Magyar Ifjúság, 1957. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-05 / 1. szám
PLASZTIK VÁSZON Hatalmas tömeg ostromolja a Kossuth Mozi pénztárát. Műsoron: „Az éjszaka lányai“ című francia film. Hamarosan kikerül a pénztárfülke ablaka fölé a kicsiny tábla, a bosszantó szöveggel: „A mai előadásra minden jegy elkelt.‘ Aztán megkezdődik az utolsó előadás, s bent, a nézőtéren, senki sem gondol arra, hogy míg pereg a film, s majd később, amikor bezárják a mozi kapuit, a műszaki személyzet fáradságos, szorgalmas munkát végez. Párhuzamosan a napi előadásokkal, nagy ütemben folynak az átalakítási munkálatok a Kossuth Moziban. Ezzel kapcsolatban kapjuk a helyszínen Fischer Pál üzemvezetőtől és Szabó Béla főgépésztől az alábbi felvilágosítást: — A Kossuth Mozi lesz Budapest első cinemascope-filmszínháza, az első mozi nálunk, ahol a széles vászonra készített filmeket vetíthetjük. Az eredeti tervek szerint a Corvin Mozi lett volna a főváros első cinemascope-mozija , csak annak megnyitása után került volna ránk a sor. A Corvin azonban az októberi események során súlyosan megrongálódott s teljesen üzemképtelenné vált. Ezért kerültünk mi most az első helyre. A Corvinból a harcok után átszállítottuk a cinemascope-mozi berendezését, amiből több értékes darab eltűnt. Így veszett nzoma a vagyont érő plasztikvászonnak is. Hiába adtunk fel hirdetést a lapokban, hogy a vásznat hozzák vissza, mert hiszen annak magánember nem veheti hasznát. Sajnos, az ismeretlen tettes nem jelentkezett. Jelenleg rendelkezésünkre áll két modern vetítőgép, a „Drezda 2“-es és néhány speciális hangszóró, ezeket részben az NDK-ból, részben pedig Nyugat-Németországból vásároltuk. Az eltűnt berendezési tárgyak pótlására feladtuk már a rendelést a német cégeiknek s remélhetőleg hamarosan megérkezik az új plasztik-vászon is, amely 10 méter széles lesz. Szükséges 22 hangszóró felszerelése, mert sztereó hanghatással dolgozunk majd, ami azt jelenti, hogyha például a vászon bal oldalán beszélnek a szereplők, akkor a néző onnan hallja a hangot, ha egy repülőgép „húz el" felettünk, akkor a hang is követi a gépet s végül a hátunk mögül halljuk a motorzúgást. A megnyitás időpontja egyelőre bizonytalan, lehet, hogy február, de lehet, hogy március lesz belőle, attól függ, mikor kapjuk meg a berendezés hiányzó részeit. Cinemascope-filmekből annyi ál rendelkezésünkre, amenynyit csak átveszünk a nyugati filmforgalmazási cégektől. A Hungarofilm eddig is sok ajánlatot kapott s különféle érvekkel „tért ki" előlük, mert nem mertük bevallani, hogy nálunk még nincs cinemascope-mozi, amely külföldön lassan már teljesen kiszorítja a normál mozikat. (Budapest első cinemascope filmszínháza : A KOSSUTH-MOZI ELTŰNT AZ ÉRTÉKES Az új év első magyar filmbemutatója: MESE A TIZENKÉT TALÁLATRÓL Szilveszter napján mutatták be — újévi ajándékképpen — a magyar filmgyártás legújabb alkotását, a „Mese a tizenkét találatról"-t, amely sorozatos előadásokban január 17-től kezdve kerül színre több budapesti filmszínházban. A filmet Bélkeffi István, Jenei István, Bacsó Péter és Szász Péter forgatókönyve alapján Makk Károly rendezte. Zenéjét Fényes Szabolcs állította össze. A főszerepeket Tolnai Klári, Ruttkai Éva, Psota Irén, Sturz Edit, Somló István, Darvas Iván, Ruttkai Iván, Zenthe Ferenc, Greguss Zoltán és Balázs Samu alakítják. A „Mese a tizenkét találatról” — mint ahogy azt címe is elárulja — egy tizenkét találatos totószelvényről szól, illetve nem is egyről, hanem egyszerre négyről. A tizenkéttalálatos szelvény boldog tulajdonosai már azt hiszik, hogy százezrek boldog tulajdonosai, amikor kiderül... — na, de ezt már nem illik elárulni... Három tizenkéttalálatos nyertes: Psota Irén, Ruttkai Iván ... ... és Tolnai Klári. (Magyar Filmgyári Vállalat — Schandl Teréz felvételei.) Fehér szmokingban jött le a hallba, ahol vártam rá. Piros csokor nyakkendőt viselt. Nem okozott tehát semminő feltűnést az Excelsior vendégei között. Külsőre olyan volt éppen, mint valahány férfi, aki azon a tikkasztó velencei éjszakán a szomszédos asztaloknál beszélgetett, álomszép estélyi ruhás hölgyek tárvaságában. Nesztelen léptekkel jött Iris Procuna, eleganciával járásában és finom mosollyal kreol arcán. Filmszínész most ő, aki Mexikóból érkezett filmjének olaszországi premierjére. Különben, a luxushotel vendégkönyvének „foglalkozás" rovatában, neve után nem a „filmszínész"’ megnevezés áll. Szép, cirádás betűkkel ezt írta oda az Excelsior pedáns titkára: „torreádor”. A bejegyzés így sem helytálló, aligha pontos. Luis Procuna ugyanis 1943-ban elnyerte a „bikaviadal doktora" címet és a következő évben megkapta az Arany Fület, a legnagyobb trófeát, amelyet torreádor valamikor is kiérdemelhet. Mexikóban ő a leghíresebb ember, az eszménykép, a bálvány, a kislányok áhítattal őrzik fényképét keblük felett s a férfiak hozzá hasonlóak akarnak lenni bátorságban, szerénységben, nagyságban. A Doktor Torreádor 551 bikaviadalon vett részt, 1324 bikát ölt meg, levágott 520 fület, 218 farkat és 6 lábat. Egy-egy alkalommal ötvenezer ember köszönti őt mámoros üdvrivalgással, amikor az arénába lép, aranyhímzéses, zöld-vörös-fekete díszruhájában. Luis Procuna most fehér szmokingban, piros csokornyakkendővel érkezett az Excelsior halljába, s éppen akkor nyújtottunk kezet, amikor a tengerpart felől, a terraszról felcsendült a jazz vérpezsdítő játéka. — Ma éjszaka a filmszínész izgul, vagy a torreádor ? *-» Mondhatom, mindkettő. (Mosolygott, kínosan, izgatottan.) Ma éjszaka a filmszínész bemutatja a torreádort. Izgalomra az ad most különös okot, hogy mindkettő én vagyok. Filmet készítettek ez életemről s én játszom a főszerepet, azaz, saját magamat. A felvevőgép előtt gyakorlatlan voltam s ezért nem szívesen bízom erre a filmszínészre a torreádort. — Csak nem fél? — Rettenetesen. Minden idegszálam táncol, mintha nekik húzna talpalávalót ez a boszorkányos jazz band. — Mit szól ehhez a torreádor? — Megszokta a félelmet. Csak azért az mégis egészen más ... A bikák az arénában vannak, nevem a plakátokon. Ismét viadal, ismét megsebesíthet, megölhet egy bika. Gépkocsival indulunk az arénához, a torkom kiszárad a félelem,től, így van ez mindig. Mindig három ellenség felé megyek. — Melyik, az a három ellenség? — A bika, a közönség és a félelem. A bika a szarvával döfköd és sohasem tudhatom, melyik döfés lesz az utolsó. Aztán a közönség, amely mindenütt és mindig egyforma, lelkesedik, vagy megvet. De a legszörnyűbb ellenség: a félelem. A félelem, amely átjárt és a szívemben maradt, amikor láttam a legyőzhetetlen torreádor, a legnagyobb, a barát, Manolete halálát... A kocsi megérkezik az arénához, már hallom a fanfárok zenéjét és az ötvenezer ember zsibongását. Ilyenkor felsóhajtok mindig: „guadalupe-i szűz, segíts, hogy viszontláthassam feleségemet és gyermekeimet!" — Hányszor volt életveszélyben? — Minden alkalommal. A bikák megérzik a félelmet és megbosszulják magukat. Egy váratlan roham... Aztán vagy van menekvés, vagy... — Vagy? — Erről nem szívesen beszélek. A bikák kétszer sebesítettek meg, oly súlyosan, hogy lemondtak rólam az orvosok. De hát itt vagyok... és izgulok megint. Most talán még jobban. Most megyek a moziba, ahol a nézőtér zsibong, várja a filmet, az én filmemet. Vár valamit ettől a mexikói filmtől. Mi lesz, ha mégsem kapja meg? Semmit nem tehetek már, nem tudok ellentámadást csinálni, ha pillanatnyilag rossz a helyzetem. Csak ülök a nézőtéren, tehetetlenül, s izgulok, izgulok... S búcsúzik Luis Procuna, az Excelsior előtt várja a gépkocsi, beül, fehér szmokingban, piros csokornyakkendővel, kiszáradt torokkal. Bizonnyal most is felsóhajt: guadalupe-i szűz, segíts! Simon Gy. Ferenc Kabos azal omlós a 3ChSzínpadon A Kis Színpad (a Vidám Színpad kamaraszínháza) karácsonykor bemutatott „Klaszszikus magyar kabaré” című műsorát a nagy sikerre való tekintettel január hónapban több ízben is előadja. Fellépnek: Balogh Erzsi, Bikády György, Gombos Katalin, Hlatky László, Horváth Tivadar, Kabos László, Kazal László, Komlós Vilmos, Lórán Lenke, Madaras Vilma, Mátray György, Mikes Lilla, Rozsos István, Viola Mihály és Zentai Ferenc. Esmeralda — Gina Lollobrigida Párizs, London, Róma és New York legnagyobb filmszínházaiban egy időben mutatták be Gina Lollobrigida legújabb filmjét, „A Notre Dame-i toronyőr"-t. Viktor Hugo világhírű regényének e legújabb filmváltozatát, a kitűnő francia filmrendező, Jean Delannoy készítette. Esmeraldát Gina Lollobrigida, Quasimodót Anthony Quinn alakítja. A hatalmas film a hírek — no, meg az előzetes reklám — szerint 7 500 000 frankba került. A felvételek négy hónapig tartottak, jórészt Párizsban, a regény cselekményének eredeti színhelyein. Több ezer pompás kosztüm készült a filmhez. A regény új forgatókönyvét huszonöttagú írói „munkaközösség" készítette. A színészeken és a több ezer főnyi statisztérán kívül 200 „különleges” szereplője van a filmnek, többek között artistáik, bűvészek és technikai szakemberek, akik a statiszták közé vegyülve dolgoztak a felvételek alatt. A cinemascope-rendszerrel készült film a lapjelentések szerint hatalmas sikert aratott a világbemutatón és Gina Lollobrigida ismét megerősítette „a világ első számú kedvence" címét és rangját a filmvilágban. MEGÖREGEDETT-E RÖKK MARIKA? Rökk Marika ismét vissza akar térni a filmvilágba. A producerek kapva kaptak az alkalmion és szerepeket kínáltak a filmcsillagnak. De volt egy bökkenő: Rökk Marikának idős nőt kellett volna alakítania. A művésznő felháborodott és kijelentette: idős nőket játsszanak csak az öreg színésznők, ám, ő még mindig alkalmas a csinos fiatalasszonyok alakítására. Pedig eljárt már felette az idő... EMBEREK A HAVASON (nagysikerű magyar film) Művész (Lenin krt. 11.) 1, 3, 5. Dózsa (Róbert Károly krt.) f2, f4, f6. Ugocsa (Ugocsa u. 10. f11, f1, f3 vas. 9, 11, 1,3. Alkotmány (Újpest) 12, 2, vas. 10 órakor is. Tátra Pesterzsébet) 1, f4, f6. Táncsics (Csepel) 11, f3, f5. Központi Tisztiház (Váci u. 38.) 1-én 4 óra, 5-én 2 és 4, 6-án de. 10 órakor. ÉJSZAKA LÁNYAI (francia film, 16 éven felüli) Uránia (Rákóczi út 21.) prol. fi2, f2, f4, Kossuth (Váci út 14.) f1, f3, f5, Szabadság (Bartók Béla út) fl0, fi2, f2, f4,f6, Munkás (prolongálva (Kápolna u 3/b) 12, 2, vas. 10-kor is: Rózsa Ferenc kultúrotthon (Dózsa György út) 36, vas. 1-kor is. ÁTKOZOTT PÉNZ (jugoszláv film) Duna (Fürst Sándor u.) 1, 3, vas. 11-kor is. MAGYAR FILMSOROZAT (Nem igaz, Élet a rács mögött, Mese a mihaszna köcsögről, Terülj, terülj asztalkám) Vörösmarty (Üllői út 2—4) 9, 11, vas. 9 — 11, Fény (Újpest) 11. 13, 15, 7-től József Attila (Apalota) 14 vas. 2, 4. AZ ÉLET HÁZA (német film) Toldi (Bajcsy Zs. u.) fii, fi, f3, prol. Felszabadulás (Flórián tér 3.) 12, 2, 4, vas. 10-kor is. Hunyadi (Kispest) 12, 2, 4 vas. 10- kor is. Attila (B-fok) 2, 4. HYPPOLIT A LAKÁJ (magyar film) Puskin (Kossuth Lajos , u.) 9, 11, 1. 3, 5, prol. Szikra (Lenin krt. 120) prol. f10, f12, f2, f4, f6, Május 1. Mártírok útja) prol. 1. 3, 5, vas. 11-kor is, Brigád (P.-lőrinc) 3, 5, Zualej (Angol u.) prol. 1, 3, 5, 3 —6-ig József Attila (R.-palota) f4, vas. 2, 4. HÍRADÓ: (Lenin krt) Minden nap f 10—f6-ig óránként). Magyar híradó, Világhiradó, Nagy Endre kabaré, Móricz Zsigmond. NINCS IRGALOM (olasz film) Bem (Mártírok útja 5/b) f10, m2, 1, h3, f5, n7. Bástya (Lenin krt.) 10, 12, 2, ,4, 6. Élmunkás (Kispest) 3, 5, vas. 1, 3, 5, 3 ,6-ig MEDOSZ (Jókai u.) 12, f4. HÁROM ASSZONY (francia film, 16 éven felüli) Bethlen (Bethlen Gábor tér) f2, f4, f6, Haladás Bartók Béla út) 12, 2, 4. Tanács (Szt. István krt.) prof. fl6, fi2, f2, f4, f6, 3—6—9-én MOM (Csörsz M. 18) 2, 15. EMBEREK FEHÉRBEN (francia film) Sport (Thököly út 1, 3, 5. vas. 11-kor is. Hazám (Váci út 150 ) 1, 3, 5. Császár pékje (csehszlovák film) 7-9-ig Előre (Delej u.) 3, 5, vas. 1-kor is. Angyallal a hegyekben (csehszlovák film) Újlaki (Bécsi út 68.) 6-ig, 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Apa lett a fiam (francia fim) Csokonai (Népszínház u.) f10, f12, f2, f4, f6. Az első szó lángos film) 7-9- ig Akadémia (üllői úti 1, 3, 5. Ali baba (francia) Petőfi (Pongrácz u.) 3, 5, vas. n2, 3, 5. Bécsi komédiások (osztrák film) Kossuth (Cinkota) 5 — 6-án sz. vas. 2, 4. Bel ami Fórum (P.-lerlin) f3, n5, vas. h 1-kor is. Nap (Népszínház u.) f1 2, f2, f4. Bagdadi tolvaj (angol film) József Attila (Kálvária tér) 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Pamuttextil (Fehérvári út). Csavargó (indiai film) Szabadság (B.-liget) 5, 7, vas. 3 kor is. Jókai (B.-tétényi 5 — 6-án. Verseny (Pataki István tér 14.) 1, 3, 7—9-ig. Csaba (R.-csaba). Elveszett melódiák (osztrák film) 4 — 6-ig Rege (Szabadsághegy) 2, 4, vas. 12-kor is. Egy nyáron át táncolt (svéd film) 7 — 9-ig Tavasz (R.-palota) 3, h5, vas. 1, h3, f6. Első számú közellenség (francia film) Gorkij (Akácfa u. 4.) 12, 2, 4. Eladó kísértet (angol film) Alkotás (Alkotás u.) 12, f4, f6. Egy nap a parkban (olasz film) Világosság (P.erzsébet) 2 4 vas. 10-kor is. 6-ig. Első szerelem (olasz film) Sziget (Csepel) f2, f4, vas. 12-kor is. És megfordul a szél (ausztrál film) Szabadság (Cs.-liget) 2 4, 7-9 ig. Egy nap a bíróságon (olasz film) Diadal (Krisztina krt.) f12, f2, Éva 6-ig (Erzsébet királynő út) 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Egy szép lány , férjet keres (olasz film) Bányász A. terem (József krt.) fl0, fia. f2, f4. Világ (R.mihály) 2, 4, vas. 6-kor is. Gróf Monte Christo I —II. rész (francia film) Szabadság (újpest) 2, 4, Ganga (Indiai film) Mikszáth (Sashalom) 2, 4, vas. 6-kor is. Holnap már késő (olasz film) Árpád (Soroksár) 6-ig 11,1, vas. 3- kor is. Jókai (R.-heov) 7-9 3, 5, 7. Ipoly (Hegedűs Gyula u.) n2, 3, vas. hl2, n2, 3. Halálugrás (német film) Szigethy (A.falva) fi. h3, 4. Béke (R.-palota) 6-ig, Újlaki (Bécsi út 68.) 7-9-ig, 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Idegen tollak (német film) Csillag (Cs.-hegy) 5, 7, vas. 3-kor Is. Királylány a feleségem (francia film) Petőfi (N.-tétény) 6-ig, 3, 5, vas. 1-kor Is. Árpád (B.-fok) 7,9-ig 14, 15, vas. 2-kor Is. Kis szökevény (amerikai film) Tündér (Újpest) 6-ig, 2, 4, vas. 12-kor Is. Maclovia (mexikói film) (Tündér (Újpest) 7 ,9-ig 2, 4, vas 12-kor is. örökség a ketrecben (német film)) Kölcsey (Kispest) 3, 5, vas. 1- kor is. Az ördög szépsége (francia film) Kárpát (Cs.-hegy) f4, f6, vas. f2-kor is. Béke (Bp. Mautner Sándor u.) f3, f5, vas. f1-kor is. Párizs és tavasz (francia film) Rege (Szabadsághegy) 7 — 9-ig 2, 4, vas. 12-kor is. Rigoletto (olasz operafilm) Világosság (P.erzsébet) 2, 4. Rágalom tűzében (csehszlovák film) Tavasz (R.-palota) 6-ig, 3, 15, vas. 1-kor is. Scuderi kisasszony (németsévd film) Jókai (R.-hegy) 6-ig 3, 5, 7. Vasvári (Kerepesi út 44.) 2, 4, 6. Sötét csillag (német film) Rákóczi (Rákóczi út 68.) HO, 11, hl, 13, 4, Árpád (B.-fok) 6-ig 14, 5, vas. 2-kor is. Szürke fény (dán film) Marx (Landler Jenő u. 34.) 1, 3, 5, vas. 11- kor is. Fővárosi mozik műsora 1957. január 39-ig Szicíliai vérbosszú (olasz film) (16 éven felüli) Terv (P.újhely) 1, 3, 5, vas. 10-kor is. Törvényen kívüli lovag (francia film, 16 éven felüli) Mátra (Lenin krt.) f10, f12, f2, f4, szombat és vas. 16-kor is. Telepesek (argentin film) Kelen 6-ig (Kelenvölgy) 4, 6 vas. 2- kor is. Tiltott szerelem (francia film, 16 éven felüli) Tinódi (Nagymező u.) 7—9-ig, 1, 3, 5. Traviata (olasz operafilm) Óbuda (Selmeci u. 14.) 1, 3, 5. Széchenyi (P.újhely) 12, 12. 14, vas. 10-kor is. Verdi (olasz operafilm) 6-ig Árpád (Kerepesi út) 3, 5, vas. n2. 3— 6-ig Munkácsy (Munkácsy Mihály u. 25.) 3, 5, vas. 1-kor is. Vörös és fekete I—II. rész. (francia film, 16 éven felüli) Kultúra (Pesthidegkút) f4. Vádlottak padjón (német film) Corvin (P.erzsébet) 7—9-ig, 12, 4, vas. 12-kor is. Visszaélés (argentin film) Rákóczi (Csepel) f1. f3, f5. Zsongó melódiák (osztrák film) Béke (R.-palota) 7—9-ig. Zalameai bíró (német film) Kossuth (P.-erzsébet) 13. 15, vas. fi 2-kor Is. Szabadság (Cs.-liget) 6-ig 2, 4, Petőfi (N.-tétény) 7-9- ig 3, 5, vas. 1-kor Is. Déryné (magyar film) Kelen (Kelenvölgy) 7-9-ig 4, 6, vas. 2- kor Is. DOLLAPPAPA (magyar film) Zrínyi (Lenin krt.) (10, h12, 13.5, n7. Gábor diák (színes magyar film) Verseny (Pataki I. tér 14.) 6- ig 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Janika (magyar film) Éva (Erzsébet királyné út) 7—9-ig 1, 3, 5, vas. 11-kor. Liliomfi (színes magyar film) Bányász B. terem. (József krt. II, 1. 3. Mágnás Miska (színes magyar film) Előre (Delej u. 41.) 6-ig 3, 3, Árpád (Soroksár) 7—9-ij. 11, 1, vas. 3-kor is. Rákóczi hadnagya (színes magyar film) Árpád (Kerepesi út) 7— 9-ig 3, 5, vas. 1-kor is. Tanár úr kérem (magyar film) Tinódi (Nagymező u.) 6-ig 1, 3, 5, Akadémia (Üllői út 101.) 6-ig 1, 3, 5, Balassi (Pestimre) 1, 3. Nekünk találkozni kellett, valahol, valahol... Elringat a lágy dallam s mert fiatal és szerelmes vagy, úgy érzed, mintha belőled fakadt volna — a te vágyad, érzéseid lüktetnek benne. Talán eszedbe se jut, hogy más — és vajon ki? — fűzte csillogó-zenélő szép sorba a hangok gyöngyszemeit. A dalt mindenki ismeri, hadd mutassuk be ezúttal magát aszerzőt, Bágya Andrást, az elmúlt év legsikeresebb slágerének szerzőjét. Magas, robusztus, feketehajú, markánsarcú férfi, külseje cseppet sem vall lírai természetre. Inkább mérnöknek vélné az ember, mérnöknek, aki... No de álljunk csak meg, fölösleges az újságíró további szószaporítása, Bágya Andrást mutassa be az olvasóknak az itt közölt karikatúránk s az, amit ő maga mond el, gondolataiból, terveiből. Arról beszélgetünk, milyen hatalmas a jazzrajongók tábora s ugyanakkor a jazz éveken át elnyomott, éppen csakhogy megtűrt műfaj volt, amolyan kényszerű engedmény a közízlésnek. — A jazz korunk hangja — mondja Bágya András — so kor hangját nem lehet elfojtani. Amikor a halk, finomkodó menüettek és gavotte-ok közé berobbant ifjabb Johann Strauss, pezsgő, élettől duzzadó keringőivel s a táncos immár nemcsak ujjahegyét érinthette táncosnőjének, hanem átkarolta a derekát — az valóságos forradalom volt a báltermekben, világszenzáció. A keringő, a polka azonban az elmúlt század vívmánya s hiába is erőltetnénk, nem lehet hozzájuk viszszatérni. A mi korunk tánczenéje a jazz, a saving, a mambó és a többi. Ha az elmúlt évek kultúrolitikusai ezt megértik, elkerülhettük volna a túlzásokat, amelyeket éppen a tilalom váltott ki. Csakhogy a tánczenénél különösen nagy volt a félelem a kozmopolitizmus ördögétől — vetem közbe. — Valóban így volt. Pedig az egyes népek tánczenéjében is érvényesülnek bizonyos nemzeti sajátosságok, hacsak nem egyszerűen az amerikai jazz utánzatai. A hozzáértő, a szorgalmas rádióhallgató például könnyen felismeri, hogy német, francia, vagy spanyol zenekart fogott-e az éter hullámain? Valószínű, hogy a magyar jazznak uvanígy megvannak a maga jellegzetességei, a mondanivalóban, a hangvételben, előadásmódban — de természetesen ezeket nagyon nehéz lenne pontosan elemezni. Én a magam részéről azon leszek — mint zeneszerző és mint a rádió könnyűzenei rovatának vezetője egyaránt —, hogy segítsem a jó magyar tánczene kibontakozását. Az elmondottakból szinte önként adódik a következő kérdés: merre tart a jazz, miben látja fejlődésének útját? • — Túlságosan belebonyolódnánk a szakmai kérdésekbe, ha erre részletesen akarnék válaszolni. Röviden talán csak ennyit: jól ritmizált, jól táncolható, modern harmóniákra épülő táncszámok magnetofonfelvétele — „ technika vívmányainak felhasználásával, mint például a visszhang, a felvétel színezése férfi, női kórussal, jazzvokallal stb. A Magyar Rádió tánczenekarával is folynak ilyen kísérletezgetések. Azt szeretnénk elérni, hogy amagyar táncszámok állják a versenyt a legjobb külföldiekkel is. Végül hallhatnánk egyetmást zeneszerzői terveiről? — Hadd mondjam el mindenekelőtt közös panaszunkat: a Zeneszerzők közül — pedig sok tehetséges van köztük —, eddig csak kevesen kaptak megbízást film, vagy operettzene komponálására. Régen a slágerek úgy születtek, hogy bemutattak egy operettet vagy filmet s egy-két nap múlva tízezrek énekelték, fütyülték a dalait. Nálunk lényegében egyetlen „dajkája” van a slágernek: a Rádió. A 2x2 néha öt című filmünket kivéve alig találunk olyat, amelynek zenéje népszerűvé vált volna. Operettekben hasonló a helyzet. S ez nem jól van így ... — Ami engem illet, bemutatásra vár három dalom: Je t’aime (Kovács Judit szövege), Ha vannak angyalok (Gommermann István szövege) és a Túl okos vagy kezdetű, kissé szatirikus dal (Fülöp Kálmán verse). A jövőre vonatkozóan sok elképzelésem van, de megvalósításinkhoz egyet kérnék is ebben, úgy hiszem, osztozik minden szerzőtársam — ezután bízzák a szöveg írását a szövegíró, a táczene komponálását, a zeneszerző ízlésére, tehetségére, tudására. A kéréshez alighanem csatlakozik a jazzkedvelők egész hatalmas tábora... (F) BERLINI SZTÁRFOTÓ GORDON ZSUZSÁRÓL Gordon Zsuzsa, a Petőfi Színház tehetséges, fiatal tagja, aki a közeljövőben Pirandello: „Hat szerep keres egy szerzőt“ című darabjának főszerepében lép a magyar közönség elé, a „Budapesti tavasz“ című filmjének németországi bemutatása után egyszeriben a német fiatalság egyik legnépszerűbb kedvencévé vált. Ezt a levelezőlap-fényképet, amelyet legutóbbi berlini útjáról hozott haza, ezrével vásárolják, a Német Demokratikus Köztársaságban, trafikokban, áruházakban, emléktárgy-üzletekben. Gordon Zsuzsáról a DEFA filmgyár több próbafelvételt készített. A felvételek kitűnően si kerültek és a fiatal magyar színésznő a tervek szerint februárban eljátssza első külföldi filmfőszerepét. Dante, Balzac-művek, befejezés nélkül detektív-regények az Európa Könyvkiadó terveiben Új könyvkiadó alakult hazánkban Európa néven, amely öt világrész irodalmáinak legjavával akarja meglepni olvasóit. Megjelenik, hogy az egyik legjelentősebbet említsük, Dante Isteni színjátéka, Babits Mihály híres fordításában, több Balzac, Victor Hugo-kötet, s amit sokan szeretnének már könyvespolcokon látni: a Gróf Monte Christo, Dumas halhatatlan műve. A fiatalokat bizonyára külön is érdekli, hogy a kiadó terven felül számos — irodalmi színvonalú — detektív- és kalandregényt is megjelentet. Ezek között szerepelnek majd Conan Doyle-nek, a detektív-irodalom „klasszikusé"-nak, Agathe Christie-nek, Kiplingnek, a Dzsungel könyve című könyv írójának művei. És még egy külön érdekesség: a kiadó — nyugati mintára — olyan detektívregények kiadását tervezi, amelyeknek befejezését nem közli, hanem az olvasóra bízza. Külföldön az ilyen regények megoldására külön klubok alakulnak, remélhető hát, hogy az ötlet nálunk is tetszést arat. A kiadó tervei között hadd említsünk meg még két érdekességet. Az egyik a „Regélő városok“ című sorozat, amely antológiaszerűen, gazdagon illusztrálva híres írók, költők visszaemlékezéseit, leírásait, kiall majd egy-egy világvárosról, Párizsról, Moszkváról, New Yorkról stb. A sok terv közül végül még egy, ízelítőnek: a magyar kabaré hagyományaiból kétkötetnyi csokor. Az idősebbek csak halvány emlékeket őriznek már a magyar kabaré őskoráról, Nagy Endre, Reinitz Béla, Medgyaszay Vilma és mások művészetéről, a fiatalok meg csak e visszaemlékezésekből tudják, hogy egyáltalán volt irodalmunknak egy ilyen korszaka. Most, a kiadó e két kötetben a híres kabaréidőknek legszebb sanzonjait, jeleneteit és egyfelvonásosait jelenteti majd meg. (gábor) PIRANDELLO-DARAB BEMUTATÓJA a Jókai Színházban A Jókai Színház január 12-én, szombaton délután 3 órakor bemutatja Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt című darabját, Karinthy Frigyes fordításában, Kamarás Gyula rendezésében. A főszerepeket Petur Ilka, Orsolya Erzsi, Gordon Zsuzsa, Csákányi László, Somogyvári Rudolf, Módi Szabó Gábor, Szemere Vera és Mester János játsszák.