Magyar Idők, 2018. november (4. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-26 / 274. szám
2 BELFÖLD A hisztériakeltésben érdekelt a CEU A kormány már több, Európán kívüli egyetem magyarországi működéséről írt alá megállapodást a felsőoktatási törvénynek megfelelően, egyedül a CEU körül folyik a hisztériakeltés, mert a Soros-egyetem abban érdekelt - közölte szombaton a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A közlemény szerint az egyetem melletti szombati tüntetés is azt igazolja, hogy egyszerű hisztéria, amit az intézmény körül művelnek. A kormány álláspontja változatlan: Magyarország jogállam, a törvény mindenkire és minden egyetemre, a Sorosegyetemre is egyformán vonatkozik - tették hozzá. A kormány tudatában van annak, hogy a Soros-egyetem korábban nem folytatott oktatási tevékenységet az Egyesült Államokban; az intézmény amerikai campusa egy faház, a szintén Soros Györgyhöz kötődő Bard College területén, de kurzusait nem ott tartják. (MTI) A népszámlálásról is vitázik a T. Ház Az Országgyűlés ötnapos ülést tart a következő két hétben. A házelnöknek a parlament honlapján elérhető napirendi javaslata szerint az ülés ma 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezeket az interpellációk ezúttal is két órában, az azonnali kérdések pedig hatvan percben követik. A képviselők holnap szavazhatnak a honvédelemben és a rendvédelemben dolgozók túlszolgálatainak pénzbeni megválthatóságáról, majd a munka törvénykönyvének módosításáról tárgyalhatnak, szerdán pedig a három év múlva esedékes országos népszámlálás részleteit kezdik megvitatni. (MTI) Rétvári Bence: Nyugat-Európának mintha nem fájna a magyarok szenvedése Nyolcszázezer embert hurcoltak el a gulágra Minden tizenkettedik magyart érintett a gulágra hurcolás a második világháború végén, azaz mintegy nyolcszázezer embert vittek el hadifogolyként vagy koholt vádak miatt Szibériába - fogalmazott Rétvári Bence államtitkár a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. Tar Hajnalka Szinte minden családnak van olyan tagja, akit különösebb indok nélkül elvittek, mondván, szükség volt a nagy hadizsákmányra nemcsak földi javakban, hanem emberekben is - mondta Rétvári Bence Budapesten az V. kerületi Honvéd téri gulágemlékműnél. Hozzátette: egy kollektív bosszúnak, egy XX. századi barbarizmusnak lehettek a szemtanúi azok, akik Közép-Európára tekintettek, és bár az ágyútűz már nem hallatszott, jöttek a marhavagonok, és vitték az embereket kelet felé, a szibériai végtelen tajgára. Nem számított, hogy valaki tett-e valamit, valóban szövetségese volt-e a náci csapatoknak. Először az emberek nevét vizsgálták: akié németesen hangzott, azt elvitték, hiszen kollektív megtorlást hajtottak végre. Később viszont mindenkit elhurcoltak, még a kommunista párt néhány tagját is - idézte fel az államtitkár, majd hozzátette: végső soron Magyarország csak akkor lehetett újra szabad, amikor 1990-ben megtartották az első szabad választásokat. A málenkij robotnak már a neve is hazugság, hiszen a „kis munka” azt jelentette, hogy valakinek évekig idegen földön kellett dolgozni hidegben, kegyetlen bánásmód mellett, alultápláltan. Ahhoz, hogy ennyi ember ilyen sokáig szenvedjen, két dolognak kellett egyszerre megvalósulnia: a kommunista barbárságnak és a nyugati világ közönyének - hangoztatta az államtitkár. Szavai szerint nyugaton minden bizonnyal tisztában voltak azzal, mi történt nyolcszázezer magyarral és sok millió más közép-európaival, a fejleményeket mégis eltűrték, nem léptek fel kellő hatékonysággal. Egész Európában egyenlő méltósággal emlékeznek a holokauszt áldozataira, nagyon helyesen, ugyanakkor Nyugat-Európának mintha nem fájna a gulágra elhurcolt nyolcszázezer és a kétszázezer halálra éheztetett, dolgoztatott magyar, a rájuk való emlékezés mintha nem lenne ugyanolyan fontos. Európa akkor fog egyesülni, ha a nyugati tagállamoknak ugyanúgy fáj majd a kommunista diktatúra számtalan áldozata - vélte Rétvári Bence. .........és Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amely túlélte a gulág borzalmait. Több mint háromnegyedmillió magyart hurcoltak a Szovjetunióba 1944 őszétől hadifogolyként és internáltként többéves kényszermunkára, vagy a második világháborút követően koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a gulágra. A méltó emlékezés jegyében tavaly hozta létre a Honvédelm Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum az úgynevezett Elhurcolva, távol a hazától adatbázist, amely a szovjet hadifogolytáborokban meghaltak adatállományát tartalmazza. A ferencvárosi pályaudvarnál pedig - ahonnan az embereket a gulágra szállították - Málenkij robot emlékhelyet avattak. A kollektív bosszú áldozataira emlékezett Rétvári Bence államtitkár Fotó: Mirkó István Botka Lászlóék is pénzelték a több száz családot megkárosító szegedi céget A baloldal milliárdokat tolt a Szeviépbe Bár Botka Lászlóék a Szeviép-ügyet próbálják úgy beállítani, mintha az nem a baloldal botránya lenne, a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást - ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől - nyert el közbeszerzéseken keresztül. Kiderült az is, hogy a szegedi önkormányzattól is csorogtak a pénzek a Szeviépbe. Magyar Idők Hivatalos adatok teszik hiábavalóvá Botka László és a szegedi városvezetés próbálkozását, hogy a Szeviép-ügyet úgy állítsák be, mintha az nem a baloldal botránya lenne. Az Origó összeállításából kiderül, hogy a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást nyert el közbeszerzéseken keresztül, ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől. A Szeviép például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 1,2 milliárd, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőtől 1,3 milliárd, a Maharttól 1,1 milliárd, a MÁV-tól 315 millió, míg a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól 46 millió forintos megbízást kapott a balliberális kormányzás idején. A társaság feltűnően sok, közel hatmilliárd forintnyi megbízáshoz jutott 2006-2010 között az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, amely szervnek a székhelye éppen Szegeden van, és számos általa megrendelt projektnek szegedi kötődése volt - írta a portál. Mindezeken felül a Szeviép jócskán kapott megrendeléseket 2005 és 2010 között a szocialista vezetésű önkormányzatoktól is. Demszky Gábor idején a budapesti önkormányzat 2005- ben a Zsigmond téri szivattyútelep sodorvonali bevezetésének rekonstrukcióját bízta a cégre, ennek a megbízásnak az összege 217 millió forint volt. A szintén baloldali vezetésű Csongrádtól 550 millió, Szentestől 2007-ben több mint 170 millió, Dunaújvárostól 2009-ben pedig 19 millió forintos bevétele származott a Szeviépnek. Noha Botka László szegedi polgármester több ízben, először a TV2 Tények című műsorának, majd a Népszavának is tagadta, hogy a város önkormányzata szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő cáfolja az MSZP bukott miniszterelnök-jelöltjét. A hivatalos adatok szerint 2005-ben, a Szeged szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése és bővítése projekt keretében a cég több mint 4,5 milliárd forint értékben kapott megbízást a szegedi önkormányzattól, míg 2009-ben az 1-es villamosvonal felújításához több mint 4,6 milliárd forintot. A Szeviép mindkét esetben konzorciumban látta el a feladatot, ettől függetlenül ugyanúgy szerződéses viszonyban állt az önkormányzattal. Ismert, múlt kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság, Oltványi József és Pistrui László öt, Baranyi Sándor pedig hat évet kapott. A bíróság ítélete szerint a Szeviép vezetői magánbankként kezelték a társaságot, és olyan összegeket kölcsönöztek, amelyekre valójában nem volt elég pénz a kasszában, ráadásul ezeket soha nem kapták vissza. Az így csődbe vitt cég által összesen 443 családot károsítottak meg, összességében tízmilliárd forinttal. És ahogy az lenni szokott, a szocialisták botrányát a Fidesz teszi rendbe: a kormány márciusban rendeletben határozott a Szeviép-károsultak kártalanításáról. Ez azokat a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat illeti meg, amelyeknek szerződésből eredő követelésük van a céggel szemben, azokat a felszámoló nyilvántartásba vette vagy pedig polgári eljárás indult ügyükben, illetve Büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényük áll fenn. A kártalanítás összege akár 200 ezer euróig terjedhet. A hivatalos iratok cáfolják az MSZP-s polgármestert Fotó: Havran Zoltán 2018. november 26., hétfő yi PubliCUS: Mélyrepülésben a Jobbik Magyar Idők Tovább morzsolódik a Jobbik tábora, hiszen az ellenzéki párt áprilisban még a listás szavazatok 19 százalékát szerezte meg - azaz majdnem 1,1 millió voksot -, most a teljes népességben 8, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 13 százalékon áll - derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített kutatásából. A Jobbik tehát a bázisának bő harmadát bukta el a parlamenti választás óta. A csökkenést csak részben magyarázza, hogy a pártból kiváltak által életre hívott Mi Hazánk Mozgalom a teljes népességen belül egy, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig két százalékon áll jelenleg. A tendencia kísértetiesen hasonló ahhoz, amit októberre az LMP produkált - az ökopárt bő 400 ezres bázisa mintegy a felére apadt. Az LMP, ahogy az előző hónapban, novemberben is a teljes népesség 2, míg a biztos szavazók 4 százalékát tudhatja maga mögött. Az MSZP- Párbeszéd egy százalékpontot rontott az ősz végére, de még így is a második: a DK 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, a Kétfarkú Kutya pártnak változatlanul 3, a Momentumnak 2 százalékos a bázisa. Továbbra is toronymagasan vezet a Fidesz, a biztos szavazók 54 százaléka voksolna rájuk, ami 5 százalékponttal jobb, mint az áprilisi eredmény.