Magyar Idők, 2017. október (3. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-02 / 230. szám
www.magyaridok.hu Orbán Viktor a kereszténység megtartására buzdított A nemzeti büszkeség kora következik Nemzeti missziós parancsnak nevezte Orbán Viktor Kolozsváron a magyar közösségek megtartását. A reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén a miniszterelnök arra kérte a teológushallgatókat: legyenek büszkék arra, hogy protestáns lelkészként indíthatják el a magyarság következő ötszáz évét. Pataky István (Marosvásárhely A nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében, a jövőt magyar nyelven írják - fogalmazott Orbán Viktor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott ünnepi beszédében. „Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket” - a kormányfő szerint ezek az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára. Beszédében közös érdeknek tartotta, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje. Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kató Béla református püspök beszédében azt mondta, az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. A magyar-román viszonyt érintő kérdésekről is tárgyaltak szombaton a Fidesz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy áttekintették Magyarország és Románia gazdasági helyzetét, és megállapították: eljött az ideje nagyszabású projektek segítségével jobban összekapcsolni a két ország gazdasági rendszerét. A Kelemen Hunor vezette RMDSZ-tárgyalódelegáció szorgalmazta, hogy mielőbb kerüljön sor magas szintű magyar-román kormányzati találkozókra. Egyébként napokon belül tárgyalni fog egymással a magyar és a román külügyminiszter. Szintén az ünnepség részeként nyitották meg szombaton az Erdélyi Református Múzeumot, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, használaton kívüli úrvacsorás kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg. A felújított kolozsvári épület emeletére költöztették az egyházkerület levéltárát. A kiállítótermében mutatják be azt a levelet, amellyel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemesi rangot adott a református lelkészeknek és családjaiknak. Orbán Viktor jelenlétében avatták fel tegnap a szászfenesi református templomot. Az építkezést azt követően kezdték el, hogy a 2011-es népszámláláson a községben több mint ezren vallották magukat magyar anyanyelvű reformátusnak. A kolozsvári Krónikának nyilatkozó Máté István református lelkész elmondta, óriási szerepe volt a magyar állami támogatásnak abban, hogy elkészült a templom. A beruházás három és fél millió lejbe (több mint 200 millió forint) került, a Bethlen Gábor Alapkezelő 160 millió forinttal támogatta az építkezést. A miniszterelnök a szászfenesi református templom felavatásán is részt vett Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Gulyás Gergely: A bukott kvótát kár erőltetni Kárpáti András A kvótarendszer megbukott, kár tovább erőltetni - jelentette ki Gulyás Gergely a Kossuth rádió tegnapi műsorában, emlékeztetve: a kétéves határidő után a befogadásra váró százezer ember mindössze egynegyedét osztották szét a tagállamok, 90 százalékuk pedig újra Németországban van. A Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet: az Európai Bizottságban komoly támogatást élveznek a Soros-tervben foglaltak, ám arról máig nincs egyetértés, hogyan kell megállítani az illegális határátlépést. A politikus rámutatott: bár az Európa Tanács egyes dokumentumai már megemlítik a külső határvédelmet, még ma is arra kényszerítik a tagállamokat, hogy azokkal vállaljanak szolidaritást, akik nem tudnak eleget tenni a schengeni egyezményből eredő kötelezettségeiknek. Magyarország azzal fejezi ki szolidaritását, hogy példamutatóan védi külső határait, ezzel önmagán kívül az illegális bevándorlás célországainak is védelmet nyújt az Európai Unióban - fogalmazott Gulyás Gergely. ELTÉRŐ BRÜSSZELI SZEMSZÖG Brüsszelből másképp látszanak a dolgok - reagált Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője Navracsics Tibor pénteki kijelentésére. A magyar uniós biztos a Hír TV-ben csupán a készülődő választási kampány retorikai elemének nevezte, hogy a kormány a Sorosterv beteljesítőjeként állítja be az Európai Bizottságot (EB). Navracsics szerint nincs ilyen terv az EB napirendjén. Fónagy János reagálásában javasolta, hogy haladéktalanul küldjék meg Navracsics Tibornak a nemzeti konzultáció kérdéseit és azok indokait, amelyek áttanulmányozása után szerinte a biztos véleménye is meg fog változni. Németh Szilárd még péntek este az ATV-ben úgy fogalmazott: szívesen elviszi Navracsics Tibort egy tranzitzónába, mert vélhetően Brüsszelből nem ugyanazt lehet látni, mint innen. A fóhelyzet Hódolat Egyetlen állam se született úgy, hogy valaki más mosolyogva átnyújtotta a koronát a leendő uralkodónak, visszavonta a csapatait a jövendő határra, és sok sikert kívánt az első, tétova lépéseit megtevő országnak. Vérben születnek az államok, mert a természet törvényei ezt diktálják, az ember így van felépítve. Madrid nem akarja, hogy Barcelona külön útra térjen, ezért pedig a végső eszközhöz nyúl, az erőszakhoz. A rohamrendőrség betöri az iskola ajtaját, elráncigálja az utcáról a tüntetőket, gumilövedékkel oszlatja fel a tömeget, hogy meg tudja tartani a korona alatt Katalóniát. A furcsa helyzetben mindkét félnek igaza van, Madrid az ország egységéért küzd, Barcelona pedig a demokratikus véleménynyilvánításért száll síkra. Mondhatjuk, spanyol belügy, ám nagyon hamar nemzetközi problémává alakulhat, sőt már azzá is alakult, hiszen ez a népszavazás már nem is egy egyszerű pillangószárnycsapás. Ez valódi, figyelmeztető arculcsapás. Arra mutat rá, hogy hihetünk a létező világok legjobbikában, a helyzet megváltoztathatatlanságában, de amikor a katalán rendőrökben már nem bízik a főváros, ezért csapatokat küld a távoli tartományokból erősítésként a barcelonai kikötőbe, az mégis súlyos jelzés. Katalóniában is emberek élnek, akik nem akarnak úgy élni, ahogy nekik megszabták valahol máshol, akik makrogazdasági mutatókkal és vissza nem térítendő támogatásokkal álmodnak, s strukturális és kohéziós alapokkal fűszerezik a levesüket. Katalónia élne jogaival, Spanyolország viszont joggal aggódik, hiszen csupán egy homályos szokásjog áll az oldalán, miszerint senki se támogatja a határok erőszakos megváltoztatását Európában, csak Koszovó esetében, de oda az ember magában mindig csillagot tesz, hogy emlékezzen, az az állam kivétel, és nem is valami sikeres kivétel. Csakhogy tegnap már Nantes-ban is felvonultak a franciaországi bretonok, akik hivatalosan nem léteznek, békésen, néhány százan, rendőri biztosítás mellett, függetlenséget követelve. Hiszen ott vannak a katalánok, akikre fel lehet nézni, mert kiálltak önmagukért, megharcolták a jó harcot. Skócia miniszterelnöke üdvözletét küldte Barcelonába, csupacsupa olyan kisebb-nagyobb terület, autonómia és lehetséges állam, amely egyáltalán nem érzi jól magát jelenlegi helyzetében, és cseppet se ért egyet az említett homályos alapelvvel. Igen, lehetséges a határok megváltoztatása, ha ezt akarják az ott élő emberek. Igen, az állam természetesen ellenezni fogja ezt, ezen senki se csodálkozzon. De bizonyos kritikus tömeg megléte esetén nincs az a páncélozott rendőri erő, amely fel tudja tartóztatni az emberek áradatát. Mi, magyarok tudjuk, miről van szó Katalóniában. Mi voltunk azok, akik mindig kétszer is átgondoltuk, mit szabad és mit nem érdemes mondani, nehogy az idegenbe szorult magyarok lássák kárát. Sajnos tapasztalt diplomaták vagyunk ezen a téren. A magyar kormányzat támogatta a katalán népszavazás megtartását, pontosan azért, mert nem mi fogjuk meghatározni, hogy Katalónia hogy éljen, és Madrid hogyan válaszoljon, mi csak annyit mondhatunk, az embereknek joguk van kinyilvánítani a véleményüket, még ha fájó is az bizonyos köröknek. Ez pedig nem csak Katalóniára érvényes, de Európa bármely területére. Magyarország nem felelős Gerard Piqué barcelonai futballistáért, de Horváth Péter kolozsvári egyetemistáért igen. Orbán Viktor szavai szerint Magyarország már lélekben és testben is elég erős ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért. Mert azért a víz az úr. SITKEI LEVENTE IJMI Plakátvakarók Plakátszaggatásban leli az örömét Vajda Zoltán néptribun, az Együtt elnökségi tagja. Furcsa, bár nem rendkívüli. Van, aki bélyeget gyűjt... Visszaeső falurossza ez a Zoli, már a nyáron is tartott egy hasonló bemutatót, akkor Soros Györgyöt bíráló kormányzati plakátokat kapart le néhány tűzfalról. Most ismét felbukkant és kidobolta, újra falra fog mászni, de ezúttal a nemzeti konzultációról szóló állami hirdetményeket tépkedi majd le. Persze ez is hivatalos, előre bejelentett randalírozás lesz, rendőri biztosítás mellett, méghozzá fényes nappal, ők ugyanis nem félnek, bátran vállalják magukat. (Meg aztán nappal jobban fotózható a kaparó-vakaró, falra mászó hazafi, előnyösebben fest a képernyőn, az újságban...) Egy kommentelő korábban így véleményezte az attrakciót: „Nem gondoltam volna, hogy létezik olyan hülye párt, amelyik szembemegy a lakosság által nagy többségben támogatott akarattal, csak hogy médiafelületet kapjon egy napra.” Dehogynem, lám. Az Együtt Vajdája egyébként korábban is szerepelt már közéleti hírekben. A március 15-i nemzeti ünnepen például azzal jutott nyilvánossághoz, hogy mint a múzeum előtt fellépő Juhász-fúvósok egyikét, lecsapták egy zászlórúddal. Kereplővel „kísérte” a füttyösöket, amikor egy nyolcvanéves úr feddőleg fejbe verte. Ebből is látható, hogy Vajda él-hal a nyilvánosságért, ökörségeivel is boldogan kérkedik, ha azzal bekerülhet az újságba. Persze az is lehet, hogy mindez egy kollektív, az Együtt-pártközpontban előre megtervezett kapálózás a nyilvánosságért. (Ez mozgathatta Vajda főnökét, Szigetvári Viktort is, aki azzal a bornírt ötlettel állt elő, hogy Magyarország fogadja be azt a hatvan, kacifántos szexualitású azeri embert, akit hazájában hatósági atrocitás ért.) Szegény Vajda meg most plakátokat vakargat a sajtómegjelenésért. BELFÖLD 3