Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-03 / 204. szám

4 BELFÖLD 2018. szeptember 3., hétfő Jobban fejlesztenék a tanulók mindennapi életben használható készségeit Mindenki véleményt mondhat az új Nemzeti alaptantervről Nyilvánosságra hozta a kormány az új Nemzeti alaptanterv terve­zetét, amelyet széles körű társa­dalmi és szakmai vitára bocsáta­nak, szeptember 30-ig bárki elol­vashatja és hozzászólhat. A ter­vezet egyik vezérelve a tudásal­kalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem kizárólagos összetevőjének tekinti, így a tantárgyak egymás­hoz kapcsolódó rendszerében lé­nyeges szerepet töltenek be a min­dennapi életben használható kész­ségek. Csejk Miklós Több mint egyéves szakmai előkészí­tő munka után elkészült az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szakmai tervezete - áll az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának hét végén kiadott közleményé­ben. Mint írták, a széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után alakul ki a végleges változat, amely az elképzelé­sek szerint 2019 szeptemberétől felme­nő rendszerben lép életbe az első és az ötödik évfolyamtól. A cél az volt, hogy a diákok versenyképes, a munkaerőpia­con és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban. A minisztérium 2017 őszén Csépe Valé­ria, a köznevelés tartalmi megújításá­ért felelős miniszteri biztost és az álta­la vezetett szakmai munkacsoportot bízta meg az új alaptanterv szakmai tervezetének kidolgozásával, amely a www.oktatas2030.hu honlapon elér­hető és véleményezhető szeptember 30-ig a nat@nat.gov.hu e-mail-címen. A vitaanyag nyolc tanulási területet jelöl ki, ilyen a matematika, az anya­nyelvi kommunikáció és irodalom, a történelem és társadalmi ismeretek, az idegen nyelv, a természettudomány, a művészetek, a technológia, valamint a testnevelés és egészségfejlesztés. Sze­repel a tervezetben a testi-lelki egész­ségre, önismeretre és emberismeret­re nevelés, továbbá a társas kapcsola­tok terén hangsúlyos az együttműkö­désre és kölcsönös tiszteletadásra ne­velés. De teret kapott a kommuniká­ciós kultúrára és médiahasználatra ne­velés, amelynek során megtanítják a diákoknak, hogy felismerjék a hiteles forrásokat, a lényeges információkat a fontosság és hasznosság szempontjá­ból szelektálják, s betartsák azok eti­kus használatának alapelveit. A másik, az elmúlt év során a NAT kapcsán sokat hangoztatott újítás, hogy az új tervezet egy készségfejlesztés-ala­pú tanterv, amelynek egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem ki­zárólagos összetevőjének tekinti, azaz a tantárgyak egymáshoz kapcsolódó rendszerében lényeges szerepet tölte­nek be a mindennapi életben használ­ható készségek is. A NAT az ismeretközpontú tanítás helyett a tudás felépítését és alkalma­zását, az aktív tanulást támogatja. Az ismeretek és készségek együtt alapoz­zák meg a tanulási helyzettől függet­len alkalmazást. Változást jelent az is­meretek csökkentéséből, átszervezé­séből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül le nem kötött időkeret, amely a képességek fejlesz­tésére, a lemaradás megszüntetésére használható - derül ki a tervezetből. A NAT készítői hangsúlyozzák, hogy a sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszer­tani ajánlások, tanulásszervezési segéd­letek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formá­jában biztosítják, hogy a pedagógus­­szakma a képzés és továbbképzés ré­vén megújuljon. INFORMÁCIÓK AZ IDEI TANÉV­RŐL A tanév ma kezdődik, az utol­só tanítási nap pedig 2019. június 14- én, pénteken lesz. A tanítási napok száma az általános iskolákban 181, a szakgimnáziumokban 179, a gim­náziumokban és a szakközépiskolák­ban 180. A tanítási év első fele janu­ár 25-ig tart, az iskolák pedig febru­ár 1-jéig értesítik a diákokat és a szü­lőket az első félévben elért eredmé­nyekről. Az őszi szünet előtti utol­só tanítási nap október 26., a szünet utáni első november 5. A téli szünet előtt december 21-én mennek a gye­rekek utoljára iskolába, a tanítás ja­nuár 3-án folytatódik. A tavaszi szü­net előtti utolsó tanítási nap április 17-én, a szünet utáni első pedig ápri­lis 24-én lesz. Változás, hogy a 2018- as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, krono­lógiát nem tartalmazó történelemat­laszt lehet majd használni. VITA AZ OKTATÁSPOLITIKÁRÓL Mind az MSZP, mind a Jobbik kritizál­ta a kormány oktatáspolitikáját. A szocialisták szerint az idei tanévvel to­vább mélyül a válság a hazai oktatás terén, a Jobbik pedig alulfinanszíro­zottságról beszélt. A Fidesz az ellenzéki aggodalmakra reagálva közle­ményében hívta fel a figyelmet arra, hogy a szocialisták voltak azok, akik kivéreztették az oktatást. A válságot az MSZP vezette kormány hozta az oktatásra, amikor százmilliárdokat vontak ki a területről, a településekre hárították az iskolák fenntartási költségeit, a szülőket magukra hagyták a terhekkel, elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól és megalázóan ala­csony fizetésért dolgoztatták őket. Kiüresítették és liberális tereppé tették az oktatást - fogalmaztak közleményükben. A tervezet vezérelve, hogy a diákok képessé váljanak a megszerzett tudás alkalmazására Fotó MTI/Bruzák Noémi Győrfi Pál: Az OMSZ célja, hogy több millió elsősegélynyújtó állampolgár legyen Alig néhány hónap alatt 15 ezer ember töltötte le telefonjára az Or­szágos Mentőszolgálat SzívCity alkalmazását és vált önkéntes élet­mentővé. A segítségre nagy szükség van, ugyanis évente hat-hét­ezer ember esik össze az utcákon hirtelen szívmegállás miatt, és a túlélés esélye percenként tíz százalékkal csökken - derült ki az Or­szágos Mentőszolgálat megalakulásának 70. évfordulója alkalmá­ból a fővárosi Városligetben tartott mentőnapon. Tar Hajnalka - Utoljára tíz éve, a jogosítvány meg­szerzése miatt tanultam meg az újra­élesztést, de őszintén szólva nem hiszem, hogy magabiztosan tudnék belekezdeni az életmentésbe - vallotta be egy har­mincas éveiben járó férfi az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megalakulásá­nak 70. évfordulója alkalmából tartott életmentő oktatáson, miközben bizony­talanul hajolt az úgynevezett ambuba­­ba fölé. Alig néhány méterrel odébb egy általános iskolás fiú viszont magabizto­san és szakszerűen távolított el egy ide­gen testet egy csecsemő méretű, élet­hű gyakorlóbábu szájából. Amíg évti­zedekkel ezelőtt az átlagember csupán kötelező jelleggel, a jogosítványszerzés­kor igyekezett elsajátítani az életmentés alapjait, addig mára szinte elvárás, hogy szükség esetén tudjuk, mi a dolgunk. Még mindig kevesen vannak azok, akik tudják, mit kell tenniük egy erős vérzés, fulladás, eszméletvesztés vagy keringésleállás esetén.­­ Magyarorszá­gon évente hat-hétezren esnek össze a közterületeken hirtelen szívmegállás miatt, s közülük mindössze ezer em­ber életét tudjuk megmenteni, mert a legértékesebb percekben nincs senki, aki hozzá tudna kezdeni az újraélesz­téshez - mondta lapunknak Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. Szavai szerint az elmúlt években számos kampányt in­dítottak, és tapasztalataik szerint so­kat javult a helyzet, ám mindez kevés­nek bizonyul, ezért a szolgálat új meg­oldások felé fordul. Ilyen a hónapok óta működő Szív­City mobilalkalmazás, amelynek le­töltésével mi magunk is riaszthatóvá válunk. Ez azt jelenti, hogy ha valaki néhány sarokra tőlünk rosszul lesz, a mentőszolgálat mellett a legköze­lebbi szívcitys is kap egy értesítést. A beteghez egy GPS-jel vezet oda, így a mentők kiérkezéséig el tudjuk kezde­ni az életmentést.­­ Alig néhány hó­nap alatt tizenötezren töltötték le az alkalmazást, ám a cél az, hogy száz­­ötvenezer olyan ember használja ezt a megoldást, aki tud és mer is segíte­ni egy nem várt helyzetben. Ráadásul havonta minden megyeszékhelyi men­tőállomáson ingyenes képzést tartunk azoknak, akik szeretnék megtanulni az újraélesztést vagy a régi emléke­ket valódi rutinná fejlesztenék. A mi vágyunk az, hogy a nyolcezer mentő­dolgozónk mellett több millió elsőse­gélynyújtó önkéntesünk legyen - fo­galmazott Győrfi Pál. A mobilalkalmazással kapcsolatban a szóvivő kiemelte: bár sokat gondol­kodtak a felelősség kérdésén, arra ju­tottak, hogy a legrosszabb az, ha nem segít senki. - Hiszen ha négy percig senki sem megy oda a segítségre szo­ruló beteghez, az végzetes lehet, azon­ban ha valaki még bizonytalan vagy kevésbé profi, és telefonon navigáljuk minden egyes mozdulatát, már nyer­tünk - jelentette ki a szóvivő. Ingyenes képzések indultak az újraélesztés elsajátítására Fotó MTI/Balogh Zoltán

Next