Magyar Ifjúság, 1961. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1961-07-08 / 27. szám

% N ^ * & ta A főnyeremények: Panni törperobogó, Berva-moped, Tavasz TV-készülék és még száz további nyere­mény sorsolásában mind­azok részt vehetnek, akik az ellenőrző rejtvényünket is hó 29-ig nyílt levelezőla­pon beküldik. Az ellenőrző rejtvényün­ket a heti megfejtések közt a fekete karikában levő be­tűkből lehet összerakni. ytgírM 3* ' Ne/nmris mffl­ vne&e/ró kereszt­neve (Vezetékneve is $9 keresztnév­es & enész névben főága­ti hangzóié. 1 (A É V P3H s háromkilo­méteres saatagház modern lakónegyed az erdő sűrűjében A tervező, A szalagház az . S eddigi többé-ke- ke­vésbé átgondolt szétszórtság he­­lyett egy tömbbe központosítja a lakásokat. A ház mel­lől a látható forgalmat eltüntetnénk, az épületet több száz méter átmérőjű, nem parkszerűen kiképzett erdő övezné. Az erdőn túl hatalmas, sportolásra alkal­mas termetet biztosítunk. A lakók, mint egy hegy tetején épült villa teraszáról, úgy szemlélhetik a tájat lakásukból. Számítások szerint egy-egy ilyen köz­pontosított épület kilométeres nagyság­­rendű, 30—50 emelet magasságú. A ház földszintjén futó gyorsvasút közvetlen összeköttetést létesít a fővá­ros néhány fontos csomópontjával. A szalagház építése teljesen új elvek alapján történik. Az új szerkezet világ­­szabadalmának intézése jelenleg folya­matban van, ezért a rajzos illusztrá­ciókon még nem kívántuk ismertetni a szalagház konstrukciójának megoldását. Előzetes számítások szerint, a megfe­lelő közműhányad terheléssel együtt sem haladja meg ezeknek a modern laká­soknak építési költsége a jelenlegi, ha­sonló méretű lakások előállítási árának a felét. Vázlatos térképünk a budapesti zöldövezetet fekete jelzéssel ábrázol­ja. E területek közt, a térkép felső részén találjuk a létesítendő új öve­zetet, a szalagház környékét. Számmagyarázat: 1. Újpest. 2. An­gyalföld. 3. Marx tér. 4. Népstadion. A szocialista lakásépítésről és lakás­­kultúráról Sipos Gyula költő mélyen elgondolkoztató cikket írt a múlt esz­tendőben a Kortárs hasábjain. Megál­lapította, mind általánosabbá válik az az igyekezet, hogy lakásainkat úgy sze­reljük fel, mintha külön sziget lenne és körülötte a nagy óceán hullámzana. A felvetett, élő, valóságos problémá­ról szélesre kerekedett a vita. Főleg építészeti szakemberek mondották el vé­leményüket és ismertették terveiket. A felmerülő lehetőségek között vetődött fel Zalotay Elemér tíz esztendeje érlelt­e szalagház megoldása is. A napi sajtó a merész elképzelésről adott már ízelítőt. Ez az új típusú, magasabb igényeket is kielégítő épületkomplexum, nem a­­ csapongó fantázia birodalmában megre­kedésre ítélt terv­ . A nívósabb építészeti tervezést és igényesebb kivitelezést ma már elen­gedhetetlen követelménynek kell tarta­nunk. Bármennyire­­ is keserves világ­szerte a lakáshelyzet, mit sem változtat a tényen, hogy az építészet nemcsak sajátos árut — lakást -s- termelő ipar, mely hivatott, hogy lakásínséget fel­számolja, hanem művészet is! Az építészetnek, funkcionális felada­tainak teljesítésén túlmenőleg, esztéti­kai igényeket is ki kell elégítenie. És nem elhanyagolható az otthonnak és környezetének nevelő öntudósító hatá­sa sem! A közösség jellemformáló ha­tását egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteniük a szocialista lakótelep tervezőinek. A jövő építési formáját nem lehet az élettől elszakadva, a tervezőiroda rajzasztalánál elkészíteni. A szocialista közösség magasabbrendű településének terve csak az építő jelegű viták során kristályosodhatik ki, csak ezek segítsé­gével juthatnak el a tervezők a leg­megfelelőbb megoldáshoz. Ez az össze­állításunk is az ilyenfajta építészeti vita anyagát kívánja szolgálni. Zalotay Elemér fiatal mérnök meg­döbbentően érdekes építészeti elgondo­lása, a mintegy három kilométer hosz­­szú, 30—50 emeletes szalagház terve első hallásra fantazmagóriának tűnik. De csak az első hallásra! Mert amint egy kissé elmélyülünk a részletek ta­nulmányozásában, kiderül,­ hogy ha a tervező épületével közel is jár ugyan az alacsonyan szálló felhőkhöz, még­sem jár a fellegekben Húszezer lakás, nyolcvanezer ember egy tömbben! Újpest valamennyi lakosa egy házban! Mit szól­nak ehhez a tervhez a családi ház építésé­nek nem kis számú hívei? És ennél a kérdés­nél érdemes egy kis­sé elidőzni és felidéz­ni az évtizedekkel mérhető múltat, ahonnan a családi ház iránti nosztalgia fakad. Tizenöt esztendeje jelent meg, és még ma sem vesztett idő­szerűségéből a Major Máté cikke, melyben megállapította, hogy a háború előtt a két­kezi dolgozóknak a családi ház építé­sére irányuló kívánsága elsősorban az anarchisztikus munkapiacból szárma­zott. A dolgozók milliói felett Damokles kardjaként lebegett a munkanélküliség réme. Mi lesz velük, ha kenyér nélkül maradnak? A családi ház igézete volt az a reménysugár, mely biztonsággal kecsegtetett, saját fedelet ígért, mely alatt a leginségesebb időkben is meg­húzódhatnak. Nagy szó volt ez akkor, amikor­ a munkás keresetének negyed­részét „ összkomfortmentes” lakásának bérére volt kénytelen áldozni! A saját ház igényének másik, sok­szor a tudat alá bújó összetevője az a nyomás volt, amelyre az ódon, a leve­gőtlen kőrengeteg hatott a napfényre, a zöld lombok közé, a „haraphatóan friss” levegőre vágyódó emberekre. És a természeti környezetbe vágyakozás mellett úgyszintén jelentős tényező a zsúfolt lakások mindig feszült légköré­ből származó sok súrlódás, civakodás. Ha a saját háznak csak a lehetősége derengett fel, a legtöbb munkás szájá­tól vonta meg a falatot, és feláldozta minden „szabad” idejét, hogy valahol a városszélen — fővárosi vonatkozás­ban mondjuk a csepeli Királyerdőben, Rákospalotán, a Pótlékdűlőben vagy valahol Dunakeszi és Vác között — épít­sen házat, házikót, vityrlót. És aztán egy életen át innen kutyagolt, kerékpáro­zott vagy órákat töltött a HÉV-en, a „bocipullmanon”, hogy a munkahelyére érjen a sajátjából, melynek inkább rab­szolgája, mint tulajdonosa volt. Így keletkeztek Budapesten és kör­nyékén is azok a szétfolyó, zömükben közmű nélküli települések, melyek a szocialista városfejlesztési terveknek ma is a legnagyobb tehertételeit jelentik. A közösségi élet minden előnye el­vész ezekben a sivár, atomizált telepü­léseken. És nem mellékes az anyagi kérdés sem. Mennyibe kerül a közmű­vesítés? A villany, a gáz, a csatorna bevezetése? Az útépítés? A közforgalmi közlekedés? Egyik vonzó jellegzetessége a szalag­háznak az a megtakarítás, mely a vi­szonylag modern elvek szerint telepí­tett Fiastyúk utcai lakóteleppel való összehasonlítással is igen jelentős. Bo­gyó János, a BUVÁTI munkatársa, megállapította, hogy a lakások számá­nak megfelelő szorzószámát figyelem­be véve a Zalotay-féle szalagház csu­pán közművekben 577 400 000 forint megtakarítást jelentene. Egy-egy sza­­lagházi lakás a Fiastyúk utcainál e szempontból 28 000 forinttal olcsóbb, a ma épülő családi házakkal szemben pe­dig mintegy 80 000 forintot jelent a köz­­mű­vesítési megtakarítás. De pénzzel ki sem fejezhető az a különbség, amit a szalagház tervezett környezete jelent! Ház az erdő sűrűjé­ben! A szalagházhoz hozzásimul az erdő, a lakásokból olyan kilátás nyílik, mint pompás magaslati üdülőből. Ami pedig a tömbházak összezártságát illeti, nagy különbség egy levegőtlen bérka­szárnyában összezsúfolódni, vagy Bu­dapest egyik legszebb pontján, minden kényelemmel felépített modern ház­városban lakni A terv és a megvalósítás között ma még jelentős a távolság. Számos kér­dés most áll kidolgozás alatt, de ren­geteg részletproblémát már megoldott a számában is mind inkább erősödő tervező kollektíva. Mi feladatunknak éreztük a tervek bemutatását és szívesen helyt adunk hasábjainkon olvasóink kéréseinek, vé­leményének. A válaszok adására a leg­illetékesebb, legelismertebb szakembe­reket kérjük majd fel. Mert nem ki­sebb ügyről van szó, mint húszezer modern lakásról! A szalagház üveg­burkolatú földszintjén zajlik le a távolsági közlekedés. A kétszer tizenegy méter széles autóút fölött gumiba ágyazva sínen halad a gyorsvasút, mellyel a házból néhány perc alatt elérhető a fővá­ros központja. Maga­sabb szinteken össze­kötőfolyosók biztosít­ják, hogy a lakók el­juthassanak a közin­tézményekbe, üzletek­be és természetesen a házon belüli színház­ba és mozikba. Az is­kolák, a kórházak, a strandfürdő természe­tesen a zöldben kap helyet. Ugyancsak a szalagházon kívül, az erdőben elbújtatva helyezik el a garázsok épületeit is. Légifelvételünk a Csillaghegy—Békás­megyer útszakaszon kiszemelt beépítendő részt mutatja be. Itt a Pilis lábánál, a na­gyobb méretű erdősí­tés munkája még nem kezdődött meg, de az Országos Erdészeti Főigazgatóság elvileg már most is biztosítot­ta támogatását. A szalagház környéké­nek kialakításával a faállománnyal borított terület a­ főváros kör­nyékén lényegesen megnövekedne. A világvárosok gyors közlekedésének két megvalósítható útja az alagutas építkezés és a magasvasút. A modern függővasu­­takon százkilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak a sze­relvények. Városi forgalomban, ahol vizonylag sűrűn vannak a megállóhelyek, ilyen sebesség természetesen nem érhető el, de a villamos és az autóbusz zaját és cammogását kiküszöbölik majd. A kép a gyorsvasútnak Újpest mögötti szakaszát mutatja, amint a Szentendrei sziget­ségénél éppen a Duna fölé kanyarodik* ^^ezerrsrpesMO/t­ . útvonal* A tervezett szalagház magas otthoni kiszolgálást A. színvonalú * \/ biztosít így többek közt a közpon­ti konyhából megrendelésre az ételszállító lift lakásba hozza az ebédet és a vacsorát. A szennyes szállító berendezésen jut a mosodába és onnan tisztítva vissza a lakásba. Mindebből a kollektív szervezésen alapuló kiszolgálásból a lakók egyetlen embert nem látnak. A 2x3 méteres terasz áttetsző műanyagborítást kap, amelynek formai kiképzése a napfényt átengedi, de kiküszöböli azt, hogy a teraszokról és az ablakokból a másik lakásba, illetőleg teraszra betekinthessenek. ÍRTA: VERES PÁL SZENES RÓBERT RAJZAI A LÉGIFELVÉTELT A.|M A MGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG TAGJAI KÉSZÍTETTÉK.

Next