Magyar Ifjúság, 1957. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-05 / 1. szám

PLASZTIK VÁSZON Hatalmas tömeg ostromolja a Kossuth Mozi pénztárát. Mű­­soron: „Az éjszaka lányai“ cí­mű francia film. Hamarosan kikerül a pénztárfülke ablaka fölé a kicsiny tábla, a bosszan­tó szöveggel: „A mai előadás­ra minden jegy elkelt.‘ Aztán megkezdődik az utolsó elő­adás, s bent, a nézőtéren, sen­ki sem gondol arra, hogy míg pereg a film, s majd később, amikor bezárják a mozi ka­puit, a műszaki személyzet fá­radságos, szorgalmas munkát végez. Párhuzamosan a napi előadásokkal, nagy ütemben folynak az átalakítási munká­latok a Kossuth Moziban. Ez­zel kapcsolatban kapjuk a helyszínen Fischer Pál üzem­vezetőtől és Szabó Béla fő­gépésztől az alábbi felvilágosí­tást: — A Kossuth Mozi lesz Bu­dapest első cinemascope-film­színháza, az első mozi nálunk, ahol a széles vászonra készített filmeket vetíthetjük. Az ere­deti tervek szerint a Corvin Mozi lett volna a főváros első cinemascope-mozija , csak an­­­nak megnyitása után került volna ránk a sor. A Corvin azonban az októberi esemé­nyek során súlyosan megron­gálódott s teljesen üzemk­ép­­telenné vált. Ezért kerültünk mi most az első helyre. A Cor­vinból a harcok után átszállí­tottuk a cinemascope-mozi be­rendezését, amiből több érté­kes darab eltűnt. Így veszett nzoma a vagyont érő plasztik­vászonnak is. Hiába adtunk fel hirdetést a lapokban, hogy a vásznat hozzák vissza, mert hiszen annak magánember nem veheti hasznát. Sajnos, az ismeretlen tettes nem je­lentkezett. Jelenleg rendelke­zésünkre áll két modern vetí­tőgép, a „Drezda 2“-es és né­hány speciális hangszóró, eze­ket részben az NDK-ból, rész­ben pedig Nyugat-Németor­­szágból vásároltuk. Az eltűnt berendezési tárgyak pótlására feladtuk már a rendelést a né­met cégeiknek s remélhetőleg hamarosan megérkezik az új plasztik-vászon is, amely 10 méter széles lesz. Szükséges 22 hangszóró felszerelése, mert sztereó­ hanghatással dolgo­zunk majd, ami azt jelenti, hogyha például a vászon bal oldalán beszélnek a szereplők, akkor a néző onnan hallja a hangot, ha egy repülőgép „húz el" felettünk, akkor a hang is követi a gépet s vé­gül a hátunk mögül halljuk a motorzúgást. A megnyitás időpontja egyelőre bizonyta­lan, lehet, hogy február, de le­het, hogy március lesz belőle, attól függ, mikor kapjuk meg a berendezés hiányzó részeit. Cinemascope-filmekből annyi ál rendelkezésünkre, ameny­nyit csak átveszünk a nyugati filmforgalmazási cégektől. A Hungarofilm eddig is sok aján­latot kapott s különféle ér­vekkel „tért ki" előlük, mert nem mertük bevallani, hogy nálunk még nincs cinemasco­pe-mozi, amely külföldön las­san már teljesen kiszorítja a normá­l­ mozikat. (Budapest első cinem­ascope filmszínháza : A KOSSUTH-MOZI ELTŰNT AZ ÉRTÉKES Az új év első magyar filmbemutatója: MESE A TIZENKÉT TALÁLATRÓL Szilveszter napján mutatták be — újévi ajándékképpen — a magyar filmgyártás legújabb alkotását, a „Mese a tizenkét találatról"-t, amely sorozatos előadásokban január 17-től kezdve kerül színre több buda­pesti filmszínházban. A filmet Bélkeffi István, Jenei István, Bacsó Péter és Szász Péter for­gatókönyve alapján Makk Ká­roly rendezte. Zenéjét Fényes Szabolcs állította össze. A fő­szerepeket Tolnai Klári, Rutt­­kai Éva, Psota Irén, Sturz Edit, Somló István, Darvas Iván, Ruttkai Iván, Zenthe Ferenc, Greguss Zoltán és Balázs Sa­mu alakítják. A „Mese a tizen­két találatról” — mint ahogy azt címe is elárulja — egy ti­zenkét találatos totószelvényről szól, illetve nem is egyről, ha­nem egyszerre négyről. A ti­­zenkéttalálatos szelvény boldog tulajdonosai már azt hiszik, hogy százezrek boldog tulajdo­nosai, amikor kiderül... — na, de ezt már nem illik elárulni... Három tizenkéttalálatos nyertes: Psota Irén, Ruttkai Iván ... ... és Tolnai Klári. (Magyar Filmgyári Vállalat — Schandl Teréz felvételei.) Fehér szmokingban jött le a hallba, ahol vártam rá. Piros csokor­ nyakkendőt viselt. Nem okozott tehát sem­­minő feltűnést az Excelsior vendégei között. Külsőre olyan volt éppen, mint valahány fér­fi, aki azon a tikkasztó velen­cei éjszakán a szomszédos asz­taloknál beszélgetett, álom­szép estélyi ruhás hölgyek tár­­vaságában. Nesztelen léptek­kel jött Iris Procuna, ele­ganciával járásában és finom mosollyal kreol arcán. Film­színész most ő, aki Mexikóból érkezett filmjének olaszorszá­gi premierjére. Különben, a luxushotel vendégkönyvének „foglalkozás" rovatában, neve után nem a „filmszínész"’ meg­nevezés áll. Szép, cirádás be­tűkkel ezt írta oda az Excel­sior pedáns titkára: „torreá­dor”. A bejegyzés így sem helytálló, aligha pontos. Luis Procuna ugyanis 1943-ban el­nyerte a „bikaviadal doktora" címet és a következő évben megkapta az Arany Fül­et, a legnagyobb trófeát, amelyet torreádor valamikor is kiérde­melhet. Mexikóban ő a leg­híresebb ember, az eszmény­kép, a bálvány, a kislányok áhítattal őrzik fényképét keb­lük felett s a férfiak hozzá hasonlóak akarnak lenni bátorságban, szerénységben, nagyságban. A Doktor Tor­reádor 551 bikaviadalon vett részt, 1324 bikát ölt meg, levá­gott 520 fület, 218 farkat és 6 lábat. Egy-egy alkalommal öt­venezer ember köszönti őt mámoros üdvrivalgással, ami­kor az arénába lép, aranyhím­­zéses, zöld-vörös-fekete­ dísz­ruhájában. Luis Procuna most fehér szmokingban, piros cso­­kornyakkendővel érkezett az Excelsior halljába, s éppen ak­kor nyújtottunk kezet, ami­kor a tengerpart felől, a ter­­raszról felcsendült a jazz vérpezsdítő játéka. — Ma éjszaka a filmszínész izgul, vagy a torreádor ? *-» Mondhatom, mindkettő. (Mosolygott, kínosan, izgatot­tan.) Ma éjszaka a filmszí­nész bemutatja a torreádort. Izgalomra az ad most különös okot, hogy mindkettő én va­gyok. Filmet készítettek ez életemről s én játszom a fősze­repet, azaz, saját magamat. A felvevőgép előtt gyakorlatlan voltam s ezért nem szívesen bí­zom erre a filmszínészre a torreádort. — Csak nem fél? — Rettenetesen. Minden idegszálam táncol, mintha ne­kik húzna talpalávalót ez a bo­szorkányos jazz band. — Mit szól ehhez a torreá­dor? — Megszokta a félelmet. Csak azért az mégis egészen más ... A bikák az arénában vannak, nevem a plakátokon. Ismét viadal, ismét megsebe­síthet, megölhet egy bika. Gép­kocsival indulunk az arénához, a torkom kiszárad a félelem,­­től, így van ez mindig. Mindig három ellenség felé megyek. — Melyik, az a három ellen­ség? — A bika, a közönség és a félelem. A bika a szarvával döfköd és sohasem tudhatom, melyik döf­és lesz az utolsó. Az­tán a közönség, amely minde­nütt és mindig egyforma, lel­kesedik, vagy megvet. De a legszörnyűbb ellenség: a féle­lem. A félelem, amely átjárt és a szívemben maradt, amikor láttam a legyőzhetetlen torreá­dor, a legnagyobb, a barát, Ma­­nolete halálát... A kocsi meg­érkezik az arénához, már hal­lom a fanfárok zenéjét és az ötvenezer ember zsibongását. Ilyenkor felsóhajtok mindig: „guadalupe-i szűz, segíts, hogy viszontláthassam feleségemet és gyermekeimet!" — Hányszor volt életveszély­ben? — Minden alkalommal. A bikák megérzik a félelmet és megbosszulják magukat. Egy váratlan roham... Aztán vagy van menekvés, vagy... — Vagy? — Erről nem szívesen beszé­lek. A bikák kétszer sebesítet­­tek meg, oly súlyosan, hogy le­mondtak­ rólam az orvosok. De­ hát itt vagyok... és izgulok megint. Most talán még job­ban. Most megyek a moziba, ahol a nézőtér zsibong, várja a filmet, az én filmemet. Vár va­lamit ettől a mexikói filmtől. Mi lesz, ha mégsem kapja meg? Semmit nem tehetek már, nem tudok ellentámadást csinálni, ha pillanatnyilag rossz a helyzetem. Csak ülök a nézőtéren, tehetetlenül, s izgu­lok, izgulok... S búcsúzik Luis Procuna, az Excelsior előtt várja a gépko­csi, beül, fehér szmokingban, piros csokornyakkendővel, ki­száradt torokkal. Bizonnyal most is felsóhajt: guadalupe-i szűz, segíts! Simon Gy. Ferenc K­abos azal omlós a 3Ch­­Színpadon A Kis Színpad (a Vidám Színpad kamaraszínháza) ka­rácsonykor bemutatott „Klasz­­szikus magyar kabaré” cí­mű műsorát a nagy si­kerre való tekintettel ja­nuár hónapban több ízben is előadja. Fellépnek: Balogh Er­zsi, Bikády György, Gombos Katalin, Hlatky László, Hor­váth Tivadar, Kabos László, Kazal László, Komlós Vilmos, Lórán Lenke, Madaras Vilma, Mátray György, Mikes Lilla, Rozsos István, Viola Mihály és Zentai Ferenc. Esmeralda — Gina Lollobrigida Párizs, London, Róma és New York legnagyobb filmszínhá­zaiban egy időben mutatták be Gina Lollobrigida legújabb film­jét, „A Notre Dame-i toronyőr"-t. Viktor Hugo világhírű regé­nyének e legújabb filmváltozatát, a kitűnő francia filmrendező, Jean Delannoy készítette. Esmeraldát Gina Lollobrigida, Quasi­­modót Anthony Quinn alakítja. A hatalmas film a hírek — no, meg az előzetes reklám — szerint 7 500 000 frankba került. A fel­vételek négy hónapig tartottak, jórészt Párizsban, a regény cselek­ményének eredeti színhelyein. Több ezer pompás kosztüm készült a filmhez. A regény új forgatókönyvét huszonöttagú írói „munk­aközösség" készítet­te. A színészeken és a több ezer főnyi statisztér­án kívül 200 „különleges” szereplője van a filmnek, többek között artistáik, bűvészek és technikai szakemberek, akik a statiszták közé vegyülve dolgoztak a felvételek alatt. A cine­mascope-rendszerrel készült film a lapjelentések szerint hatal­mas sikert aratott a világbemutatón és Gina Lollobrigida ismét megerősítette „a világ első számú kedvence" címét és rangját a filmvilágban. MEGÖREGEDETT-E RÖKK MARIKA? Rökk Marika is­mét vissza akar térni a film­világba. A producerek kapva kaptak az alkalmion és szerepeket kínáltak a film­csillagnak. De volt egy bökkenő: Rökk Mariká­nak idős nőt kellett volna alakítania. A művésznő felhá­borodott és kijelentette: idős nőket játsszanak csa­k az öreg színésznők, ám, ő még mindig alkalmas a csinos fiatalasszo­nyok alakítására. Pedig eljárt már felette az idő... EMBEREK A HAVASON (nagy­sikerű magyar film) Művész (Le­nin krt. 11.) 1, 3, 5. Dózsa (Ró­bert Károly krt.) f2, f4, f6. Ugo­­csa (Ugocsa u. 10. f11, f1, f3 vas. 9, 11, 1,3. Alkotmány (Újpest) 12, 2, vas. 10 órakor is. Tátra Pester­zsébet) 1, f4, f6. Táncsics (Cse­pel) 11, f3, f5. Központi Tisztiház (Váci u. 38.) 1-é­n 4 óra, 5-én 2 és 4, 6-án de. 10 órakor. ÉJSZAKA LÁNYAI (francia film, 16 éven felüli) Uránia (Rá­kóczi út 21.) prol. fi2, f2, f4, Kossuth (Váci út 14.) f1, f3, f5, Szabadság (Bartók Béla út) fl0, fi2, f2, f4,f6, Munkás (prolongál­va (Kápolna u 3/b) 12, 2, vas. 10-kor is: Rózsa Ferenc kultúr­otthon (Dózsa György út) 3­6, vas. 1-kor is. ÁTKOZOTT PÉNZ (jugoszláv film) Duna (Fürst Sándor u.) 1, 3, vas. 11-kor is. MAGYAR FILMSOROZAT (Nem igaz, Élet a rács mögött, Mese a mihaszna köcsögről, Terülj, te­rülj asztalkám) Vörösmarty (Üllői út 2—4) 9, 11, vas. 9 — 11, Fény (Újpest) 11. 13, 15, 7-től József Attila (Apalota) 14 vas. 2, 4. AZ ÉLET HÁZA (német film) Toldi (Bajcsy Zs. u.) fii, fi, f3, prol. Felszabadulás (Flórián tér 3.) 12, 2, 4, vas. 10-kor is. Hu­nyadi (Kispest) 12, 2, 4 vas. 10- kor is. Attila (B-fok) 2, 4. HYPPOLIT A LAKÁJ (magyar film) Puskin (Kossuth Lajos , u.) 9, 11, 1. 3, 5, prol. Szikra (Lenin krt. 120) prol. f10, f12, f2, f4, f6, Május 1. Mártírok útja) prol. 1. 3, 5, vas. 11-kor is, Brigád (P.-lőrinc) 3, 5, Zualej (Angol u.) prol. 1, 3, 5, 3 —6-ig József At­tila (R.-palota) f4, vas. 2, 4. HÍRADÓ: (Lenin krt) Minden nap f 10—f­6-ig óránként). Ma­­gyar híradó, Világhiradó, Nagy Endre kabaré, Móricz Zsigmond. NINCS IRGALOM (olasz film) Bem (Mártírok útja 5/b) f10, m­2, 1, h3, f5, n7. Bástya (Lenin krt.) 10, 12, 2, ,4, 6. Élmunkás (Kis­pest) 3, 5, vas. 1, 3, 5, 3 ,6-ig MEDOSZ (Jókai u.) 12, f4. HÁR­OM ASSZONY (francia film, 16 éven felüli) Bethlen (Bethlen Gábor tér) f2, f4, f6, Haladás Bartók Béla út) 12, 2, 4. Tanács (Szt. István krt.) prof. fl6, fi2, f2, f4, f6, 3—6—9-én MOM (Csörsz M. 18) 2, 15. EMBEREK FEHÉRBEN (francia film) Sport (Thököly út 1, 3, 5. vas. 11-kor is. Hazám (Váci út 150 ) 1, 3, 5. Császár pékje (csehszlovák film) 7-9-ig Előre (Delej u.) 3, 5, vas. 1-kor is. Angyallal a hegyekben (cseh­szlovák film) Újlaki (Bécsi út 68.) 6-ig, 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Apa lett a fiam (francia fim) Csokonai (Népszínház u.) f10, f12, f2, f4, f6. Az első szó lángos film) 7-9- ig Akadémia (üllői úti 1, 3, 5. Ali baba (francia) Petőfi (Pong­­rácz u.) 3, 5, vas. n2, 3, 5. Bécsi komédiások (osztrák film) Kossuth (Cinkota) 5 — 6-án sz. vas. 2, 4. Bel ami Fórum (P.-lerlin) f3, n5, vas. h 1-kor is. Nap (Népszín­ház u.) f1 2, f2, f4. Bagdadi tolvaj (angol film) Jó­zsef Attila (Kálvária tér) 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Pamuttextil (Fe­hérvári út). Csavargó (indiai film) Szabad­ság (B.-liget) 5, 7, vas. 3 kor is. Jókai (B.-tétényi 5 — 6-án. Ver­sen­y (Pataki István tér 14.) 1, 3, 7—9-ig. Csaba (R.-csaba). Elveszett melódiák (osztrák film) 4 — 6-ig Rege (Szabadság­hegy) 2, 4, vas. 12-kor is. Egy nyáron át táncolt (svéd film) 7 — 9-ig Tavasz (R.-palota) 3, h5, vas. 1, h3, f6. Első számú közellenség (fran­cia film) Gorkij (Akácfa u. 4.) 12, 2, 4. Eladó kísértet (angol film) Al­kotás (Alkotás u.) 12, f4, f6. Egy nap a parkban (olasz film) Világosság (P.­erzsébet) 2 4 vas. 10-kor is. 6-ig. Első szerelem (olasz film) Szi­get (Csepel) f2, f4, vas.­­ 12-kor is. És megfordul a szél (ausztrál film) Szabadság (Cs.-liget) 2 4, 7-9 ig. Egy nap a bíróságon (olasz film) Diadal (Krisztina krt.) f12, f2, Éva 6-ig (Erzsébet királynő út) 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Egy szép lány , férjet keres (olasz film) Bányász A. terem (József krt.) fl0, fia. f2, f4. Vi­lág (R.­mihály) 2, 4, vas. 6-kor is. Gróf Monte Christo I —II. rész (francia film) Szabadság (újpest) 2, 4, Ganga (Indiai film) Mikszáth (Sashalom) 2, 4, vas. 6-kor is. Holnap már késő (olasz film) Árpád (Soroksár) 6-ig 11,1, vas. 3- kor is. Jókai (R.-heov) 7-9 3, 5, 7. Ipoly (Hegedűs Gyula u.) n2, 3, vas. hl2, n2, 3. Halálugrás (német film) Szi­gethy (A.­falva) fi. h3, 4. Béke (R.-palota) 6-ig, Újlaki (Bécsi út 68.) 7-9-ig, 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Idegen tollak (német film) Csil­lag (Cs.-hegy) 5, 7, vas. 3-kor Is. Királylány a feleségem (fran­cia film) Petőfi (N.-tétény) 6-ig, 3, 5, vas. 1-kor Is. Árpád (B.-fok) 7,9-ig 14, 15, vas. 2-kor Is. Kis szökevény (amerikai film) Tündér (Újpest) 6-ig, 2, 4, vas. 12-kor Is. Maclovia (mexikói film) (Tündér (Újpest) 7 ,9-ig 2, 4, vas 12-kor is. örökség a ketrecben (német film)) Kölcsey (Kispest) 3, 5, vas. 1- kor is. Az ördög szépsége (francia film) Kárpát (Cs.-hegy) f4, f6, vas. f2-kor is. Béke (Bp. Mautner Sán­dor u.) f3, f5, vas. f1-kor is. Párizs és tavasz (francia film) Rege (Szabadsághegy) 7 — 9-ig 2, 4, vas. 12-kor is. Rigoletto (olasz operafilm) Vi­lágosság (P.­erzsébet) 2, 4. Rágalom tűzében (csehszlovák film) Tavasz (R.-palota) 6-ig, 3, 15, vas. 1-kor is. Scuderi kisasszony (német­­sévd film) Jókai (R.-hegy) 6-ig 3, 5, 7. Vasvári (Kerepesi út 44.) 2, 4, 6. Sötét csillag (német film) Rá­kóczi (Rákóczi út 68.) HO, 11, hl, 13, 4, Árpád (B.-fok) 6-ig 14, 5, vas. 2-kor is. Szürke fény (dán film) Marx (Landler Jenő u. 34.) 1, 3, 5, vas. 11- kor is. Fővárosi mozik műsora 1957. január 3­9-ig Szicíliai vérbosszú (olasz film) (16 éven felüli) Terv (P.­újhely) 1, 3, 5, vas. 10-kor is. Törvényen kívüli lovag (francia film, 16 éven felüli) Mátra (Lenin krt.) f10, f12, f2, f4, szombat és vas. 16-kor is. Telepesek (argentin film) Ke­len 6-ig (Kelenvölgy) 4, 6 vas. 2- kor is. Tiltott szerelem (francia film, 16 éven felüli) Tinódi (Nagymező u.) 7—9-ig, 1, 3, 5. Traviata (olasz operafilm) Óbuda (Selmeci u. 14.) 1, 3, 5. Széchenyi (P.­újhely) 12, 12. 14, vas. 10-kor is. Verdi (olasz operafilm) 6-ig Árpád (Kerepesi út) 3, 5, vas. n2. 3— 6-ig Munkácsy (Munkácsy Mi­hály u. 25.) 3, 5, vas. 1-kor is. Vörös és fekete I—II. rész. (francia film, 16 éven felüli) Kul­túra (Pesthidegkút) f4. Vádlottak padjón (német film) Corvin (P.­erzsébet) 7—9-ig, 12, 4, vas. 12-kor is. Visszaélés (argentin film) Rá­kóczi (Csepel) f1. f3, f5. Zsongó melódiák (osztrák film) Béke (R.-palota) 7—9-ig. Zalameai bíró (német film) Kossuth (P.-erzsébet) 13. 15, vas. fi 2-kor Is. Szabadság (Cs.-liget) 6-ig 2, 4, Petőfi (N.-tétény) 7-9- ig 3, 5, vas. 1-kor Is. Déryné (magyar film) Kelen (Kelenvölgy) 7-9-ig 4, 6, vas. 2- kor Is. DOLLAPPAPA (magyar film) Zrínyi (Lenin krt.) (10, h12, 13.­­5, n7. Gábor diák (színes magyar film) Verseny (Pataki I. tér 14.) 6- ig 1, 3, 5, vas. 11-kor is. Janika (magyar film) Éva (Er­zsébet királyné út) 7—9-ig 1, 3, 5, vas. 11-kor. Liliomfi (színes magyar film) Bányász B. terem. (József krt. II, 1. 3. Mágnás Miska (színes magyar film) Előre (Delej u. 41.) 6-ig 3, 3, Árpád (Soroksár) 7—9-ij. 11, 1, vas. 3-kor is. Rákóczi hadnagya (színes ma­gyar film) Árpád (Kerepesi út) 7— 9-ig 3, 5, vas. 1-kor is. Tanár úr kérem (magyar film) Tinódi (Nagymező u.) 6-ig­ 1, 3, 5, Akadémia (Üllői út 101.) 6-ig 1, 3, 5, Balassi (Pestimre) 1, 3. Nekünk találkozni kellett, valahol, valahol... Elringat a lágy dallam s mert fiatal és szerelmes vagy, úgy érzed, mintha belőled fakadt volna — a te vágyad, érzéseid lüktet­nek benne. Talán eszedbe se jut, hogy más — és vajon ki? — fűzte csillogó-zenélő szép sorba a hangok gyöngyszemeit. A dalt mindenki ismeri, hadd mutassuk be ezúttal ma­gát a­­szerzőt, Bágya Andrást, az elmúlt év legsikeresebb slá­gerének szerzőjét. Magas, robusztus, feketehajú, markánsarcú férfi, külseje cseppet sem vall lírai termé­szetre. Inkább mérnöknek vél­né az ember, mérnöknek, aki... No de álljunk csak meg, fölösleges az újságíró to­vábbi szószaporítása, Bágya Andrást mutassa be az olvasók­nak az itt közölt karikatúránk s az, amit ő maga mond el, gondolataiból, terveiből. Arról beszélgetünk, milyen hatalmas a jazzrajongók tábo­ra s ugyanakkor a jazz éve­ken át elnyomott, éppen csak­­hogy megtűrt­ műfaj volt, amo­lyan kényszerű engedmény a közízlésnek. — A jazz korunk hangja — mondja Bágya András — so kor hangját nem lehet elfojtani. Amikor a halk, finomkodó me­nüettek és gavotte-ok közé be­robbant ifjabb Johann Strauss, pezsgő, élettől duzzadó kerin­gőivel s a táncos immár nem­csak ujjahegyét érinthette tán­cosnőjének, hanem átkarolta a derekát — az valóságos forra­dalom volt a báltermekben, vi­lágszenzáció. A keringő, a pol­ka azonban az elmúlt század vívmánya s hiába is erőltet­nénk, nem lehet hozzájuk visz­­szatérni. A mi korunk tánc­zenéje a jazz, a saving, a mambó és a többi. Ha az el­múlt évek kultúrolitikusai ezt megértik, elkerülhettük volna a túlzásokat, amelyeket éppen a tilalom váltott ki.­­ Csakhogy a tánczenénél különösen nagy volt a félelem a kozmopolitizmus ördögétől — vetem közbe. — Valóban így volt. Pedig az egyes népek tánczenéjében is érvényesülnek bizonyos nemzeti sajátosságok, hacsak nem egyszerűen az amerikai jazz utánzatai. A hozzáértő, a szorgalmas rádióhallgató pél­dául könnyen felismeri, hogy német, francia, vagy spanyol zenekart fogott-e az éter hul­lámain? Valószínű, hogy a magyar jazznak u­­vanígy meg­vannak a maga jellegzetessé­gei, a mondanivalóban, a hang­vételben, előadásmódban — de természetesen ezeket nagyon nehéz lenne pontosan elemez­ni. Én a magam részéről azon leszek — mint zeneszerző és mint a rádió könnyűzenei ro­vatának vezetője egyaránt —, hogy segítsem a jó magyar tánczene kibontakozását. Az elmondottakból szinte önként adódik a következő kérdés: merre tart a jazz, mi­ben látja fejlődésének útját? • — Túlságosan belebonyolód­nánk a szakmai kérdésekbe, ha erre részletesen akarnék válaszolni. Röviden talán csak ennyit: jól ritmizált, jól tán­colható, modern harmóniákra épülő táncszámok magnetofon­­felvétele — „ technika vívmá­nyainak felhasználásával, mint például a visszhang, a felvétel színezése férfi, női kórussal, jazzvokallal stb. A Magyar Rádió tánczenekarával is foly­nak ilyen kísérletezgetések. Azt szeretnénk elérni, hogy a­­magyar táncszámok állják a versenyt a legjobb külföldiek­kel is. Végül hallhatnánk egyet­­mást zeneszerzői terveiről? — Hadd mondjam el minde­nekelőtt közös panaszunkat: a Zeneszerzők közül — pedig sok tehetséges van köztük —, ed­dig csak kevesen kaptak meg­bízást film, vagy operettzene komponálására. Régen a sláge­rek úgy születtek, hogy bemu­tattak egy operettet vagy fil­met s egy-két nap múlva tíz­ezrek énekelték, fütyülték a dalait. Nálunk lényegében egyetlen „dajkája” van a slá­gernek: a Rádió. A 2x2 néha öt című filmünket kivéve alig ta­lálunk olyat, amelynek zenéje népszerűvé vált volna. Operet­tekben hasonló a helyzet. S ez nem jól van így ... — Ami engem illet, bemuta­tásra vár három dalom: Je t’aime (Kovács Judit szöve­ge), Ha vannak angyalok (Gommermann István szövege) és a Túl okos vagy kezdetű, kissé szatirikus dal (Fülöp Kál­mán verse). A jövőre vonatko­zóan sok elképzelésem van, de megvalósításinkhoz egyet kér­nék i­s ebben, úgy hiszem, osztozik minden szerzőtársam — ezután bízzák a szöveg írá­sát a szövegíró, a táczene kom­ponálását, a zeneszerző ízlésére, tehetségére, tudására. A kéréshez alighanem csat­lakozik a jazzkedvelők egész hatalmas tábora... (F) BERLINI SZTÁRFOTÓ GORDON ZSUZSÁRÓL Gordon Zsuzsa, a Petőfi Színház tehetséges, fiatal tag­ja, aki a közeljövőben Pirandel­lo: „Hat szerep keres egy szer­zőt“ című darabjának főszere­pében lép a magyar közönség elé, a „Budapesti tavasz“ című filmjének németországi bemu­tatása után egyszeriben a né­met fiatalság egyik legnépsze­rűbb kedvencévé vált. Ezt a levelezőlap-fényképet, amelyet legutóbbi berlini útjáról hozott haza, ezrével vásárolják, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban, trafikokban, áruházak­ban, emléktárgy-üzletekben. Gordon Zsuzsáról a DEFA film­gyár több próbafelvételt készí­tett. A felvételek kitűnően si­­ kerültek és a fiatal magyar szí­nésznő a tervek szerint feb­ruárban eljátssza első külföldi filmfőszerepét. Dante, Balzac-művek, befejezés nélkül­ detektív-regények az Európa Könyvkiadó terveiben Új könyvkiadó alakult ha­zánkban Európa néven, amely öt világ­rész irodalmáinak leg­javával akarja meglepni olva­sóit. Megjelenik, hogy az egyik legjelentősebbet említsük, Dante Isteni színjáték­a, Ba­bits Mihály híres fordításá­ban, több Balzac, Victor Hu­go-kötet, s amit sokan szeret­nének már könyvespolcokon látni: a Gróf Monte Christo, Dumas halhatatlan műve. A fiatalokat bizonyára kü­lön is érdekli­, hogy a kiadó terven felül számos — iro­dalmi színvonalú — detektív- és kalandregényt is megjelen­tet. Ezek között szerepelnek majd Conan Doyle-nek, a de­­tektív-irodalom „klassziku­sé"-nak, Agathe Christie-nek, Kiplingnek, a Dzsungel köny­ve című könyv írójának mű­vei. És még egy külön érde­kesség: a kiadó — nyugati mintára — olyan detektívre­­gények kiadását tervezi, ame­lyeknek befejezését nem köz­li, hanem az olvasóra bízza. Külföldön az ilyen regények megoldására külön klubok alakulnak, remélhető hát, hogy az ötlet nálunk is tet­szést arat. A kiadó tervei között hadd említsünk meg még két érde­kességet. Az egyik a „Regélő városok“ című sorozat, amely antológiaszerűen, gazdagon il­lusztrálva híres írók, költők visszaemlékezéseit, leírásait, kiall majd egy-egy világvá­rosról, Párizsról, Moszkváról, New Yorkról stb. A sok terv közül végül még egy, ízelítőnek: a magyar ka­baré hagyományaiból kétkö­­tetnyi csokor. Az idősebbek csak halvány emlékeket őriz­nek már a magyar kabaré ős­koráról, Nagy Endre, Reinitz Béla, Medgyaszay Vilma és mások művészetéről, a fiata­lok meg csak e visszaemléke­zésekből tudják, hogy egyál­talán volt irodalmunknak egy ilyen korszaka. Most, a kiadó e két kötetben a híres kaba­­réidőknek legszebb sanzonjait, jeleneteit és egyfelvonásosait jelenteti majd meg. (gábor) PIRANDELLO-DARAB BEMUTATÓJA a Jókai Színházban A Jókai Színház január 12-én, szombaton délután 3 órakor bemutatja Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt című darabját, Karinthy Fri­gyes fordításában, Kamarás Gyula rendezésében. A fősze­repeket Petur Ilka, Orsolya Erzsi, Gordon Zsuzsa, Csáká­nyi László, Somogyvári Ru­dolf, Módi Szabó Gábor, Sze­mere Vera és Mester János játsszák.

Next