Magyar Ifjúság, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-02 / 1. szám
ek ezüstkígyó története Az ezüstkígyó hétkilométeres szakaszon kúszik a város felé. Útját vasbeton oszlopsor jelzi, csőteste üveggyapot szigetelést, ezüst lemezborítást kap s napról napra közelebb hozza a városhoz a meleget. A gondolat és a terv régebbi, még akkor született, amikor Salgótarjánnak, ennek a harcos múltú ipari központnak teljes rekonstrukcióját elhatározták. Ahogy megtervezték az új városközpontot, a magasba törő Karancs szállóval, új nyomdaépülettel, üzletházakkal, kétezer lakással, a fűtés megoldása került napirendre. Ekkor közbeszólt egy statisztika. A város öt nagyüzeme, számtalan szolgáltató kisüzeme kéményerdővel magasodik a lakóházak fölé. Egészségügyi és műszaki megfigyelések szerint évente 6 milliméter korom rakódik a városra, a házakra. Az egészségügyi szervek okkal nem tanácsolták tehát, hogy az üzletházakat, szállodákat, lakóépületeket kazánokkal, széntüzeléssel fűtsék. Megoldást kellett keresni. A várostól hat kilométerre, a Zagyva partján egy szűk völgyben kis erőmű áll. Energiatermelése régen számottevő volt az ország áramszolgáltatásában. Ma már azonban ifjú és nagyobb testvérei nem nagy szerepet hagynak számára. A fűtés megoldását azonban éppen ez az erőmű szolgáltatta. Az erőműben fiatal mérnökök tervei szerint megtörtént az átalakítás. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat, a Csőszerelő Vállalat szakemberei számtalan megbeszélésen vitatták, hogyan lehetne a hő vezetésére a leggazdaságosabb megoldást megtalálni. A régi gyakorlat drága a földmunkák miatt, de nehéz a földben futó vezeték rendbentartása, ellenőrzése és a javítása is. Ezért határoztak úgy, hogy vasbeton tárnokon függesztve vezetik, s csak az első számú hőelosztó állomástól bújtatják föld alá az ezüstkígyót. Hazai tapasztalat szerint két esztendő kell egy ilyen távvezeték megépítéséhez. A műszaki szakemberek és munkások harcba szálltak az idővel. — Márciusban kezdtük a vasbeton tárnok készítését, felállítását — tekint az oszlopok távolba futó sorára Kovács Miklós munkavezető. — A fiatalok segítsége nélkül nem sikerült volna eddig eljutnunk. Az ÉM KISZ-szervezete 100 köbméter alappillér betonozást és 200 köbméter földkiemelést végzett el társadalmi munkában. — Jöttek és segítettek az öblösüveggyár fiataljai, a munkásőrök, a 211-es MVM Intézet tanulói. 8000 forint értékű munka dicséri szorgalmukat — fűzi hozzá Szászi József KISZ-titkár. Pedig az építkezés nem ment simán. Az anyagellátás akadozott, nem volt darukkal, emelőkkel, kisgépekkel ellátva a szerelés. Azok azonban, akik feladatul kapták a távfűtés elkészítését, éjt nappallá téve dolgoztak. Koszta Tibor mérnök újításai például több mint kétmillió forint megtakarítást jelentenek. Az építők úgy tervezik, hogy még ebben az évben meleget kap az Acélárugyár, a hétemeletes Karancs Szálló, a nyomda és a 112 lakásos mammutépület. A tervek szerint a jövőben újabb 150 lakást kapcsolnak be a távfűtésbe. Ezt a munkát a korszerű városukért lelkesedő fiatalok vállalták. Az ezüstkígyó tehát évről évre növekszik, befonja a várost, egészséges meleget visz az újjászületett Salgótarján dolgozóinak, lakóinak. Kovács Margit : Keresztül-kasul Európán Az Express terve 1963-re: 13 ország — 70 útvonal (Folytatás az 1. oldalról.) grád, tehát az eddigi „járt utak” mellé felírhatunk egy újat is, és vele új tengerpartot, Bakuról van szó. Üdülési szándékkal utazók a Krím-félszigetet, Kaukázust, Szocsit, vagy Ogyesszát választhatják. Utazás az algíri VIT-re A többi hét ország: Anglia, Ausztria Belgium, Franciaország, Görögország, Olaszország, Svédország. Minden egyes főváros szerepel az útitervben, de vannak több várost érintő irányok is. Az Anglia—Belgium útirány jövőre is egy programba tartozik. Ausztriába kétféle programot készítettek. Bécsi társasutazást és a Bécsből kiinduló és oda visszatérő körutazást. Franciaországba két útvonalon szerveznek társasutazást: Párizs— déli tengerpart és Párizs—Versailles érintésével. Olaszországot háromféle program szerint keresik fel a magyar fiatalok: Róma—Nápoly, Róma— Firenze, Róma—Pisa—Genova —Milano—Bologna—Firenze—Róma. Az utóbbival az építészek, festők és szobrászok igényeit szeretnék kielégíteni, tízen kívül tárgyalásokat folytatnak az algíri utazás ügyében. Pontos adataik még nincsenek, de az már eldőlt, hogy a helsinki VIT-hez hasonlóan az algíri fesztiválon is ott lesznek a magyar turisták. Beszéljünk a zsebről És most beszéljünk a zsebről is. Milyen anyagi megterhelést jelent az Express-szel utazni külföldre? Az Express igazgatóságán elmondták, hogy az útitervek összeállításában nemcsak a hová kérdésre igyekeztek tartalmas feleletet adni, hanem megnyugtató módon válaszoltak a mennyiértre is. A részvételi díjak a fiatalok költségvetéséhez igazodnak: már 1400 forintért is lehet külföldre menni, a legdrágább út pedig — Brüsszel—London — 5400 forintba kerül. A jövő évre tervezett utazások 80 százalékának költsége 1900 forint. A jelentkezéseket — mint eddig is — a KISZ alapszervezetek gyűjtik össze, de minden érdeklődő felkeresheti a KISZ járási, vagy megyei bizottságát is. Azonkívül az Express központi irodája közvetlenül is fogadja a fiatalokat. K. E. LIN JREJSZUJ UTÁN KISZ-lakások OTP hitellel „A KISZ-bizottságok használják fel az OTP támogatását, amely a következő öt évben 10 ezer ifjúsági lakásépítéshez nyújt lehetőséget.” Gács László elvtársat, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóját kerestük fel, hogy tájékoztatást kérjünk a fiatalok lakásépítkezéséhez nyújtott hitelről. — 1963-ig 655 KISZ-lakás építéséhez nyújtottunk hitelt. Ez évben Kalocsán 26, Baján 8, Kecskeméten 26, Kiskunhalason 12 lakás épült fel, s az akció folytatódik. Pestlőrincen 48, Angyalföldön a Keszkenő úton újabb 75 lakás épül. A lehetőségekhez mérten további segítséget nyújtunk, de ez korlátozott. Azokat a fiatalokat tudjuk elsősorban segíteni, akik társasház építésre fognak össze. Az emeletes, kétszintes, közművesített telken folyó építkezés olcsóbb. Ezenkívül az építtető fiatalnak az induláshoz szükséges 40 ezer forint fölött rendelkeznie kell. Egyegy ilyen ház felépítése általában két évet vesz igénybe, de az építkezésben a kollektíva sokat segíthet. — Vidéken kedvelt a családiház építés. Ennél a telekbiztosítástól kezdve az építővállalattal történő megállapodásig, minden az építtetőt terheli, mi csupán a hitelt adjuk. Ilyen segítséggel jelenleg évente kétezer lakás épül, tervek szerint a III. ötéves terv időszakában évente 4—5 ezerre emelkedik majd a házak száma. A beköltözhető OTP- öröklakásokat főleg városokban, zöldövezetekben és a városok foghíjas telkein építjük. Itt a vételár 25 százalékának lefizetése után 30 éves törlesztési kedvezmény jár a lakástulajdonosoknak. Előnyben az részesül, aki rövidebb törlesztési határidőt vállal vagy az építkezéshez legközelebb eső üzem dolgozója. 1965-ben 1500 lakás építéséhez nyújtunk hitelt. Mivel lehet az építkezést könnyíteni? Elsősorban: a tanácsoknál dolgozó fiatalok szorgalmazzák a közművesítést, mert gyorsabban és olcsóbban lehet közművesített telekre társasházat építeni. Segítené, sőt, az építkezés idejét is csökkentené, ha fiatal tervező mérnökök vállalnák a tervdokumentáció elkészítését. Helyes lenne, ha fiatal jogászok képviselnék a hivatalos ügyekben az építtetőket. S végül, ha az építtetők különféle munkák végzésével maguk is segítenének az építő szövetkezeteknek. K. M. „KISZ-védnökségeinkkel mindenekelőtt azt akarjuk elősegíteni, hogy a beruházások olcsóbban és határidőre megvalósuljanak.” Miskolctól néhány kilométerre épül a kohászat új bázisa, a Borsodi Ércelőkészítőmű. Milyen célokat szolgál az új létesítmény, hogyan áll jelenleg a beruházás megvalósítása? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ Holló Aladár elvtárstól, a KISZ KB szervezőjétől. — A Sajókeresztúrnál készülő Borsodi Ércelőkészítő mű nagy jelentőségű a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek szempontjából. Legfontosabb rendeltetése a gyártási feltételek megjavítása lesz. Az eddigi 11 féle ércalkotó helyett állandó összetételű és számú úgynevezett önjáró darabontmánnyal lesznek járathatók a kohók. A nyersvas önköltségének számottevő csökkentése reálissá válik, s ugyanakkor növekszik a kohók teljesítménye is. — Mikorra tervezték az üzemkezdetet? — 1970 január elsejére. A próbaüzemeltetés 1968-ban kezdődnék meg. A beruházás összértéke 1,3 milliárd forint, s a három generálkivitelező vállalat valósítja meg: az ÉM 31-es, a Vasikohászati Kemenceépítő Vállalat, s végül a Borsodi Mélyépítő Vállalat. Természetesen ezen túlmenően számos vállalat, üzem járul majd az ércelőkészítő üzembehelyezéséhez berendezésekkel, egyéb készítményekkel. Mindezen feladatok sikeresebb egybehangolására, a kitűzött határidők pontos betartására született meg a KISZ-védnökség. Borsodban hagyományai vannak már a fiatalok ilyen kezdeményezésének, hiszen ha csak a Lenin Kohászati Művekben végrehajtott durvahengerdei rekonstrukciót említem, jól érzékeltetem, milyen feladatok megoldására képesek KISZ-eseink. Most, az új védnökségvállalás után megkezdődött a munka: héttagú operatív bizottságot hozunk létre, amely a jövő évi 237 milliós beruházás koordinálását segíti. A védnökség megvalósításának jövő évi intézkedési terve hamarosan elkészül. Szerepel ebben az ifjúsági brigádok megalakításától kezdve a társadalmi munkaakciókig minden. — A védnökség megvalósítása tehát lényegében csak a jövő évben kezdődik? — A védősávi területen már folyik a parkosítás, fásítás. 180 ezer „Vállaljuk 1 millió kő rét és legelő tisztítását és gondos karbantartását.” „Sokat segíthetnek!” — ez volt az első mondata Markó hajósnak, az FM takarmány gazdálkodási főelőadójának, amikor arról kezdtünk beszélgetni, hogy a fiatalok a kongresszuson elvállalták további egymillió herdrét és legelő megtisztítását. Kovács Imre, a növénytermesztési főosztály főelőadója, hasonló szellemben nyilatkozott. — A KISZ KB kezdeményezésére ez év tavaszán indult a mozgalom, s nem várt nagy eredményt hozott. Kezemben a megyei tanácsok, és KISZ-bizottságok jelentése. Kivétel nélkül minden megye fiatalságú facsemetét ültettük el, s ezzel megkezdődött az első tényleges akció a 831 800 négyzetméter nagyságú erdő kialakításáért. — Néhány szót hallhatnánk arról, milyen lesz majd az új üzem? — 1 millió 116 ezer négyzetméter területet foglal el. Két részből tevődik össze, a védősávból és a tulajdonképpeni üzemből. Négy darab 75 négyzetméter szívófelületű szalagrendszer készül. Megkezdődött már az alapozás, és több más előkészületi munka is. A fiatalok körében nagy az érdeklődés, s reméljük, hogy ezt jól kiaknázva, biztosítani tudjuk a védnökség sikerét. A kivitelező vállalatok felkészülése megkezdődött, s ebben benne van a KISZ-szervezetek tevékenysége is. Ha valamilyen kérést lehetne tolmácsolni, ez lenne csupán rendkívül fontos nekünk, hogy az 1-es számú szalag építése időben megkezdődjék. Ehhez pedig a folyamatos tervszolgáltatás kell, amely a KGMTI-n múlik. Amennyiben ebben nem lesz fennakadás, a Borsodi Ércelőkészítőmű KISZ-védnöksége meghozza a kívánt eredményt. Gy. F. részt vetít a munkában, s az eredmény: közel 400 000 hold gyomtalanítása. Ebből egyedül Borsodra 60 000 hold jut, de nagyon szép műviket végzett Győr és Veszprém megye ifjúsága is. — Alaposnak tekinthető-e a vállalás ugrásszerű növelése? — Illúzió lenne azt hinni, hogy egyedül a fiatalok akciója nyomán egyik évről a másikra korszerű rétes legelőgazdálkodás alakul ki. Ehhez az államnak, a mezőgazdasági üzemeknek, a vegyiparnak is komoly segítséget kell nyújtania. Az egymillió holdas vállalást sem lehet egy-két év alatt megoldható feladatinak tekinteni. De ha évről évre megismétlődnek a „legelő-tisztántartási napok” is, ebben az idei tapasztalatok alapján nincs cikunnk kételkedni — valóban nagy horderejű lesz a segítség. A gyomirtás önmagában is 1—2 mázsás szénatöbbletet jelent évenként. De ami fontosabb: ahogyan, fokozatosan elérkezünkmindan, legelő táblára a műtrágyával, az öntözővízzel, már javításra kész, tiszta táblákat találunk, s nem a gyomoik nevelésére pazaroljuk az anyagi erőt. — Szakmai szempontból, hogyan értékelhető a fiatalok akciója? — A KISZ-esek, úttörők elsősorban úgynevezett mechanikai gyomirtást végeznek. Ez két szempontból jelentős. Mindenekelőtt azért, mert évi vegyszerkészletünk egyelőre csupán 100 000 hold gyomtalanítására elegendő. De ami fontosabb: jobb is a mechanikai legelőtisztítás. Rétjeink, legelőink borítottsága, mintegy 20—25 százalékban pillangósfélékből ikerül ki. Ezeik kétszikűek, s az olyan agresszív vegyszerek, mint a Tributan, a Dikonirt és a Tonmovia 80 természetszerűen ezeket is kipusitílják. — Anyagiakban hogyan mérhető fel ez a vállalás? — Ha csak az elszámolási árat vesszük, a széna mázsája 100 forint. A gyomirtás körülbelül 2 mázsával emeli a holdankénti hozamot. Amennyiben évi 400 000 hold rendszeres magtisztításával számolunk, akkor is hatalmas forintösszeg jelentkezik, amely takarmánykészletben számolva még lényegesen több. Az pedig anyagiakban fel sem mérhető, milyen jelentős, hogy a fiatalok hatalmas, 275 ezres hadserege már az idén is ráirányította a felnőttek, az üzemek vezetőinek figyelmét a rét- és legelő-tisztántartás fontosságára. (h. v.) „Anyagiakban fel sem mérhető" Épül a Borsodi Ércelőkészítő Úti Próbaüzem 1968-ban ♦ 237 milliós az 1965-ös beruházási program Készül a védnökség megvalósításának intézkedési terve Országszerte a mezőgazdasági tudományokkal ismerkednek a fiatalok A lőrinci fiatalok tovább építik lakótelepüket Izzón folyik a vasáradat a Lenin Kohászati Művek öntödéjében Segítség a pályaválasztóknak A fiatalok pályaválasztási gondjainak felmérésére, könnyítésére Budapesten Pályaválasztási Ifjúsági Iroda nyílik... (A KISZ VI. kongresszusának beszámolójából) Az ifjúsági iroda létrehozásának gondolatát két évvel ezelőtt az 1027-es kormányhatározat vetette fel. Most, hogy az elképzelés a közeljövőben megvalósul, felkerestük a Fővárosi Tanács Munkaerőgazdálkodási Irodáját, ahol az alábbi tájékoztatást kaptuk: — Célunk, hogy az általános és középiskolákból évente kikerülő fiataloknak segítséget nyújtsunk a pályaválasztási lehetőségek felméréseivel és ismertetésével. Az iroda munkája többirányú és elsősorban felmérő, koordináló jellegű lesz. Az általánost végzett, s szakmatanulásra jelentkező fiataloknak tájékoztató jellegű kiadványokban nyújtunk segítséget, összegyűjtjük az üzemek, s vállalatok tanulóigényét, s megfelelő részletes ismertetéssel az iskolák tudomására hozzuk, így a fiatalok közvetlenül iskolájukban jelentkezhetnek elképzeléseikkel. A népgazdasági érdekek megkövetelik, hogy egyes szakmákra a jelenleginél több fiatalt képezzenek. Ezért az iroda másodlagos feladata, hogy az általános gimnáziumokba jelentkező fiatalokat elsősorban a szakközépiskolák felé irányítsa, és az itt rejlő lehetőségeket ismertesse. Az iroda közvetlen kapcsolatot teremt az iskolákkal. Filmek, tájékoztató jellegű előadások, üzemlátogatások és egyéni beszélgetések útján ismerteti a szakmák szépségeit és a tanulási lehetőségeket. Évente visszatérő gond a fiatalok körében a szünidei munkavállalás. Ez évben 17 000 általános iskolás fiatalt helyeztek el 4—6, 8 órás munkaidővel a nyári szünidő alatt. A jövőben nagyobb a lehetőség, s előre értesítik az általános és középiskolákat a szünidei munkalehetőségekről. A harmadik feladat, hogy a pályatévesztett fiatalokon segítsenek. Olyanokon, akiknek nem sikerült megfelelő munkahelyet vagy szakmát találnia, egyénenként segítene. Az első negyedévben megnyíló iroda építészeti tervei kellemes környezetű, modern helyiségeket ígérnek. Az elképzelések szerint vetítőteremmel, állandó pályaválasztási kiállítással várják az érdeklődőket. Több orvospszichológus és a Munkaügyi Minisztérium kutatási csoportja együttműködik majd az Ifjúsági Irodával. K. M. A fiatal mezőgazdasági szakemberek a meteorológiai kutatást is megtalák. A mérők leolvasásánál sokan asszisztálnak KISZ-megbízatásként vállalom A KISZ VI. kongresszusának akcióprogramjából: „Állítsuk minden fiatal elé elsőrendű követelményként tudásának, képzettségének állandó növelését”. Ácsok, mázosok, hajólakatosok, harminchat fiatal angyalföldi szakmunkás töltött ki a napokban egy géppel írt, egyszerű lapot. A papíron ez állt: „Felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére jelentkezem az általános iskola VIII. osztályának elvégzésére. KISZ-megbizatásként vállalom, hogy az osztály anyagából 1965. július 1-ig levizsgázom. Kérem, hogy jelentkezésem alapján magánvizsgámat engedélyezzék. Budapest, 1964. december.” Több száz ilyen jelentkezési lapot indított útjára a KISZ XIII. kerületi bizottsága azzal a céllal, hogy a bejáró munkásoknak is lehetővé tegye az önképzést. Közülük ugyanis sokan tanulnának, de vonatindulásuk miatt nem tudják megoldani az iskola esti látogatását. Miért állunk meg ennél a kis ügynél? — kérdezhetné valaki. Mi van ebben rendkívüli, hiszen hazánk felszabadulásának nagy évfordulóján eltörpül majd ez az esemény az ünnepségek között. Ez a kezdeményezés mégis csak látszólag kis ügy. Igaz, eddig 36 jelentkező akadt, de a KISZ- bizalmiak Angyalföld üzemeiben még járják a műhelyeket, keresik azokat, akikben már megérett a szándék, csak éppen nem találják meg a megoldás nekik is megfelelő formáját. Minden bizonnyal lesznek még többen is. A KISZ-bizottság munkatársai pedig nem teszik félre dolguk végeztével az ügyet, hanem hetenként egyszer matematikából, magyarból és fizikából korrepetáló órákat szerveznek. A tanács oktatási osztályától már megszerezték a magánvizsga-engedélyt. Keresve sem találhattak volna ennél szebb és hasznosabb KISZ-megbizatást a harminchat fiatalnak. K. É.