Magyar Idők, 2017. június (3. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-01 / 126. szám
www.magyaridok.hu • 2017. június 1., csütörtök • III. évfolyam 126. szám • 180 Ft ELLENZÉKI FELJELENTŐK Mint egy korrupcióellenes Helsinki Mozgalom, a Jávor Benedek, Juhász Péter és Vágó Gábor által bejelentett Közérdekvédelmi Központ arra készül, hogy feljelentéseket tegyen, pereljen, és ha kell, Strasbourggal, Brüsszellel ítéltesse el a kormányt és a „hatalom embereit”. Jávor Benedek a Magyar Idők megkeresésére az ellenzéki politikusok kezdeményezését azzal indokolta, hogy a Legfőbb Ügyészség nem jár el kellő alapossággal a korrupciós ügyekben - vagy ahogy ő fogalmazott: „nagyvonalúan válogat a feljelentések közül”. A politikusok a Közérdekvédelmi Központ munkájánál saját alapítványaikra is támaszkodnak. Mindkét szervezet mögött felsejlik Soros György is. A 12. oldal JELÖLNÉK A KÜLÖNBSÉGET Törvénymódosítással venné elejét a kormány a nagy élelmiszergyártók tisztességtelen gyakorlatának, amelynek során az EU nyugati felét magasabb minőségű termékekkel látják el, mint a keleti blokk országait. A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztése kötelezné a multikat arra, hogy az azonos márkanév alatt, de eltérő receptúrával forgalmazott élelmiszerek csomagolásán tüntessék fel, hogy speciálisan a magyar vagy a régiós piacra készült áruról van szó. Bár a módosító javaslatot a kormány már elfogadta, az Országgyűlés elé máig nem kerülhetett a tervezet, hiszen előbb az Európai Bizottság jóváhagyására van szükség. A tárca a jogszabálytervezetet május 19-én küldte ki Brüsszelbe, s az eredmény legkorábban augusztus végén születhet meg. 11. oldal KAPOSADIÁKHITEL Összesen 14,1 milliárd forint kölcsönt folyósított tavaly a Diákhitel Központ Zrt. - derült ki a szervezet jelentéséből. A közlemény azt is tartalmazza: a 2001. évi indulásától a múlt év végéig több mint 354 ezren részesültek szabad felhasználású hallgatói hitelben (Diákhitel 1). A 2012 őszén indult új, kötött felhasználású (általában tandíjra fordítható) Diákhitel 2 terméket a társaság közel 25 ezer igénylőnek folyósította eddig. A tavaly kihelyezett kölcsön jelentős részét márciusban és októberben utalták át, a Diákhitel 1-et 8,2 milliárd forint, míg a Diákhitel 2-t 5,9 milliárd forint értékben. A 4. oldal I IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ PÉNTEK SZOMBAT | VASÁRNAPI ÁRFOLYAMOK Forrás: MNB EURÓI SVÁJCI FRANK 307.78 ^ 282.66 ^ magyar idők konzervatív közéleti napilap Követségeknél robbantottak, rengeteg halott Kabulban * 7.oldal Rémhírkeltés a szombati csíksomlyói búcsú előtt *14. oldal Telt házzal indítják a nyári szezont a hotelek * 12. oldal Botka László és Soros György is Brüsszelben tárgyal Alakul a kerítésellenzők nemzetközi szövetsége Magyar Idők - Mély európai elkötelezettséggel érkeztem Brüsszelbe - jelentette ki Botka László sajtótájékoztatóján az unió fővárosában. Az MTI tudósítása szerint Botka azt mondta: Orbán Viktor az elmúlt két évben hazug kampányával elérte, hogy az emberek döntő többsége retteg a migránsoktól és a terrorizmustól, de megjegyezte, hogy ez az unió hibája is, mert a migrációs hullámmal kapcsolatos késlekedés alapot teremtett ehhez. Botka úgy fogalmazott: szeretné, ha mihamarabb el lehetne távolítani a kerítést, de ehhez az kell, hogy működjenek az új európai mechanizmusok a határvédelemben, és megszűnjön a válsághelyzet ott, ahonnan az emberek menekülnek. Azért fogadták tegnap Botka Lászlót, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét Brüszszelben, mert megígérte, hogy lebontja a határkerítést - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hidvéghi Balázs szerint ekkor született meg a megállapodás az Európai Bizottság és a szocialista politikus között arról, hogy Botka megnyitja a határokat a migránsok előtt. Folytatás a 2. oldalon A Fidesz szerint azért fogadták Botka Lászlót Brüsszelben, mert megígérte, hogy lebontja a határkerítést. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének állítása szerint útjának fő üzenete az, hogy az Orbán-kormánynyal szemben a magyarok döntő többsége Európa-párti. „Nyugtalanító folyamatok zajlanak Magyarországon és Lengyelországban.” (Frans Timmermans a Die Zeit című liberális hetilapban, 2017. május 4.) „Ha úgy teszi fel a kérdést, hogy megépítettük-e volna a kerítést, határozottan azt mondom, hogy nem.” (Botka László a Reutersnak, 2017. május 24.) „A migráció okozta problémákat nem a falak és a szögesdrótok, hanem az európai összefogás oldhatja meg.” (Gianni Pittella, Röszke, 2015. szeptember 14.) Külső tényezők nem befolyásolhatják a terrorpert Összeül a Szegedi Ítélőtábla Kulcsár Anna Terrorcselekménynek minősül-e az a magatartás, amelyet a röszkei határállomásnál, 2015 szeptemberében tanúsított Ahmed H a megafonos migránsként emlegetett szír férfi? - vizsgálja a június 15-i tárgyaláson a bűnügyben eljáró Szegedi ítélőtábla fellebbviteli tanácsa. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, egyben a bíróság szóvivője lapunknak elmondta: mindenki azt mond, amit akar, olyan állásfoglalást tesz közzé, amilyet jónak lát, az ítélkezőmunkát külső tényezők nem befolyásolhatják. Arra a kérdésünkre, nem találja-e különösnek, hogy az európai parlamenti állásfoglalás éppen az ügy jogerős eldöntése előtt látott napvilágot, a szóvivő úgy válaszolt: a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el, a jogi helyzetet ítélik meg. Az ügyész az első fokon kiszabott tíz év szabadságvesztés súlyosbítását kérte, a védő és a vádlott felmentésért fellebbezett. Az ítélet Ahmed H. közreműködését részben terrorcselekménynek, részben pedig a határzár tiltott átlépésének minősítette.A vád képviselője úgy látta, Ahmed H. elkövette a terrorcselekményt, büntetése azonban enyhe, mert a tíztől húsz évig, esetleg életfogytig terjedő büntetési tétel középarányosat, a 17 és fél évet sem éri el. * 3. oldal Ahmed H. 2015-ben a röszkei határnál Fotó: Kurucz Árpád Rekordot hozott a nemzeti konzultáció Szalai Laura Az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció zárult le tegnap, mintegy 1,68 millióan mondták el a véleményüket - jelentette ki tegnap Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Jelezte: a részvételi arány mintegy hatvan százalékkal nagyobb, mint a 2015-ös bevándorlási konzultáció esetében, „pedig az sem volt kevés”. Tájékoztatása szerint a résztvevők 94 százaléka postai úton küldte vissza a kérdőívet. A politikus a kormány nevében köszönetet mondott azoknak, akik „kiálltak Magyarországért”. Szerinte az ő kiállásuk a magyar demokrácia erejét bizonyítja, és azt, hogy a „magyarok soha sem hagyják, hogy nélkülük döntsenek róluk”. Dömötör Csaba rámutatott: a nemzeti konzultáció egy Európában is innovatív lehetőség arra, hogy az állampolgárok időről időre állást foglaljanak fajsúlyos stratégiai kérdésekben, és „ez a véleménynyilvánítás aztán a kormányzati politika kontúrjait is kijelöli”. Folytatás a 3. oldalon Politikai fegyver lehet az uniós pénzekből Magyar Idők Rövidesen nyilvánosságra hozza a német kormány azt a javaslatát, amely az európai uniós kohéziós támogatások kifizetését a jogállamiság betartásához kötné - erősítették meg a sajtóhíreket tegnap Berlinben. A német kormány először hivatalosan meg fogja küldeni az Európai Bizottságnak az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról készített állásfoglalását, majd bemutatja a dokumentumot, a felvetésre érkező reakciókra csak ezt követően fognak reagálni. Hangsúlyozták, a javaslatot nem konkrét esetek vagy tagországok tevékenysége alapján állították össze. Varsó közvetlenül a berlini bejelentés előtt kizártnak nevezte, hogy Lengyelországot az uniós alapokból való részesedésének korlátozása fenyegethetné. A 2020-2026-os uniós költségvetési keret és a Varsóval szemben elindított uniós jogállami mechanizmus két, egymástól független téma - nyomatékosította Rafal Bochenek kormányszóvivő. Rámutatott: a Lengyelországgal szemben tavaly a jogállamisági mechanizmust elindító Európai Bizottságnak (EB) ebben a pillanatban nincs hivatalos állásfoglalása. A következő uniós költségvetés kereteiről pedig csak néhány hónap múlva kezdenek tárgyalni - folytatta. * 8. oldal