Magyar Idők, 2017. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-02 / 1. szám
4 BELFÖLD 2017. január 2., hétfő Idén létrehozzák az egyetemi kórházat a gyakorlati képzés erősítése érdekében Béremelés és intézményi átalakulások a felsőoktatásban Tovább emelkedik a felsőoktatásban dolgozók illetménye 2017- ben, a bérfejlesztésre 9,512 milliárd forintot fordít a kormány. Változás várható a felsőoktatási intézmények struktúrájában, aminek célja többek között a képzések racionalizálása. Szalai Laura Idén is folytatódik a felsőoktatási intézmények átalakulása, amelynek részeként a Nyugat-Magyarországi Egyetem szombathelyi karai az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) kerülnek. Ezenkívül az Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézete, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, a Szent István Egyetem gazdasági, agrár, és egészségtudományi kar gyulai Egészségtudományi Intézete pedig a Gál Ferenc Főiskola része lesz. Szintén változás, hogy várhatóan a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodástudományi kara az ELTE- hez kerül augusztustól. Az oktatásért felelős államtitkárság hangsúlyozta, az átszervezések célja az ország térszerkezetéhez igazodó, hatékony és eredményes intézményrendszer kialakítása, továbbá a magyar felsőoktatás pozíciójának erősítése a Kárpátmedencében, illetve Európában. Hozzátették: ennek részeként megerősítik az oktatási és kutatási fókuszterületeket, racionalizálják a képzési szerkezetet és a szükséges források elosztását is. Ugyancsak a felsőoktatási intézményeket érintő változás az egyetemi kórház megjelenése, amely az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek szervezeti egységeként hozható létre. Ezt az államtitkárság tájékoztatása szerint az indokolja, hogy a hallgatók a gyakorlókórházakban jelenleg nem tudnak elegendő számban részt venni megfelelő gyakorlati képzésben, a klinikákon pedig bizonyos szempontból előrehaladottabb szinten zajlik az ellátás. A gyakorlati oktatás erősítésével a cél, hogy az orvostanhallgatók az alapvető diagnosztikus és döntési lépéseket, valamint a terápiában nélkülözhetetlen manuális készségeket megbízhatóan elsajátítsák, továbbá hogy már az orvosi diploma megszerzését követően gyakorlati kompetenciával rendelkezzenek - hangsúlyozta az államtitkárság. Ebben az esztendőben továbbá emelkedik a felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók, kutatók, tanárok garantált illetménye, erre 9,512 milliárd forintot fordít a kormány. A viszonyítás alapjául szolgáló egyetemi tanári illetményminimum havi bruttó 528 000 forintra emelkedik, ami a 2014 évi szinthez képest 20 százalékos növekményt jelent. Emlékeztettek: a kormány 2015 őszén döntött a felsőoktatásban munkát vállalók bérrendezéséről. Ennek megfelelően már tavaly januártól 15, majd 2017-ben és 2018-ban a már megemelthez képest további 5-5 százalékos bérrendezés valósul meg. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos bérszint a 2015- ös garantált illetményhez képest 2018- ban 126,8 százalékos lesz. Idén a kormány folytatja a PPP- konstrukciók kiváltását, amire 2017- ben tervezetten 5340 millió forint áll rendelkezésre. Az intézkedésre - amelyet már tavaly bevezettek -azért van szükség, mert több egyetem - például a szolnoki, a gyöngyösi, a dunaújvárosi intézmény - nehéz helyzetbe került a 2010 előtti szerződések aláírásával. A tanárok, kutatók garantált illetménynövelésére több mint kilenc és fél milliárd forintot fordít a kabinet Fotó: mti Mindenkihez eljutottak az utalványok Gabay Dorka A vállalt határidő előtt teljesítette a Magyar Posta a nyugdíjasoknak küldendő Erzsébet-utalványok kézbesítését - közölte a társaság a hétvégén. Közleményük szerint karácsonyig az utalványok 92,5 százalékának kézbesítési kísérletét végezték el, december 30-ig pedig a fennmaradó utalványokat is kézbesítették. Az át nem vett küldemények a címhez tartozó letéti postákra kerültek, az átvételre tíz munkanap áll rendelkezésre - tették hozzá. Hangsúlyozták: a gyorsabb ügyintézés érdekében azokon a postákon, ahol a forgalom indokolta és a belső kialakítás lehetővé tette, dedikáltan az Erzsébet-utalványok átvételére szolgáló ablakok álltak az ügyfelek rendelkezésére. Az utalványokat eredetileg a kormányhivatalok, járási hivatalok vitték volna házhoz, azonban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete tiltakozott a döntés ellen. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter ezután kérte fel a Magyar Postát az utalványok kézbesítésére. Orbán Viktor miniszterelnök november végén jelentette be, hogy 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és emellett minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. A kormányfő hozzátette: mint minden év végén, így 2017 novemberében is szükség esetén korrigálják majd a nyugdíjakat, ami az infláció függvénye. A külföldön élők többsége keveset dolgozott, így az ellátásuk is alacsony Ausztráliába is folyósítanak hazánkból öregségi és özvegyi nyugdíjakat Csaknem 33 ezer külföldön élő magyar kap otthonról nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, a hazai átlagnál lényegesen kevesebbet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A jogosultak közül a legtöbben Németországban élnek. Haiman Éva A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság mintegy 15 ezer nőnek és kicsivel több mint 13 ezer férfinak utalja külföldre valamilyen nyugdíját vagy egyéb ellátását a KSH éves statisztikái szerint. Az ellátottak 85 százaléka, közel 30 ezer idős ember öregségi nyugdíjban részesül, két és fél ezer embernek özvegyi és szülői nyugdíjat, mintegy félszáznak pedig árvaellátást folyósítanak. A külföldre utalt öregségi nyugdíjban részesülők harmada 1945-1949 között született, korhatár előtt öregségi nyugdíjat (volt fegyveresek öregségi nyugdíját, Nők 40-et) mindössze 122-en kaptak. Az öregségi nyugdíjasok beszámított szolgálati idő szerinti megoszlása lényegesen eltér a külföldre és a belföldre utalt ellátásoknál. Belföldön az öregségi nyugdíjasok több mint 57 százaléka 35-44 év szolgálati időt szerzett meg. A külföldi utalásoknál a legtöbben 15 év szolgálati idővel rendelkeztek. A szolgálati idő miatt is lényegesen alacsonyabb összeget kapnak a más országban élő magyar nyugdíjasok: a nekik jutó nyugdíj januári öszszege átlaga nem érte el a 45 ezer forintot, ami alig több mint egyharmada volt a 109 ezer forintos átlagos hazai folyósítási összegnek. Az összesítésből az is kiderül, hogy külföldre a legtöbb nyugdíjat és egyéb ellátást Németországba küldi a nyugdíjfolyósító. A második helyen Ausztria áll, kétezernél több ember kapott Magyarországról valamilyen nyugdíjat, egyéb ellátást Kanadában, az USA-ban, Svédországban, Szlovákiában és Ausztráliában is. Fotó: Reuters