Magyar Idők, 2019. február (5. évfolyam, 27-30. szám)

2019-02-04 / 29. szám

www.magyaridok.hu Trianon-regénytrilógiát ír Bán Mór, a Hunyadi-sorozat szerzője Ideje őszintén beszélni a történelmünkről A nap ragyogása című dupla kö­tettel ér véget Bán Mór Hunyadi­regényciklusa, ám az író egy Má­tyásról szóló és egy első világhá­ború után játszódó családregény­sorozatot is tervez írni. Bán Mór szerint kemény vitákat fog majd kiváltani a regénye, de ideje őszin­tén beszélni erről az időszakról is. Pataki Tamás Nemsokára napvilágot lát Bán Mór Hu­­nyadi-regénysorozatának A nap ragyo­gása című lezáró, dupla kötete. A 2008- ban indult történelmi regénysorozat­ból tíz év alatt több mint negyedmillió példány kelt el, és ez nagy fegyvertény­nek számít a történelmi regények pia­cán. Ráadásul amikor az író belefogott a nagy vállalkozásba, a magyar történelmi témák finoman szólva nem voltak köz­kedveltek.­­ A magyar múlt dicsőséges korszakait nem tartották szalonképes­nek az irodalmi kánon jeles képviselői, legalábbis a többségük szemében nem voltak azok. Amikor belevágtam ebbe a hatalmas vállalkozásba, úgy gondol­tam, hogy az olvasók is hasonlóképpen gondolkodnak, mint mi, ugyanúgy hiá­nyolják az ilyesfajta lélekemelő történe­teket - mondta kérdésünkre Bán Mór. Aki hasonló lelkületű történelmi re­gényírásba akar kezdeni, az a bőség za­varával szembesülhet, hiszen a mai na­pig rengeteg megíratlan magyar hős és történet van. Az író azért döntött Hu­nyadi János alakja mellett, mert a kor­mányzó személye mindig, minden kor­ban érvényes, tiszta üzenetet közvetít a magyarságnak. Szerinte Hunyadi a politika ármányos világába bekerülve is megmaradt egyenes, eltökélt kato­naembernek, akit nem pillanatnyi ér­dekei befolyásoltak, hanem a hite és a hazaszeretete.­­ Nem csoda, hogy bi­zonyos emberek nem értik és nem is akarják ezt megérteni. Aztán persze jött a migránsáradat, és egyszeriben más üzenetet is közvetített a déli ha­tárokat és Európát védelmező magyar­ság példamutatása. A történelem már csak ilyen: szemérmetlenül ismétli ön­magát - véli az író. Viszont a Hunyadi-regények vilá­ga nem szépíti vagy retusálja a múltat kortárs igények vagy politikailag kor­rekt és egyéb elvárások szerint. A so­rozat nyelvezetével is kitűnt a mai tör­ténelmi regények sorából: nagy része forgatókönyvszerű szövegekkel műkö­dik, és a szívós próbálkozások ellené­re sem képes külön világot teremteni. Hogy mi a siker titka? Bán Mór szerint nincs biztos recept egy sikeres történel­mi regény megírásához, amely rajongó­­tábort is szerezhet, de először is szív és lélek kell hozzá.­­ Ez fontosabb, mint a sok egymásra halmozott ismeretanyag, a nevek, évszámok, események összes­sége. Több, mint az ügyesen megszer­kesztett cselekményváz, a jól felépített karakterek sokasága. Jóval több kell en­nél: valami mélyről jövő, szívet-lelket melengető plusz, amire égető szüksé­günk van ma is. Ezt nemcsak íróként, hanem olvasóként is így látom. Én ez­zel úgy vagyok, hogy egy angol, német, bármilyen történelmi regényt olvasva megérint a sodrása, a leírtak mélysé­ge, de csak egy magyar történelmi re­gény tud lélekig hatolva megrendíteni - árulta el Bán Mór. A Hunyadi-sorozat végével azonban nem ér véget a történelmi regényfolyam, hiszen Bán Mór Hunyadi Mátyás életé­nek hasonló epikus feldolgozását terve­zi, amellyel egy olyan korszaknak akar emlékművet állítani, amely a nemze­ti emlékezetben a legfényesebb korok egyikének számít. - Aztán ott vár rám a másik nagy terv, a Trianon-trilógia, amely az 1918 és 20 közötti pokoli ese­ményeket meséli el egy nagyszabású csa­ládregény részeként. Ez - attól tartok - kemény vitákat vált majd ki, de nem baj. Ideje őszintén beszélni erről az idő­szakról is - árulta el Bán Mór. Budapestre érkezik az inkák aranya Pataki Letűnt birodalmak misztikus titka­it ígéri Az inkák aranya című kiállí­táson a JVS Group, amely többek kö­zött a Body vagy A világ múmiái című kiállításokat hozta el tavaly Magyar­­országra. A kiállításon több mint száz ékszer, maszk, vallási, kultikus tárgy, hatalmi jelkép érkezik Peruból Budapestre. Az egykori inka ötvösök által készített tár­gyak egyikének-másikának az értéke meghaladja a százmillió, a teljes érté­kük pedig a hárommilliárd forintot. A tárgyak a Musica Gallo Alapítvány ál­tal működtetett perui Aranymúzeum arany- és ezüstgyűjteményéből szár­maznak, amelyek kiegészülnek a Ma­gyarországon található, különleges ke­rámialeletekkel. Az inkák egy dél-amerikai civilizá­ció voltak, akik a Cuzco völgyben, más törzsekkel szövetséget kötve hozták lét­re különleges birodalmukat a XIII. szá­zadban. Ez csak a XVI. század közepé­ig állt fenn, amikor a spanyolok leigáz­­ták a mai Peru területét. A spanyolok innen több száz hajónyi arany és ezüst ékszert vittek haza Európába, amelyek értékét aligha lehet felbecsülni. Az Andok párás hegyvonulatai-­ tól az óceán sivatagos partjáig évszá­zadokon keresztül egyedi civilizációt építő, hatalmukat több ezer kilomé­terre kiterjesztő inkák az aranyban a napot és az isteneiket látták - ismer­teti a sajtóközlemény. Az uralkodóik, a nap leszármazottjaiként rengeteg aranytárggyal vették körbe magukat. Ezek a földöntúli ihletésű műalkotá­sok megmutatják az európaiak érke­zése előtti, virágzó inka kultúrát, de arról is tanúskodnak, hogyan borítot­ta vérbe a dél-amerikai kontinenst a csillogó nemesfém. Az inkák aranya kiállítást március 13-án nyitják meg a belvárosi Komplexben. Piedone nyomában az Urániában Magyar Idők Sikeres évet zárt az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely art- és képzőmű­vészeti filmek vetítése mellett opera-, balett- és színházi közvetítések helyszí­ne is volt 2018-ban. Különösen örven­detes, hogy a magyar, illetve magyar részvételű alkotások kiemelt figyelmet kaptak, az intézmény közleménye sze­rint minden harmadik mozielőadás és minden negyedik megváltott mozijegy ezek nézettségét gyarapította, ezen túl­menően az összesítő adatokból az is ki­derült, hogy a programok mintegy egy­­harmada csak az Uránia programjában szerepelt fesztiválokon, exkluzív vetí­téseken. A nézőszám nem változott a 2017-es évhez képest, a nyilvános és zárt körű vetítéseken közel százharmincez­ren vettek részt. A 2018-as évben a top 20 film fele magyar alkotás, és a magyar - 2019-es Oscarra nevezett - Napszáll­ta a legnézettebb film is. Sokan voltak kíváncsiak a Macskafogó felújított vál­tozatára, Enyedi Ildikó többszörös díj­nyertes filmjére, a Testről és lélekről-re, sikert aratott a Vad Balaton című ter­mészetrajzfilm és az Egy nap is az ösz­­szesen 78 magyar alkotás közül. Koráb­ban fontos kezdeményezése volt az Urá­niának a halláskárosultak számára fel­iratozott Összhang sorozat. Az elmúlt évben ez folytatódott, és 23 „felirattal akadálymentesített” vetítést tartottak az új magyar filmek népszerűsítésére. A Nemzeti Filmarchívum által az Urániában szervezett II. Budapesti Klasz­­szikus Filmmaratonon a nézők olyan sztárokkal találkozhattak, mint Clau­dia Cardinale vagy Klaus Maria Bran­­dauer. Huszonötezer néző vett részt a társművészeti (köz)vetítéseken, kü­lönösen népszerű volt az NT Live in HD sorozatban vetített Hamlet-előadás Benedict Cumberbatchcsel, valamint a Metropolitan Opera Aida-előadása. Az Uránia jelen van a főváros zenei életé­ben is: 2018-ban 23 kamara-, könnyű­zenei és népzenei koncerttel várták az érdeklődőket. A 2019-es évre már meghirdetett prog­ramok között található február 22-én a Piedone nyomában című dokumen­tumfilm moziváltozatának koncerttel kísért gálavetítése, március 1-jén­­ Ko­csis Tibor A sándorgyuri című portré­filmjének bemutatója, amelyen Sándor György „humoralista” lesz a filmszín­ház vendége és a Cseh Tamás mozija című filmválogatás március 9-én. Foly­tatódik az Itáliai utazás sorozat, a Nem­zetek zenéje kamarazenei koncertso­rozat, majd március 28-án a Rádióze­nekar brácsaművészeinek Viva la Vio­la! című egyedi koncertje következik. A MET-közvetítések sorában a Carmen, Az ezred lánya, A walkür és A karme­­liták lesz látható, a színházi közvetí­tések közül ígéretesnek látszik az An­tonius és Kleopátra Ralph Fiennes fő­szereplésével. KULTÚRA 17 Tarol a Roma Alfonso Cuarón kapta az Ame­rikai Rendezők Céhének (DGA) fődíját a Roma című, önéletraj­zi ihletésű fekete-fehér filmjéért. A mexikói rendező ezzel tovább növelte esélyét az Oscar-díj el­nyerésére, mivel a rendezői céh több mint hét évtizedes törté­netében mindössze hétszer for­dult elő, hogy nem a DGA-dí­­jas rendező kapta meg később az amerikai filmakadémia díját a legjobb rendező kategóriájában. Üres kézzel távozott a díjátadó gáláról Bradley Cooper, holott a filmsztárt két kategóriában is je­lölték a Csillag születik című ro­mantikus zenés filmjéért. (MTI) Salinger tarsolya Kiadják J. D. Salinger, a kultuszre­génnyé vált Zabhegyező szerzőjé­nek eddig ismeretlen műveit - je­lentette be a szerző fia New York­ban. Miután egyetlen eddig meg­jelent regényét 1951-ben kiadták, csak novellái jelentek meg, de ki­derült, hogy nem hagyta abba az írást. „Olyasvalakiről beszélünk, aki ötven éven át írt, anélkül, hogy bármit megjelentetett volna, tehát rengeteg anyagról van szó. Szó nincs vonakodásról vagy óva­toskodásról. Amint kész leszünk, megosztjuk a műveit a nyilvános- * sággal” - mondta Matt Salinger, az író fia, megjegyezve, hogy ez várhatóan csak évek múlva törté­nik meg. (MTI) Páratlan papucsok A szegedi papucs napja alkalmá­ból Páratlanok címmel nyílik ki­állítás szerdán a csongrádi me­gyeszékhelyen. A rendezvényen szakemberek mutatják be a több mint ötszáz éves lábbelit, és a ha­gyományos viselet továbbélé­se érdekében tett erőfeszítéseket. A Szent-Györgyi Albert Agórá­­ban rendezett tárlaton, a Móra­­múzeum szakemberei által készí­tett tablók elevenítik föl a szege­di papucs történetét. A civil szer­vezet gyűjteményéből bemutat­nak klasszikus, hagyományos, va­lamint a kortárs divat elemeit fel­használó lábbeliket is. A szegedi papucs története a hódoltság ko­rára vezethető vissza. (MTI) Negyven múmia Mintegy negyven, jó állapotban konzerválódott múmiát talál­tak Egyiptomban egy sírkamrá­ban régészek - jelentette be Há­­led al-Anani egyiptomi régésze­ti miniszter szombaton. A Kairó­tól délre fekvő Minja tartomány­ban felfedezett, kőből készült sír­kamra feltehetőleg egy középosz­tálybeli család tagjainak múmiáit rejtette. A sírok a római vagy a bi­zánci korból származhatnak, és jó állapotban maradtak fenn. A mú­miák mellett kerámiákat és szar­kofágokat is találtak. Az egyipto­mi hatóságok időről időre újabb régészeti felfedezésekről számol­nak be, azt remélve, hogy a turiz­mus újra erősödni fog. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék