Magyar Idők, 2016. november (2. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
6 BELFÖLD Bojkott Nem vesz részt a jövőben a Magyar Liberális Párt az ellenzéki előválasztási egyeztetéseken, mivel Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke továbbra is fenntartja vétóját velük szemben - közölte Bősz Anett, a párt ügyvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Párbeszéd október 2-án jelentette be, hogy a Jobbik kivételével egyeztetésre hívják az ellenzék pártjait. (MTI) Panasz A Jobbik törvénymódosító javaslatban kezdeményezi, hogy a Médiatanács ne csak egyes műsorok, hanem a teljes adásfolyam politikai kiegyensúlyozottságát vizsgálja. Dúró Dóra, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, a parlament kulturális bizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a média nem működik demokratikusan, mivel a Fidesz érdekeit érvényesíti.(MTI) Nő a Bubik száma Átadták tegnap a századik Mól Bubi-állomást az óbudai Kolosy téren. Ezzel együtt további egy tucat dokkoló is elérhetővé vált, ezért mostantól 12 kerületben 112 gyűjtőponton, 1270 közösségi kerékpár áll a fővárosiak rendelkezésére - jelentette be Daróczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. Kiemelte, a rendszer 2014. szeptemberi üzembe állítása óta másfél millióan béreltek közbringát, amelyet alkalmanként átlagosan 15 percig használnak. A fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, 2017-ben és 2018-ban is folytatódik az új állomások telepítése. (V. D.) Botrányos Ítélethirdetés Rendzavarás történt tegnap egy fegyveres rablás ügyében tartott per ítélethirdetésén a Szegedi Járásbíróságon. Amikor a bíró kihirdette, hogy az elsőrendű vádlottat a bíróság négy év fegyházbüntetéssel sújtotta, a terheltek és a jelentős létszámú hallgatóság körében kiabálás tört ki. A hangoskodás fokozódott, amikor el- ■ hangzott, hogy a másodrendű vádlott büntetése nyolc év fegyház. A vádlottak és a hallgatóság tagjai tovább szitkozódtak, ordibálásukkal zavarták az ítélethirdetés menetét, ezért a tanácselnök a biztonsági őrökkel kivezettette a hangoskodókat. (MTI) Előzetesben a fiát megölő anya Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság tegnap azt a nőt, aki halálra verte egyéves kisfiát múlt vasárnap Cegléden. A jelenleg is terhes asszony azt vallotta: idegességében bántotta a gyermekét, akinek többször is a földhöz ütötte a fejét. (Police.hu) 2016. november 4., péntek A rendőrök elleni támadót akár több millió forinttal is támogathatták Körúti robbantás: vizsgálják a gyanúsított kapcsolatait Vizsgálják a nyomozó ügyészek, volt-e megbízója, illetve támogatója a Teréz körúti robbantás gyanúsítottjának, P. Lászlónak. Azt is igyekeznek feltárni, honnan volt a hosszú ideje munkanélküli fiatal férfinak három és fél millió forintja az idén márciusban vásárolt présházra. Szemán László János Még nem történt meg a Teréz körúti robbantás gyanúsítottja, P. László folytatólagos kihallgatása, közölte kérdésünkre Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség (KFNY) helyettes szóvivője. A nyomozások során általános eljárás, hogy amennyiben a gyanúsított megtagadja a vallomástételt, a hatóságok nem szorgalmazzák az ismételt meghallgatást, úgymond hagyják puhulni, hogy ő maga kezdeményezze a kihallgatását. Vélhetően ezúttal is ez a hatóságok taktikája. P. László a gyanúsítás közlésekor megtagadta a vallomástételt, így ezután rajta múlik, hogy mikor hallgatják meg - szakmai kifejezéssel - folytatólagosan. Ismeretes, az alapos gyanú szerint P. László szeptember 24-én este a Teréz körút-Király utca sarkától néhány méterre a körúton házilagosan készült, szögekkel megnövelt hatású pokolgépet robbantott éppen akkor, -------------------------amikor egy gyalogos rendőrjárőr odaért. A járőrözők női tagja életveszélyes, a férfi súlyos sérüléseket szenvedett, azóta már mindketten rehabilitáción vesznek részt. A gyanúsítottat október 19-én Keszthelyen fogta el a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik műveleti egysége. Úgy tudjuk, egy ismerőse nevében telefonon csalták a nyolc kilométerre lévő Karmacsról a városba, ott egy sétányon parkolt le, ahol aztán rajtaütöttek a kommandósok. A gyanúsított elfogását, némi meglepetésre, nem követte az ügyben kitűzött tízmillió forintos nyomravezetői díj visszavonása. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a nyomozást irányító KFNY az ügy minden szálát végigvizsgáltatja. Simon Richárd megerősítette a Pesti Srácok értesülését, miszerint vizsgálják a gyanúsított kapcsolatrendszerét. Többek között keresik az esetleges megbízót, s azt is vizsgálják, segítette-e valaki a vélt elkövetőt, illetve azt, honnan volt a hosszú ideje munkanélküli P. Lászlónak három és fél millió forintja, amiből márciusban présházat vásárolt a Zala megyei Homokkomáromban. Úgy tudjuk, P. László keszthelyi elfogásának napján a hatóságok már tudtak a présházról, ám a nyilvánosság erről csak egy héttel később értesült. A ház pincéjében műtrágyaalapú robbanóanyagot találtak a rendőrök, amelynek egy része instabil volt, így a tűzszerészek a közelben megsemmisítették. A hatóságok arra is találtak bizonyítékot, hogy a présház közelében próbarobbantásokra került sor, vélhetően a gyanúsított próbálta ki a robbanóelegyet. - P. László nem panaszkodik, fizikailag jól viseli a fogságot - mondta a Magyar Időknek a gyanúsított védője, Brunner Tamás. Az ügyvéd P. László előzetes letartóztatása után vette át a védelmet. Mint mondta, megkapta a letartóztatás során a bíróság elé tárt nyomozati iratokat. - Kétezer oldalnyi iratról van szó, ami rendkívül szokatlan a büntetőeljárások ezen szakában. A letartóztatás előterjesztése két-három oldal szokott lenni. Áttanulmányoztam az iratokat, a kronológiai egymásutániság egyértelmű, ám a bizonyítékok számomra nem álltak össze egységes egésszé. A bizonyítás a hatóság feladata, így nem kívánok állást foglalni az iratok tartalmával kapcsolatban - fejtette ki lapunknak Brunner Tamás. A védőtől megtudhattuk azt is, hogy P. László az édesapját jelölte ki kapcsolattartónak, rajta kívül csak védője látogathatja a büntetés-végrehajtási intézetben, amit eddig már többször meg is tett. Brunner Tamás szerint védence fenntartja azt, amit őrizetbe vételekor, majd az előzetes letartóztatásán mondott: nincs köze a robbantáshoz. Rejtély, miből vette P. László a présházat Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap Balog Zoltán szerint a mártírok után a gyilkosokat is meg kell végre nevezni Emlékezés és gyász 1956 kapcsán A nemzeti gyásznap előestéjén felavatták Budapesten, az új köztemetőben a Nemzeti Örökség Intézetének látogatóközpontját. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a november 4-i szovjet támadás és a kommunista megtorlás áldozatai után a gyilkosokat is meg kell nevezni. Schmidt Mária kormánybiztos pedig közleményben kelt ki az ’56-os hősöket lejáratni akaró sajtóorgánumok ellen. Baranyai Gábor A hősök tiszteletében egyet kell érteniük a magyaroknak akkor is, ha sok másban vitáik is lehetnek egymással - mondta Balog Zoltán tegnap Budapesten, amikor felavatta a Rákoskeresztúri új köztemetőben a Nemzeti Örökség Intézetének látogatóközpontját. Az intézmény amelyről lapunk már korábban beszámolt - nemzeti emlékhely, amely egyebek mellett az ott nyugvó ’56-osok történetét mutatja be. Az emberi erőforrások minisztere, az 1956- os emlékbizottság elnöke mindenkit arra kért, hogy ma este 7 órától gyújtson gyertyát a mártírok emlékére. Balog Zoltán rámutatott: november 4-től az emlékezésnek a korábbinál is intenzívebb időszakának kell következnie, hiszen a szovjet csapatok bevonulása után a sortüzek, a reménytelen küzdelem, majd a perek időszaka következik. Hozzátette: el kell jönnie a tettesek, az elkövetők idejének is, amikor arról beszélünk, hogy kik követték el a gyilkosságokat, mert csak ezzel lehet elégtételt szolgáltatni a mártíroknak. Balog Zoltán szólt az ’56-os emlékbizottságról is, amelynek egyik legfontosabb feladata volt, hogy elérje a rendszerváltoztatás után születetteket. Mint mondta, őket szerették volna megszólítani a fal- és fényfestésekkel, a különböző interaktív kiállításokkal, pályázatokkal. Ez azonban a balliberális média egy részében éles kritikát váltott ki. Összehangolt, ugyanakkor korszakismeretet, történészszakmai megfontolásokat nélkülöző támadás - így reagált Schmidt Mária kormánybiztos azt követően, hogy vita alakult ki arról, Dózsa László vagy Pruck Pál látható-e az 1956-os forradalomra emlékező plakáton. Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke azzal érvelt, hogy a fényképen látható Dózsa László színművész már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, míg Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, családtagjai korábban nem jelentkeztek, annak ellenére, hogy a felvétel széles körben ismert volt. Schmidt Mária szerint Pruck Pál köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására, sőt állítólagos forradalmár múltja ellenére semmilyen büntetést nem kapott. Tény, hogy a 2000-ben elhunyt Pruck Pál szerepel egy 1986-os, kádárista riportfilmben is. A történész azt is írja, nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor egyes sajtóorgánumok és újságíróik 1956 hőseinek hitelét akarják rombolni. Az éles vita a plakátról azután kezdődött, hogy a 168 Órában megjelent egy levél, amiben Pruck Pál hozzátartozói azt állították, a képen valójában Pruck szerepel. A család azzal érvelt, hogy a Life magazin archívumában is Pruck neve szerepelt a fotó mellett, ehhez azonban a kormánybiztos hozzátette, az ifjú szabadságharcost nemcsak Michael Rougier, a Life magazin fotósa, de Erich Lessing is lencsevégre kapta, mégpedig név nélkül. Dózsa László szerint ő van a képen, ám végül azt mondta, „kegyeleti okokból” elengedi az ügyet, levehetik a nevét a plakátról. Vita folyik arról, ki szerepel a képen Fotó: MTI AZ OROSZOK TÖBBSÉGE NEM KÉRNE BOCSÁNATOT Oroszországban miként a múltban, ma is csak egy kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt - állította a Vedomosztyi című napilap tegnapi számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke. Makarkin rámutatott, hogy az orosz kommunisták és konzervatívok egyaránt a birodalmi, geopolitikai szemléletet képviselik, és emiatt ellenérzéssel viszonyulnak a magyar felkeléshez.