Magyar Ifjúság, 1966. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-25 / 25. szám

A kocsma előtt egy gyerek tán­col. Talán négy-öt éves lehet. Arca ég, vékonyka hajában hervadt sza­lagcsokor billeg. Az előbb még nyű­­gösködött: „Anyu, haza akarok men­ni!... Apu, gyertek már ti is...” Akkor apuka málnát rendelt két cent­rummal. A felnőttek matróz­­fröccsnek hívják az ilyen keveré­ket. A szakemberek véleménye szerint az iszákosok többsége gyermekkor­ban szokott rá az alkoholra. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmé­nyek tettesei mintegy felerészben 18—28 évesek. A házassági bontópe­rek negyedrészében a férj vagy fe­leség alkoholizmusa az ok. 1964- ben 16 ezer gyermek volt állami gondozásban. 30 százalékuk a szü­lők alkoholizmusa miatt­ került az otthonba. Az alkoholisták korcsoportok sze­rinti aránya egyre inkább eltolódik. A hazánkban nyilvántartott alko­holisták több mint 60 százaléka 39 évnél fiatalabb. Aki a pólyában kezdte A gyerek sokat sírt, nem volt tőle nyugalom, se éjjel, se nappal. A szü­lők ringatták, dédelgették, de sem­mi sem használt. Ekkor jött a szomszédasszony a „jótanáccsal”: — Ugyan lelkem, mit éjszakázik azzal a poronttyal, vegyen egy koc­kacukrot, rá egy csepp pálinkát, az­tán meglátja, békesség lesz. A következő éjszakát a gyerek csakugyan végigaludta. A későbbi hónapokban sem igen látszott, hogy megártott volna a kezelés. A kisfiú szépen fejlődött. Igaz, később kez­dett el beszélni, de hát ez nem tűnt fel senkinek. Csak a tanítónő vette észre, hogy a kisfiú szellemi­leg visszamaradott és gyógypeda­gógiai oktatásra van szüksége. Nagy kínnal, sok ismétléssel végezte el a nyolc általánost. A továbbtanulás­hoz, a szakmunkásképesítés meg­szerzéséhez már nem futotta erejé­ből. Otthon lődörgött, csavargott, egy ideg segédmunkás is volt. Az első fizetéstől kezdve mindig el­­itta egész keresetét. Egy nap — túl volt már a 8—10 féldecin — összeszólalkozott ivó­cimboráival: „Az anyámat szidod?’* — bicskát rántott... Jelenleg börtönbüntetését tölti Történet dióhéjban. Sajnos, nem egyedülálló, bőven vannak változa­tai. Faluhelyen még ma is elfoga­dott dolog, hogy az ital „jót tesz” a gyerekeknek. A jól bevált recep­teket nem tartják titokban az asz­­szonyok. Baranya megyében néhol például már az újszülöttel vörös­hagymahéjjal összefőzött vörös bort itatnak, hogy szép piros legyen az arca. Megdöbbentő az alkoholt fogyasz­tó gyerekek között végzett közvéle­ménykutatás eredménye is. Arra a kérdésre, hogy miért isznak, a meg­kérdezettek 60,5 százaléka azt vá­laszolta: „mert a szülők megenged­ték”, 11 százalék szerint a bor „egészséges”, 7 százalék szerint a bor „vért csinál”. A tiltás vonz Régi szokás, elévülhetetlen divat, hiszen már évezredekkel ezelőtt élő őseink felfedezték, hogy bizonyos gyümölcsökből, gabonafélékből má­morító italokat lehet készíteni. Az ünnepekkel, a mulatságokkal már ősidők óta együtt járt az ivászat. A római kor szaturnáliái, Bacchusnak, a kor istenének bemutatott áldoza­tok, már több ezer évvel ezelőtt is a szeszmámor jegyében folytak. És mennyiben változott a mai em­ber élete? Az első komolyabb ivás, talán az első fizetés alkalmából — mint va­lami primitív avatási szertartás mai változata — valamiképpen az érett­séggel, a felnőtté válással fonódik össze. Betérni a kocsmába egy-két fél­decire, vagy fröccsre, ez olyan fel­­nőttes, olyan férfias dolog. Legalább annyira vonz, mint a 18 éven felüli filmek titka. Hiszen ott csüng a tábla a vendéglőkben, italmérések­ben — ha nem is mindig veszik figyelembe ■*-, „18 éven aluliaknak szeszesitalt nem szolgálunk fel”. Te­hát 18 éven felül kezdődik az igazi felnőtt élet: lehet filmet nézni, ahol premier plánban hosszan csókolód­­zik a két főhős és nincs többé bam­bi, legálisan jöhet a fél „hubi”. Le­gálisan. De, mert a tiltott dolgok iz­galmasabbak, legtöbben be sem vár­ják a legalitás idejét. Az ivás a serdülőknél bizonyítás önmaguk és a világ számára, hogy már nem gyerekek többé. Virtus: afféle, ki az erősebb, ki az ügyesebb vetélkedők része a kit tud többet inni. — Te mennyire vagy hitelesítve borból? Jaj' annak, aki csak két, vagy három decit mer bevallani. Annak oda a becsülete a többi előtt, és egy­hamar kikiáltják „piti kezdő”-nek. Aki viszont azt válaszolja: „Há­romszor két deci hatszor, és még kimondom utána a rabindranáttago­­rét” — az igen. Virágcsokor vagy „lámpás" Szétdobált párnák, felgöngyölt szőnyeg, félhomály. Az egyik sa­rokban a magnó, a másikban vö­rös díszgyertya. Táncolnak. A par­kettán kilőtt ütegekként sorakoznak az üres palackok. A fiúk vörös bort hoztak és cherryt is, a lányok ked­véért A házikisasszony — egyéni recept szerint — vermuthot iszik harmadolt rummal. A hangulat re­,­mek, nagyokat nevetnek, jól érzik magukat Pörgetünk? — kér­dezi Jozsó, és egy üve­get tesz a földb­e. — Ez milyen játék? — érdeklődik az egyik lány. — De újonc vagy, hal­lod! Körülüljük az üve­get, megpörgetjük, és akire rámutat a szája, az levesz magáról valamit jó hecc. Fogadjunk, hogy te nem mered... — Én? A Jutka a nyolcvan kilójával lehet hogy nem meri. De én ... — kihúzza magát, és olyan mozdulattal nyújtózkodik, mint Lisi Várna a Cicababákban. Anyuka ezalatt máso­dik feketéje után most egy limonádét rendez . Tudod, úgy van az, hogy meg kell érteni őket Az én időmben az ilyesmit fúrnak hívták, most azt mondják, házibuli. Igaz, nekem vi­rágot hoztak az udvarlóim, vagy bonbont ezek a mai fiúk meg egy­­egy üveg itallal állítanak be­­ „lámpással”, ahogy ők mondják De hát változnak az idők, meg a szo­kások, most így divat Az én Ani­kóm azt mondja, kell egy kis ital a jó hangulathoz, másképpen leég­ne a többiek előtt, ha például mál­nával, vagy kakaóval kínálná őket Azt mondja, az gyerekeknek való, ők pedig már... Istenem, hogy megy az idő! Bizony,­­jövőre ilyen­kor már érett lányom lesz... Kerítő a pohárban I. Mária­ egyetemista borzongva állt a hideg zuhany alatt. A feje zúgott, a gyomra kevergett, nagyon rosszul érezte magát Gondolatban -próbálta összerakni az elmúlt éjsza­ka zavaros eseményeit Hogy is volt csak? Csoport­bulin kezdődött sör­rel, aztán a Miniatűrbe mentek, on­nan a Budapestbe... Rengeteg ko­nyakot ittak, valakinek úgy látszik, volt pénze. Aztán már világos reg­gel volt... Hova is mentek? Hirtelen valami eszébe villant Úgy, ahogy volt, vizesen, rohant az előszobába, a táskájából előkotorta a személyi igazolványát... —»Szent egek! Anyu, én férjhez mentem... Ekkor már pontosan emlékezett a párbeszédre, amely közte és egy év­folyamtársa között zajlott le. Isen ez már valamikor hajnaltájban tör­tént. A fiú is sokat ivott, tánc köz­ben meg-m­egtántorodott — Kívánlak — mondta a fiú. — Én is — mondta a lány. — Leszel a feleségem? — Miért ne? — Hánykor is nyit a tanács? A mosdóban megfésülködött és rendbehozta az arcát. Zsuzsi és Gé­za volt a tanú. A tanácsnál először csodálkoztak, hogy miért ilyen sürgős, de Géza végül is addig beszélt, míg össze­adták őket. Utóvégre mindketten nagykorúak voltak. I. Mária házasságát, a szokásos válóper után, felbontották. Fél év múlva kimaradt az egyetemről. Amihez erő kell ? Volt már bányában? De ha volt is, nem dolgozott még ott. Nahát, annyit mondhatok, hogy oda erő kell. Nekem oda egy stampedli reg­gelenként orvosság. H a fröccsök? Az kérem egy vájárnak egyenesen védőital. Az adja az erőt, a vért. Tudja, mi az, egy csillét megrakni? Az igaz, nekem rossz a természe­tem, ha egyszer látom a poharat, nemigen akaródzik abbahagyni. Bí­rom én kérem. Van úgy, hogy ben­nem a három liter, de azért a ma­gam lábán megyek haza. Hát persze, másnap aztán rossz. Előfordult már, hogy be sem mentem... Sz. István fiatal vájár nem az egyetlen, aki azt tartja, hogy a szesz erőt ad a nehéz munkához. Orvosok, szakértők hiába mondják, írják, nyilatkozzék a hiedelem el­lenkezőjét, hogy a szesz semmilyen betegségre sem gyógyszer, hogy nincs­­ olyan munkakör, amelyik megkívánná az alkoholt! Pedig elég lenne egy pillantást vetni a baleseti statisztikára: milyen erő az, amit az alkohol ad. Az üzemi balesetek­nek 20, a bányabaleseteknek 25—30, a mezőgazdasági baleseteknek 35 százalékát okozza az ittasság. Az erő máshoz kell. Nemet mon­dani azoknak, akik hazafelé menet „bedobunk valamit” jelszóval áll­nak meg a kocsma­­ajtajában. Ne­met mondani a második pohár után, még akkor is, ha ugratják érte az embert. Lehet, hogy ehhez a „nem”­­hez nagyobb erő kell, mint egy csib­ó megrakásához. Mindenesetre nem minden erős ember erős ennyire. .Életérzés" 1966 Életérzés. Divatos szó, a magyar nyelv értelmező szótára így defi­niálja: „Valamilyen korszak embe­rének érzelmi állásfoglalása a ter­mészet és az élet jelenségeinek irá­nyában, érzelmileg színezett élet­­felfogás”. Vajon milyen érzelmek színezhe­tik azoknak a — sok esetben igen tehetséges — fiatal művészeknek az életfelfogását, akik szerint az alko­tás ihletett pillanataihoz nélkülözhe­tetlen az alkohol. Mert ivott Modigliani és Jesze­nyin és Hemingway, és a példákat hazai és világviszonylatban a vég­letekig lehetne idézni. Kár, hogy gyakran feledésbe merül, hogy egyi­kük sem azért lett világhíres, mert szerette az italt, hanem azért, amit ennek ellenére megalkotott Azokat pedig , akik fiatalon rosszul értel­mezett bohémságból, valami hamis életérzéstől vezetve, a művészi mun­ka velejárójának tekintik a szeszt “ talán éppen a mértéktelen ivás akadályozza meg abban, hogy iga­zán maradandót alkossanak. A fiatal szobrász, a grafikus, az író, a komponista, a költő tehetségé­ből napokat, hónapokat, éveket ál­doz annak a kábulatnak, amelytől végeredményben csak a gyomra émelyeg, a feje fáj, és a keze resz­ket Rablóból lesz a legjobb pandúr . Zörgök az ajtón, csönd. Lenyo­mom a kilincset, belépek. Odabent sötét van, de a sarokból mintha mo­­corgást hallanék. Keresem a kap­csolót. Felgyújtom. Na, mondom, ez igen. Újságpapírból áll az egész komfort Újság a földön, azon fek­szik, azzal takaródzik, csomóba ra­kott újság a feje alatt, ő persze ré­szeg, látni rajta. Hát maga? —mon­dom neki. Tegnap jött ki az elvonó­­ról, és máris leissza magát. No, öl­tözzön szépen, megyünk vissza. Hogy így, hogy úgy, hagyjam őt most aludni. Persze, nem hagytam. Ad­dig beszéltem neki, amíg végül jött ■ aztán. Tudom én, ilyenkor nem szabad hagyni őket, mellettük kell lenni az első időben. Ismerem én, hogyan gondolkoznak. . — Ismeri? Honnan ismeri? — Hosszú története van annak... És Z. Ernő, 30 éves szobafestő, el­mondja történetét Azt a történetet,­­ amelynek egyes részleteit ismerik a tv-nézők, az „Alkoholizmus” című riportfilmből. Van, aki felismeri az utcán, több újságíró érdeklődött utá­na. Pedig Z. Ernő nem ilyenfajta népszerűséget képzelt el magának. Tehetséges bokszolónak indult, ifjú­sági versenyeket nyert... — Nem bírom­ tovább — mondta egy nap a felesége —, sose vagy itt­hon, örökké edzés meg verseny, hát élet ez? — Kinek ez, kinek az a szenvedé­lye. Nekem a sport. Jobb lenne ta­lán, ha kocsmába járnék, mint más ember? — Igenis, hogy jobb lenne! — vágta rá az asszony dacosan —, akkor, ha részegen is, de itthon len­nél néha. Először dacból ment a kocsmába, édes likőrt ivott, de még attól is kirázta a hideg. Később megszokta. Az edzésektől elmaradt, a szépen in­dult karriernek befellegzett. Az ital megvadította. Olykor heten sem tud­ták megfékezni. Garázdaság, testi sértés, bírósági ügyek, több hóna­pos elzárás, elvonókúra, visszaesés, családi élete is felbomlott, aztán újabb elvonó. A harmadik elvonókúra három éve ért véget. Azóta nem iszik sze­szesitalt. Semmit, még sört sem, egyetlen pohárral sem. Az első esz­tendő volt a legnehezebb. Megállta. Zsebében ott a megbízólevél: az Alkoholizmus Elleni Országos Bi­zottság társadalmi munkatársaként „házal”, azokat látogatja, akik nem­rég kerültek ki elvonókúráról, segít­ségükre van a legnehezebb napok­ban. Iskolákba, iparitanuló-ottho­­nokba jár, saját történetét mondja el, hogy ő legyen az a „más”, aki­nek kárán tanulhatnak a fiúk és lányok, ha még nem késett el szá­mukra a figyelmeztető szó. Epilógus Választ kerestünk a kérdésre: miért isznak a fiatalok? És a vá­laszok egymás mellé sorakoznak: isznak, mert a szülők nemtörődöm­ségből, vagy tudatlanságból maguk kínálják nekik a szeszt. Isznak a fiúk, mert ez férfias és a betyár­virtus is így kívánja, isznak a lá­nyok, mert rosszul értelmezett egyenjogúságból nem akarnak ők sem elmaradni a fiúk mögött. Iszik a nehéztesti­ munkás, mert az ital „erőt ad”, isznak a fiatal művé­szek, mert ezt diktálja a divatos életérzés. És egyáltalán: isznak a társaság kedvéért, mert isznak a barátok is, és mert így modern, isz­nak, ha sikerül valami, vagy ha kudarc éri őket, ha sokat keresnek örömükben, ha keveset keresnek, bánatukban. „Ma miért iszunk?” — kérdezik. „Azért, mert van mit.” Tévedés ne essék, a fiatalok, akik isznak, nem valószínű hogy vala­mennyien idült alkoholistákká, és elvonókúrák törzsvendégeivé lesz­nek. Hiszen nem az egy-két pohár ital ellen emelünk szót. A 18 éven felüli fiatalok esetében teljes absz­tinenciát hirdetni értelmetlen és felesleges dolog volna. Az igazi baj ott kezdődik, ha valaki nem ismer határt, ha az ismételt ivászatokról lemondani nincs ereje, ha az ital — és végül a súlyosabb esetekben már rendszerint így van — egye­düli értelmét jelenti életének. Mit lehet tenni? Számolni kell azzal, hogy az egyes ember alko­holizmusáért nem lehet minden fe­lelősséget a társadalomra, a kör­nyezetre hárítani. Ha valakit nem értenek meg a szülei, azt nem lehet azonnal állami gondozásba venni. Ha valakit elhagy a menyasszonya, nem lehet mellé állami segítséggel új kislányt „delegálni”. És főképpen nem lehet senkinek sem kölcsönöz­ni kitartást, önfegyelmet és erős akaratot... Körülbelül ott tartottam a gondo­latokkal, amikor eszembe jutott, hogy néhány napja Z. Ernőtől, a „rablóból lett pandúrtól” azt kér­deztem: — Ha maga írná ezt a cikket, mi­vel fejezné be? Eltöprengett egy kicsit, aztán azt mondta: — Minden fiatal elképzeli vala­hogyan az életét. Van valami ter­ve, vágya, amit szeretne megvaló­sítani. Az­ egyik szakmát tanul a másik orvosnak készül, ha van te­hetsége, művésznek, vagy mint én, sportolónak. Ha inni kezd, szinte­­biztos lehet benne, hogy a célt, amit kitűzött, soha nem fogja el­érni... SZORGALMAS APA JÚNIUS 23-TÓL 29-IG NYUGODJ, MEG KEDVES (szv. mb. fr) Vörösmarty kert 8. A PÁ­RIZSI NOTRE DAME (SZV. mb. szín fr), Corvin ft, 6, f9, Szikra n9, hu­, n2, hl, Május 1 m1, h6, n9, Tátra h3, n6, hL, Rózsavölgyi kert 9, 25-én szünnap, Budai Park Színpad 9, Csillag 25-én éjjel 10, MESE A FEUER MÓRRÓL (SZV. nb. szín. rom.) Toldi h1, 6, f9, Vörösmarty h9, hl­, 1. Ady 23— 26 h5, n8, ünnep h3-kor is. A 12 SZÉK. (Kubai) Tisza 14, h6, 8, MINDEN KEZDET NEHÉZ (szv. m.) Szikra n7. f9, 6. hétre prof. József Attila Műv Ház 24—26, ni, f6, 8, Világ 27—29, f6, 8, A HÉT­KÖZNAPI FASIZMUS (mb. sz. dek.) Bástya h7, 6 hétre prol. HAJSZA A GYÉMÁNTOKÉRT (szv. szín. fr.) Alfa 3, f6, 8, Vörös Csillag 9, m2, f2, 4, Bartók 9, 11, n2, Dózsa n1, f6, 8, Táncsics hí, 6, f9, Városmajor kert 9, VANINA VANINI (szv. szín. dl.) Uránia fi., 6, f9, Bartók fi, 6, f9, Felszabadu­lás 26-án 8, m­l, fi, Kőbánya h3, n6, h8, Május IX. n9, fn­. hl, Al­kotmány h3, n5, h­8, Budai kert 9, KIRÓT.VI ANY A FELESÉGEM (fr) Művész hí, 6, ff, Sport nl, f6, 8, Szabadság fi, 8, ünnep 3-kor is. Fórum n6, h8, ünnep 3-kor is. EGY SZÖSZI SZERELME (mb. cseh)« Puskin 16, 8, 2. hétre pról. Palota 23—26, 5, f8, ünnep h3-kor is Attila 27—28, 5, f8. A PÁR­DUC I—II (szv. szín. ol.) Puskin 10, h2. AZ EDF.S ELET I—H. (szv. ol.)*« Vörös csillag 17. EGYETE­MISTÁK (mb. 1.) Hunyadi 23—26, nl. f6, 8. Palota 27—29, 5, f8. SZA­KADÉK FELETT (SZ), Ady 27—29, h5, ns, Munkás 23—26, ni, f6, 8. Fény h9, hl­, hl. SZÁRNYAS FI­FI (szv .b fr.) Fény 3, n6, h8 Attila 23—26, 5, f8, ünnep h3-kor is. AZ ELSŐ ESZTENDŐ (Szv.m Vörösmarty nr. f6, 8, 2. hétre pro) József Attila Műv. Ház 27- 29, pl, fr, S. EGY SZOBALÁNY NAPLÓ­JA (szv. fr.)*« Ugocsa f6, 8, KI­v SÉRTETKASTÉLY SPESSART­­BAN (szv. szin. nyn.) Ugocsa n4, FANTOMAS (szv. szü. fr.dl.) Csajkovszkij kert f9, 25-én szün­nap, Rákóczi f4, h6, 8, FELET­TÜNK AZ ÉG (szv szín. fr.) Ma­dách 27—29, 5, 18, József Attila VIII, 23—26, 14, h6, 8, CICABA­BAK (szv. mb. dl.)«* Kossuth XIH, 6, f9, Csaba n6, h8, csüt. szünnap. A SZISZTÉMA (mb. ang.)«* Duna f5, h7. 9, A LÁTO­GATÁS (szv. ol.)« Munkás 27—29, 3, n6, h8, Madách 23—26, 5, f8, ün­nep b3-kor is. Petőfi kert n9, A VERDÍJ, (szín nyn) Művész nl0, nl2, f2, CARTOUCHE (szv szín. fr) Bástya h9, 11, f2, 4, Otthon XX. BEDECS ÉVA f6, 8, ünnep ni-kor is. Szerda szünnap. A LEGSZEBB­ (mb. NDK) Hunyadi 27—29, ni, f6, 8, Palota 26-án de 10, YOYO (szv. fr.) Felszabadulás n4, f6, 8, A SAINT TROBEZ-I CSENDŐR (SZV. szín. fr.) Kossuth XIII. h4, HÍR­ADÓ, 13 sz Világhiradó, ERDEI PILLANATOK (m), MONUMEN­TÁLIS MŰVÉSZET (rom), INDI­AN TRÓFEA (1) GUSZTÁV HER­CEG (m) reggel 9-től este 11-ig folytatólag. BUDAI HÍRADÓ du: Magyar Híradó, 13 sz. Világhír­adó, ERDEI PILLANATOK (m), MONUMENTÁLIS MŰVÉSZET (rom), ÍGY LÖVÜNK MI... (m), GUSZTÁV SÖTÉTBEN (m), dél­után 4-től este 10-ig, folytatólag. GORKIJ id. nyelvű: YOYO (szv. fr)., francia nyelvű ea­kkor. AN­NA FRANK NAPLÓJA (mb. am) Alkotás 13. n6, 1, AZ ARANY­­­CSEMPÉSZ (fr.) Csillag 6, n9, ünnep hi-kor is, csüt. szünnap. Otthon VIII. fi, hó, 8. AMERIKA ÉJJEL, (szín. dl.) Nap 27—29,­ fi, hó, 8. ARSÉNE LUPIN (szín. fr.) Balaton fi, h6, 8, Tisza h9, fi, n2, BLOOD KAPITÁNY FIA (szín. dl—fr.sp.) Balaton 9, 11, t, Mát­ra f4, h6, 8, BUTASÁGOM TÖR­TÉNETE (mj. Honvéd fi. h6, 8, KINIZSI 27—29, fi, h6, 1, Kelen 21—26, f6, 8, A BOLYGÓ HOLLANDI (NDK), Maros 24—26, f6, 8, ünnep n4-kor is A BECSÜ­LETES SZÉLHÁMOS (mb. Jug), Kárpát 23—26, n6, h8, ünnep 3-kor is. CSEO 5-TŐL 7-IG (fr.), Világ 23—26, n, 8, ünnep nl-kor is. Kultúra 27—29, n6, h8, A CSÁBÍ­TÁS TRÜKKJE (mb. ang.)** Széchenyi n4, te, 8, CSAK NE­KED (szin. ang.), Maros 27—29, f6, 8, ELCSÁBÍTVA ÉS ELHAGYAT­VA (mb. dl), Zrínyi 4, 6, 8, EGY KIS CSIBÉSZ VISZONTAGSÁGAI (mb. fr.) Újlaki 27—29, f4, h6, 8, ÉDENTÖL KELETRE (szín, am) Rege 27—29, h6, 8, Kölcsey­ 23—26, fr, h6, 8, AZ ÉN KIS FELESÉ­GEM (mb. ol.), Sziget 21—26, 16, 8, ünnep nl.kor is. Csillaghegyi Lenánt 23-án n6, f8, FÜGEFALE­VÉL (m.) Tinódi 23—26, n­, te, 8, Árpád 24—26, n6, h8, ünnep 3-k­or is. A FEHÉR ASSZONY (mb. cseh) Árpád 27—29, ns, h8, Óbuda 23— 26, f4, h6, 8, Marx 23-26, ni, f6, 8. FÉNY A REDŐNY MÖGÖTT (m), Béke XII. 23—21, n6, h8, Tündér 23—26, n6, h8, ünnep 3-kor is Szi­get 27—29, 16, 8, FOTO HABER (m) Nap 23—26, f1, h6, 8, GALAPA­GOS (mb. szin. nyn.) Budai Hír­adó nl0, fl2, h2, HARC A BAN­DITÁKKAL (sz) Akadémia 23—26, ti, de, 8, A HÁROM TESTŐR — MILADY BOSSZÚJA (szín fr.) Zrínyi 19, ni. Béke XV. 21—26, 6, ünnep 14, 7, Marx 27—29, n4, 7, HU­­SZÁRKISASSZONY (mb. szül­sz.) Rákóczi 26-án de, 10, HAJ­RA FRANCIAK (szín, fr.) Tétény 27—29, h6, 8. AZ „I” AKCIÓ (mb. szín. sz) Terv 24—26, f6, 8, ünnep 3-kor is. A JÉGBALETT CSILLA­GA (mb. szín. sz) Tündér 27—29 n6, h8, Kárpát 27—29, n6, h8, Tanyai fiatalok találkozója • A meghívón ez állt: Tanyai fiatalok I. megyei találkozója, Békéscsaba, KISZ-tá­­bor. Közel két és fél ezer fiatal érkezett meg a hívó szóra, s vett részt abban a válto­zatos, tartalmas programban, amelyet a KISZ megyei bizottsága biztosított szá­mukra ezen a vasárnapon. Félesztendős előzmény A találkozó nemcsak résztvevőiben, ha­nem előzményeiben is különbözik a meg­szokottaktól. Több mint félesztendős mun­ka előzte meg ezt a napot. Még a múlt év vége felé határozták el a megyei KISZ- bizottságon, hogy ebben az esztendőben különös figyelemmel foglalkoznak a ta­nyai fiatalok ügyével. Százezer ember él a tanyákon Békés megyében — indokolt volt alaposan körülnézni, s foglalkozni fiatalságával. Felfedezni azonban köny­­nyebb volt őket, mint megmozdítani, ösz­­szehozni. Kulturális- és sportvetélkedőket írtak ki alapszervezeti, majd járási szin­ten. Ezeken már érezhető volt, hogy mi­lyen nagy esemény ez számukra, a részt­vevők száma és akarása további akciók­ra ösztönözte a megyei bizottságot. Így került sor a megyei találkozóra, amely egyben a tanyai kultúr- és sport­­csoportok bemutatkozása is volt. A prog­ram természetesen kibővült, de a részve­vők sem szorítkoztak csak a „meghívot­takra”. Mindenki jöhetett,­­aki akart, s ez nem maradt hatástalanul. Nagyon sokan szórakoztak kellemesen, és sokan itt ta­lálkoztak először közelről egymással és az ifjúsági szövetséggel. Érdemes betekinteni az egész napos prog­ramba. Ifjúsági nagygyűlés. Előadó: Szabó Já­nos, a KISZ KB titkára. . Komszomol— KISZ-találkozó. Tanácskozás a tanyai fia­talok szüleire. Sportmértk­etéseiv, k­ilturá­lis bemutatók. Szellemi vetélkedő, divat­­bemutató, divattanácsadás. „Zenés esti randevú” címmel könnyűzenei est. A szel­lemi totó nyilvános sorsolása. Szokatlan szülőértekezlet Valamennyi program találkozott a fia­talok érdeklődésével, de különösen gyü­mölcsöző volt a szülőkkel való beszélge­tés. Talán első alkalom volt a szülők szá­mára, hogy alaposabban megismerkedje­nek az ifjúsági szövetséggel, terveivel, problémáival. S az sem másodrendű, hogy az idős embereknek jólesett a meghívás, véleményük kikérése. Éltek is az alka­lommal, sok bölcs tanácsot adtak a fiata­lok reális elképzeléseinek kialakításához, a múlt társadalmának bemutatásához. Na­gyon hasznos lett volna, ha jelen vannak ezen a beszélgetésen alapszervezeti ifjú­sági vezetők, sőt maguk a fiatalok is. A félesztendős munka, s az egynapos egy évnél jó néhány tanulsággal szolgál. Legfőképpen azzal, hogy nem szabad ki­esni az ifjúsági szövetség látóköréből sem rétegnek, se lakhely szerint hátrányosabb helyzetben levőknek, sem olyan fiatalok­nak, akik más körülmények miatt is ne­hezebben szervezhetők. A tanyai fiata­lok „felfedezése" dicséri a megyei bizott­ságot, s erre rátették a koronát a jól szer­vezett — sajnos, az időjárás miatt nem teljesen sikerült — megyei találkozóval. Mégsem ez az igazi erénye munkájuknak, hanem az, hogy reálisan, nem eltúlozva értékelik eddigi tevékenységüket, ered­ményeiket. Pontosabban: tudják, hogy mindez csak a kezdet, s az igazi tartalmi munka még hátravan. Követésre méltó A KISZ Központi Bizottsága nevében Szabó János elvtárs okkal mondta, hogy a Békés megyeiek kezdeményezése követés­re méltó. Annál is inkább, mert hazánk más tájain is élnek még szép számmal olyan fiatalok, akik az átlag falusi fiata­loknál is hátrányosabb helyzetben van­nak a szórakozásban és a tanulásban, ezért őket megkeresni és segíteni egyenértékű legnagyobb és legszebb feladatainkkal. millió nyomában Ma még csak elképzelni le­het,­ milyen jelentős építke­zés kezdődött a negyven hold­­nyi területen, mert a mun­kák csak felületesen körvona­lazzák a 76 millió forint érté­kű beruházást. A gödi transz­formátorállomás építése alig pár hónapja kezdődött el, de fontossága vetekszik legna­gyobb létesítményeinkkel. Há­rom szabadtéri transzformá­torállomás épül, közülük a legnagyobb 400 kilovoltos, a nyugat-ukrajnai erőműből érkező energiát fogadja. A KISZ is segíteni akar, a fia­talok védnökséget vállaltak a 400 kilovoltos távvezeték épí­tése felett. Már a következő vasárnapon budapesti fiata­lok érkeznek a munkálatok­hoz, s ezt követően nyolc hét­végi társadalmi munkanapot terveznek. Bőven lesz munka a követ­kező két esztendőben, hiszen az állomáson kívül két és fél­kilométeres bekötőutat, ipar­vágányt és egy 36 lakásos mi­niatűr­ lakótelepet is építenek. Képeinken a földmunkát és a készülő raktárépületet láthat­juk. (Fotó: Ágoston István)

Next