Magyar Ifjúság, 1961. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)
1961-07-08 / 27. szám
% N ^ * & ta A főnyeremények: Panni törperobogó, Berva-moped, Tavasz TV-készülék és még száz további nyeremény sorsolásában mindazok részt vehetnek, akik az ellenőrző rejtvényünket is hó 29-ig nyílt levelezőlapon beküldik. Az ellenőrző rejtvényünket a heti megfejtések közt a fekete karikában levő betűkből lehet összerakni. ytgírM 3* ' Ne/nmris mffl vne&e/ró keresztneve (Vezetékneve is $9 keresztnéves & enész névben főágati hangzóié. 1 (A É V P3H s háromkilométeres saatagház modern lakónegyed az erdő sűrűjében A tervező, A szalagház az . S eddigi többé-ke- kevésbé átgondolt szétszórtság helyett egy tömbbe központosítja a lakásokat. A ház mellől a látható forgalmat eltüntetnénk, az épületet több száz méter átmérőjű, nem parkszerűen kiképzett erdő övezné. Az erdőn túl hatalmas, sportolásra alkalmas termetet biztosítunk. A lakók, mint egy hegy tetején épült villa teraszáról, úgy szemlélhetik a tájat lakásukból. Számítások szerint egy-egy ilyen központosított épület kilométeres nagyságrendű, 30—50 emelet magasságú. A ház földszintjén futó gyorsvasút közvetlen összeköttetést létesít a főváros néhány fontos csomópontjával. A szalagház építése teljesen új elvek alapján történik. Az új szerkezet világszabadalmának intézése jelenleg folyamatban van, ezért a rajzos illusztrációkon még nem kívántuk ismertetni a szalagház konstrukciójának megoldását. Előzetes számítások szerint, a megfelelő közműhányad terheléssel együtt sem haladja meg ezeknek a modern lakásoknak építési költsége a jelenlegi, hasonló méretű lakások előállítási árának a felét. Vázlatos térképünk a budapesti zöldövezetet fekete jelzéssel ábrázolja. E területek közt, a térkép felső részén találjuk a létesítendő új övezetet, a szalagház környékét. Számmagyarázat: 1. Újpest. 2. Angyalföld. 3. Marx tér. 4. Népstadion. A szocialista lakásépítésről és lakáskultúráról Sipos Gyula költő mélyen elgondolkoztató cikket írt a múlt esztendőben a Kortárs hasábjain. Megállapította, mind általánosabbá válik az az igyekezet, hogy lakásainkat úgy szereljük fel, mintha külön sziget lenne és körülötte a nagy óceán hullámzana. A felvetett, élő, valóságos problémáról szélesre kerekedett a vita. Főleg építészeti szakemberek mondották el véleményüket és ismertették terveiket. A felmerülő lehetőségek között vetődött fel Zalotay Elemér tíz esztendeje érlelte szalagház megoldása is. A napi sajtó a merész elképzelésről adott már ízelítőt. Ez az új típusú, magasabb igényeket is kielégítő épületkomplexum, nem a csapongó fantázia birodalmában megrekedésre ítélt terv . A nívósabb építészeti tervezést és igényesebb kivitelezést ma már elengedhetetlen követelménynek kell tartanunk. Bármennyire is keserves világszerte a lakáshelyzet, mit sem változtat a tényen, hogy az építészet nemcsak sajátos árut — lakást -s- termelő ipar, mely hivatott, hogy lakásínséget felszámolja, hanem művészet is! Az építészetnek, funkcionális feladatainak teljesítésén túlmenőleg, esztétikai igényeket is ki kell elégítenie. És nem elhanyagolható az otthonnak és környezetének nevelő öntudósító hatása sem! A közösség jellemformáló hatását egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteniük a szocialista lakótelep tervezőinek. A jövő építési formáját nem lehet az élettől elszakadva, a tervezőiroda rajzasztalánál elkészíteni. A szocialista közösség magasabbrendű településének terve csak az építő jelegű viták során kristályosodhatik ki, csak ezek segítségével juthatnak el a tervezők a legmegfelelőbb megoldáshoz. Ez az összeállításunk is az ilyenfajta építészeti vita anyagát kívánja szolgálni. Zalotay Elemér fiatal mérnök megdöbbentően érdekes építészeti elgondolása, a mintegy három kilométer hoszszú, 30—50 emeletes szalagház terve első hallásra fantazmagóriának tűnik. De csak az első hallásra! Mert amint egy kissé elmélyülünk a részletek tanulmányozásában, kiderül, hogy ha a tervező épületével közel is jár ugyan az alacsonyan szálló felhőkhöz, mégsem jár a fellegekben Húszezer lakás, nyolcvanezer ember egy tömbben! Újpest valamennyi lakosa egy házban! Mit szólnak ehhez a tervhez a családi ház építésének nem kis számú hívei? És ennél a kérdésnél érdemes egy kissé elidőzni és felidézni az évtizedekkel mérhető múltat, ahonnan a családi ház iránti nosztalgia fakad. Tizenöt esztendeje jelent meg, és még ma sem vesztett időszerűségéből a Major Máté cikke, melyben megállapította, hogy a háború előtt a kétkezi dolgozóknak a családi ház építésére irányuló kívánsága elsősorban az anarchisztikus munkapiacból származott. A dolgozók milliói felett Damokles kardjaként lebegett a munkanélküliség réme. Mi lesz velük, ha kenyér nélkül maradnak? A családi ház igézete volt az a reménysugár, mely biztonsággal kecsegtetett, saját fedelet ígért, mely alatt a leginségesebb időkben is meghúzódhatnak. Nagy szó volt ez akkor, amikor a munkás keresetének negyedrészét „ összkomfortmentes” lakásának bérére volt kénytelen áldozni! A saját ház igényének másik, sokszor a tudat alá bújó összetevője az a nyomás volt, amelyre az ódon, a levegőtlen kőrengeteg hatott a napfényre, a zöld lombok közé, a „haraphatóan friss” levegőre vágyódó emberekre. És a természeti környezetbe vágyakozás mellett úgyszintén jelentős tényező a zsúfolt lakások mindig feszült légköréből származó sok súrlódás, civakodás. Ha a saját háznak csak a lehetősége derengett fel, a legtöbb munkás szájától vonta meg a falatot, és feláldozta minden „szabad” idejét, hogy valahol a városszélen — fővárosi vonatkozásban mondjuk a csepeli Királyerdőben, Rákospalotán, a Pótlékdűlőben vagy valahol Dunakeszi és Vác között — építsen házat, házikót, vityrlót. És aztán egy életen át innen kutyagolt, kerékpározott vagy órákat töltött a HÉV-en, a „bocipullmanon”, hogy a munkahelyére érjen a sajátjából, melynek inkább rabszolgája, mint tulajdonosa volt. Így keletkeztek Budapesten és környékén is azok a szétfolyó, zömükben közmű nélküli települések, melyek a szocialista városfejlesztési terveknek ma is a legnagyobb tehertételeit jelentik. A közösségi élet minden előnye elvész ezekben a sivár, atomizált településeken. És nem mellékes az anyagi kérdés sem. Mennyibe kerül a közművesítés? A villany, a gáz, a csatorna bevezetése? Az útépítés? A közforgalmi közlekedés? Egyik vonzó jellegzetessége a szalagháznak az a megtakarítás, mely a viszonylag modern elvek szerint telepített Fiastyúk utcai lakóteleppel való összehasonlítással is igen jelentős. Bogyó János, a BUVÁTI munkatársa, megállapította, hogy a lakások számának megfelelő szorzószámát figyelembe véve a Zalotay-féle szalagház csupán közművekben 577 400 000 forint megtakarítást jelentene. Egy-egy szalagházi lakás a Fiastyúk utcainál e szempontból 28 000 forinttal olcsóbb, a ma épülő családi házakkal szemben pedig mintegy 80 000 forintot jelent a közművesítési megtakarítás. De pénzzel ki sem fejezhető az a különbség, amit a szalagház tervezett környezete jelent! Ház az erdő sűrűjében! A szalagházhoz hozzásimul az erdő, a lakásokból olyan kilátás nyílik, mint pompás magaslati üdülőből. Ami pedig a tömbházak összezártságát illeti, nagy különbség egy levegőtlen bérkaszárnyában összezsúfolódni, vagy Budapest egyik legszebb pontján, minden kényelemmel felépített modern házvárosban lakni A terv és a megvalósítás között ma még jelentős a távolság. Számos kérdés most áll kidolgozás alatt, de rengeteg részletproblémát már megoldott a számában is mind inkább erősödő tervező kollektíva. Mi feladatunknak éreztük a tervek bemutatását és szívesen helyt adunk hasábjainkon olvasóink kéréseinek, véleményének. A válaszok adására a legilletékesebb, legelismertebb szakembereket kérjük majd fel. Mert nem kisebb ügyről van szó, mint húszezer modern lakásról! A szalagház üvegburkolatú földszintjén zajlik le a távolsági közlekedés. A kétszer tizenegy méter széles autóút fölött gumiba ágyazva sínen halad a gyorsvasút, mellyel a házból néhány perc alatt elérhető a főváros központja. Magasabb szinteken összekötőfolyosók biztosítják, hogy a lakók eljuthassanak a közintézményekbe, üzletekbe és természetesen a házon belüli színházba és mozikba. Az iskolák, a kórházak, a strandfürdő természetesen a zöldben kap helyet. Ugyancsak a szalagházon kívül, az erdőben elbújtatva helyezik el a garázsok épületeit is. Légifelvételünk a Csillaghegy—Békásmegyer útszakaszon kiszemelt beépítendő részt mutatja be. Itt a Pilis lábánál, a nagyobb méretű erdősítés munkája még nem kezdődött meg, de az Országos Erdészeti Főigazgatóság elvileg már most is biztosította támogatását. A szalagház környékének kialakításával a faállománnyal borított terület a főváros környékén lényegesen megnövekedne. A világvárosok gyors közlekedésének két megvalósítható útja az alagutas építkezés és a magasvasút. A modern függővasutakon százkilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak a szerelvények. Városi forgalomban, ahol vizonylag sűrűn vannak a megállóhelyek, ilyen sebesség természetesen nem érhető el, de a villamos és az autóbusz zaját és cammogását kiküszöbölik majd. A kép a gyorsvasútnak Újpest mögötti szakaszát mutatja, amint a Szentendrei szigetségénél éppen a Duna fölé kanyarodik* ^^ezerrsrpesMO/t . útvonal* A tervezett szalagház magas otthoni kiszolgálást A. színvonalú * \/ biztosít így többek közt a központi konyhából megrendelésre az ételszállító lift lakásba hozza az ebédet és a vacsorát. A szennyes szállító berendezésen jut a mosodába és onnan tisztítva vissza a lakásba. Mindebből a kollektív szervezésen alapuló kiszolgálásból a lakók egyetlen embert nem látnak. A 2x3 méteres terasz áttetsző műanyagborítást kap, amelynek formai kiképzése a napfényt átengedi, de kiküszöböli azt, hogy a teraszokról és az ablakokból a másik lakásba, illetőleg teraszra betekinthessenek. ÍRTA: VERES PÁL SZENES RÓBERT RAJZAI A LÉGIFELVÉTELT A.|M A MGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG TAGJAI KÉSZÍTETTÉK.