Magyar Idők, 2018. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-03 / 76. szám

www.magyaridok.hu Az európai uniós kvótáért is kampányolt a baloldal így érvelt az ellenzék a migránsok mellett Két éve arról beszélt az ellenzék, hogy nincs bevándorlás, egy ide­je pedig a kvótáról nyilatkoztak ugyanígy. A Soros-terv létezését is tagadták, holott azt maga So­ros György publikálta. A szocialistáknak nem sikerült érzékel­niük, hogy a migráció komoly problé­mát jelent majd, sőt azt is következete­sen tagadták, hogy létezik a kvóta. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 2015. júni­us 18-án egy Lendvay utcai demonstrá­ción azt mondta, hogy „a bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált”, mert „az igazi gondot a magyarok kivándor­lása jelenti”. Horváth Csaba szocialista politikus ugyanezen a napon tett Face­­book-bejegyzésében ugyancsak álprob­lémának, ezenkívül hisztinek és mű­balhénak nevezte a migrációs kérdést. Szigetvári Viktor szerint a déli határ le­zárásával nem lehet a menekültárada­tot megállítani. Fodor Gábor úgy vél­te, „kényszerbetelepítés nincs, ezt Ma­gyarországon találták ki”. Nem sokkal később Molnár Gyu­la, az MSZP elnöke egyenesen a kvóta elfogadása mellett érvelt. Gyurcsány Ferenc is büszkén hirdette, hogy elfo­gadja az uniós kvótát, ami mellett még aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Az­ ugyancsak DK-s Niedermüller Péter sem gondolta ezt másként, 2015. szep­tember 3-án azt mondta a Népszabad­ság szerint: „Akár tetszik Orbánnak, akár nem, meg fog valósulni a mene­külők igazságos elosztását célzó kvó­tarendszer. Négy-öt tagállam ellenke­zése aligha teheti majd lehetővé, hogy ez alól kibújjanak”, később pedig kije­lentette: „a menekültek elosztására vo­natkozó javaslat Magyarország és Eu­rópa érdekeit szolgálja.” Az Együtt kez­dettől nyíltan kvótapárti, már 2015- ben azt javasolták, hogy a Fidesz álljon az élére a kötelező menekültkvóta be­vezetésének. „Szerintem ezen embe­rek egy részének Magyarország méltó, büszke otthona lehet, ezeknek az em­bereknek egy része az átlagnál képzet­tebb, számukra Magyarországon idő­vel állást lehet biztosítani” - mondta Szigetvári Viktor 2015 júniusában. Ju­hász Péter, a párt másik prominense már 10-15 ezer menekült befogadá­sát indítványozta és tüntetést is szer­vezett 2015 szeptemberében a mene­kültek mellett, „Szégyelld magad, Or­bán!” címmel. Szabó Tímea, a PM politikusa is a migránsok betelepítése mellett érvelt, azzal, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságú és hátterű kö­zösség erősíti és előreviszi Magyaror­szágot. Az LMP-s Meszerics Tamás egyenesen kijelentette, hogy pártja nem tudja máshogy elképzelni a vál­ság megoldását, mint a kötelező kvó­tarendszer bevezetésével. Nemcsak szóban, de tettekben is meg­nyilvánult a baloldali ellenzék 2015 no­vemberében, amikor a parlament ar­ról döntött, hogy hazánk megtámadja a kötelező betelepítési kvótát az Euró­pai Bíróságon. Az erről szóló törvényt a baloldal, vagyis az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP nem támogatta. A PM-es Jávor Benedek el­sőként támadta meg bíróságon a kor­mány népszavazási kezdeményezését. Az MSZP-s Szanyi Tibor 2015 nya­rán azt nyilatkozta a Hír TV-ben, hogy statisztikailag nincs kimutatható ösz­­szefüggés a bevándorlás és a terroriz­mus között, és később ugyanezt tette Molnár Zsolt is az ATV-ben, mond­ván, a menekültkérdésnek és a terro­rizmusnak lényegében nincsen közös halmaza - de ugyanígy nyilatkozott Tóth Bertalan is a Népszavának. MOSSUK LE A GYALÁZATOT! Kunhalmi Ágnes és Gyurcsány Ferenc egyaránt lelkesedett a bevándorlásért Fotó: Bach Máté Karácsony visszalépések tucatjait ígéri a hajrában Kárpáti András Várhatóan 10-15 körzetben fogja visz­­szaléptetni egyéni országgyűlési kép­viselőjelöltjeit a szocialisták pártkoalí­ciója, már zajlik ennek előkészítése - ígérte Karácsony Gergely az ATV-ben vasárnap. A MSZP-Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje aznap egyez­tetett a DK, az Együtt és az LMP po­litikusaival is, bár az utóbbinál a tár­gyalásokra hivatalosan nem nyitot­tak. A politikus tárgyalna a Jobbik­kal is, ha Vona Gábor pártja hajlan­dó lenne erre. Csepellel kapcsolatban elmondta, szerinte Szabó Szabolcs és Bangóné Borbély Ildikó közül csak egy jelölt­nek kellene maradnia a végére, ezért azt tudja elképzelni, hogy amelyik párt visszalép, kárpótolja a másikat. - Ki­lencvenöt százalék szerintem, hogy lesz visszalépés Csepelen. Úgy gondolom, majdnem mindegy, hogy ki lép vissza, csak legyen megoldva, azt kell látni, hogy aki visszalép, annak máshol előre kell lépnie - hangoztatta Karácsony. Videóüzenetben jelentette be tegnap visszalépését Fekete-Győr András V. Na­­szályi Márta javára Budapest 1-es vá­lasztókerületében. A Momentum Moz­galom elnöke döntését egy általa meg­rendelt közvélemény-kutatásra alapozta, amelyben kevéssel V. Naszályi végzett az élen. A Párbeszéd jelöltje mellett az LMP-s Csárdi Antal és a jobbikos Lo­­sonczy Pál van versenyben a KDNP-s Hollik Istvánnal szemben. Juhász Pé­ter, az Együtt elnöke is ugyanebben a körzetben jelöltette magát, ám koráb­ban ő is visszalépett. BELFÖLD 3 JÓ A HELYZET Jó elöntéseink hagyománya Bizonyára vannak, akik túlzásnak tartják a miniszterelnöknek azt a ki­jelentését, hogy olyan döntés előtt áll az ország, amit nem szabad elhi­báznunk, mert nem hozható helyre talán soha többé. Holott egész múl­tunk arra int bennünket, rossz döntéseink hatásait sokszor százszoro­san meg kellett szenvednünk. Az emberiség történelme olyan tanulási folyamat, amelyben többé pótvizsgának helye nincs. Mi magyarok kü­lönösen érzékenyek lettünk több mint ezeregyszáz év alatt erre az igaz­ságra. Tévhit ugyanis, hogy eleink sorra hozták az elhibázott döntése­ket, amiket keserves munka árán lehetett csak korrigálni. Kiváló elha­tározás volt Kárpát-medencei letelepedésünk, a kereszténység felvéte­le, kitartó védelme pedig egyenesen telitalálatnak bizonyult. Követke­zetes harcok árán védték meg Szent István és utódai a kialakuló állam önállóságát is. Hisz már az első ezredforduló tájékától fájt a foga a Né­met-római Császárságnak hazánkra, ám uralkodóink kiváló diplomá­ciai, stratégiai és taktikai érzékkel nemhogy megőrizték szuverenitásun­kat, hanem gyarapították, szilárdították az államot. Igaz, nem volt egye­nes vonalú a fejlődés a későbbiek folyamán, hisz - részben önhibánkból - előálltak olyan helyzetek, amikor veszélybe került az országnak nem csupán az önállósága, de a puszta léte is. Ilyen volt az 1241-42-es tatár­járás és az 1526-os mohácsi vészt megelőző és követő felelőtlen széthú­zás, tehetetlenkedés időszaka. Amíg azonban más népeket eltöröltek a föld színéről az ilyen kataklizmák, mi újraerősödve tudtunk kikerülni a megpróbáltatásokból. Anélkül, hogy tovább sorolnánk a tragikus, ám katartikus, tehát önbizalmat adó példákat, megállapítható: annak kö­szönhetjük túlélőképességünket, hogy a marxista történetírás kisebb­rendűségi érzések keltésére játszó sugallásaival ellentétben mindig ta­nulni tudtunk melléfogásainkból. Mi több, még forradalmainkban, sza­badságharcainkban is megfontoltak, racionálisak voltunk, hiszen akár a Rákóczi-szabadságharc idején, akár 1848-ban észszerű, az ország fej­lődését előmozdító elhatározás volt az önállóság melletti küzdelmünk. Visszaigazolta döntéseink helyességét a világ és a történelem. Ha abszurd módon a mai liberálisok elvei lettek volna a gyakorlatba ültetve már ak­kortájt, a magyarságnak még az emlékét is sóval hintették volna be leg­később a középkor végére. A tolerancia jegyében a tatárokat, a törökö­ket nem meggátolták volna az ország elfoglalásában, hanem még ma­rasztaltuk, kényeztettük is volna őket. Az idő minket igazolt, mivel az 1867-es kiegyezéssel Ausztriával egyenrangú államalkotó nép lettünk a dualizmus keretében. A XX. század elején következtek el azok az ese­mények, amelyek Magyarország számára végzetesnek bizonyultak. Eu­rópában kevesen voltak olyan tisztán látó államférfiak, mint gróf Tisza István, aki - ameddig tudott - ellenállt a hadba lépésnek. A sajnálatos végeredmény közismert: az ország harmadára zsugorítása, s egész XX. századi történelmünk kényszerpályára szorítása. Nem véletlen, hogy a kommunista söpredék egyik első cselekedete Tisza meggyilkolása volt 1918. október 31-én. A fentiekből is kitűnik: éppen döntési kompetenciánk megőrzése mi­att tudtunk megmaradni, s mindig bajba kerültünk, amint mások kezd­tek el dönteni helyettünk, a mi nevünkben. Éppen ez a baj velünk azok szemében, akik az internacionalizmus, antinacionalizmus jegyében ál­landó háborút viselnek mindenfajta nemzeti szuverenitás ellen. Nem túlzás tehát: tényleg keresztúthoz érkeztünk így húsvét után. A krisztusi keresztút reményeink szerint mögöttünk van, ám rosszul is dönthetünk. Le kell tennünk a garast, a voksot, megőrizve hitünket, a hagyománya­inkból következő sikeres úton megyünk tovább, vagy az ingoványt vá­lasztjuk. MEGYERI DÁVID . Rendezte: Fekete-Győr A nagy idők nagy embereket követelnek. A falu rossza Juhász Péter után tegnap maga Fekete-Győr András is bejelentette: visszalép belvárosi képviselő-jelöltségétől V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) javára. A Momentum frontembere megrázó videóüzenetben szólt a nemzet­hez: „Ne csüggedjetek, így lesz jó mindannyiunknak, a listán pedig sza­vazzatok a Momentum-generációra. Listavezetőként azért fogok dol­gozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajön­ni. Ezzel a bejelentéssel hiszem, hogy nagy lépést teszünk a rendszer le­bontása és egy boldog Magyarország kiépítése felé.” Miután világossá vált, hogy a Belvárosban visszalépések nélkül egyet­len ellenzéki jelölt sem tudná még csak megszorítani sem a 40 száza­lék körül álló Fidesz-KDNP-s Hollik Istvánt, a furfangos Fekete-Győr András azt javasolta lekonyult cimboráinak, készítsenek közvélemény­kutatást, és csak a győztes küzdjön tovább, így, külön-külön mérkőzve ugyanis a kismaccsból sem jönnek ki, ellenben garantáltan rajtuk rö­hög majd a választásra jogosultak apraja-nagyja. Meg is történt a fel­mérés, amelyet rövid orrhosszal Márta asszony nyert - ám még így is hárman maradtak a porondon Hollik Istvánnal szemközt. A jobbikos Losonczy Pál ugyanis kijelentette, ő bizony nem lép vissza senki javára, mert ha nem indul, akkor a Jobbik-szavazók fele el se megy választani... Az LMP-s Csárdi Antal meg azzal állt elő, ő nem hisz ebben a friss fel­mérésben, mert az röpke hat nap alatt készült. Na, ne már! Momentán úgy néz ki, az egész közvélemény-kutatósdi csupán arra volt jó, hogy az amúgy tök esélytelen Fekete-Győr egy általa rendezett előadáson eljátszhatta a gerinces politikust, aki tudja, mi a kötelessége; lám, ígéretéhez híven visszalép az elé rangsorolt Mártika javára. Nem ágál, nem hőbörög - csak hülyének néz mindenkit.

Next