Magyar Ifjúság, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 2. szám

Magyar Ifjúság A világhírű kerékpár gazdátlan maradt Váratlanul elhunyt a campionissimo ötezer szurkoló néma csendben adózott emlékének, s a világ leg­jobb kerékpárosai kerekeztek tisz­teletkört emlékének. Roger Rivie­re, a világhírű francia versenyző sírva fakadt a hír hallatára: — Egy nagy bajnok, a legjobb mindegyik között és egy kitűnő bajtárs hagyott itt bennünket. A spanyol Bahamontes megdöb­benve így szólt: — A campionissima örökké em­lékezetes lesz minden sportember számára. A holland Rik van Steenbergen: — A világ egyik legcsodálato­sabb sportembere halt meg, két arany kerék mozdulatlanná vált. Az olasz Gino Bartali, aki egy időben Coppi nagy riválisa volt, hatalmas fehér szegfű csokrot kül­dött a ravatalhoz. — A lábaihoz tegyék — mon­dotta —, amely utolérhetetlenül hajtotta a pedált... Nagy gyász köszöntött az új esz­tendővel a sportvilágra. A 40 esz­tendős Fausto Coppi, minden idők legnagyobb kerékpáros versenyző­je, akit campionissimo (bajnokok bajnoka) néven becéztek, január másodikán, az olaszországi Torto­­nában váratlanul elhúnyt. A nép­szerű Fausto december 18-án érke­zett haza Afrikából, ahol kisebb versenyeken vett részt és szórako­zásból fene­vadakra vadászott. Ott szerzett egy fertőzést, mely rövid idő alatt végzett vele. Fausto Coppi, a kerékpársport koronázatlan királya volt. Káprá­zatos, 22 esztendős pályafutása alatt minden jelentősebb verse­nyen győzött. Egyszer ország­úton, kétszer pályán volt világbaj­nok. Háromszor nyerte meg a Giro Itáliát (1948, 1949, 1954), két­szer a Tour de France-t (1949, 1952), ezenkívül se szeri, se száma sportsikereinek. Pedig nem tarto­zott a legszerencsésebbek közé. Az 1938-as első győztes versenye óta hétszer szenvedett komoly sérü­lést, törött csontokkal szállították kórházba, és hosszú hónapokat töltött betegágyban. Bátyja, Serse mellette halt meg egy versenyen. Coppi többször kijelentette: — Félek minden győzelemtől, mert tudom, hogy egyszer nagy bánattal és sok-sok könnyel fize­tek majd. Halálával a bánat most a sport­világnak jutott. .Futótűzként ter­jedt el a katasztrófa híre a föld minden részében. Kölnben, félbe­szakították a hatnapos versenyt, Simon János tippel A toto január 17-i, 3. heti szelvényén olasz francia bajnoki vj mérkőzéseket találnak a fogadók. A tippeket ezúttal Simon János, százötvenszeres kosár­labda-válogatott játékos adja. Elmondotta, azért mert kosárlabdázó, is­meri a labdarúgó vilá­got is. Olaszországban mindig szívesen meg­nézte az olasz bajnoki meccseket. Tippj­ei: Alessandria—Fiorenti­­na 2, x. Bologna—Mi­lan x. Lanerossi—Pa­lermo 1, x. Napoli—Pa­dova 1, 2. Sampdoria— Roma 2. Spal—Atalanta . y -1, x. Sedan—Rennes 1. 1 A A Lens—Sochaux 1, 2. RC Paris—Monaco x, 1. Nice—Nim­es 1, x, 2. Toulon—Valenciennes x, 2. Toulouse—Reims 2. 2 X X 1 X 1 2 2 1 X 1 1 2 X 1 X 2 2 Izgalmas mérkőzéseket­ játszanak a jégkorong bajnokságon. A heti­­fordulóban nagy meglepő­ ::: aztán akad egyéb tennivaló is résre az FTC 6:3 arányban legyőzte a Vörös Meteort ::: A szembenlévő tornaterem Angyalföldtől " iWvwvvVvwwvwwwwsvwwvvwv Ötvenéves a magyar modellezés Bemutatunk egy szenvedélyes fiatalembert aki mellesleg világbajnok Fél évszázada tette meg első lépéseit a magyar modellezés, öt­ven éves jubileumát üli ezekben a napokban. Sikerekben gazdag éveket hagyott maga mögött, mióta egyesek kedvteléséből az ügyes­ség, a sokoldalúság egyik legjobb fejlesztőjévé vált. A Magyar Ke­reskedelmi Kamara Váci utcai kiállítási termében a napokban nyílt kiállítás ízelítőt ad e termékeny fél évszázad munkájáról. Az alábbiakban bemutatunk egy fiatalembert a legismertebbek, a legjobbak, a bajnokok közül, aprólékos, nagy szakértelmet kí­vánó munka szükséges elkészíté­séhez. A parányi, vagy nagyob­bacska gépmadarak legtöbbjének látványa esztétikai örömöt is nyújt. Szép, művészi... Egyik­­másik valóságos költemény. S a „költők” valamennyien szen­vedélyes emberek. Itt van például Azer László. Külsőre olyan, mint akit semmi sem mozdíthat ki megszokott nyugalmából. S ami­kor a modellezésről beszélgetünk, a nyugalom hamuja alól előtör a vulkán. Lángol, lobog, izzik__ ő is úgy kezdte, mint szinte valamennyi gyermek. Iskolás­kori álmai közé tartozott a re­pülés, a nagy teljesítményű mo­torok szeretete. Talán az a pil­lanat számít startnak, amikor a Váci utcai polgári iskolában elő­ször ment el a modellező szak­köri foglalkozásra. „A repülőgép repülőgép, ha kicsi is” — gon­dolta. Később, amikor a Láng­­gyárba került szakmát tanulni, nagyobb gépekkel ismerkedett. Hajógépszerelőnek készült. — Nem érdekes? — emlékezik vissza. — A gyárban csaknem mázsás hajtókarokat emelgettem, s most csupán néhány grammo­sokat. Igaz, furcsa ellentét. De talán ez a nagy kontraszt vonzotta mindinkább a kis gépek világá­ba. Nagy segítségére volt, hogy ipari tanuló korában az ifjúsági szövetség modellező körvezető iskolára küldte. Később a gyári kör vezetésével bízták meg. Vég­képp akkor vált egész szívvel modellezővé, amikor a vitorlázó­repüléstől orvosi tanácsra vissza kellett vonulnia. (Ebben a sport­ágban „B” vizsgával rendelkezik.) Nyolc ével ezelőtt alapító tag­ként a Bp. Dózsába került. Az 1952-es esztendő az első ver­senyévadja. Még nem fémjelzik kiugró eredmények a nevét... A következő év azonban már meg­hozta az első sikereket — né­hány értékes helyezést a nagy hazai versenyeken, s az orszá­gos bajnokságokon is. Kísérlete­zett ezzel is, azzal is — a vitor­­lázómodelltől a gumimotorosig, majd a benzinmotorosokig. Végül is kedvence a Team Racing ka­tegória, a túramodellezés lett. Ebben a számban nyert kétszer (1956—57-ben) magyar bajnoksá­got, 1958-ban második, 1959-ben pedig főtengelytörés miatt har­madik lett. Szép eredményeivel kivívta helyét a válogatott csa­patban is. Fejlődésében sokat se­gített, hogy évekkel ezelőtt a Angyalföldön végezte első kí­sérleteit. Azóta már megjárta szinte egész Európát, sőt Kíná­ban is megcsodálták szakértelmét, ügyességét és talán nem túlzás, ha azt mondjuk művészetét... Igen, a modellezés mivoltát legjobban a művészet szó fejezi ki. Nézzék meg, kérem, a leál­lítást! Egy-egy modell nemcsak azért ejt csodálatba, mert fantá­ziánk elképzeli, mennyi türelem, Modellező Kutató Intézetbe vült dolgozni, tevékeny részese volt. „Ez évben további szép eredményeket sze­retnék elérni egyénileg és a vá­logatottban, valamint klubomban, a Dózsában is. Remélem, sikerül ismét megbirkóznunk hazai nagy ellenfeleinkkel, a Lokomotív és a MA­VAG modellezőivel, akik előtt az utóbbi években sikerült meg­nyernünk az évi pontversenyt, s a külföldiekkel is .. Becs István KATONASZÍV ! Szovjet film. Bemutató: január 14. (WlaAOMIWWWWVWW) MAGYAR IFJÚSÁG A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. A szerkesztő bizottság vezetője: Szabó Béla. Telefon: 130—460! Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László. Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Szikra Lapnyomdai Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető, a helyi (Budapesten a­ kerületi) kézbesítő postahivataloknál. Előfizetési díj:1 hónapra 4.30 Ft. negyedévre 12.90 Ft. Mi AVAGY mit csinál egy középiskolai sportkör szünidőben? ::: Amikor e sorokat írtuk, még a téli vakációt élvezték a diákok.­­!! December 23-án kezdték a szünetet s január tizedikén már ismét el­­foglalják a helyüket az iskola­­padban. A szünidő hajrájában :!! felfedező útra indultunk, kihal­ljá:­tak-e ebben az időben az iskolák. ::: vagy talán akadnak olyan tanu­lt:­tók, akiket a szünidőben is az iskola falai közé húz a szivük? :s­ íme, az Attila utcai Petőfi Gim­­:::­náziumban. {{: A sportköri helyiséggé átalakí­tsa­tott testnevelő tanári szobában ■■■ Paulinyi Jenő tanárt és Keresz­ti­­tény­ József sportköri elnököt sí: nagy munkában találtuk. — Rendezkedünk — mondotta rokonszenves sportköri elnök. — Hétfőn kezdődik a tanítás . ... akkor már bajnoki röplabda­­mérkőzéseket is rendezünk. Meg Síj nagy zsivaly tornateremből hallatszik. Kérdő­s:­ tekintetünkre Keresztényi József így válaszol:­­" — A különböző szakosztályok tagjai a téli szünidőben sem ::: hagyták abba az edzéseket. Akik ::: Budapesten tartózkodnak, taeten­­■■■ ként legalább egyszer eljöttek az ::: edzésre. Naponta átlagosan negy­­:::­ven-negyvenöten fordultak meg itt. Most az atléták és a kosár­­labdázók gyakorolnak, kedd az ő napjuk. Hétfőn jártak le a tor­­::: nászok, csütörtökön a kézilabda­­::: zők, szombaton a röplabdások, a kaucsuklabda kedvelői pedig na­si, ponta. ::: Nem henyélt a szünidőben a ke- :|| sportkörri elnökség sem, üléseket tartottak, mindenki maradéktala­ A nagy versenyek, találkozások ::: Pu* elvégezte részfeladatait. Rend­más ország modellezőivel újabb ::: behozták a sportfolyosót, új fali- és újabb tapasztalatokkal gazda- H: '''ság-cikkett, fényképek, kimuta­­gították. Angliától Kínáig sok-sok ::: ?”sok készültek. Mintaszerű rend­­elismerést szerzett társaival ben várja az igénybevételt a együtt. Azar László többször tag- sportkör vagyona, ha volt annak a magyar csapat- ::: “ Fei,í?e"ífsi Mi,TM&T"fur"Mr- nak, amely Európa- és világbaj- ::: “SJ?" b"sz­ék ~ nokságokat nyert. Hosszan lehet­ne sorolni azokat a nagyszerű ::: *P"‘kór‘ ?Runk többek eredményeket, amelyeknek ő is ■" heven kosár-, húsz röp- és har­­­minc kézilabda, vagy ötven fut­­ball és két csapatra elesendő ::: komplett labdarúgó felszerelésben válogathat. Az­ csak természetes, hogy a különböző iskolák közötti ::: versenyeken valamennyi sporté­­::: lónk „Petőfi” feliratú trikó van lón a küzdőtérre. ••• S aztán még sok minden szóba si­ került. Az idén lesz tíz esztendős ::: a sportkör, eddig ötször nyerte ::: meg a Petőfi Gimnázium az isko­­::: fák közötti atlétika! Budapest baj­­nokságot, háromszor egymásután ::: az országit. Elnyerték a vándor­­::: serleget. Háromszor arattak gyö­­::: zelmet a felszabad”’*«! váltófutás­­::: ban, kétszer te*t Budapest sakk­­::: bahioka az Iskola válogatottja. Iveztek az­ Esti Hírlap természet­­::: záró versenyén. s m*nt legjobb ::: sportétt­el rendelkező Iskola, egy :ss fa^en rlnvAriók a Fővárosi Tanács ::: VB ser­edét is. A «ik^rek e’^é­­::: sében jelentős, hogy Varga Sán­dor testnevelő KISZ-tanácsadó tanár is. Az is érdekes, hogy a sportkör mellett külön fotószakosztály mű­ködik, amely kizárólag a verse­nyekről, mérkőzésekről, sportü­n­­epségekről készít fényképeket. Megalakították — a világ vala­mennyi iskolája közül elsőnek — a sport éremtani bizottságot. Je­lenleg huszonketten működnek itt, érmeket, jelvényeket, okleve­leket gyűjtenek, kiváló szakembe­rektől előadásokat hallgatnak. A legközelebbi tervek? Mint már említettük, az első tanítási napon folytatják — 19 csapat részvételével — az osztá­lyok közötti alsós és felsős röp­labda-bajnokságot. Utána azonnal kezdődik a felsős kosarasok küz­delme s ha az alsósok látták a mérkőzéseket, az ő bajnokságu­kat is beindítják. Küszöbön áll az atlétikai fedettpálya bajnokság s részt vesznek minden DSK ren­dezvényen. A felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére külön ko­sárlabda-bajnokságot rendeznek, továbbá egy budai tornaversenyt s mezei futóversenyt a kerület­ben. Az Állami Nyomdában kis füzetet szeretnének készíteni a sportkör tízéves jubileuma alkal­mából. —■ Nem aludtunk a téti pihenő­ben — mondja búcsúzóul a sport- szöri elnök — s hisszük, hogy a jubileumi évben még sikeresebb lesz a munkánk s pezsgőbb lesz a sportélet, mint az előző eszten­dőben .. • Asztalos Eszter, az MTK kiváló gyorskorcsolyázónője szép sike­reket ér el az utóbbi időben. Gyakran megszorítja Róka Ilonát, a többszörös magyar bajnokot, sőt legutóbb sikerült legyőznie. És­­mi­g Világos Indul és a 2. lépésiben mattot ad. Mai feladványunk J. Oudot francia feladványszerző műve. Megfejtések. Az 59. számban kö­zölt feladvány (C. Sheppard) meg­fejtése: 1. Fd3—g6! Két világos tiszt többszörös feloldása, három­szoros felkötéssel kombinálva, l. FfS-re­l...i Vg4.i után nincs mai*. Az SI. számban közölt fel­advány (Dombrovszkisz) megfejté­se: 1. Vg7—b71 !..., Be4 2. Bg4!­ 1..., Bf3 2. Be2! A fenyegető watt két ötletes kiküszöbölése: 1. Ke3,?. d2! után sötét a legtöbb változatban ugyancsak patthely­zetbe kerül. Sajtóhiba. Legutóbbi feladvá­nyunkban az al­mező üres. A katedra, a jég, a víz és as levegő „Zoli bácsija" Naponta 50 kilométert kerékpározik és korcsolyázik Tavasszal a vitorlázó-repülés, nyáron a vitorlázás a sportja „Kedves Zoli Bátyám! Szeretet- vettem meg ezt a sportágat — s jelenleg mint a Jégtánc és a emlékezik vissza Jeney Zoltán. — műkorcsolyázás versenybírája, ott igaz, az te­mészetes jég volt, s vagyok minden versenyen, s a akkor még erősebb terek voltak, zsűriben is megtalálható vagyok. Annyira megismertem a műkor­­ha gyorskorcsolyázó versenyo­rsolyázás titkait, hogy a háború rendeznek, előtt én illusztráltam Wein Árpád. Nagyon szeretik a Műjégpályán, az első magyar műkorcsolyázó­ Élénk kék szemeiből mindig segí­­bajnok szakkönyvét is. A Star- teniakarás csillog. Barna svájci mincas évek óta élek Budapesten, sapkájával, hófehér bajuszával és fel­adózom mindenkor Neked azért a megértő magatartásodért, ame­lyet irányunkban tanúsítottál. Kü­lönösen azokban a nehéz időkben, amikor meglehetősen elhagyatva ténferegtünk a jégpályán. Te vol­tál az, aki a kezdeti nehézsége­ken átsegítettél bennünket tudá­soddal és bíztató szavaiddal. Fő­képp azért értékes ez, mert mind­ezt nem számításból tetted, ha­nem sportszeretetetből fakadt. Nagy László és Marianne.’ — Marianne akkor nyolc-kilenc éves lehetett — emlékezik vissza e sorok felett Jeney Zónán rajz­tanár, az Egressy úti Általános Iskola hatvan esztendős pedagó­gusa, a városligeti Műjégpálya mindennapos, legrégibb vendége. — Rögtön észrevettem, hogy a kislány nagyon tehetséges. Né­hány óra alatt megtanítottam táncolni. „Most már ismered a tánclépéseket — mondtam neki —, jó lenne, ha partnerrel gya­korolhatnál. Válassz valakit!” „Nem kell sokáig válogatnom — felelte mosolyogva a kislány. — Itt van a bátyám is, a Laci.. Így indult el a nemzetközi élvo­nalba az Európa-bajnok Nagy­­testvérpár. A kissé átázott, kékes fedelű emlékkönyv minden egyes lapja csupa köszönet, elismerés. Jeney Zoltán, aki 1990 óta szerelmese a korcsolyázásnak — tehát fél év­százada — büszke ezekre a so­rokra. Nemcsak a Nagy-testvér­pár, hanem Zöllner Helga, Vida Gábor, Bolond Éva, Jurek Eszter és mások is hálásak azért, amit „Zoli bácsinak” köszönhetnek. „Zoli bácsi úgy él bennem, mint aki mindig ott van, ahol segí­teni kell — írja a többi között Zöllner Helga magyar bajnoknő. — Ott volt akkor is, amikor . . bá­csi, mint akiből úgysem lesz semmi’ —, kizavart az elkülönített pályáról, megfogta a kezem és berakott a sarokba. Ott var most is, amikor a dupla LU'Z'J* gyako­rolom, üres pályát csinál, hogy bajom ne essék; ha nem sike­rül, bátorít, ha sikerül, velem örül...” ; — ötven évvel ezelőtt Kolozs­várott a sétatéri jégpályán sze­szakállával a műkorcsolyázó kör szinte elmaradhatatlan szereplője. — Van vagy három évtizede an­nak, hogy nagyon szívesen fog­lalkoztam a fiatalok táncoktatásá­val — mondja. — Elég sok bírá­latot kaptam, mert az edzők azt mondták, hogy a tánc árt a mű­korcsolyázásnak. Később kiderült, hogy a „táncos” műkorcsolyázók szabadon választott gyakorlatai sokkal szebbek, ötletdúsabbak, könnyedé­bbek voltak a többiek­nél. Ezután Úrbéri Sándor, Wein Árpád és a többi ismert edző külön megkért arra, hogy­ táncol­jak tanítványaikkal. A háború előtt akvarelljei, olaj­képei ott voltak a Műcsarnok ki­állításain. Ma is fest és mintáz mátyásföldi műtermében, ahonnan az év nagy részében kerékpáron közlekedik. — Naponta húsz kilométert ke­rékpározom és harminc kilométert korcsolyázom — mondja moso­lyogva. — De ez még nem min­den. Ezek a sportok nem elégí­tenek ki teljesen. Márciustól az ITRK, az Ipari Tanulók Repülő Klubjának műszaki vezetője va­gyok és hangármesterként napon­ta háromszor-négyszer is felszál­lok a fiatalokkal. S ha jön a nyári szünidő, az már Biatomalmádin talál, ahol a CSMSK vitorlás szakosztályában ismertetem meg a fiatalokat ezzel a nagyon szép sportággal. Sokat faggattam arról, mi a titka nagy gyermekszeretetének? — Egyszerű — mondja. Úgy érzem, hogy soha nem nőttem ki közülük. Csak közöttük érzem jól magamat, ha idősebbekkel kell lennem, unatkozom. „Zoli bácsi” vagyok a katedrán, a vizen, a sö­végűben és a jégen. S erre vagyok a legbüszkébb... — Mi a legnagyobb vágya? — Szeretnék még nagyon sokáig sportolni — mondja egyszerűen. — Látom, hogy ez az élet sava­­borsa. Szép is, hasznos is. Sport nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Arra vigyázok a leg­jobban, hogy ne kelljen abba­hagynom. Mert ha abbahagyom, azt jelentené, hogy fiatalsá­gomről, egészségemről mondanék le ... M. L. Zoli bácsi Juhász Klárit, az Operaház balettnövendékét tanítja a jégtánc művészetére. BP: A VII Kapóra jött rablók Az Oviedóból Gradóba (Spa­nyolország) vezető úton kisebb autóbusz haladt. Benne fiatal lányok utaztak. A vezető egy­szer csak váratlanul megállí­totta a­ motort, mert az úton kötél volt keresztbe kifeszítve. Az út szélén két álarcos em­ber revolvert szegezett rá­juk: „Ide a pénzt és ékszere­ket!” — kiáltották. Válaszul a lányok kiugrottak az autóbusz­ból és a hokiütőkkel jól el­­agyabugá válták az álarcosokat. Mire a rendőrség kiérkezett, a rablók öntudatlanul hevertek a földön. Kiderült, hogy az autóbusz­ban egy női gyephokicsapat utazott. „A rablók épp kapóra jöttek — mesélték nevetve —, ma elvesztettük mérkőzésün­ket és nem tudtuk, kin töltsük ki haragunkat.” Jó­ játék — hitelbe Saint Vallon kis francia ten­gerparti város labdarúgói az utóbbi időben különös szorga­lommal jártak az edzésekre és egymásután néhány váratlan győzelmet értek el. A játéko­sok buzgalmának egyszerű a magyarázata. A klub új elnöke , a városka két mészárszéké­nek tulajdonosa. Hivatalba lé­pése után a következő szabá­lyokat vezette be: a csapat győzelme esetén a játékosok feleségei hitelbe, sőt bizonyos mennyiséget ingyen vásárol­hatnak a két mészárszék egyi­kében. Vereség esetén viszont készpénzzel kell fizetniök, így a játékosokat egy-egy mérkő­zésre nemcsak az edző utasítá­sa, hanem a feleségek Intel­mei is elkísérik... Itatásos eljárás Az egyik japán városban csak egy úszómedence volt. Az úszás kedvelőinek száma vi­szont jóval nagyobb, semhogy ez az egy létesítmény kielégí­tette volna az igényeket. Erre az igazgatóság, hogy az uszoda befogadóképességét növelje, elhatározta, hogy eltávolítja a kabinokból a tükröket. Az ered­mény minden várakozást­ felül­múlt: a nők 8 perccel, a fér­fiak 3 perccel gyorsabban tá­voztak az öltözőkből.. • A legeredetibb mérkőzés? A világ legeredetibb mérkő­­­­zését alighanem a nyugatnémet Gelsenkirchenben játszották, ahol a sportvezetők egy idő­pontra és egy pályára tűzték ki két kézilabda- és két labda­rúgócsapat mérkőzését. A két sport hívei parázs vitába kezd­tek, hogy melyikük maradjon a pályán. Ez a nem hivatalos „mérkőzés” azonban döntet­lenül végződött, úgyhogy egyik csapat sem távozott. Megkez­dődött a mérkőzés, amelyben két labda és 44 játékos szere­pelt. A két mérkőzést, minden nehézség ellenére, lejátszották, elejétől végig. c­op Az aranyérem jelöltje Ian Black, a skóciai Invernes szülötte vitán felül a legjobb európai úszó. Európa-rekorder 400, 800 és 1300 méteren, Európa-bajnok 400 és 1300 gyorson és a doo méteres pillangóban. Rómában Yamanaka, Kon­rads és hasonló világnagyságok lesznek az ellen­felei, mégis sokan bíznak benne. Talán azért, mert eddig még sohasem szorították meg, senki sem tudja, milyen teljesítményre lesz képes egy öldöklő küzde­lemben. Az angolok azt mondják, Black az európai úszók becsületéért is küzd majd Rómában. Lehet, hogy szárnyakat kapí !

Next