Magyar Ifjúság, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1961-05-13 / 19. szám
HATÉVES A BÉKE SZERZŐDÉSE Hat esztendeje, 1955. május 14-én írták alá Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország ,a Német Demokratikus Köztársaság Románia és a Szovjetunió képviselői Varsóban a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az egyezmény, amely Varsói Szerződés néven íródott be a történelembe, a szocializmust építő országok összefogása a nyugati hatalmaknak korábban alakult, s a szocialista tábor országai ellen irányuló agresszív katonai csoportosulásaival szemben. Célja a béke megvédése és a szocialista országok biztonságának megszilárdítása. A nyugati imperialista körök — a második világháború után — egymás után hozták létre a különböző katonai paktumokat: a NATO-t, a CENTO-t, a SEATO-t és szinte az egész tőkés világot behálózták katonai támaszpontokkal, melyek elsősorban a szocialista országok ellen irányulnak. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország még ennyivel sem elégedett meg a támadó terveikhez cinkostársakat keresve, bűnös szövetségre léptek a nyugatnémet imperializmussal is. Ezzel szemben a Varsói Szerződés államai, élükön a Szovjetunióval, minden lehető alkalmat megragadnak a világ békéjének biztosítására. A világszervezetek fórumain küzdenek és a diplomácia minden eszközét felhasználják arra, hogy sikerüljön megvalósítani az általános és teljes lefegyverzést. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több más országa tényleges békeakaratáról azzal is bizonyságot tett, hogy több ízben és jelentős számban csökkentette reguláris haderejének létszámát. A Varsói Szerződésben a Szovjetunió és hét európai szocialista ország csoportosul, de politikájának hatósugara elér sok más országba is. A célok közössége, az imperializmus elleni küzdelem, a béke megőrzése nemcsak a pozitív semlegesség politikát folytató országokat de sok más ázsiai és afrikai népet is közös csatasorba állít. A világ népei megértették és ma már egyre inkább és egyre többen megértik, hogy csak a mi politikánk mentheti meg a világot egy mindent elpusztító világháborútól, melyet az imperialista nagyhatalmak főznek politikai boszorkánykonyháikban. A világ népei ezért fordulnak szembe az imperialista hatalmakkal és csatlakoznak hozzánk a békéért folyó küzdelemben. Értekezlet Genfben Laoszról Szufanuvong herceg, a Neo Lao Hakszat Párt elnöke, aki Souvanna Phouma mellett az ország függetlenségének legkövetkezetesebb képviselője Bonn Oum „miniszterelnök”, az amerikai imperialisták laoszi megbízottjának címét is neve mellé sorolhatná, hiszen az Egyesült Államok segítségével került hatalomra A világ közvéleménye Genf felé fordul, ahol tizennégy hatalom képviselői értekezletre ülnek össze , azzal a rendeltetéssel, hogy megteremtsék a békét a „millió elefánt és a fehér napernyők országában”. A Bonn Oum vezette polgárháború kirobbantása óta a Szovjetunió következetesen azt az álláspontot kép Souvanna Phouma, a törvényes laoszi kormány miniszterelnöke, aki szoros kapcsolatban áll a Patet Lao vezetőivel, velük együtt küzd az ország semlegességének megteremtéséért Phoumi Nosavan tábornok, s Boun Oumkukk hadügyminisztere, aki amerikai tanácsadóival együtt vereséget vereségre halmoz viselte, hogy tiszteletben kell tartani az 1954-es genfi nemzetközi döntést és meg kell akadályozni a faiak minden esetleges megsértését. Az Egyesült Államok viszont katonai támaszponttá szerette volna szervezni a laoszi térséget, be akarta vonni a SEATO-ba is; ennek értelmében aknamunkát folytatott a törvényes kormányfő, Souvanna Phouma semlegességi törekvései ellen. Hosszú ideig az újságok első lapjain szerepeltek a laoszi hadijelentések. De még az Egyesült Államok legfőbb szövetségesei, Anglia és Franciaország sem volt hajlandó vállalni az amerikaiak laoszi kalandorpolitikáját. Délkelet- Ázsia népeivel együtt sikerült a Szovjetuniónak — s ez Kennedy külpolitikájának immár második kudarca —, elérni a tűzszünet létrejöttét a törvényes kormányhoz hű egységek és a lázadó Nosavan tábornok egységei között. De az Egyesült Államok a tűzszünet kihirdetése óta is folytatja a fegyverszállításokat. A laoszi nép békét akar — a polgárháború végét. A haladó erők a kibontakozás útját egy koalíciós kormány létrehozásában látják, amely biztosítani képes az ország semlegességét, békés fejlődését. A Boun Oum-klikk viszont mindeddig nem volt hajlandó küldöttséget kinevezni a koalíciós kormány megalakításáról folytatandó tárgyalásokra. Késlekedik képviselőit elküldeni a genfi tárgyalásokra is, sőt, arra kényszerítették a királyt, hogy hivassa össze a nemzetgyűlést egy olyan új kormány megalakításának a céljából, amely lényegében az amerikai imperialisták bábja lenne. A genfi értekezletre — amelynek létrejöttére lapzártánkig nem került sor —, éppen ezért nagy feladat hárul. Olyan egyezményt kell létrehozni, amely a valóságban is garantálni tudja Laosz békéjét és fejlődésének lehetőségét. C. Gy. PEKINGI SÉTÁK — Ma sétálni megyünk! Ezzel köszöntött egyik reggel Lián Chunk-pek, a Külkereskedelmi Főiskola tanára, aki pekingi tartózkodásom alatt a tolmácsom volt. A német nyelv 36 éves professzora fáradságot nem ismerve igyekezett segítségemre lenni, hogy lehetőleg minél többet lássak Pekingből, s minél többet meg is értsek belőle. Ez pedig nem is olyan könnyű, mint ahogy első hallásra gondolná az ember. Peking óriási. Lakossága ugyan „csak’’ mintegy 3 millió, de igen sok a földszintes, körbekerített udvaros, hagyományos kínai építkezés. Ez jelentősen megnöveli a város területét. S az új 4—5 emeletes lakóházakat is egymástól távol, tágas közökkel, parkokkal építik. A város egy-egy utcája gyakran több kilométer hosszan húzódik. A Tiana An, a „hosszú utca”, szállodánk utcája, a pekingi Vörös tér, s a régi császári palota mellett fut végig olyan hoszszan, hogy a végéig egyszer sem jutottam el. Pedig jónéhány sétát tettem rajta ... Nos, ebből a hatalmas Pekingből szeretnék egy-két darabkát bemutatni. Első alkalomnál a régiből, másodszor pedig majd az új, a modern városból. Úgy, ahogy az ismétlődő séták alatt jómagam is megismertem. A császárok palotája A régi Peking egyik legjellegzetesebb maradványa a volt császári palota. Ha az „Ég kapuján” belép a látogató, a hatalmas, magas fallal körülkerített, több holdnyi területet magában foglaló épületrengetegbe egy egészen más világban találja magát. Kint az utcán a csilingelő kerékpárok ezrei, a modern, kerek vasbeton lábakon nyugvó, szépvonalú kandelláberek, a széles, aszfaltos út, s mindenekelőtt a mosolygó, vidám emberek már egy új világ jelenségei. De itt benn, mintha megállt volna az idő. Talán a tűző nap, a fülledt meleg, a szállongó por az oka, de szinte odaképzeli az ember a vendégházak udvarán sétáló díszes ruhájú mandarinokat, a díszszemle-udvaron ácsorgó érdekes öltözetű harcosokat. Aztán eloszlik a látomás, s marad mindaz a szépség, csodálatos kincs, amit évezredek munkájával hozott létre egy nagy nép, s ami hoszszú ideig csak egy kiváltságos réteg, néhány ember tulajdona volt. Fel sem lehet sorolni azt a sok-sok drágaságot, amit itt összegyűjtöttek. Több tonnás jádéból faragott csodálatos szoborkompozíciók: sziklák, emberek, állatok, fáik; egy-egy emberélet minden tehetségének varázslatos alkotásai. 500 kilogrammos, aranyból készült, pagodának kiképzett füstölők, öklömnyi, drágakövek, mogyorónyi igazgyöngysorok, féldrágakövek és nemes opálok töméntelen mennyiségben, s a legkülönbözőbb feldolgozásban. Szobrok, dísztárgyak, ruhák, használati eszközök, aranyból, ezüstből készült domborművek, képek. S egy párját ritkító óragyűjtemény. Eredeti kínai órák, a kézművesség és a találékonyság csodái, s külföldi remekművek. Az óraszerkezetek különböző játékos jeleneteket működtetnek. Az egyiken balettot táncolnak, a másikon tigrisre vadásznak, a harmadikon egy ünnepi fogadást látunk, aztán tengeren hánykolódó hajót, cigarettázó, füstöt eregető matrózt, éneklő madarakat, mindazt, amit az emberi elme kitalálhatott a kiváltságosok szórakoztatására. A házasságkötő teremben Minderre a házasságkötő terem egyik oldalszárnyában bukkantunk rá. Mert ilyen is van. Sőt gondolkodó terem is, ahol a régi császárok igazán kellemes környezetben elvonultan elmélkedhettek a hatalmas birodalom ügyes-bajos dolgai felett. A fogadóterem, a pecsétterem, s ki tudja még hányféle terem, szoba egészíti ki a hatalmas épületmonstrumban a volt császárok lakosztályait. Minden egyes terem lényegében egyegy különálló, hagyományos kínai stílusban épült, igen színes, díszes önálló palota, külön udvarral, melléképületekkel. Nézzünk egyet ezek közül. A házasságkötő teremben tartották a császárok lakodalmaikat. Hatalmas üstökben főzték itt az ünnepi lakomákat, amelyet a terem másik oldalát kitöltő heverőkön fogyasztott el az ünnepi vendégsereg. Kínai zenészek gondoskodtak szórakoztatásukról jellegzetes kínai hangszereikkel. Ha a vendégek ezt megunták, hatalmas üvegpipákból szívhatták a kábító ópiumfüstöt, s mire kába álomba merültek, a császár eltűnt új hitvesével a teremhez csatlakozó ágyasházban. Ha éppen hidegebb volt az idő, izzó szenet helyeztek a máriaüveggel borított szabadon álló kandallóba, s így gondoskodtak a fűtésről. A világítást díszes lampionok biztosították. Hatalmas füstölőkben tömjén, s más jószagú anyag égett — kellemes, de sűrű füstbe borítva a termet. S ha az előkelőségeknek már elegük volt a füstből, zenéből, ételszagból és ricsajból, elvonulhattak a császári palota kicsiny, de rafináltan elrendezett parkjába, ahol a hatalmas mongóliák, ciprusok alatt sétálgatva tárgyalhatták meg legújabb gáláns kalandjaikat. Vagy átrándulhattak az Északi tó parkjába, amely közvetlenül a palota szomszédságában terül el mintegy száz hektárnyi területen. A tavat mesterségesen hozták létre a X. században. A kiemelt földből közepén mesterséges kis hegyet képeztek, tetejére hófehér pagodát emeltek. A tópartot a szigettel karcsú fehér kőhidak kötik össze. A szigeten teaház, ahol finom virágteát ihatnak a látogatók. Földi halandó a lábát sem tehette régen a parkba, az „ég kegyeltjei” számára készítették verejtékes munkával azt a dolgozók tízezrei. Egy napon fordult a kocka... A nép legyőzte elnyomóit és hozzákezdett a maga új életének építéséhez. Erről az új életről, néhány alkotásáról számolok be legközelebbi írásomban. Szabó Béla A CSÁSZÁRI PALOTA UDVARÁBAN (A szerző felvételei) mm ** ,^,1,m V: ’ , V ' ' ' * ' > üu SÁRKÁNY ŐRZI A PALOTA BEJÁRATÁT (Folytatása következik.) títrt * A, , •• Jelmagyarázat: a vonalkázott terület a szabadságharcosok ellenőrzése alatt. Angola területe 1 millió 246 ezer négy- zetkilométer, lakossága 4 és fél millió. Fővárosa Luanda. A portugálok 1482 után létesítették első gyarmattelepeiket és 1540-ben megkezdték a rabszolgák Brazíliába szállítását. Angola lakosságának 97 százaléka bantu néger. A portugálok száma 110 ezer. A lakosság 99 százaléka írástudatlan. Minden száz angolai gyermek közül csak hét járhat iskolába. Angolában összesen csupán 174 orvos van! Angola fejletlen mezőgazdasági ország, feudális viszonyokkal és a törzsi társadalom maradványaival. Világgazdasági szempontból szizál- és kávétermesztése, valamint gyémánttermelése jelentős. Megcsonkított kezű, csontig soványodott afrikai férfi szökött át a minap társaival, asszonyokkal és gyermekekkel az angolai-kongói határon Rejtett ösvényeken, bozótokkal sűrűn tűzdelt területen lopóztak több napon át, földre vetették magukat s kezeiket a félelmükben és éhségükben síró gyermekek szájára szorították, amikor közelükben kattogni kezdtek a portugál határcsendőrség géppuskái, s kegyelemért könyörögtek a kongói határőröknél... Mobutu ugyanis parancsot adott az Angolából Kongóba menekülő afrikaiak visszakergetésére... Harmincezernél több angolai menekült át a határokon a portugál gyarmatosítók véres terrorja elől, mióta február 4-én hajnalban Luandában megszólaltak a fegyverek... Február 4-én hajnali három órakor ugyanis olyasmi történt Angola fővárosában, Luandában, amelyre a „hallgatás országainak.’’ (így nevezték hosszú ideig Portugália afrikai gyarmatait) urai gondolni sem mertén. Mintegy kétszáz angolai néger hosszú dzsungelkésekkel felfegyverkezve Luandában megtámadott két fogházat és egy rendőrállomást. Jól voltak szervezve és mind a három helyen egyszerre támadtak. A rendőrség és a portugál titkosrendőrség — a PIDE — fejveszetten kapkodott. Hat rendőr holtteste maradt a kövezeten ... S néhány nappal később újabb támadás következett a gyarmatosítók ellen — az egész világ számára jelezve, hogy Angola többé nem tartozik a ,,hallgatás országai” közé. Ezek az akciók adtak jelt a széles fronton megindult támadásnak. Azóta Angolából Portugáliába menekülnek a fehérek. Portugáliából viszont újabb és újabb zászlóaljakat küldenek hajókon és repülőgépeken Angolába. A felszabadító mozgalom felszámolására válogatott ejtőernyős kommandókat, napalm-bombákat és lökhajtásos vadászgépeket vetett be a fasiszta Salazar. A portugál diktátor — a londoni Daily Mail szerint — parancsot adott a büntetőexpedícióknak, hogy „ne ejtsenek foglyokat"... Észak-Angolában úgyszólván minden falut felperzseltek már, a kunyhókban benn égtek az öregek, csecsemők — a felnőtteket pedig elhurcolták, vagy géppuskák elé állították. Elég a felszabadító mozgalommal való szimpatizálás legkisebb gyanúja és a gyanúsítottakat élve égetik el, vízbefojtják... A portugál gyarmatosítók, akik 1482-ben először négy fegyencet tettek partra „kísérleti nyálként” a Kongó torkolatánál, majd megkezdődött a többmillió rabszolga elhurcolása Amerikába — most tűzzel-vassal próbálják fenntartani uralmukat Angolában. Karddal és kereszttel szálltak partra évszázadokkal ezelőtt, s ma is a jezsuiták jelszavát vallják a nemzeti felszabadító mozgalom elleni háborújukban: „Itt a legjobb szentbeszéd a kard és a vasbot!’’ Szerintük a „gazdasági élet motorja” ma is a kényszermunka. Nem teljes adatok szerint is több mint 700 ezer angolai végez kényszermunkát a portugáloknak! A kényszermunka és a szörnyű elnyomás ellen kelt fel február 4. után Angola népe. A küzdelem vezetői: az Angolai Népi Szabadságmozgalom Pártja, Angola Népeinek Szövetsége és más szervezetek. A szabadságharcosok három hónap alatt jelentős sikereket értek el. Észak-Angolában, ahol a harcok megkezdődtek, ők ellenőrzik már a Maquela do Zomba városától keletre elterülő térséget s egyre délebbre hatolnak. Előőrseik már 70 kilométerre megközelítették a fővárost Luandát! A jelentésekből és a gyarmati hatóságok intézkedéseiből kitűnik, hogy a harc új szakasza kezdődött Angolában: a szabadságharcosok támadásai már nem szétszórtak, hanem egységes stratégiai terv szerint folynak. Az angolaiak most harcolnak, s elhagyják a portugálok ültetvényeit. Egy Luandában járt újságírónak azt mondták: Angolában csak a madarak szabadok. Közeledik az idő, amikor a négy és fél millió angolai is kivívja szabadságát... Sebes Tibor ■■■iiaéiilaSaasáaiisiiiaaaaaaSiaaBiaaiBéíaauaaafaííiiiíiBBi iaaaaaaaaaaaaiaaaaiaaaaaaaiaiiaaaiaaaaaiiaaaiia«aai*aaiai ANGOLAI SZABADSÁGHARCOSOK TORLASZT EMELNEK EGY ORSZÁGÚTON ■BaaaaaaiaBaaaaaBiaiBaaaaaaaaaaaaa«aaaaa*a>aaiaiiaaaak«aafta**aaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaak** ......................................................................... Jacques Talleric önkéntes száműzetésbe vonult Tahiti egyik szigetére — puskájával, kutyájával és 30 kilónyi csomaggal. A hajó, amelyről a modern idők francia Robinzonja partra szállt, húsz nap múlva tér vissza és Talleric akkor választhat: megelégelte-e a szigetet és visszatér a civilizált világba, vagy marad? ...... Sürgöny-interjú Katmandul • Hőség és porfelhő • A getit „szögre akasztották“ Medvebocs a bungalóréban HANZELKA PRÁGÁBAN - ZIGMUND NEPÁLBAN Jiri Hanzelka — a világjáró csehszlovák expedíció egyik részvevője — már több hete Csehszlovákiában tartózkodik, ahol Kasmírról készített színes, szélesvásznú filmjük elkészítésén dolgozik. De hamarosan Ceylonba repül, ahol találkozik majd az expedícióval. S hol vannak a többiek: Miroslav Zikmund, dr. Robert Vit és Miroslav Dryák, az új szerelő? Éppen a napokban érkeztek Katmanduba, Nepál fővárosába. Kérdéseinket — a Mladá Fronta szerkesztőségén keresztül — táviratilag juttatták Katmanduba, s onnan ugyancsak sürgönyileg érkeztek a válaszok. — Milyen terveik vannak Nepálban? — Éppen ma, Zikmund és Dryák a kora reggeli órákban, Pokhara községbe repültek, amely repülőgéppel másfél órányira van Katmandutól — válaszolta dr. Vit, az expedíció orvosa. — Ott ugyanis ma nagy népünnepélyt rendeznek, Mahendra király jelenlétével. Expedíciónk tagjai bőséges filmanyagkészlettel, számos felvevőgéppel utaztak a látványos esemény megörökítésére. — Milyen volt az út Indiából Nepálba? — Indiából a Gangesz mentén keltünk útnak, s rendkívül nagy melegben haladtunk, különösen Albhabad és Benares környékén, ahol már a hőmérő is felmondta a szolgálatot. Árnyékban is több mint 40 fokot mértünk... Rengeteget fényképeztünk. Az utak nagyon rossz állapotban vannak, különösen Patna és Katmandu között. A szinte leírhatatlan porfelhőben és a nagy hőségben hajunk összeragadt, por lepte be kocsink minden részét, a motorokat is. örültünk, mikor a nepáli határhoz közel „jobb” útra értünk. Ott már elértük az óránként 10—15 kilométeres átlagsebességet... — Nepál — a Himalája — gyönyörűségében minden képzeletünket felülmúlta. Regénybe illő dzsungelek, tavaszi időjárás, meglepően rendezett és tiszta nepáli falucskák, számunkra eddig ismeretlen szépségű növények, átlátszó jéghideg patakok a mély völgyekben. És az Indiát Katmanduval összekapcsoló, 1941-ben épült Tribhuwan Raj Path nevű százmérföldes út — tele meglepetésekkel... Néhol olyan szűk az út, hogy kocsijaink a sziklákkal dörzsölődnek ... Másképpen a szakadékba zuhannánk... — Hogyan tetszik Nepál? — A nepáliak mosolygósak, barátságosak és kíváncsiak. Szeretik magukat fényképeztetni és természetesen viselkednek a kamera előtt. Itt a buddhista templomok összehasonlíthatatlanul szebbek, mint Indiában. Rikító színekre vannak festve, mint a totemek .. . Érdekes találkozásunk volt egyébként Katmanduban Edmund Hillary-val, a híres hegymászóval, aki átvágott a Déli-sarkon is feljutott a Mount Everestre is. Most a Makalu hegy megmászására tett kísérletet abbahagyták. Mint itt mondták: a getit szögre akasztották... — S még egy érdekesség: Bungalow-hotelünk egyik helyiségében velünk él egy nagyon szép kis himaláji medvebocs. Szelíd és kíváncsi, mint egy gyerek. Volna öröm otthon, ha hazaküldenénk. Zikmund és Hanzelka gépkocsijai Indiában A hideghegyek rabszolgái Izgalmas útra visz bennünket Alan Winnington könyve — a délkínai Jünnan tartományba, ahol a „Hideg hegyek” közt a legutóbbi időkig egészen ősi társadalmi formák, szokások és viszonyok közt élt három apró nemzetiség: a norszuk, a vák és a zsingorok. A neves angol újságíró az elsőkülföldi volt, aki eljutott erre a területre. Könyvében, amely izgalmas útleírás és tudományos igényű néprajzi munka is egyben, igyekszik valóságos képet adni a norszak, vák és zsingorok múltjáról, jelenéről. Sok érdekes fejezetet olvashatunk az anyajog maradványairól, a közelmúlt rabszolgaszerző portyázásairól, a házassági szokásokról, a pazarlást mániáról, a törzsi varázslók ténykedéséről, és közben képet kapunk arról is, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői milyen szívós harcot folytatnak ma ennek a három elmaradott kis népnek a társadalmi, gazdasági és kulturális felemeléséért. A könyv Györy Pálné fordításában, a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Mozi KORBA AKCIÓ ész) Kossuth 4, n7, f9, vas. 2-kor is, Munkás n4, fe, h8, Petőfi n8, szombat szünnap, EGY ÉVIG TARTÓ ÚT (szv—0—1) Szikra fl0, fl2, h2, 4, ni, f9, Alkotmány n4, f1, f8, vas. 1-kor is, Park kertmozi n8, vas. szünnap, HALÁLKANYAR (eredeti dokumentumokból készült magyar film), kisérőműisor: A hajnali harmat országa (m kisfilm), PÁRBAJ (m kisfilm) Május 1, 4, 6, 8, Művész 10, 12, 2, f5, f1, f9, Zuglói 4, 6, 8, Dózsa f4, f4, f8, vas, f2-kor is, THERESE RAQUIN (fr, 18 éven felülieknek) Uránia f4, h4, 8, vas, n2-kor is, ÍTÉLET (fr) szv: Vörös Csillag 4, n7, f9, Bartók kertmozi f8, Tátra 15-től h4, 6, n9, norm. Május 1, fb, f2, h2, Felszabadulás f4, h1, 8, HÁZASODNI AKARUNK (szv o) Alfa f4, h6, 8, Puskin 9, 11, n2, HALÁLHAJÓ (szva nyn) Vörös Csillag 9, nl2, f2, Corvin 4, n7, f9, Vas. h2-kor is, ALBA REGIA (m) Vörösmarty 9, 11, n2, f4, hs, 8, Rege (szv) h6, 8, vas. f4-kor is, csüt. szünnap, Forum n*. f8, vas. 3-kor is, Csillag h1, 8, vas. f4-kor is, RIKSAKULI (szv,1) Puskin h4, 6, n9, Hunyadi n4, fS, h8, SZEMBESÍTÉS (b) Toldi 4, n7, f9, vas. 2-kor is, Fény f4, h6, 8, FELISMERÉS (sz) Táncsics n4, f6, h8, vas. n2- kor is, Tátra 14-ig h4, 6, n9, Tinódi f6, 8, szombat n4, fS, 8, vas. 1, n4, f7, 8, TISZTES ÚRIHÁZ (fr, 18 éven felülieknek) Duna 4, f7, 9, vas. h2-kor is, NÉGYEN AZ Árban (m) Ugocsa ti, h6, 8, vas. n2-kor is, Újvilág 14-ig h6, 8, vas. f4-kor is, Otthon (szv) 14-ig n6, fS, vas. n4-kor is, Kárpát f6, h8, vas. f4-kor is, AZ ÉNEKES CSAVARGÓ (o) Felszabadulás 14-én 9, 11, n2, Ady (szv) n6, f8, vas. 3-kor te, Palota n6, f8, vas. 3-kor is, Rózsavölgyi kertmozi 15-től 8, A KIS CSALOGÁNY (sz) Zuglói 14-én 9, 11, n2, Bástya 4, n6, f9, vas. h2-kor is. KIÁBRÁNDULÁS (NDK—1) Attila ny. 18, vas. 3-kor is, csüt. szünnap, Tanács 4, ne, f.9, AFAI BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA MÁJUS IMG KÁBÁN JÁRTUNK (m), kísérőműsor: Egy régi villamos Fény 14- ig 9, 11, Tisza 15-től 10, 12, 2, 4, 6, 8, A BARLANG TITKA (sz) Fény 15-től 9, 11, 12, Tavasz 15- től he, 8, FŐRE LÉPNI SZABAD (m) Munkás 14-én 9, 11, 12, RÓMAI VAKÁCIÓ (am) Gorkij 14, he, 8, Híradó: Magyar Híradó, 8. sz. Világhíradó, Ünnep a forradalmi Kubában (sz kisfilm), Emberré nőnek (m kisfilm), Róka és a farkas (sz kisfilm) reggel 9 órától este 11-ig folytatólag, Budai Híradó, Magyar Híradó, Forradalmi Kuba (sz kisfilm) Emberré nőnek (m kisfilm), Újjászületett Budapest (m kisfilm), A régi kastély titka (1 rajzfilm) reggel 9 órától este 10-ig folytatólag, Barlang, 8. sz. Világhíradó, Mikszáth életútján (m kisfilm), Királylány a nyereményem! (1 kisfilm), Ha az asszony elutazik (NDK kisfilm) délelőtt 11-től este 5-ig, vasárnap délelőtt 10 órától este 6-ig folytatólag. Filmmúzeum: 11—14, Tavasz van (a filmvígjáték), 11—12-én 119, 12, 2, 4, 13— 14-én 10, 12, 2, 4, 6, 8, 15—17, A kék angyal (a film), 18 éven felülielnek, 15-én 10, 12, 2, 16— 17-én 10, 12, 2, 4. BABETTE HÁBORÚBA MEGY (szv—fr) Csokonai 9, 11, n2, József Attila 14, h6, 8, vas. n2-kor is, A BÍRÓ (o—sp) Kinizsi 19-től f4, h6, 8, Tündér (szv) 15-től f6, h8, CIMBORÁK (m) Tinódi 15- től h3, CSENDES OTTHON (m) Bocskay 15-től f6, h8, EL NEM KÜLDÖTT LEVÉL (sz), Tété ny 14- ig n6, f8, vas. 3-kor is, FELFELE A LETTÖN fim Otthon 15- től f6, h8, A GYŰLÖLET ÁLDOZATA fa) Bástya fmn, fl2, h2, vas. fl0, fl2. Óbuda (szv) 4. n7, f9, vas. h2-kor is, HAMARIböke (am) Kölcsey f4. h6. 8, Rákczi 9, 11, n2. HEGYEN-VÖLGYÖN Honvéd 9, 11, n2. KENYÉR, SZERELEM. ANDALÚZIA (szvip) Mikszáth n4, 6, n9, vas. 12-kor is, KÉT EMELET BOLDOGSÁG (m) Zrínyi 14-ig 9, 11, n2, KÉT KIS JEGESMEDVE (mesesorozat) Mátra 9, 11, n2, f4.