Magyar Ifjúság, 1957. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-30 / 13. szám
HETI FILMLEVÉL Emlékszem a háború előttre, mennyire szíven ütöttek az első francia filmek. Annak idején a mozikban általában csak a csillogó-villogó hollywoodi filmeket, vagy azok hazai utánzatát játszották. Pazar kiállítás, csiszolt színészi játék, mesterségesen kavart izgalmak. Akkor jöttek ezek a szürketónusú, kissé borongós hangulatú francia filmek, amelyek témájukat az egyszerű párizsi vagy tenger melletti emberek életéből merítették, de amelyekre minden szép amerikai történetnél ezerszeresen jobban rezonáltunk, mi, pesti mozilátogatók. Jobban, mert rólunk, a kisember bukdácsolásáról, kínlódásáról, szerelméről és öröméről szóltak és szereplői is olyanok voltak, mint mi. Azután jöttek újabb és újabb filmek, megismertük az olasz új realizmus remekeit, de nekünk háború előtti nemzedéknek a francia film mindvégig megmaradt az első nagy élménynek, amelynek varázsát már semmi sem moshatja ki emlékezetünkből. A „Ködös utak”, az „Egy párizsi ház” és a többiek tanítottak meg arra, hogy a film több, mint kétórai csillogás-villogás, hogy a filmvásznon egész gazdag-szomorú életünk kitárulhat, hogy a film nagy-nagy művészet. Bocsássanak meg ezért a kis kitérőért, de eszembe jutott, el kellett mondani, mert egy szép francia filmet láttam, a „Jelentéktelen emberek”-et, méghozzá Jean Gabinnel a főszerepben. Mivel, bevallom, nagyrészt az ő játéka, újralátása nyomán tálultak fel bennem a régi emlékek, a szokástól eltekintve, talán vele is kezdem. Bizony, megöregedett, már nem a ruganyos, legénykedő párizsi fickó, hetykén homlokába hulló hajjal, arcán sűrűsödtek a ráncok, kissé görnyedten is jár — de ő az, ő kétségtelenül Jean Gabin, aki nem pózol, nem keres különleges eszközöket, hogy hihetővé tegye játékát. Az egyszerűség az ő színészi titka — ez nagysága, varázsa. Egy öregedő, fél életét országúton töltő, kormánykereket markolászó sofőrt alakít Gabin, Jean Viart-t. Nem sok öröme van ennek az életnek. Végtelenül hosszú utak, hidegben-melegben egyaránt, kis gyötrő pihenések az országutak fogadóiban, aztán rohanni tovább, mert a kilométereket teljesíteni kell. Otthon az asszony örökös szemrehányásával, hogy sosincs ideje a családjával lenni, pedig ő érte meg a gyerekekért a robot, amely e keserves életet szabja rá. Egymást marják, pedig egyikük sem bűnös. Ebbe a vigasztalannak látszó életbe tör be egy másik, Clotilde, az országúti fogadó csinos kiszolgárlólánya. Szerelmével, űzött kis életével az öregedő férfibe kapaszkodik és ő Clotildehoz menekül. De a lány meghal, új életük kezdetén. Jean Viart pedig visszatér asszonyához, gyerekeihez és drámájából nem marad más, mint egy fájdalmas emlék. Bennünk, nézőkben is. Meg kép az egyszerű emberek Párizsáról, amely talán nem látszik a másiktól, a csillogóbbtól, de ott van nemcsak sikátoraival, hanem munkába kopott, s közben munkanélküliségtől félő embereivel, kis örömeikkel, és mindenekfelett az egymás iránti szolidaritás meleg fényével. Igaztalanok lennék, ha Jean Gabin mellett nem említenénk játékban méltó partnerét, a „Tiltott szerelem” és az „Éjszaka lányai” című filmekből már ismert, tehetséges Francoise Arnoul-t, Clotilde alakítóját és a dráma hangulatát kitűnően aláfestő kisérő zenét, amelyet Kozma József, a neves párizsi zeneszerző, Franciaországba szakadt hazánkfia irt. Cs. I. //JELENTÉKTELEN EMBEREK Jean Gabin és Francoise Arnoul — a két főszereplő / MAGYAR IFJÚSÁG ROBERT ALDRICH ÉS A Robert Aldrich Hollywoodjából érkezett Velencébe, ahol addigra az Excelsior zsúfolásig megtelt világhírességekkel, sztárokkal, akik magukkal hozták „nemesi előnevüket", a jelzőket — volt köztük „isteni", „legszebb lábú“, „legpikánsabb“, ésa többi, ésa többi. Robert Aldrich érkezését is megelőzte az a hír, hogy ő a „legbátrabb” filmrendező. Pár nappal az „Attack!“ című filmjének premierje előtt már a hollywoodi filmrendező, az „Apacs“ és a „Vera Cruz“ világhírű alkotója is ott napozott a tengerparton, vagy a tulett-casinó éjszakai fényáradatában; köpcös alakja gyakran tűnt fel a Lidó romantikus sétányán; telt arcán állandóan mosoly bujkált, feketekeretes szemüvege mögött tüzesen lapultak fekete szemei. Mindenesetre nehéz mit elképzelnem erről az emberről, hogy akaratában és tetteiben valahol mélyen ott rejlik a rendíthetetlenség, a merészség, a bátorság. Beszélgetés közben egy alkalommal elmondotta, hogy a virginiai egyetemen gazdasági tudományból doktorált, majd nyomban átköltözött Hollywoodba és az RKO-nál kezdett dolgozni. A gazdasági tudomány doktora tehát hirtelen elhatározással felcsapott filmesnek s ehhez kétségkívül elég nagy bátorságra lehetett szüksége. Aztán egyszercsak elkészítette „The big knife“ című filmjét, amely a maga mezítelenségében mutatta meg a film Mekkájának, Hollywoodnak aligha egészen tiszta kulisszáit; nem csoda, ha ez az alkotása oly nagy port vert fel és kiváltott zajos vitákat, óriási viharokat. Lám, a bátorság a hollywoodi méretek és lehetőségek szerint — egy magasabb lépcsőfokra lép. A velencei filmfesztiválon bemutatott „Attack!“ — amelynek Robert Aldrich nemcsak rendezője, hanem producere is —elmesélni igyekszik az amerikai hadsereg egyik egységének tragikus epizódját a fronton: a pszichológiai dráma túlfeszített, megdöbbentő hangján mondja el, mint őrlődnek, sőt, felőrlődnek a katonák idegei az apokaliptikus világégésben. A téma bátor: az egység végez saját parancsnokával, akinek idegei végképp megtörtek s vakmerően kínos és kockázatos, végezetül végzetes helyzetbe sodorja katonáit. Mindezek ellenére akkor mégis túlzottnak találtam Robert Aldrich alkotómunkáját és emberi magatartását összekapcsolni a bátorság fogalmával, legalábbis olyan mértékben, ahogyan erről mi gondolkodunk és beszélünk. Ezzel a végkövetkeztetéssel váltam el tőle s megvallom, azóta egyetlenegyszer sem jutott még eszembe Robert Aldrich neve, akárhányszor is szóbajött valamilyen okból a bátorság. Most hír érkezett Hollywoodból szerkesztőségünkbe: Robert Aldrich új filmet kezdett forgatni, amelyben leleplezi az amerikai nagyipar gangszter-módszereit a szakszervezetekkel szemben. Más jelentések arról számolnak be, hogy ezt követően a „Gyermekjáték“ címmel rendez majd filmet , az a világ gyermekeinek tiltakozása lesz az atomháború ellen. Íme, az újabb és még magasabb lépcsőfokok a bátorságáról híres amerikai filmrendező emberi és művészi fejlődésében. Persze, azt azért mégse felejtsék el, hogy Mr. Robert Aldrich még így sem nevezhető haladó művésznek. Azt hiszem, a „haladó’‘-jelző ellen nemcsak ő tiltakoznék, hanem kiterjedt családja, egész rokonsága is, amelynek több tagja erősen érdekelt az Egyesült Államok politikai életében, lévén aktív politikus: az egyik szenátor, a másik pedig nagykövet. Simon Gy. Ferenc // Szimfonikus zenekar A Petőfi Együttes lassankint valóságos kulturális „kombinát“-tá fejlődik: ifjúsági és úttörő énekkarok, tánccsoportok, a rajkózenekar, a harmonikazenekar mellett néhány hete megalakult a szimfonikus zenekar és születőben van a tánczenekar. Ez utóbbit egyelőre rejtik a nyilvánosság szeme elől — ott még a hátán a „tojáshéj”, előbb fel kell cseperednie — de a szimfonikus zenekarról szívesen nyilatkozik vezetője, Breitner Tamás. Hogyne, hiszen maholnap már a közönség elé lépnek első műsorukkal. — Azt kérdezhetné valaki: miért volt szükség, volt-e egyáltalán igény ifjúsági szimfonikus zenekar létrehozására? — mondja Breitner Tamás. — A kérdési második felére természetesen már a megalakulással igent mondtunk, de a miértre nem árt kissé részletesebben válaszolni. Két meggondolás is vezetett bennünket. Az egyik: a nagyon gyér ifjúsági előadásokon kívül a fiatalok alig jutnak komoly zenekari hangversenyekhez. A másik: Magyarországon egyetlen ifjúsági szimfonikus zenekar sem működik. Éppen ezért zenekarunk tagjai túlnyomórészt a Zeneművészeti Főiskola hallgatói közül kerülnek ki, akik ily módon számukra kedvező gyakorási, muzsikálási lehetőséghez jutnak. — No és mit nyújt az együttes az ifjú közönségnek? — Az a célunk, hogy minél több fiatallal ismertessük, szerettessük meg a komoly zenét. Úgy tervezzük, hogy nem a központi koncerttermekben lépünk pódiumra, hanem kimegyünk az üzemekbe, egyetemekre, iskolákba, kultúrházakba, s ott olcsó, mindenki számára megfizethető helyárak mellett hangversenyezünk. — Ízelítőnek hallhatnánk valamit műsorterveikről? — Első műsorunkban Mozart Színigazgató nyitánya és G-dúr hegedűversenye, egy Beethoven-ária és Schubert V. szimfóniája szerepel. Játszunk majd Bach, Haydn, Wepper műveket, de szívesen vállalnánk külföldi és magyar fiatal zeneszerzők műveinek felkutatását, bemutatását is. Műsorunk színesítése érdekében esetleg énekkarunk, valamint tehetséges zeneakadémista énekesek közreműködésével operaesteket rendeznénk. ♦ — Miért ez a sok bizonytalan feltételes mód a tervek- nél? — A zenekar fenntartására körülbelül három hónapra futja e Petőfi együttes jelenlegi keretéből. Minden újabb hangversenymeghívás, vagy esetleges bérletsorozat meghosszabbítja az életét. Mi a fiataloknak szeretnénk muzsikálni, s reméljük, hogy szíves fogadtatásra találunk náluk. . Végighallgattam egy próbájukat, s ha ebből meg lehet állapítani , megérdemlik a támogatást. Szorgalmasak, tehetségesek, lelkesek. F. E. (fiatalokból tataiaknak Lorca darabot rendez: Marton Endre, játszik: Berek Kati, Máthé Erzsi A SZÁZADDAL EGYÜTT született, s harminchat éves korában csendőrök sortüze alatt meghalt Federico Garcia Lorca, a nagy spanyol, a XX. század egyik, legnagyobb drámaírója. A magyar közönség ismeri már egy darabját, a „Bernarda házá“-t. A Marton Endre rendezésében bemutatott, a spanyol feudalizmus előítéletében vergődő spanyol nők tragédiájáról szóló darab közönségsikere rendkívül nagy volt. Egyes kulturális vezetők véleménye nem osztotta ezt a lelkesedést, s Marton Endre nagyszerű munkáját a közönség estérőlestére megújuló tapsain, kívül nem jutalmazta a hivatalos elismerés. Idén végre megkapta a tavaly még becsmérelt Bernardáért a Kossuthdíjat, s ezzel Lorcát is hivatalosan „rehabilitálták“. Ezúttal Marton ismét Lorca-darabot rendez, a külföldön legtöbbet játszott „Vérmenyegző“-t. A darab alapötletét egy sevillai újságban megjelent rendőri hír adta az írónak. A hír szerint egy vidám lakodalmon két férfi között halálos kimenetelű veszekedés tör ki. Lorca költészettel, mesével töltötte meg a hírt, s Arany János balladáinak izzó, komor, sokhelyütt népiesen kedves levegőjét idéző drámát, lírai tragédiát kerekített belőle. LORCA, az andalúziai pásztorok, a madridi munkások és parasztok barátja, aki a harmincas években falujáró színházzal barangolta be a spanyol földet — ismeri a népet. Ismeri a fiatal szerelmesek szenvedéseit, s az előítéletek végzetes erejét. Szinte percrőlpercre izzóbbá feszülő légkör, lefojtott, de olykor elemi erővel kitörő szenvedélyek, dráma, amelyben minden szónak, mozdulatnak jelentősége van — ezt írta Lorca, ezt alkarja Marton, s a „Vérmenyegző“ szereplői: Somogyi Erzsi, Máthé Erzsi, Berek Kati, a Pécsi Nemzeti Színháztól a budapestihez szerződött Buss Gyula, Kállay Ferenc és Szemethy Endre színpadra vinni. AKI VÉGIGNÉZI a próbákat , úgy érzi, sikerülni fog! A színészeket s főként Marton Endrét, rendezés közben teljesen hatalmába keríti a lorcai szenvedély. Átérzi, végigéli és a színészeknek át tudja adni a mindenen áttörő szerelem erejét, a fiáért aggódó anya szeretetét, a férjét féltő feleség szinte alázatos türelmét. Kis mozdulatokat, jelentéktelennek tűnő, de döntően fontos hangsúlyokat próbálnak újra és újra ... Legtöbbször talán a fiatal házasok közti jelenetet ismétlik, amelyben a szöveg szerint szinte közönyös szavak mögött ott lappang már a tragédia, hiszen a férfit, s a nőt — ahogyan Marton újra és újra figyelmezteti Buss Gyulát és Berek Katit — minden a férj volt szerelmére emlékezteti. Lorca költői szövege Illyés Gyula fordításában, Dávid Gyula zenéjével, Hincz Gyula díszleteivel és Eck Imre betanította táncokkal a maga teljes szépségében érvényesül majd a Nemzeti Színház közeledő premierjén. P. Zs. A. tóvárosi mozik műsora 1957. március 28-tól április 4-ig. KÉT VALLOMÁS (magyar film) Uránia (Rákóczi út 21.) II. hétre prol. 2, 4, 6, 8, Szikra (Lenin krt. 120.) II. hétre prol. 9, 11, 1, 3, 16, f8, Szabadság (Bartók Béla út 64.) II. hétre prol. f4, f6, f8, Május 1. (Mártírok útja 55.) II. hétre prol. f4, h6, f8, vas. 12-kor is, Felszabadulás (Flórián tér 3.) II. hétre prol. 4, 6, 8, Alkotmány (Újpest) I. hétre prol. 3, 5, 7, vas. 1-kor is, Munkás (Kápolna u. 3/b.) II. hétre prol. 3, 5, 7, Hunyadi (Kispest) II. hétre prol. 3, n6, f8, Tátra (Pesterzsébet) 14, h6, 8, Zuglói (Angol u. 26.) II. hétre prof. f4, f6, f8. JELENTÉKTELEN EMBEREK (francia film) Puskin (Kossuth Lajos u. 18.) 9, 11, 1, 3, 5, 7, Kossuth (Váci út 14.) f4, f6, f8, Dózsa (Róbert Károly krt. 59.) f4, f6, f8, Művész (Lenin krt. 88.) csak délelőtt f10, f12, f2, Ugocsa (Ugocsa u. 10.) f4, f6, f8, vas. f2-kor is, Szabadság (Bartók Béla út 64.) f10, 112, f2, csak délelőtt. ELVESZETT NYOM (színes csehszlovák film) Vörösmarty csak délelőtt prol. (Üllői út 4.) 9, 11, 1, Toldi (Bajcsy-Zs. út 36.) ül. hétre prol. f4, h6, 8, Fény (Újpest) 4, 6, 8, József Attila Kultúrotthon (József Attila tér 4.) f6, f8, vas. f4-kor is, szerda szünnap. DR. DANWITZ HÁZASSÁGA (nyugatnémet film) Művész (Lenin krt. 88.) III. hétre prof. f4, f6, f8, Táncsics (Csepel) n4, f6, h8, Rózsa Ferenc Kultúrotthon (Gorkij fasor 50.) n6, f8, vas. 3-kor is, Központi tisztiház (Váci u. 38.) 28—29-én f6, 3-án f6, (zártkörű, csak tisztek és hozzátartozóik részére). KIRAKAT MÖGÖTT (színes szovjet film) József Attila (Rákospalota) f5, h7, vas. 13-kor is, Attila (Budafok) 5, 7, vas. 3-kor is, Sport (Thököly út 56.) f4, f6, f8, MEDOSZ (Móricz Zsigmond Kultúrotthon, Jókai u. 2.) 1—3-ig f5, h7. DON JUAN (színes francia—spanyol film) Vörösmarty (Üllői út 4.) prof. 3, n6, f8. Duna (Fürst Sándor u. 7.) h3, 5, n8. Madách (Pestlőrinc) 5, n8, szomb., vas. h3-kor is, Munkácsy (Munkácsy Mihály u. 21.) 28-án 5, 7. MAGYAR HÍRADÓ, 2. sz. SPORTHÍRADÓ, 5. sz. VILÁGHÍRADO, KÉPEK A NAGYVILÁGBÓL, 1932 —33. Híradó (Lenin krt. 9—13.) reggel 9-től 22 óráig folytatólag. MAGYAR HÍRADÓ, 5. sz. VILÁGHÍRADO, PEKING PALOTAI, RÓKA AZ ÉPÍTŐMESTER, KÉPEK A NAGYVILÁGBÓL, 1934. Toldi (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) reggel 110-től délután 14-ig. MAGYAR HÍRADÓ, 2. sz. SPORTHÍRADÓ, LAURENT APÓ KERTECSKÉJE, KARIKÁK, Fény (Újpest) 28—31-ig reggel flO-től délután f4-ig. 5. sz. VILÁGHÍRADO, Kissün, Nyíl elrepül a mesében, Fény (Újpest) 1—3-ig reggel fl0-től délután f4-ig. Hannibál tanár úr (magyar film) Bástya (Lenin krt. 8.) 10, 12, 2, 4, 6, 8, Óbuda (Selmeczi út 14.) 3, n6, 18. Mese a 12 találatról (magyar film) Bem (Mártírok útja 5/b.) III. hétre prof. f4, f6, f8, Árpád (Soroksár) h5, 7, vas. f3-kor is, Petőfi (Nagytétény) n6, f8, vas. 3-kor is, Pamuttextil Kultúrotthon (Fehérvári út 47.) 28—30-án f5, f7, 31-én f3, f5, f7, Nyomdász-szakszervezet (Kölcsey u. 2.) 6, 8, szomb., vas. 4-kor is. Az én felelősségemre (román film) Gorkij (Akácfa u. 4.) II. hétre prof. f4, f6, f8. Londonban jártunk, Komikusok albuma, Pázmán lovag (három magyar film egy műsorban) Bethlen (Bethlen Gábor tér 3.) 3, n6, f8, Haladás (Bartók Béla út 130.) fh4, h6, h8, vas. h2-kor is, Tinódi (Nagymező u. 8.) 3, n6, f8. Forró szívek (olasz film) Bem (Mártírok útja 5/b.) csak délelőtt fl0, f12, f2. Szegény szerelmesek krónikája (olasz film) Tanács (Szent István krt. 16.) fl6, fl2, f2, f4, f6, f8. József Attila (Kálvária tér 7.) 3, n6, f8.Tavasz (Rákospalota) 28-31-ig 5, 7, szomb., vas. 3-kor is. Vörösmarty Kultúrotthon (MÁVAG, Delei u. 51.) 29, 31, 2-án f5, h7. Othello (színes szovjet film) Éva (Erzsébet királyné út 36.) f4, h6, 8. Zrínyi (Lenin krt. 26.) 1-től 3, 5, 7. Jókai (Rákoshegy) 28-31-ig f4, f6, f8. Nincs izgalom (olasz film) Marx (Landler Jenő u. 39.) f4, h6, 8. Újlaki (Bécsi út 69.) f4, h6, 8. Corvin (Pesterzsébet) 1—3-ig h6, 8. Farkasvér (szovjet film) Mátra (Lenin krt. 39.) II. hétre prof. 10, 12, 2, 4, 6, 8. Emberek a havason (magyar film) Akadémia (Üllői út 101.) f4, h6, 8, vas. f2-kor is. Diadal (Krisztina krt. 87.) f4, f6, f8, vas. h2-kor is. Petőfi (Pongrácz út 9.) 28—31-ig 5, 7, vas. 3-kor is. Kossuth (Cinkota) 28-31-ig f5, f7, vas. f3-kor is. Óceán jegén (szovjet film) Kiegészítő műsor: Péntek 13.) Petőfi (Pongrácz út 9.) 1—3-ig. 5, 7. Halló, itt Gabriella (olasz film) Bányász ,,A terem (József krt. 63.) fl0, fl2, f2, f4, f6, f8, Élmunkás (Kispest) f6, h8, szomb., vas. n4-kor is. Béke (Rákospalota) n6, n8, szombat, vas. n4-kor is..MOM (Csörsz u. 18.) 31, 3-án f3, h5, 7. Sötét csillag (német film) Bányász „B” terem (József krt. 63.) 3, 5, 7. Balassi (Pestimre) 28—Síig f6, f8, vas. f4-kor is. Tánc és szerelem (argentin film) Csokonay (Népszínház u. 13.) II. hétre prol. fl0, fl2, f2, f4, h6, 8. Rákóczi (Csepel) prol. f4, f6, f8. Éjszaka lányai (francia filmm, 16 éven felüli) Hazám (Váci út 150.) f4, f6, f8, vas. f2-kor is. Verseny (Pataki István tér 14.) 5, 7, vas. 3-kor is. Fórum (Pestlőrinc) 5, f8, vas. h3-kor is. Cár és ács (színes német film) Kölcsey (Kispest) f4, f6, h8. Vörös és fekete I—II. (színes francia film, 16 éven felüli) Rákóczi (Rákóczi út 68.) II. hétre prof. flo, 12, 16. Az élet háza (nyugatnémet film) Zrínyi (Lenin krt. 26.) 28-31-ig 9, 11, 1, 3, 5, 7, 1-től csak de. 9, 11, 1. Vasvári (Kerepesi út 44.) 3, 5, 7. Kelen (Kelenvölgy) 29-től 31-ig 6, 8, vas. 4-kor is. Az ezred lánya (színes osztrák film) Alkotás (Alkotás u. 11.) f4, f6, f8, vas. f2-kor is. Hyppolit a lakáj (magyar film) Kultúr (Kinizsy u. 28.) 3, n6, f8, Nap (Népszínház u. 31.) f4, f6, f8, szomb., vas. 2, 4, 6, 8. Csaba (Rákoscsaba) n6, f8, vas. 3-kor is. Csüt. szünnap: Jókai (Budatétény) 30—31-én 5, 7, vas. 3-kor is. Honvéd (Rákóczi út 82.) 9, 11, 1, 3, 5 ,7, 3, 5, 7. Trubadúr (olasz film) Tavasz (Rákospalota) 1,3-ig 5, 7. Vízkereszt (színes szovjet film) Vlikszáth (Sashalom) 3, 5, 7. Légy jó mindhalálig (magyar film) Filmmúzeum, Tanács krt. 3. 30-tól csak de. 10, 12, 2. BELLÁK MIKLÓS VILÁGHÍRŰ ARTISTA SZÁMOK A „Hamlet“ díszlettárat egy tenyérben A VETÍTŐT DÍSZLETEK „HALÁLTÁNC” címmel Ranódy László rendezi a Hunnia Filmstúdió újdonságát. A lapok tavaly nyáron közölték, hogy egy budai villa kertjében a háborúból viszszamaradt aknát találtak a játszó gyermekek és az felrobbanva halálukat okozta. Ez a megtörtént esemény adta a film alapötletét. „Örömmel vennénk, ha március végén, április elején meglátogatna bennünket, hogy Az ember tragédiája ön által készített vetíthető díszletmegoldásaival megismerkedhessünk.“ Így szól a levél, amelynek feladója a budapesti Nemzeti Színház igazgatósága, a címzés pedig: Monsieur ERNEST KLAUSZ Decorateur de l’Opéra Paris. Párizsba ment tehát a levél — mégis magyarul íródott. Mert Klausz Ernő, a párizsi Nagyopera világhírű díszlettervezője itt született Eger táján, a budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát, itt végzett zenei tanulmányokat és itt tanult festeni is. Mérnök, zenész és festő.. . Ezért vált hivatottá arra, hogy a színpadi művészet egyik forradalmára legyen. Neki sikerült tökéletesítenie a vetített díszletek technikáját. Mert mindegyik vetítésre kerülő lemez, miniatűr művészi festmény, mégis nemcsak művészetről, hanem technikáról is kell itt beszélni. Meg kellett ugyanis találnia például a festékek összetételét, amelyek az apró, 8,5X10 cmes lemezekről a 40 000-szeres nagyítás fényerejét kibírják. Klausz több nagyfényerejű vetítőgépet használ, mégpedig a vászon mögött felállítva, amelyek képesek a fényerő egész skáláját visszadni — — ahogyan azt a színpadi zene vagy szöveg megkívánja. A vetítőgépek éppúgy képesek gyorsan váltani az egyik képet a másik után, mint lassan egyik képből a másikba átmenni, vagy akár több képet egymásra vetíteni, s így a mozgás benyomását kelteni. „Az operai műfaj zene- szansza“ — írja a Le Courier Musical. „Új művészet született“ — hirdeti a Jeunesse című ifjúsági lap, amelynek cikkében többi között ezt olvashatjuk: „Így valósul meg az időben való tökéletes együttműködés a zene, a színjáték, a színek és képek között, ami első állomása a jövő színházának.” Idézzünk még a külföldi lapokból: „Többé nem a holt kép, amelynek vonalai mozdulatlanok, amely érzéketlen a forrongó szenvedélyek iránt, pedig ennek keretéül szolgál." (Le Journal) „Ez a vetített kép, igen helyesen, a való és az álom között áll. Éppúgy elkerüli a túlzott realizmust, mint a stilizálást.“ (Excelsior) „A képek így a csodával határos könnyedséggel folynak egymásból. A színpadi és drámai mozgást egyszer sem töri meg a jelenetek között a függöny (amely olyan, mintha a guillotine zuhanna ránk), sem a kulisszatologatók lármája. •, Ne képzeljük, hogy a díszletezés elszegényesedéséről van szó. Ellenkezőleg: Halmetet soha ilyen pompás kiállításban nem láttuk... Viszont ez a díszlet annyira olcsó, hogy így lehetővé tehetnék a nagy tömegeknek, hogy könnyebben és naponta részesüljenek olyan előadásokban, amelyeket végre meg is tudnak fizetni. Sok millió új színházlátogatót teremtenének.“ (Candide) Ezt az utóbb említett valódi célját azonban az „új művészet” nem segíthette elő. A párizsi Nagyopera ugyanis, amely a kísérletezéseknek lehetőséget nyújtott, sokáig kizárólagos joggal biztosította magának az eljárás titokban tartott előnyeit. Nem érdektelen például elmondani, hogy Klausz Ernőt a háborús vihar hazasodorta s a felszabadulás itt érte. Budapesten így történt, hogy 1946 tavaszán ő volt az első magyar képzőművész, akit a Szovjetunió meghívott és két hónapig vendégül látott. A tárgyalásoknak akkor nem lehetett eredménye, de másfél éve végre feloldást nyert a párizsi kötöttség. Azóta Rómában, Milánóban, Barcelonában , Európa nagyvá-y írásaiban sorra bemutatja újstílusú előadásait. A salzburgi új Festspielhaus (Ünnepi Játékok Háza) érittkez'ss°»’41 az ő tanácsai szerint készítik elő a vetítés lehetőségeit. Most Bécsben Karajannal rendezi Verdi Othello és Wagner Walkür című operáit — részben épített, részben vetített díszletekkel. Onnan jönne Budapestre, hogy megvalósítsa régi álmát, amelyről e sorok írója előtt is ábrándozott 1945—46-ban hajnalokba nyúló beszélgetéseink során, az egész magyar nép számára hozzáférhetővé tenni „Az ember tragédiáját. Reményi-Gyenes István művésze Ez Shakespeare Hamletjének teljes díszlettára - alkotója kezében. Díszlet Berlioz: „Faust elkárhozása” című szimfonikus költeményéhez. „Ugrás a pokol szakadékába”. VÁRKONYI ZOLTÁN kérdezi 1. Ki írta a „Valahol Európában” című filmet? 2. Mi volt Somlay Artur utolsó filmszerepe? 3. Filmezett-e Saljapin? TOLNAY KLÁRI múlt heti kérdéseinek megfejtése: 1. Chaplin Londonban született. 2. Marlene Dietrich a „Kék angyal” című filmben aratta első nagy sikerét, 3. Tolnay Klári az első filmszerepét játszotta a ,, Meseautó ’-ban. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvjutalmat. Tolnay Klári dedikációjával: Miskey Alajos, Bp. VI., Szobi u. 3., Haiser Mária, Bp., VII., Dembinszky u. 49., Hell Csaba, Pécs, Petőfi u. 51., Papp Kornélia, Vác, Jókai u., 9., Nagy Ilona, Szegvár, VII kr. 40., Szénásy Imre, Kuncsorba, Kossuth L. u. 1, Hidas Vera, Bp., XIII. Apály u. 2/1., Magyar Katalin, Miskolc, Palóczy u 11., Akács Sándor, Bp., X., Vaspálya u. 5., Domby Katalin, Jászberény, Fehértót u. 2. (A könyvjutalmakat postán küldjük el. E heti feladványunk megfejtését április 3-ig kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Bp., VIII., Blaha Lujza tér 1—3.) A borítókra ráírandó: „Filmrejtvény." A nyertesek ezúttal Várkonyi Zoltán dedikációjával kapják a könyvjutalmat. Sok szerencsét!