára támadó II. Mehmed szultán hada feletti győzelem világpolitikai je­lentőségét, hogy bár III. Kallixtusz pápa a tö­rökök elleni harc eredményességéért hirdette meg már a támadás előtt a déli harangozást, az az iszlám hadsereg óriási veresége után is érvényben maradt, hogy a hős Európa-védők tiszteletét örök időkre őrizze. Érdekes volna felmérést végezni, hányan tudják ezt ma az öreg kontinensen. Ha szélesebb körben köz­tudomásúvá válna az ok, bizonnyal nagyobb rokonszenvvel viszonyulnának egyes politikai szereplők a magyarság mai erőfeszítéseihez Európa védelmében. Talán rájönnének, hogy több megbecsülést érdemelnek azok, akikért a harang mindörökké szól. (Cseh Valentin: A nándorfehérvári csata 1456. HM Zrínyi Nonprofit Kft. - Zrínyi Kiadó, 2016. Ára: 8500 forint) A nándorfehérvári vár rekonstrukciója a Száva torkolatánál és a kikötő Zseniális poétalány Példakép lett belőle, pedig csak írni akart Terján Nóra E­rdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus re­gényeiről ismeri az utókor - ha isme­ri egyáltalán. Menyhért Anna regényében bete­kintést nyerünk a múlt századelő egyik legnép­szerűbb írónőjének vívódásaiba, szerelmi viszo­nyaiba és a boldogságért folytatott küzdelmébe. Menyhért Anna író és irodalomtörténész rég­óta foglalkozik a XX. század elejének irodalmával, ezen belül pedig a nőirodalommal (Női irodal­mi hagyomány: Erdős Renée, Nemes Nagy Ág­nes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilo­na, Lesznai Anna - Budapest, Napvilág Kiadó, 2013). Első regényének főszereplője, Erdős Re­née megfelelő alanynak bizonyult egy fikcióval átitatott életrajzi íráshoz, hiszen a múlt század első évtizedeiben az egyik legnépszerűbb magyar írónő volt, valóságos híresség és példakép, akiért férfiak és nők egyaránt rajongtak. Rendszeresen jelentek meg tárcái, versei, első verseskötetéhez Eötvös Károly írt előszót, később A Hét alapí­tó szerkesztője, Kiss József e­gyengette útját, Ady Endre pedig „zseniális poétalánynak” nevezte. Erdős Renée volt az első női író, aki a női szexualitást kendőzetlenül megjelenítette írá­saiban, és aki a korai egzisztenciális hullámhe­gyek és -völgyek után elsőként meg is tudott élni műveiből. Mindig a határon mozgott: a nők le­hetőségeiről, vágyairól mesélt, ezért verseskö­teteit a lányos anyák magasra rejtették a köny­vespolcon, ami aztán még tovább növelte sze­mélyes kultuszát. Az Egy szabad nő című re­gényében Menyhért Anna e kultusz mögé pró­bál belesni, és tesz kísérletet arra, hogy felfed­je egy mára szinte teljesen elfeledett író kilétét, belső motivációit és vívódásait. „Nem lázadni akarok. Én is ebből élek, mint maga” - replikázik a regényben Renée Bródy­­nak. Már az első oldalon a dráma kellős közepé­be csöppenünk: Bródy Sándor az Erdős Renée­­vel folytatott hosszú, se vele-se nélküle viszonyt lezárandó szakítást követően öngyilkosságot kí­sérel meg, mellbe lövi magát. Renée ugyanis az író helyett a szabadságot és az írást választja. Bródy nem hal meg, de a botrány ettől talán még messzebbre elhallatszik: mindenki a nőt hibáztatja a történtekért, és ugyanazok, akik Bródy ajánlására kaput nyitottak előtte, most becsapják azt az orra előtt. Az életrajzi regény Erdős Renée pályájának első szakaszára össz­pontosít, melynek első felében költőként tűnik fel, majd az öngyilkossági kísérlet utáni viszon­tagságaival irodalmi pályája megbicsaklik, hogy azután hatalmas népszerűséget szerezve vissza­térjen regényíróként a húszas években. Az írónőt beskatulyázta ugyan az utókor, mint könnyű tollú, szerelmes lektűrök szerző­jét, Menyhért Anna kortársi és utókori vélemé­nyeket idézve kiemeli, hogy Erdős alakította ki elsőként azt a költői nyelvet, amelyet az iroda­lomtörténet-írás Adyhoz kapcsolva a modern magyar líranyelv alapjának tart, sőt az ő hatá­sa mozdította ki Adyt költői válságából, segítet­te azzá válni, ami lett. Az irodalomtörténész az Egy szabad nőben ügyesen szövi a fikciót a tör­ténelembe, miközben olyan társadalmi kérdések is felmerülnek, mint a pszichoanalízis szerepe a gyógyítás folyamatában, a századelő női egyen­jogúságának témája, de Menyhért bemutatja a korabeli könyv- és lapkiadást is. Szóba kerülnek a kor híres lapjai, Az Est, A Hét, az Egyetértés, a Budapesti Napló és a Magyar Hírlap, és meg­jelennek emblematikus figurák a történetben Eötvös Károlytól és Gárdonyitól Heltaiig, Mik­­száthtól Szomoryig. Erdős Renée egzisztenciát teremtett, hír­nevet és elismerést vívott ki magának olyan korban, amikor a nők nem igazán választhat­tak maguknak a szerepek közül. Nem érdekel­ték a társadalmi konvenciók, hitt abban, hogy egyszerre lehet alkotó nő és feleség. Bukásai és kudarcai után újra és újra fel tudott állni. Menyhért Anna pedig remek érzékkel keltet­te életre ezt az elfeledett, ám színes és szen­vedélyes hősnőt a XX. század elejéről, akinek élete olyannyira izgalmas volt, hogy jócskán akad még elmesélhető története a Bródy utá­ni időszakból. Az utószóból kiderül: már ké­szül is a folytatás. (Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Re­née regényes élete. General Press Kiadó, Buda­pest, 2016, 228 oldal. Ára: 2490 forint) LUGAS - a Magyar Idők hétvégi melléklete Szerkesztő: Fehér Béla • társszerkesztő: Margittai Gábor, Szényi Gábor • tervezőszerkesztő: Tóth Tibor • olvasószerkesztő: Major Anita, Nacsai Katalin LUGAS 15 PROGRAMOK Közeledés és távolodás. A Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság a ba­rátság témában rendezi meg az idei Hévízi Iro­dalmi Napokat, melyen többek között előadást tart Alexa Károly Közeledés és távolodás - Em­beri kapcsolatok a rendszerváltás idején cím­mel, Kubasek János extrém körülmények közöt­ti próbatételekről beszél: mit bír el és mit nem a barátság? Helyszín: Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház kultúrterme (Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.). Időpont: október 8., szombat 10 óra. Az oszthatatlan ember. A Magyar Művészeti Akadémia konferenciát rendez Bartók Béla szüle­tésének 135. és Járdányi Pál halálának 50. évfor­dulója tiszteletére, melyen Devich János gordon­kaművész a hangszerek kezeléséről és a karakte­rek jelenlétéről beszél Bartók és az utána követ­kező nemzedékek vonósnégyeseiben, Juhász Zol­tán népzenekutató Számítógépes népzeneelemzés Járdányi Pál dallamvonalelve alapján címmel tart előadást, Fonyódi Tibor pedig Bartók Béla ame­rikai éveiről szóló Az oszthatatlan ember című nagyjátékfilmet mutatja be. Helyszín: Pesti Viga­dó, Makovecz Terem (Budapest V, Vigadó tér 2.). Időpont: október 11., kedd 9 óra. Ahol a víz az úr. A víz mint az élet egyik legfontosabb eleme, egyszerre alkot és pusztít. A Hansági Múzeum és a Futura Interaktív Ter­mészettudományi Élményközpont rendezésében Márton Kálmán tart fizikai kísérletekkel egybe­kötött előadást Ahol a víz az úr címmel. Hely­szín: Mosonvármegyei Múzeum (Mosonmagyar­óvár, Szent István király út 1.). Időpont: október 12., szerda 11 óra. Nézd meg közelről! Bronzkori cseréptöredékek és középkori edények kerülnek testközelbe a Fin­­ta Múzeum Nézd meg közelről! című műtárgybe­mutató tárlatvezetésén. A régészeti anyagon túl a néprajzi és a helytörténeti gyűjtemény különleges­ségei is hasonlóképpen megtekinthetők. Helyszín: Finta Múzeum (Túrkeve, Attila utca 1.). Időpont: október 12., szerda 14 óra. Bács-Kiskun ’56/60. Kecskemét Megyei Jogú Város és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyv­tár konferenciát szervez Bács-Kiskun ’56/60 cím­mel. Az eseményen felszólal Zinner Tibor, aki a kádári megtorlás rendszeréről beszél, Földvári­né Kiss Réka a vidéki forradalomról, Buda Ferenc költő 1956 és a művészetek címmel tart előadást. Helyszín: Városháza, Díszterem (Kecskemét, Kos­suth tér 1.). Időpont: október 13., csütörtök 9.30. Dallal, tánccal. A Göcseji Múzeum rende­zésében Horváth Károly népzenekutató, népze­nész és Szabó Tímea néprajzos és néptáncok­tató Dallal, tánccal című előadásában feleleve­níti a Zala megye­ vármegye területén gyűjtött népdalokat és a hozzájuk kapcsolódó szokáso­kat. Helyszín: Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, Batthyány út 2.). Időpont: október 13., csütörtök 17 óra. Tekintet: Az Országos Széchényi Könyvtár irodalmi és kultúrtörténeti rendezvényén Czim­­bal Gyula vall pályájáról: mire és hogyan tekint a fotóművész, ha fényképez. Az érdeklődők az est során Babits Mihályné Török Sophie fotó­albumába is betekinthetnek. Helyszín: Orszá­gos Széchényi Könyvtár, Díszterem (Budapest I., Szent György tér 4-5-6.). Időpont: október 13., csütörtök 17 óra. Tűz van, babám! A Nemzeti Emlékezet Bi­zottság Hivatala és a Budapest Film Zrt. nem­zetközi filmfesztivált és diákkonferenciát rendez a vasfüggöny mögötti hétköznapokról. A feszti­vál egyben a Behind Iron Curtains 70 záró ren­dezvénye, amelyen a kort megjelenítő filmvetíté­sek (Mesék az aranykorból, Vasember, Tűz van, babám!) mellett cseh, román és lengyel előadók­, kar rendezett pódiumbeszélgetés, kamarakiál­lítás, diákfilmek díjátadója és élő koncert várja az érdeklődőket. Helyszín: Puskin mozi (Buda­­ pest V., Kossuth Lajos utca 18.). Időpont: október 14., péntek 9 óra. (Programajánlatok a programok@magyaridok.hu e-mail címre küldhetők.)

Next