Magyar Ifjúság, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1965-07-03 / 27. szám
AZ ELSŐ SZÓ JOGÁN Ha ugyan vissza lehetne adni a képet, minden diplomamunkánál azt az időszakot kellene bemutatni, amikor a rajz, a makett, a modell, a dolgozat , a mű születik. Az első igazi nagy vállalkozás, amely nemcsak témájában kötődik a pálya valós problémáihoz, hanem a munka, a megoldáskeresés izzadságos szenvedélyével is. A diákévek legvégső időszaka ez, amikor a dolgozószobává előlépett tanulóköri helyiségek, műhelyek, könyvtárak belső rendjét az a fajta közönség változtatja meg, akiket évente egyszer, mindig azonos időszakban meg lehet találni: a diplomázók. Az utolsó félév — igazság szerint — a Téma jegyében telik, de a határidő kísérteties súlya mégiscsak ránehezedik minden egyes dolgozószobára. Tisztelet azoknak, akik ezt az állítást most visszautasítják. Mi két intézmény diákjait kerestük meg a diákélet peremén, június közepén. A Közlekedési és Műszaki Egyetem, valamint az Iparművészeti Főiskola hallgatóit. Voltunk rosszkor jött látogatók —, mert mindenki zavar, aki hátráltat a munkában — és tanúk abban a nagy pillanatban, amikor utoljára csukódik be az ajtó.. . Vagyis a várakozással teli időben. Ezt az időszakot azonban nem lehet ábrázolni, hanem csak átélni. De bemutatható a végeredmény, amiről még nem a gyakorlat, hanem az oktatói diplomabizottság mond ítéletet, de ahol már teljesen egyenrangú félként, kollégaként, ott áll a mű fölött a volt diák — az első szó jogán. Ma: KIRÁLY ERNŐ Fotó: KOTROCZÓ I. és MTI - MAÁR M. A futóbajnok főiskolája a párizsi zsűri előtt . A Nemzetközi Építész Szövetség (IIA) a görögök javaslatára egy háromszázfős építész főiskola tervezésére pályázatot írt ki, csak egyetemi hallgatók számára. A kiírásnak semmi kikötése nem volt, csupán az, hogy a terveknek tükrözniük kell a magyarországi lehetőségeket, az építész oktatás szellemét. A terep feltételezett, a helyszínrajz tehát ideális lehet. Az én elképzeléseimnek az a lényege, hogy a tervezési tanszékeket külön kezeltem a többitől, azok külön tömeget is alkotnak. A nyolcszázalékos lejtőn elhelyezett, félkaréjú épületegységek lényegében egy-egy évfolyamnak adnak helyet: előadótermet, rajztermeket, modellező-helyiséget, zsibogót. A tervezési tanszék minden egyes évfolyammal szoros kapcsolatban áll, mert az oktatás ezt követeli. A lépcsőzetes kialakítás alsó részén van az étterem, a konyha. A hozzávezető kapcsolótagba papírboltot javasoltam. Ugyancsak az alsó szintem található a klub, s az egész komplexum legszélső egysége, a kollégium. A lejtős terepen támfalas rendszerű park fogja körbe a sportpályát. Nagyon sokat dolgoztam a terven, fantasztikusan sokat éjszakáztam, ha nekem kell véleményt mondani munkámról, csak azt mondhatom, semmit sem sajnálok, amit a terv érdekében tettem. Az egyetlen ember a Műegyetemen, aki fényképmásolatról védi a diplomatervét, mert az eredeti dokumentáció már Párizsban van, ahova ő is elutazik az eredményhirdetésre. Szombathelyen érettségizett, tavaly száz méteren főiskolai bajnokságot nyert, ettől a nyártól pedig az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanársegéde. LOCSMÁNDY GÁBOR építész Olyan mintákat tervezni, amelyeket gyártani is lehet Ha végignézik a kiállított anyagot, ott több cikket is láthatnak, amire az én névjegyem való. Diplomatémám ugyanis lehetővé tette a különféle elképzeléseket: „Síkkötőgépen előállítható ruházati cikkek tervezése”. Az anyagot a Rákospalotai Kötöttárugyár gépparkjához konfekcionálható, tömeggyártásra alkalmas modellekből állítottam össze. Mert hiszen a mi munkánkban nem az a nehéz, hogy egy pulóver fazonját megtervezzem, ezt minden tizenhatéves lány meg tudja tenni. Ha nem a meglevő gépek, a technológia ismeretében olyan mintákat tervezhetek csupán, amit gyártani is lehet. Elképzeléseimben az a törekvés vezetett, hogy pulóvereimben ne a méteráru jelleg hasson, vagyis az, hogy ezt a ruhadarabot akár méteráruból is kiszabhatták volna, hanem a kötésmintákat úgy osszam el, hogy abban a díszítőjelleg, a pántok, az egyedi hatást emeljék ki. Úgy érzem, a két pulóverben sikerült megvalósítanom ezt az elvet. A nyári pulóvereket polinézikus fonalból készítettem, míg a sportpulóver anyagául Shetland fonalat választottam. Az előbbi rendkívül olcsó, szintetikus anyag, alaktartó, jól mosható (fél évvel ezelőtt kísérletezték ki a Textilkutató Intézetben). A sportpulóveren a gallér egyéniség szerint alakítható, változatosan hordható. Raglánvonala is más, mint az eddigieké, éppen azért, hogy ezt a gallért kialakíthassam. Nálunk, tudtommal nem gyártanak ilyen szélesbordás kötésmintájú pulóvert. Egészen új a horgolthatású pulóverem is — ezt motor-síkkötőgépen állítottam elő, szériában lehetne gyártani, mindössze húsz deka gyapjúfonalból.” Elképzeléseivel nyilván találkozni fogunk a jövőben is, a megvalósított tervekkel: a Ramona Kisz tervezőként alkalmazta Víg Rudolfnét. víg rudolfné hurkoló szakos Mindég az orvosi műszer érdekelt — úgy tudom, Magyarországon jelenleg nem foglalkoznak gégészeti egység gyártásával. Diplomafeladatom tehát megegyezik e tervcéllal, olyan egybeépített gégészeti unűt megtervezésével, ami a szakorvos munkáját a legnagyobb mértékben segíti. Az eddigi készenléti asztallal szemben, ahol nem voltak gépi kiszolgáló eszközök, gégetükör-melegítő berendezés, Röntgen átvilágító tb., mindez most együtt van, az orvos és az asszisztens munkájának előnyére. A berendezés három egységre bontható: vízszolgáltató, elektromos és a műszerszekrényre, mindegyik különkülön is gyártható. Ez a berendezés, amelynek felesméretű modelljét készítettem el, egy orvost szolgál ki, de kidolgoztam egy klinikai változatot is, ahol hozzávetőlegesen hetvenötszázalékos költségtöbblettel két kezelőegység áll a két orvos rendelkezésére. Mielőtt hozzákezdtem volna a diplomáiért készítéséhez, alaposan tanulmányoztam az orvosok munkáját. Rendelőket látogattam, végignéztem a vizsgálat lefolyását, azt figyeltem, hogy jelenleg miképpen történik a beteg kiszolgálása. A gégészeti rendelőkben és a vizsgálatokon szerzett tapasztalataimhoz adtam hozzá azt a pluszt, amivel én könnyíteni szeretném az orvos munkáját és színvonalasabbá tenném a betegrendelést. Mióta a főiskolára járok, mindig az orvosi műszer érdekelt, érthető tehát, hogy a védés után sem akarok ezzel szakítani. Pongrácz Sándor dicséretesre minősített védésén az orvosi műszergyár korreferens szakembere azt mondta a gégészeti mnitról: „Ezek a megoldások alapjául szolgálhatnak a későbbi gyártmányfejlesztésnek és a konkrét műszaki terveknek.” PONGRÁCZ SÁNDOR ipari formatervező Az Ifjúsági Ház eszpresszójában „ A KISZ budapesti bizottsága pályázatot hirdetett a főiskolások számára: tervezzék meg az Ifjúsági Ház belső berendezését, díszítését. Az én diplomamunkám két vonatkozásban is kapcsolódik ehhez a témához, építészetben és a porcelán edények kivitelezésében. Az előbbinél az eszpresszó bárpultjának homlokzat-burkolatát terveztem meg, kis plasztikus mozgású, kevés elemből komponált, de minél több variációs lehetőséget biztosító felületkialakítással. A burkolóanyag malachit, mert az anyag jól munkálható, könnyen tisztítható. Mivel a bámult tömegét nem tartottam szükségesnek kiemelni, ezért a burkolatot végig egy szintben tartottam. A színességet, a hatást a burkoló csempe finomárnyalatú játéka, valamint az alsó és felső falszegély két különböző színe adja. A feladat másik része az eszpreszszóban használt porcelán edények megtervezése és kivitelezése volt. Három együttes kialakítása kellett, s ez a folyadékok tárolására használt edényekből, a hűtőszekrénybe való tárolókból, valamint a reprezentatív edényekből áll. Az elsőhöz teáscsészéket, kannát, cukortartót, salátástálakat és feketés csészéket készítettem. A hűtőszekrény edényeit egy húszadagos salátástálból, a három-és négyszögletű kocsonyástálakból állítottam össze. Itt jegyzem meg, hogy a tervezésnél a vendéglátóipari előírásokon kívül a könnyű tisztíthatóságot és a jó térkihasználást is figyelembe vettem. Reprezentatív edényeknek szántam a presszógép mellé tervezett fafedelű cukortartót és a máz alatt festett halfigurát, valamint a virágvázát. Úgy képzelem, hogy ezek dekoratív formájukkal jól illeszkednek az eszpresszó hangulatához.” A főiskola előtt egy esztendeig sesegédmunkásként dolgozott a Kőbányai Porcelángyárban. A védés után Herendre megy. HORVÁTH LÁSZLÓ porcelán-szakos mm Toronyház Szegeden — Az alapötletet Szeged fejlődő idegenforgalma adta. Az, hogy a város panorámájának megtekintésére ma egy csigalépcsőn kell felmászni a Fogadalmi templom tornyába. Miért ne lehetne olyan házat építeni, ami kilátónak is alkalmas, de lift használatával? Én tehát hatvan méter magas toronyházat terveztem a Lenin körút és a Tisza-part találkozásánál levő üres telekre. Az amerikai építészetből ismerjük, hogy furcsa, ha a földből kinő egy magas torony, ezért a nagy tömeg mellé egy alacsony, lapos tömegű épületet is elhelyeztem. A toronyhoz többféle igényt elégítene ki, s ezt leginkább a szintek felsorolása jellemzi. Az első szinten van a bejárat, a konyha. Efölött étterem, tálaló, előadó és klubszoba található. Utána öt irodaszint következik. Majd a szerelőszint kapott helyet — az iroda liftje idáig közlekedik. Aztán tíz szinten lakások vannak, hatvan háromszobás, nagyméretű lakás. Efölött a körkilátásos terasz helyezkedik, aztán az eszpresszó, a száz fő befogadóképességű beüvegezett bár. A tervezéskor sok problémát kellett megoldani, amiből néhányat említek csupán. A hőszigetelés miatt a tartószerkezeteket, az egész pillérsort kívül helyeztem el, mert figyelembe vettem, hogy a mai irodaházak is mind így készülnek. A lakásokhoz, az irodákhoz két-két lift szállít, egy gyorslift pedig a kilátóhoz, illetve a bárhoz. Mivel a lakások az irodaszintek fölött vannak, ügyelni kellett a biztonságra is, ezért azt javasoltam, hogy a lakásokba csak földszinti mikrofont elszólás után lehet fölmenni, akkor, ha onnan a válasz is visszaérkezik a lakótól. (Persze a kivitelezés már az elektromérnökök feladata lenne.) A tetőről a kilátás kitűnő, sőt a bár vendégei is gyönyörködhetnek a kivilágított városban. Igaz, hogy most még nincs valami nagy fényözön Szegeden, de hátha később lesz ... Stöckl Ferenc szegedi. Itt végezte gyakornoki munkáját is az ÉM Szegedi Tervezőirodájában. Itt kapta a diplomamunka ötletét is és ide tér vissza végleg — ha egyelőre nem is a toronyházat felépíteni. STÖCKL FERENC építész HM %■* •'X