Magyar Ifjúság, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-02 / 1. szám

zilveszter van. A mókák, mulatságok éjszakája. Az it­t emberiség búcsúzik valamitől, ami elmúlt. Tárt karokkal várja a jövőt. Ez a vidámság, ez a ko­­f­­ipo­molyság. Az éjszaka nevet és gondolkodik. Ját­­at­szunk, mint a gyerekek, s elmerengünk, mint a bölcseik. Ere csak megkérdeztem valakit: mi volt a legnagyobb élménye 1959-ben? Ebből is játék támadt, a kí­váncsiság, a jókedv, a pajkosság szülte. A kérdést szájról szájra adták. A válasz egyre nőtt. Hólabda lett belőle. Bara Margit SZÍNMŰVÉSZNŐ _ Jaj, de kedves kérdés! Felidézi legszebb élménye­met. Március volt. Harminc­ezer kilométeres út repülőgé­pen. Párizs, Lisszabon, Da­kar, Recife, Rio de Janeiro, Sao Paulo, Mar del Plata. Da­karban kényszerleszállás, Mar del Platán filmfeszti­vál. Hát nem tündéri? Uta­zás Dél-Amerikába. Ha nem, jaj, de kíváncsi volnék, mi volt a legnagyobb élménye, mondjuk, Kisfalud! Stróbl Zsigmondnak? Kisfalud/ Stróbl Zsigmond KÉTSZERES KOSSUTH­­DÍJAS SZOBRÁSZMŰVÉSZ, A MAGYAR NÉPKÖZTÁR­SASÁG kiváló művé­sze — Nekem, drágám? Két­hónapos bécsi, londoni, pá­rizsi utam után kiszállni a repülőgépből Ferihegyen és üdvözölni a családot, a hazai földet. De én is kíváncsi ter­mészet vagyok. Ugyan mi do­bogtatta meg az idén leg­jobban Benkő Gyula szívét? v-SWSöl. . -Ai­ejaL­­au«' Benkő Gyula JÁSZAI-DÍJAS SZÍNMŰ­VÉSZ — A „Háború és béke” drá­maváltozata, amelyben Bol­­konszkij herceget játszom a Magyar Néphadsereg Szín­háza színpadán. Viszont na­gyon érdekelne Gergely Sán­dor legnagyobb élménye... Gergely Sándor KÉTSZERES KOSSUTH­­DÍJAS ÍRÓ — Sok „legnagyobb" élmé­nyem volt az idén. Láttam Bondarcsuk ’’Emberi sors" cí­mű filmjét. Megértem, hogy a Holdra kikötött a szovjet ra­kéta, hogy az SZKP első tit­kára valóságos diadalmenet­ben járta be az XJSA-t. Részt vettem az MSZMP VII. kong­resszusán. A „legeslegna­­gyobb” hatást az tette rám, amikor a mostani napokban kis iskolásgyerekeket lát­tam a doktor bácsi elé járul­­ni, leveseskanálban cukros teával, a Sabin-vakcinát át­venni. Az emberiség egyik legnagyobb ellensége fölötti győzelem nagy jelenetét szem­léltem. Ezek az én élményeim. De mit mondhatna Pór Berci? Pór Bertalan KÉTSZERES KOSSUTH­­DÍJAS FESTŐMŰVÉSZ, A magyar népköztársa­ság kiváló művésze —Nem kell sokat spekulálnom a válaszon. Az én legnagyobb élményem a Hruscsov— Eisenhower találkozó volt és az a megtiszteltetés, hogy részt vehettem az MSZMP VII. kongresszusának mun­kájában. Most azonban jó lenne meghallgatni egy fiatal művészt. Megkérdezem Kiss Istvánt... Kiss István MUNKÁCS­Y-DÍJAS SZOB­RÁSZMŰVÉSZ — Melyik a „leg"? Lát­tam Eisenstein, a halhatatlan szovjet filmrendező „Ok­tóber” című remekművét, amely John Reed „Tíz nap, amely megrengette a világot" című világhírű könyve nyo­mán készült. Filmkrónika a Nagy Októberi Szocialista For­radalomról. Ilyen monumentá­lis alkotást még nem láttam!... Hanem mit mond a könnyű műfaj? Gondolom, szólaltas­suk meg Breitner Jánost. Breitner János ZENESZERZŐ — Századszor énekeltem „Az öreg fiú dala” című szer­zeményemet a Bartók-tere rv. „Ilyen vagyok” című műsorá­ban. Ez igazán nagy élmény számomra az 1959-es eszten­dőtől. S milyen élményt ka­pott, teszem, Fónay Márta? Fónay Márta JÁSZAI-DÍJAS színmű­vésznő — Elnézést a kis gondolko­dásért, most már rájöttem, hogy ebben az évben a szín­házi élményem volt a legna­gyobb. Itt járt Konszkij, a moszkvai Művész Színház híres főrendezője, ő rendezte nálunk a „Tányá”-t. Abban ugyan én egy jelentéktelenebb szerepet játszom. Dehát ez a Konszkij! Ez az ember mégis­csak tud! Olyan bölcs és meg­értő. Nagyon szeret bennün­ket, színészeket. S ha már egy ilyen hólab­da-játék kellős közepébe kerültem, meg­kérdezhetem Kárpáti Aurélt? Kárpáti Aurél ÍRÓ, KRITIKUS — A Hruscsov—Eisenhower találkozó volt a legnagyobb élményem az idén. S Ruttkai Évinek? Ruttkai Éva KÉTSZERES JÁSZAI-DÍ­­JAS SZÍNMŰVÉSZNŐ — Életemben először vol­tam Moszkvában és Olasz­országban. Most pedig a kö­vetkező vallomás megtételére felszólítom Fehér Klárit... Fehér Klára JÓZSEF ATTILA-DÍJAS ÍRÓNŐ — Ott voltam, Évikém, a „Nem vagyunk angyalok” cí­mű darabom moszkvai pre­mierjén, s a moszkvai nagy­mamáik ugyanott sírtak és nevettek az előadáson, mint a budapesti nagymamák. S mi volt a legnagyobb idei él­ménye Dayka Margitnak? Dayka Margit KOSSUTH-DÍJAS SZÍNMŰ­VÉSZNŐ, A MAGYAR népköztársaság ki­váló MŰVÉSZE — Egy gyönyörű szerep. Já­szai Mari fenséges alakja Föl­des Mihály „örök szerelem” című darabjában. S ezennel átadom kérdésünket a kerá­miák finomlelkű mesterének, Kovács Margitnak ... Kovács Margit KOSSUTH-DÍJAS KERA­­MIKUSMŰVÉSZNŐ, A MA­GYAR népköztársaság kiváló művésze — Azt mondhatom, hogy ez a mostani római utam volt Barabás Tibor KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓ — A legnagyobb művészi él­ményem Firenze volt, az Amo menti város, úgy, ahogyan azt a középkor ereje és a rene­szánsz géniusza megteremtet­te. Felejthetetlen az Arno kék tükre, a Ponte Vecchio sok kis műhelye, az Uffizi-képtár páratlan gazdagsága, a Pa­lazzo Signoria komor tornya és Michelangelo szobrai Bar­­gellóban. A művészet páratlan szenvedélye nagy nemzedé­kek teremtő erejével egyesül itt. Firenze is inspirátorunk le­het a valóság szép és hatalmas ábrázolásában. Most pedig a másik művészi szerelmem, a zene nevében, hadd fordul­jak ifjú zenésznemzedékünk egyik kiválóságához, Kocsis Alberthez. Az ő lelkét mi ra­gadta meg leginkább ebben az esztendőben? Kocsis Albert HEGEDŰMŰVÉSZ — Bérleti koncerteket adunk munkásoknak a MOM- ban és Csepelen. A csepeli hangversenyen szívből, áhí­tattal, valami egészen külö­nös, ihletett, őszinte vonza­lommal fogadta a közönség Beethovent. Ezen a csepeli esten jobban izgultam, na­gyobb élményt kaptam, s jobban örültem, mint akár a Zeneakadémián, akár külföl­di fellépéseimen, Bécsben, Münchenben, Párizsban. S mivel ma Szilveszter van, folytassa a sort Rodol­fó! RODOLFO BŰVÉSZ — A legnagyobb élményem helyett most elmesélem a leg­ostobább élményemet. A svájci turném egyik előadása után magához kéretett Husz­­szein, Jordánia királya, aki végignézte műsoromat. Azt mondta, két dolgot nem ért: miért nem 1956-ban mentem ki, s miért jövök, haza? Tes­sék! Most pedig egy kis va­rázslat. Figyelem! önök előtt áll Robi, a barátom... Ráthonyi Róbert — Megjöttem. Mondjam a legnagyobb élményemet? Tré­fás vagy komolyabb jellegűt? Ahogyan parancsolják, tisz­telt olvasóközönség ... Tehát, Lipcse. A lipcsei vendégsze­replésem. Előadás, amelyet a lipcsei rádió is közvetít. Éne­kelek, a közönség nevet. Az­tán üvöltés. Azaz siker. Egy­­szercsak magyarul kiáltoznak: „Éljen a Robi!” Szentisten! Mi ez? Ezt nemcsak én kérdem, hanem a rádiósok is, akik iz­gatottan szaladnak hozzám. „Mi van, mi van? Egész Né­metország hallja a közvetí­tést, s ezt a csatakiáltást. Mi történt?” Ha ők nem tudják, honnan tudjam én? A követ­kező nap minden kisült. Ma­gyarország is benevezett a lipcsei nemzetközi kiállítás lovasbemutatójára. Magyar lovászgyerekek kiabálták magyarul a nevemet. Köszö­net nekik!... Most jön a komoly. Nem élmény, hanem a kérés. Nagyon szeretem a költészetet. Hadd szólaljon meg egy költő. Csepeli Szabó Bélát kérdezem, akit ugyan személyesen nem ismerek, de a verseit nagyon szeretem ... Csepeli Szabó Bél JÓZSEF ATTILA-DÍJAS KÖLTŐ — Weimárból a napok­ban érkeztem. Habár tudtam róla, meglepett mégis, mekkora kultusza van Goe­thének és Schillernek. Lát­tam Goethe miniszteri fogadó­termét. Márvány. Láttam Goethe dolgozószobáját. Könyvek, térképek, egyszerű­ség. Álltam Goethe hálókam­rájában. Szalmazsákos desz­­ka-priccs. Ez volt az igazi pompa: a puritánság, amely távol a világ fényeitől adott világosságot az emberiségnek a halhatatlan alkotásokban. Ennyit akarok mondani. Na­gyon komoly voltam? Akikor hallgassuk meg a legvidá­mabb embert, Honthy Han­nát! Ta&allup TeatuuL KOSSUTH-DÍJAS SZÍNMŰ­VÉSZNŐ, A MAGYAR NÉP­KÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE — Igazán kedves! Mi volt az én legnagyobb élményem 1959-ben? Persze, a „Három tavasz”. Aztán a szeretet megnyilvánulása a vidékiek részéről. Sokat léptem fel vidéken. Most betegeske­dem. Legnagyobb öröm: a sok levél, telefon, távirat, te­le aggodalommal... Ezután tudakoljuk meg a legnagyobb élményét a legfiatalabb mű­vészünknek ... Csók István KÉTSZERES KOSSUTH­­DÍJAS FESTŐMŰVÉSZ, A MAGYAR NÉPKÖZTÁR­SASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE — örültem, hogy viszony­lag jó egészségben, családom körében megérhettem ezt az esztendőt és várhatom kö­zelgő 95. születésnapomat, örömmel vettem tudomásul szép hazánk gazdag fejlődé­sét és haladását. Békében, bőségben és alkotó munkában gazdag új esztendőt kívánok. Ha meghallgatják, elmondom: kinek az élménye érdekel en­gem? Figyelmet kérek, mert súgnom kell! Bara Mar­gité ... A kör bezárul. De vé­­get nem ér. Kezdő­dig újra, ahol elin­dultunk. Gurul a hólabda, mindig nagyobb lesz. Ját­szunk, nevetünk, gondolko­dunk. Szilveszter van, a mu­latság és merengés éjszakája. Simon Gy. Ferenc SHüüüünHiüniüniününüüüHiiiiiiMni:::!!!!!!!■!!!!!■!■!■■*!*■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 1959 legszebb ajándéka szá­momra. A kiállításom a ró­mai Magyar Akadémián. De mit hallhatnánk Barabás Ti­bortól?jÁszai-díjas VÉSZ SZÍNMÜ­ IS* m ! p m r ill 'f*z'""'' - ^ j (Jibn „CABIRIA ÉJSZAKÁI”. Olasz film, Federico Fellini rendezésében, akitől nemrég „Az ország­úton” című filmalkotást láttuk. Ez a költői szépségű műve — amely Cabiriáról, a szegény utcalányról szól — egyik legszebb élménye a mozilátogatókna­k, s remekműve a filmtörténe­lemnek. A címszerepben Giulietta Masina, a nagy filmszínésznő, a világhírű sztár csodálatos alakítást nyújt. „VÖRÖS TINTA”. Magyar film, Hunnia-pro­­dukció. A Szabó Magda forgatókönyvéből, Gert­­ler Viktor rendezésében, Tóth János szép felvé­teleivel készült filmújdonság egy kis iskolás­­lány lelkében rajzolja meg egy tanár (az édes­apja) és egy tanárnő (az osztályfőnöke) szerel­mét. (Képünkön: Nádasi Myrtill, Pálos György és Tábori Nóra.) „SZEGÉNY GAZDAGOK”. Színes magyar film. Jókai regényének új filmváltozatát kap­tuk karácsonyi ajándékul a Hunnia Filmstúdió­tól, Bán Frigyes rendezésében. Sajnos, ez a Jókai-filmünk sem kerülte el az eddigi Jókai­­filmek sorsát: a regény szépségei elhalványod­­tak a mozivásznon. (Képünkön: Bara Margit és Benkő Gyula.) Itt így olvassuk: A = nagy film, B = jó film, C = gyenge film leg­j­o­bj_ —hí­r»x Szórakozás. Uj filmek a budapesti mozik éjszakai műsorán. A megfelelő ember Uj magyar filmszatíra. Főszereplők: Feleky Kamill, Báláz® Samu, Psota Irén. 10 éven alul nem ajánlott. Széles változatban: VÖRÖS CSILLAG fél 12 SZIKRA 11 ALKOTMÁNY (Újpesti) fél 11 DÓZSA fél 11 Normál változatban: SZABADSÁG (XI. ker.) 11 órakor : URÁNIA fél 11­­ Horgász a pácban A „Megmentettem az életem’• főszereplőjének új francia filmje. CORVIN 11 HUNYADI fél 11 Korhatár nélkül. Széles változatban: Normál változatban: KOSSUTH (XIII. ker.) 11 MŰVÉSZ 10 órakor EZENKÍVÜL 53 MOZIBAN NAGY SZILVESZTER,­­ MŰSOR!

Next