Magyar Idők, 2018. november (4. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-26 / 274. szám

2 BELFÖLD A hisztériakeltésben érdekelt a CEU A kormány már több, Európán kívüli egyetem magyarországi működéséről írt alá megállapo­dást a felsőoktatási törvénynek megfelelően, egyedül a CEU kö­rül folyik a hisztériakeltés, mert a Soros-egyetem abban érdekelt - közölte szombaton a Külgaz­dasági és Külügyminisztérium. A közlemény szerint az egyetem melletti szombati tüntetés is azt igazolja, hogy egyszerű hiszté­ria, amit az intézmény körül mű­velnek. A kormány álláspont­ja változatlan: Magyarország jogállam, a törvény mindenki­re és minden egyetemre, a Soros­egyetemre is egyformán vonat­kozik - tették hozzá. A kormány tudatában van annak, hogy a So­ros-egyetem korábban nem foly­tatott oktatási tevékenységet az Egyesült Államokban; az intéz­mény amerikai campusa egy fa­ház, a szintén Soros György­höz kötődő Bard College terüle­tén, de kurzusait nem ott tart­ják. (MTI) A népszámlálásról is vitázik a T. Ház Az Országgyűlés ötnapos ülést tart a következő két hétben. A házelnöknek a parlament hon­lapján elérhető napirendi javas­lata szerint az ülés ma 13 óra­kor, napirend előtti felszólalá­sokkal kezdődik, ezeket az in­terpellációk ezúttal is két órá­ban, az azonnali kérdések pedig hatvan percben követik. A kép­viselők holnap szavazhatnak a honvédelemben és a rendvéde­lemben dolgozók túlszolgálatai­­nak pénzbeni megválthatóságá­ról, majd a munka törvényköny­vének módosításáról tárgyalhat­nak, szerdán pedig a három év múlva esedékes országos nép­­számlálás részleteit kezdik meg­vitatni. (MTI) Rétvári Bence: Nyugat-Európának mintha nem fájna a magyarok szenvedése Nyolcszázezer embert hurcoltak el a gulágra Minden tizenkettedik magyart érintett a gulágra hurcolás a má­sodik világháború végén, azaz mintegy nyolcszázezer embert vittek el hadifogolyként vagy ko­holt vádak miatt Szibériába - fo­galmazott Rétvári Bence állam­titkár a Szovjetunióba hurcolt ma­gyar politikai rabok és kényszer­­munkások emléknapján. Tar Hajnalka Szinte minden családnak van olyan tag­ja, akit különösebb indok nélkül elvit­tek, mondván, szükség volt a nagy ha­dizsákmányra nemcsak földi javakban, hanem emberekben is - mondta Rétvá­ri Bence Budapesten az V. kerületi Hon­véd téri gulágemlékműnél. Hozzátette: egy kollektív bosszúnak, egy XX. száza­di barbarizmusnak lehettek a szemta­núi azok, akik Közép-Európára tekin­tettek, és bár az ágyútűz már nem hal­latszott, jöttek a marhavagonok, és vit­ték az embereket kelet felé, a szibériai végtelen tajgára.­­ Nem számított, hogy valaki tett-e va­lamit, valóban szövetségese volt-e a náci csapatoknak. Először az emberek nevét vizsgálták: akié németesen hangzott, azt elvitték, hiszen kollektív megtorlást haj­tottak végre. Később viszont mindenkit elhurcoltak, még a kommunista párt né­hány tagját is - idézte fel az államtitkár, majd hozzátette: végső soron Magyaror­szág csak akkor lehetett újra szabad, ami­kor 1990-ben megtartották az első szabad választásokat. A málenkij robotnak már a neve is hazugság, hiszen a „kis mun­ka” azt jelentette, hogy valakinek évekig idegen földön kellett dolgozni hidegben, kegyetlen bánásmód mellett, alultáplál­tan. Ahhoz, hogy ennyi ember ilyen so­káig szenvedjen, két dolognak kellett egy­szerre megvalósulnia: a kommunista bar­bárságnak és a nyugati világ közönyének - hangoztatta az államtitkár. Szavai szerint nyugaton minden bi­zonnyal tisztában voltak azzal, mi tör­tént nyolcszázezer magyarral és sok mil­lió más közép-európaival, a fejleményeket mégis eltűrték, nem léptek fel kellő haté­konysággal.­­ Egész Európában egyen­lő méltósággal emlékeznek a holokauszt áldozataira, nagyon helyesen, ugyanak­kor Nyugat-Európának mintha nem fáj­na a gulágra elhurcolt nyolcszázezer és a kétszázezer halálra éheztetett, dolgozta­tott magyar, a rájuk való emlékezés mint­ha nem lenne ugyanolyan fontos. Európa akkor fog egyesülni, ha a nyugati tagál­lamoknak ugyanúgy fáj majd a kommu­nista diktatúra számtalan áldozata - vél­te Rétvári Bence. .........és Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjet­unióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának an­nak emlékére, hogy 1953-ban ezen a na­pon léphetett magyar földre azon politi­kai rabok első csoportja, amely túlélte a gulág borzalmait. Több mint háromne­gyedmillió magyart hurcoltak a Szovje­tunióba 1944 őszétől hadifogolyként és internáltként többéves kényszermunká­ra, vagy a második világháborút követően koholt vádak alapján 5-25 évre száműz­tek a gulágra. A méltó emlékezés jegyében tavaly hozta létre a­ Honvédelm­ Minisz­térium Hadtörténeti Intézet és Múzeum az úgynevezett Elhurcolva, távol a hazá­tól adatbázist, amely a szovjet hadifogoly­­táborokban meghaltak adatállományát tartalmazza. A ferencvárosi pályaudvar­nál pedig - ahonnan az embereket a gu­lágra szállították - Málenkij robot em­lékhelyet avattak. A kollektív bosszú áldozataira emlékezett Rétvári Bence államtitkár Fotó: Mirkó István Botka Lászlóék is pénzelték a több száz családot megkárosító szegedi céget A baloldal milliárdokat tolt a Szeviépbe Bár Botka Lászlóék a Szeviép-ügyet próbálják úgy beállítani, mint­ha az nem a baloldal botránya lenne, a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást - ebből 16 milliárdot ki­fejezetten költségvetési szervektől - nyert el közbeszerzéseken ke­resztül. Kiderült az is, hogy a szegedi önkormányzattól is csorogtak a pénzek a Szeviépbe. Magyar Idők Hivatalos adatok teszik hiábavalóvá Botka László és a szegedi városveze­tés próbálkozását, hogy a Szeviép-ügyet úgy állítsák be, mintha az nem a balol­dal botránya lenne. Az Origó összeál­lításából kiderül, hogy a cég a szocia­lista kormányok idején közel 34 mil­liárd forintnyi megbízást nyert el köz­­beszerzéseken keresztül, ebből 16 mil­liárdot kifejezetten költségvetési szer­vektől. A Szeviép például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 1,2 milliárd, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőtől 1,3 milliárd, a Maharttól 1,1 milliárd, a MÁV-tól 315 millió, míg a Kóka Já­nos vezette Gazdasági és Közlekedé­si Minisztériumtól 46 millió forintos megbízást kapott a balliberális kor­mányzás idején. A társaság feltűnően sok, közel hatmilliárd forintnyi megbí­záshoz jutott 2006-2010 között az Al­­só-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, amely szerv­nek a székhelye éppen Szegeden van, és számos általa megrendelt projekt­nek szegedi kötődése volt - írta a por­tál. Mindezeken felül a Szeviép jócs­kán kapott megrendeléseket 2005 és 2010 között a szocialista vezetésű ön­­kormányzatoktól is. Demszky Gábor idején a budapesti önkormányzat 2005- ben a Zsigmond téri szivattyútelep so­dorvonali bevezetésének rekonstruk­cióját bízta a cégre, ennek a megbízás­nak az összege 217 millió forint volt. A szintén baloldali vezetésű Csong­rádtól 550 millió, Szentestől 2007-ben több mint 170 millió, Dunaújvárostól 2009-ben pedig 19 millió forintos be­vétele származott a Szeviépnek. Noha Botka László szegedi polgár­­mester több ízben, először a TV2 Té­nyek című műsorának, majd a Nép­szavának is tagadta, hogy a város ön­­kormányzata szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő cáfolja az MSZP bukott miniszterel­nök-jelöltjét. A hivatalos adatok szerint 2005-ben, a Szeged szennyvíztisztítá­sának és szennyvízcsatornázásának fej­lesztése és bővítése projekt keretében a cég több mint 4,5 milliárd forint ér­tékben kapott megbízást a szegedi ön­­kormányzattól, míg 2009-ben az 1-es villamosvonal felújításához több mint 4,6 milliárd forintot. A Szeviép mind­két esetben konzorciumban látta el a feladatot, ettől függetlenül ugyanúgy szerződéses viszonyban állt az önkor­mányzattal. Ismert, múlt kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabad­ságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbí­róság, Oltványi József és Pistrui Lász­ló öt, Baranyi Sándor pedig hat évet kapott. A bíróság ítélete szerint a Sze­viép vezetői magánbankként kezelték a társaságot, és olyan összegeket köl­csönöztek, amelyekre valójában nem volt elég pénz a kasszában, ráadásul ezeket soha nem kapták vissza. Az így csődbe vitt cég által összesen 443 családot károsítottak meg, összessé­gében tízmilliárd forinttal. És ahogy az lenni szokott, a szocialisták botrá­nyát a Fidesz teszi rendbe: a kormány márciusban rendeletben határozott a Szeviép-károsultak kártalanításáról. Ez azokat a mikro-, kis- vagy közép­­vállalkozásokat illeti meg, amelyek­nek szerződésből eredő követelésük van a céggel szemben, azokat a fel­számoló nyilvántartásba vette vagy pedig polgári eljárás indult ügyük­ben, illetve Büntetőeljárásban beje­lentett polgári jogi igényük áll fenn. A kártalanítás összege akár 200 ezer euróig terjedhet. A hivatalos iratok cáfolják az MSZP-s polgármestert Fotó: Havran Zoltán 2018. november 26., hétfő yi PubliCUS: Mélyrepülésben a Jobbik Magyar Idők Tovább morzsolódik a Jobbik tábora, hiszen az ellenzéki párt áprilisban még a listás szavazatok 19 százalékát sze­rezte meg - azaz majdnem 1,1 millió voksot -, most a teljes népességben 8, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 13 százalékon áll - derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített kutatásából. A Jobbik tehát a bázisának bő harmadát bukta el a parlamenti választás óta. A csökkenést csak részben magyaráz­za, hogy a pártból kiváltak által életre hívott Mi Hazánk Mozgalom a teljes népességen belül egy, a biztos szava­zó pártválasztóknál pedig két száza­lékon áll jelenleg. A tendencia kísérte­tiesen hasonló ahhoz, amit októberre az LMP produkált - az ökopárt bő 400 ezres bázisa mintegy a felére apadt. Az LMP, ahogy az előző hónapban, no­vemberben is a teljes népesség 2, míg a biztos szavazók 4 százalékát tudhat­ja maga mögött. Az MSZP- Párbeszéd egy százalék­­pontot rontott az ősz végére, de még így is a második: a DK 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, a Kétfarkú Ku­tya pártnak változatlanul 3, a Momen­tumnak 2 százalékos a bázisa. Tovább­ra is toronymagasan vezet a Fidesz, a biztos szavazók 54 százaléka voksol­na rájuk, ami 5 százalékponttal jobb, mint az áprilisi eredmény.

Next