Magyar Idők, 2018. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-03 / 76. szám
www.magyaridok.hu Az európai uniós kvótáért is kampányolt a baloldal így érvelt az ellenzék a migránsok mellett Két éve arról beszélt az ellenzék, hogy nincs bevándorlás, egy ideje pedig a kvótáról nyilatkoztak ugyanígy. A Soros-terv létezését is tagadták, holott azt maga Soros György publikálta. A szocialistáknak nem sikerült érzékelniük, hogy a migráció komoly problémát jelent majd, sőt azt is következetesen tagadták, hogy létezik a kvóta. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 2015. június 18-án egy Lendvay utcai demonstráción azt mondta, hogy „a bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált”, mert „az igazi gondot a magyarok kivándorlása jelenti”. Horváth Csaba szocialista politikus ugyanezen a napon tett Facebook-bejegyzésében ugyancsak álproblémának, ezenkívül hisztinek és műbalhénak nevezte a migrációs kérdést. Szigetvári Viktor szerint a déli határ lezárásával nem lehet a menekültáradatot megállítani. Fodor Gábor úgy vélte, „kényszerbetelepítés nincs, ezt Magyarországon találták ki”. Nem sokkal később Molnár Gyula, az MSZP elnöke egyenesen a kvóta elfogadása mellett érvelt. Gyurcsány Ferenc is büszkén hirdette, hogy elfogadja az uniós kvótát, ami mellett még aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Az ugyancsak DK-s Niedermüller Péter sem gondolta ezt másként, 2015. szeptember 3-án azt mondta a Népszabadság szerint: „Akár tetszik Orbánnak, akár nem, meg fog valósulni a menekülők igazságos elosztását célzó kvótarendszer. Négy-öt tagállam ellenkezése aligha teheti majd lehetővé, hogy ez alól kibújjanak”, később pedig kijelentette: „a menekültek elosztására vonatkozó javaslat Magyarország és Európa érdekeit szolgálja.” Az Együtt kezdettől nyíltan kvótapárti, már 2015- ben azt javasolták, hogy a Fidesz álljon az élére a kötelező menekültkvóta bevezetésének. „Szerintem ezen emberek egy részének Magyarország méltó, büszke otthona lehet, ezeknek az embereknek egy része az átlagnál képzettebb, számukra Magyarországon idővel állást lehet biztosítani” - mondta Szigetvári Viktor 2015 júniusában. Juhász Péter, a párt másik prominense már 10-15 ezer menekült befogadását indítványozta és tüntetést is szervezett 2015 szeptemberében a menekültek mellett, „Szégyelld magad, Orbán!” címmel. Szabó Tímea, a PM politikusa is a migránsok betelepítése mellett érvelt, azzal, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságú és hátterű közösség erősíti és előreviszi Magyarországot. Az LMP-s Meszerics Tamás egyenesen kijelentette, hogy pártja nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. Nemcsak szóban, de tettekben is megnyilvánult a baloldali ellenzék 2015 novemberében, amikor a parlament arról döntött, hogy hazánk megtámadja a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon. Az erről szóló törvényt a baloldal, vagyis az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP nem támogatta. A PM-es Jávor Benedek elsőként támadta meg bíróságon a kormány népszavazási kezdeményezését. Az MSZP-s Szanyi Tibor 2015 nyarán azt nyilatkozta a Hír TV-ben, hogy statisztikailag nincs kimutatható öszszefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, és később ugyanezt tette Molnár Zsolt is az ATV-ben, mondván, a menekültkérdésnek és a terrorizmusnak lényegében nincsen közös halmaza - de ugyanígy nyilatkozott Tóth Bertalan is a Népszavának. MOSSUK LE A GYALÁZATOT! Kunhalmi Ágnes és Gyurcsány Ferenc egyaránt lelkesedett a bevándorlásért Fotó: Bach Máté Karácsony visszalépések tucatjait ígéri a hajrában Kárpáti András Várhatóan 10-15 körzetben fogja viszszaléptetni egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit a szocialisták pártkoalíciója, már zajlik ennek előkészítése - ígérte Karácsony Gergely az ATV-ben vasárnap. A MSZP-Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje aznap egyeztetett a DK, az Együtt és az LMP politikusaival is, bár az utóbbinál a tárgyalásokra hivatalosan nem nyitottak. A politikus tárgyalna a Jobbikkal is, ha Vona Gábor pártja hajlandó lenne erre. Csepellel kapcsolatban elmondta, szerinte Szabó Szabolcs és Bangóné Borbély Ildikó közül csak egy jelöltnek kellene maradnia a végére, ezért azt tudja elképzelni, hogy amelyik párt visszalép, kárpótolja a másikat. - Kilencvenöt százalék szerintem, hogy lesz visszalépés Csepelen. Úgy gondolom, majdnem mindegy, hogy ki lép vissza, csak legyen megoldva, azt kell látni, hogy aki visszalép, annak máshol előre kell lépnie - hangoztatta Karácsony. Videóüzenetben jelentette be tegnap visszalépését Fekete-Győr András V. Naszályi Márta javára Budapest 1-es választókerületében. A Momentum Mozgalom elnöke döntését egy általa megrendelt közvélemény-kutatásra alapozta, amelyben kevéssel V. Naszályi végzett az élen. A Párbeszéd jelöltje mellett az LMP-s Csárdi Antal és a jobbikos Losonczy Pál van versenyben a KDNP-s Hollik Istvánnal szemben. Juhász Péter, az Együtt elnöke is ugyanebben a körzetben jelöltette magát, ám korábban ő is visszalépett. BELFÖLD 3 JÓ A HELYZET Jó elöntéseink hagyománya Bizonyára vannak, akik túlzásnak tartják a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy olyan döntés előtt áll az ország, amit nem szabad elhibáznunk, mert nem hozható helyre talán soha többé. Holott egész múltunk arra int bennünket, rossz döntéseink hatásait sokszor százszorosan meg kellett szenvednünk. Az emberiség történelme olyan tanulási folyamat, amelyben többé pótvizsgának helye nincs. Mi magyarok különösen érzékenyek lettünk több mint ezeregyszáz év alatt erre az igazságra. Tévhit ugyanis, hogy eleink sorra hozták az elhibázott döntéseket, amiket keserves munka árán lehetett csak korrigálni. Kiváló elhatározás volt Kárpát-medencei letelepedésünk, a kereszténység felvétele, kitartó védelme pedig egyenesen telitalálatnak bizonyult. Következetes harcok árán védték meg Szent István és utódai a kialakuló állam önállóságát is. Hisz már az első ezredforduló tájékától fájt a foga a Német-római Császárságnak hazánkra, ám uralkodóink kiváló diplomáciai, stratégiai és taktikai érzékkel nemhogy megőrizték szuverenitásunkat, hanem gyarapították, szilárdították az államot. Igaz, nem volt egyenes vonalú a fejlődés a későbbiek folyamán, hisz - részben önhibánkból - előálltak olyan helyzetek, amikor veszélybe került az országnak nem csupán az önállósága, de a puszta léte is. Ilyen volt az 1241-42-es tatárjárás és az 1526-os mohácsi vészt megelőző és követő felelőtlen széthúzás, tehetetlenkedés időszaka. Amíg azonban más népeket eltöröltek a föld színéről az ilyen kataklizmák, mi újraerősödve tudtunk kikerülni a megpróbáltatásokból. Anélkül, hogy tovább sorolnánk a tragikus, ám katartikus, tehát önbizalmat adó példákat, megállapítható: annak köszönhetjük túlélőképességünket, hogy a marxista történetírás kisebbrendűségi érzések keltésére játszó sugallásaival ellentétben mindig tanulni tudtunk melléfogásainkból. Mi több, még forradalmainkban, szabadságharcainkban is megfontoltak, racionálisak voltunk, hiszen akár a Rákóczi-szabadságharc idején, akár 1848-ban észszerű, az ország fejlődését előmozdító elhatározás volt az önállóság melletti küzdelmünk. Visszaigazolta döntéseink helyességét a világ és a történelem. Ha abszurd módon a mai liberálisok elvei lettek volna a gyakorlatba ültetve már akkortájt, a magyarságnak még az emlékét is sóval hintették volna be legkésőbb a középkor végére. A tolerancia jegyében a tatárokat, a törököket nem meggátolták volna az ország elfoglalásában, hanem még marasztaltuk, kényeztettük is volna őket. Az idő minket igazolt, mivel az 1867-es kiegyezéssel Ausztriával egyenrangú államalkotó nép lettünk a dualizmus keretében. A XX. század elején következtek el azok az események, amelyek Magyarország számára végzetesnek bizonyultak. Európában kevesen voltak olyan tisztán látó államférfiak, mint gróf Tisza István, aki - ameddig tudott - ellenállt a hadba lépésnek. A sajnálatos végeredmény közismert: az ország harmadára zsugorítása, s egész XX. századi történelmünk kényszerpályára szorítása. Nem véletlen, hogy a kommunista söpredék egyik első cselekedete Tisza meggyilkolása volt 1918. október 31-én. A fentiekből is kitűnik: éppen döntési kompetenciánk megőrzése miatt tudtunk megmaradni, s mindig bajba kerültünk, amint mások kezdtek el dönteni helyettünk, a mi nevünkben. Éppen ez a baj velünk azok szemében, akik az internacionalizmus, antinacionalizmus jegyében állandó háborút viselnek mindenfajta nemzeti szuverenitás ellen. Nem túlzás tehát: tényleg keresztúthoz érkeztünk így húsvét után. A krisztusi keresztút reményeink szerint mögöttünk van, ám rosszul is dönthetünk. Le kell tennünk a garast, a voksot, megőrizve hitünket, a hagyományainkból következő sikeres úton megyünk tovább, vagy az ingoványt választjuk. MEGYERI DÁVID . Rendezte: Fekete-Győr A nagy idők nagy embereket követelnek. A falu rossza Juhász Péter után tegnap maga Fekete-Győr András is bejelentette: visszalép belvárosi képviselő-jelöltségétől V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) javára. A Momentum frontembere megrázó videóüzenetben szólt a nemzethez: „Ne csüggedjetek, így lesz jó mindannyiunknak, a listán pedig szavazzatok a Momentum-generációra. Listavezetőként azért fogok dolgozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajönni. Ezzel a bejelentéssel hiszem, hogy nagy lépést teszünk a rendszer lebontása és egy boldog Magyarország kiépítése felé.” Miután világossá vált, hogy a Belvárosban visszalépések nélkül egyetlen ellenzéki jelölt sem tudná még csak megszorítani sem a 40 százalék körül álló Fidesz-KDNP-s Hollik Istvánt, a furfangos Fekete-Győr András azt javasolta lekonyult cimboráinak, készítsenek közvéleménykutatást, és csak a győztes küzdjön tovább, így, külön-külön mérkőzve ugyanis a kismaccsból sem jönnek ki, ellenben garantáltan rajtuk röhög majd a választásra jogosultak apraja-nagyja. Meg is történt a felmérés, amelyet rövid orrhosszal Márta asszony nyert - ám még így is hárman maradtak a porondon Hollik Istvánnal szemközt. A jobbikos Losonczy Pál ugyanis kijelentette, ő bizony nem lép vissza senki javára, mert ha nem indul, akkor a Jobbik-szavazók fele el se megy választani... Az LMP-s Csárdi Antal meg azzal állt elő, ő nem hisz ebben a friss felmérésben, mert az röpke hat nap alatt készült. Na, ne már! Momentán úgy néz ki, az egész közvélemény-kutatósdi csupán arra volt jó, hogy az amúgy tök esélytelen Fekete-Győr egy általa rendezett előadáson eljátszhatta a gerinces politikust, aki tudja, mi a kötelessége; lám, ígéretéhez híven visszalép az elé rangsorolt Mártika javára. Nem ágál, nem hőbörög - csak hülyének néz mindenkit.