Magyar Idők, 2017. október (3. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-02 / 230. szám

4 BELFÖLD Másodfokon tárgyalják László Petra ügyét Ma tárgyalják másodfokon a Szegedi Törvényszéken annak az operatőrnek az ügyét, aki 2015 szeptemberében megrú­gott két migránst. Első fokon a Szegedi Járásbíróság bűnös­nek találta László Petrát garáz­daság vétségében, és három év próbaidőre bocsátotta. Az íté­let ellen a vádlott és az ügyész is fellebbezett. Emlékezetes: 2015. szeptember elején a vád­lott az M­­TV munkatársaként a röszkei gyűjtőpontnál forga­tott, amikor a helyszínen több száz migráns áttörte a rend­őrök sorfalát. Az ott készült vi­deofelvételekből kiderült, hogy az operatőrt az egyik menekülő migráns meglökte, ezt követő­en a nő előbb egy felé futó fiatal férfit, majd egy kislányt is meg­rúgott. (MI) Létfontosságúak a szűrővizsgálatok A mellrák elleni küzdelem vi­­lágnapján tegnap délután szű­rővizsgálatainak fontosságára és az egészséges életvitelre hívja fel a figyelmet az Egészség Híd­ja Összefogás a Mellrák Ellen és a MentsManust! - Movem­­ber Magyarország közös akció­ja, amelynek részeként megtar­tották a szokásos sétát a Lánc­hídon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra hívta fel a figyelmet, hogy évente nagyság­rendileg 33 ezer rosszindula­tú daganat okozta haláleset tör­ténik hazánkban, mellrák kö­vetkeztében pedig évente több mint 2000 nőt veszítünk el, mi­közben az időben felismert be­tegség esetén nagyobb a gyó­gyulási esély. Fontosnak nevez­ték, hogy a korai stádiumban felfedezett daganatos betegsé­gek gyógyíthatók, az egészséges életmód pedig hozzájárul a gyó­gyulási esélyek növekedéséhez, valamint egyes rákbetegségek kialakulási esélyének csökkenté­séhez. (MTI) 2017. október 2., hétfő Az igényekhez igazítva újítják meg a fővárosi és Pest megyei szakrendelőket Több kórházban már megkezdték a fejlesztést Felgyorsult a központi régió egész­ségügyi rendszerének megújítá­sa: több kórházban már zajlanak vagy hamarosan megkezdődhet­nek bizonyos rekonstrukciók, fej­lesztések. A Magyar Idők informá­ciói szerint ezzel párhuzamosan - a kórházakhoz hasonlóan - a szak­rendelőknél is egyfajta hierarchi­kus rendszert alakítanak ki. Haiman Éva: vmmmmmmmmmmmmmmmmmm Négy folyamat zajlik egyszerre a fővá­rosi és Pest megyei egészségügyi rend­szer rekonstrukcióját célzó Egészséges Budapest program (EBP) keretében. Ez az a grandiózus projekt, amelynek első üteméhez idén júniusban adott zöld jel­zést a kormány, és amelynek eredménye­ként a központi régióban minden kór­ház és szakrendelő megújulhat 2025-re. Cserháti Péter, az EBP miniszteri biz­tosa lapunknak elmondta: a kórház- és rendelőfejlesztések már idén elindul­nak, és hamarosan megkezdődik annak a 40 milliárd forintnak a felhasználása, amit a kormány erre az évre hagyott jóvá a fejlesztésekre. Az összeg nagyob­bik részéből, 21,7 milliárd forintból el­sősorban képalkotó diagnosztikai, su­gárterápiás, sterilizáló és informatikai fejlesztések valósulhatnak meg, az in­tézmények új CT-t, MR-t, illetve példá­ul ágyakat vásárolhatnak. A fennma­radó 18,3 milliárd forintot a kórházak felújítására lehet felhasználni. Mind­két esetben tart már a szükséges köz­­beszerzések előkészítése, a kiírások ha­marosan megjelennek - mondta a mi­niszteri biztos. Emellett a korábbi 6 milliárdról 18 milliárdra emelte a kormány annak az uniós forrásnak a keretét, amelyet kór­házak energetikai korszerűsítésére le­het felhasználni. A teljes összegből 11 milliárd forint jut nyolc közép-magyar­országi intézménynek, ezekben az épít­kezések már jövőre megkezdődhetnek. Cserháti Péter jelezte: elindul a tér­ség szakrendelőinek megújítása is. Első körben hét intézmény korszerűsítésére összesen 21 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. Ebből három állami fenntartású (a X. kerületi, a szigetszent­­miklósi és a veresegyházi), három ön­­kormányzati (a IT, a XI. és a XIV. ke­rületi), míg a XII. kerületi szakrendelő ma tulajdonképpen nem létezik, a já­róbetegek ugyanis jelenleg a Szent Já­nos Kórház egyes osztályaira járnak be. A kormány döntése nyomán azonban végre a kerületnek is lesz önálló szak­rendelője, ezt a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti épületében alakítják ki, és mivel ez szinte teljesen új beruhá­zás, erre jut a legtöbb forrás, több mint 9,3 milliárd forint. A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy - főként a helyi lakosság korössze­tétele és megbetegedési mutatói miatt - a járóbeteg-ellátók leterheltsége na­gyon eltérő a térségben. Ezért a kórhá­zakhoz hasonlóan a szakrendelők kö­zött is egyfajta hierarchikus, térségi funkcionális együttműködést szeret­nének kialakítani. A cél, hogy ahol de­mográfiai és megbetegedési szempont­ból rosszabb a helyzet, vagy nagyobb terület tartozik az adott intézmény­hez - például a VI., VIII. és a IX. ke­rületben vagy a délkelet-pesti agglo­merációban -, ott szakmai fejleszté­sek is megvalósuljanak, vagyis legyen például elérhető minden fontos diag­nosztika, valamint egynapos sebészet. A szakrendelők megújításának része­ként több kerületben, illetve kistérség­ben a felújított központi épület telep­helyére költöztetnék a ma elkülönülten működő gondozókat, ezzel is javítva a hozzáférést az ellátáshoz, és kialakíta­nák azokat az informatikai betegelő­­jegyző rendszereket is, amelyeken ke­resztül például közvetlenül a háziorvo­sok időpontot tudnak kérni pácienseik­nek, ezzel is csökkentve a várakozási időt - mondta Cserháti Péter. Huszonegymilliárd forintot szánnak a korszerű eszközök beszerzésére Fotó Kurucz Árpád Újbudán átlagosan havonta háromszáz programot kínálnak a hatvan év felettieknek Az időskor nem hátrány, hanem lehetőség Budapest legnépesebb, XI. kerü­letének, Újbudának 133 ezer la­kosa van, közöttük a hatvan év felettiek száma meghaladja a 42 ezret, ezért az önkormányzat már 2008-ban elindította az idősba­rát programját, amely mintaként szolgál más önkormányzatok számára is. Varga Attila A legnagyobb lélekszámú fővárosi ke­rület, Újbuda képviselő-testülete az országban elsőként, már 2008-ban úgy döntött, hogy az időseknek életminő­ség-javító programot indít. Hoffmann Tamás polgármester lapunknak úgy fogalmazott: a 60+ programmal az volt a céljuk, hogy az oktatási, kultu­rális, egészségmegőrzési és sportolá­si lehetőségek bővítésével új közössé­geket hozzanak létre, elejét vegyék az elmagányosodásnak, ezzel együtt pe­dig tehermentesítsék az ellátórend­szert is. Ma már átlagosan havonta há­romszáz programot kínálnak időseik­nek, a digitális analfabetizmus elle­ni tevékenységük például különböző szintű és témájú számítógépes tanfo­lyamokból áll (így alapfokú, középha­ladó informatikai képzésből, Viber-, Facebook-, Google-tanfolyamokból), ezen kívül pedig két kerületi helyszí­nen négy hétköznapon is működtet­nek okostelefonhoz, laptophoz szak­értő segítségnyújtást, digitális fotó­program tanfolyamot. Azt tudatosítják, hogy az időskor nem hátrány, hanem lehetőség. Az ön­­kormányzat az igényekről és szükség­letekről komoly kutatást végzett több mint ezer újbudai nyugdíjas megkér­dezésével, és ötleteiket, meglátásaikat azóta is rendre igyekeznek beilleszteni a programstruktúrába. Van kórusuk, tánckörük, idősakadémiájuk, alkotó­táboruk, kertészklubjuk, nordic wal­king, természetjáró, rejtvényfejtő, il­letve kézimunkacsoportjuk, és szám­talan zenei, illetve sportkörük. Az Új­buda 60+ programnak helyszínként két ingatlanja van erre a célra, de együtt­működnek a kerület összes közösségi házával, a kerületi szociális feladatokat ellátó Újbudai Szociális Szolgálat klub­jaival, és más helyeken - például a Ha­dik Kávéházban - is tartanak rendez­vényeket. Kifejlesztettek egy kedvez­ménykártyát is, amelyre 213 kerületi üzlet ad engedményt nyugdíjasaiknak. A Központi Statisztikai Hivatal 2017- es adatai szerint a 133 408 újbudai pol­gár közül 41 674, a kerületi lakosság 31,2 százaléka töltötte be a 60. élet­évét. Hoffmann Tamás szerint kilenc év alatt több mint húszezer embert si­került különböző rendszerességgel és módon bevonniuk a programjaikba. A legfontosabb céljuk most az, hogy a másik több mint húszezer embert is elérjék és segítsenek nekik, ha azt az életvitelük, állapotuk megkívánja, és nekik is igényük van rá. Újbuda már 2011-ben kezdemé­nyezte a hazai önkormányzatok ta­pasztalatcseréjét, amely azóta rend­szeres. Idén nyáron konferenciát tar­tottak hatvan önkormányzat részvéte­lével, most pénteken pedig a gyalogló­­klubok kapcsán workshopot tartottak ötven meghívott önkormányzatnak. EMMI: NŐTT A NYUGDÍJAK VÁSÁRLÓEREJE A kormány gondoskodik az idősekről például a nyugdíjak vásárlóértékének nö­velésével - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztéri­umának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tegnapi sajtó­­tájékoztatóján az idősek világnap­ja kapcsán. Hangsúlyozta: a nyug­díjasokról történő kormányzati gondoskodás anyagi alapja a ki­számítható nyugdíj biztosítása. Hozzátette: az Orbán-kormány azt ígérte, hogy megőrzi a nyug­díjak vásárlóértékét, ám ezt még túl is teljesítette, hiszen 2010 óta 23 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje. Novák Katalin arra is kitért: eddig több mint 200 ezer magyar nő élt azzal a lehetőség­gel, hogy 40 év munka után nyug­díjba vonulhat. Az utolsó MSZP-s kormány egyhavi nyugdíjat vett el a nyugdíjasoktól, ezt Botka László is megszavazta - reagált tegnap a Fidesz Korózs Lajos szocialista szakpolitikus azon nyilatkozatára, amelyben egységesen 120 ezer forintos 13. havi nyugdíj bevezeté­sét javasolta. Őrmezőn ajándékműsorral szórakoztatták az érdeklődőket Fotó: Mirkó István

Next