Magyar Ifjúság, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-08 / 14. szám

A SZABADSÁG SZÜLETÉSNAPJÁT KÖSZÖNTÖTTE IFJÚSÁGUNK A szeszélyeskedő tavaszi időjárás, a borús, esetleg esőt ígérő felhők sem tartot­ták vissza ezen a napon a fő­város különböző kerületeiből a Felvonulási térre, a Hősök terére igyekvő fiatalokat. Ez­rek és ezrek árasztották el a Dózsa György út környékét, mindenütt „divatbemutatót” biztosítva az új ifjúgárdista egyenruhának. A Felvonulási tér már a kora reggeli órákban ünnepé­lyes és vidám volt. A fanfá­rok hangja jelezte, hogy elér­kezett felszabadulásunk 77. évfordulójának köszöntése, a KISZ Központi Bizottsága kezdeményezte Forradalmi If­júsági Napok záróaktusának utolsó üteme, április 4-e ün­nepe. A fiatalok — és a fővá­ros idősebb dolgozóinak, la­kosainak ezrei — fogadták a szürke színű bevonattal borí­tott díszemelvényen megjelenő elnökséget, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát, Biszku Bé­lát, a Központi Bizottság tit­kárát, Kállai Gyulát, a kor­mány elnökét, Németh Ká­rolyt, és Ilku Pált, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagjait, Méhes Lajost, az MSZMP KB tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, Sarlós Istvánt, a fő­városi tanács elnökét, Csémi Károly altábornagyot, a hon­védelmi miniszter első helyet­tesét, a KISZ KB titkárait, az elnökségben résztvevő töb­bi személyiséget. A sportolók tánc- és zászló­­gyakorlatával kezdődött az ünnepség, majd bevonult a térre a több tízezer ifjúkom­munista, aki felkészült az ün­nepélyes fogadalomtételre. Közöttük voltak gimnazisták, ipari tanulók, a fiatal szak­munkások fővárosi képviselői. Ezután a magyar nép történel­mének haladó hagyományait jelképező zászlók ünnepélyes bevonulására került sor. Első­nek a Rákóczi szabadságharc zászlaja érkezett a térre, ku­ruc lovasok hozták az ünneplő közönség elé. Az 1848-as polgári forrada­lom és szabadságharc zászla­ja került ezután az emelvény talapzatára, majd Lóránt Zol­tán tizedes, Rimószki Eszter és Kiss József kíséretében az el­ső magyar proletárdiktatúra, az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság zászlaját vette át a vörös katonák lovas egységé­től. A magyar partizánok Nógrádi csoportjának zászlaját gépkocsik hozták a térre, majd a KISZ Budapesti Bi­zottságának zászlaja zárta a sort. Somogyi Imre, a KISZ Bu­dapesti Bizottságának első tit­kára üdvözölte elsőnek az ünnepség fiatal részvevőit, ez­után sor került az ünnepé­lyes — immár hagyományossá váló — ifjúkommunista foga­dalomtételére. Varga Júlia gimnáziumi tanuló, Tarjányi István ipari tanuló és Terták Elemér gimnáziumi tanuló kíséretében mondotta el a fo­gadalom szövegét: „Én, Varga Júlia, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja,, ün­nepélyesen fogadom...” Több tízezer piros kendő lo­­bogása köszöntötte a részve­vőket, majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára szólt a fiatalokhoz. Száz fiatal helyezett ezután virágcsokrot és koszorút a fo­gadalomtevők nevében a Le­­nin-szobor talapzatára. Az ünnepség befejezéseként a Ma­gyar Néphadsereg Vörös zászló Érdemrenddel kitünte­tett Művészegyüttese adott műsort. Az április 4-i fővárosi ün­nepség, ifjúsági seregszemle, méltó köszöntése volt hazánk felszabadulása 22. évforduló­jának. Országszerte lelkes hangula­tú ünnepségeken köszöntötték a fiatalok április 4-ét. SZÁM 1967. IV. 8. A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA • ÁRA: 1.- Ft A FOGADALOMTÉTEL SZÖVEGÉT VARGA JÚLIA MONDTA EL Fotó: Ágoston, Kotroczó VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A hetekig folyó or­szágos versengés legki­­válóbbjai ők. A verseny záróaktusaként a vasas­szakszervezet székházá­ban vették át a „Szakma Kiváló Tanulója” okle­velet, a jutalmakat,­ s vettek részt a tisztele­tükre rendezett díszün­nepségen. Ismerkedjünk meg a verseny győzte­seivel. Az Angyalföldi Bútorgyárban ta­nulta a szakmát. Két éve dolgozik mestere, Pál Ferenc mellett. — Nehéz volt nyerni? — Nem is gondoltam rá. Inkább arra, hogy a versenymunka, egy fo­lyóirattartó, jó legyen. S a lécek csa­polása olyan, hogy Feri bácsi, a mes­terem, elégedett legyen vele. A gyárban maradok, s leérettségizem. Aztán pedig műszaki diplomát sze­retnék szerezni a faipari szakmá­ban. Ez legalább olyan izgalmasnak ígérkezik, mint a verseny volt. JACENKÓ MIHÁLY lakatos A Diósgyőri 100-as MÜM-intézet­­ben tanult. — Hová kerül dolgozni? — A Lenin Kohászati Művekben van néhány izgalmas automata­ gép­sor. A mechanikus gépek karbantar­tásához szeretnék kerülni, remélem sikerül. Azután tovább, gépipari technikumba. Még sok izgalmas megismerni való van ezen a terüle­ten. Bevallom, büszkeséggel tölt el a siker, s örömmel is, mert ezzel a szüleimtől a régen kért táskarádiót is kiérdemeltem. — Hogyan­­választottad éppen ezt a szakmát? — Emlékszem, elsős koromban már egészen jól sikerült babaruhá­kat készítettem. „Belőled szabó lesz”.­.. — mondták otthon tréfásan szüleim. Dicsérték az ügyességem, s azért neveztem a versenybe, hogy próbára tegyem magam. Sikerült, de csak azért, mert annyian drukkoltak nekem. Az egész OKISZ-Labor, ahol tanultam, otthon a családom... Pe­dig nem volt könnyű. Pántos, halos ruhát kellett készíteni. Nagyon sok gratulációt ás puszit kaptam... SZMOLICZA FERENC híradástechnikai műszerész A MOM 39-es intézetben ta­nultam és a csepeli Híradástechni­kai Gépgyárban dolgozom. — Mit tart érdekesnek a szakmá­jában? — A mi korunkban a mikro-alkat­­részek fontos jelentőségűek az ipar­ban. Nekem imponál, hogy ilyene­ket készíthetek. És mindig mást és mást, mindennap valami újat. Ezt nagyon vonzónak és korszerűnek ta­lálom. Például gépsorok vezérlőbe­rendezésén, kapcsolóasztalokon dol­gozunk. S mert ez a munka inkább szellemi, testedzés céljából a Kinizsi Húsos ifi csapatában focizom. A srácok tudták, hogy versenyeztem, de hogy nyertem, az meglepetés lesz nekik... Ketten, együtt nyerték el a kitün­tető címet. — Az újmecseki építkezéseken, fő­leg óvoda-, iskolaépületeken tanul­tuk a szakmát. — Hogyan sikerült nyerni? — Szervezés kérdése az egész —— mondja István. — A Budapest Kör­szálló építkezésén volt a szakmai munka. Közfalazás az első emeleten, vakolás a tizediken. Szép a látkép, érdekes az épület. Megbámultuk. Aztán kiadták a jelszót: kezdés. Én a mennyezeten dolgoztam, József az oldalfalakon. Szép is lett, jó is lett. Meghozta a dicsőséget. Ha Pesten járunk, a Budapest Körszálló nekünk így kedves ismerős. Szerencsét ho­zott. KASSAI ÉVA élelmiszer-szakmunkás Rövid hajú, nagyon komoly kis­lány. — Ez egészen új szakma. — Igen, iparitanuló-felvételt hir­detett a Szegedi Konzervgyár. Je­lentkeztem, bár nem tudtam, milyen munkakör vár rám. De nagyon ér­dekes. A mi gyárunk korszerű. Most hogy felszabadulok, a főzeléküzembe kerülök. Igaz, a besűrítő­ üzem job­ban tetszik, de oda csak öten me­hettek az újak közül. Én a hetedik lettem volna. Nem hiszek a babo­nában, azért reménykedem. Az országos dicsőség mellé sok si­kert a szakmában! Hiszen derekasan megküzdöttek az elsőségért! Kovács Margit MISÁNYI FERENC bútorasztalos STRASSER JÓZSEF PÁL ISTVÁN, kőművesek CZAKÓ MÁRTA r­ői szabó A tudományos diákkörök or­szágos konferenciáján elhang­zott előadások legtöbbjéről el­mondható, hogy tudományos értéket képviseltek. Szinte alig lehet összefoglalni a diákoknak az összes tudományágban vég­zett kutatásait, a címek puszta felidézése is alaposan próbára teszi az olvasó általános mű­veltségét. A legtöbb dolgozattal az idén is a társadalom-és termé­szettudományok terén jelent­keztek az egyetemisták. Jel­lemző volt rájuk, hogy társa­dalmi jelentőségű tudományos problémákat vizsgáltak a hall­gatók. Két­ veszprémi vegyész­­hallgató az atomtudósokról és felelősségérzetükről írt. Egy pécsi pedagógus növendék megvizsgálta az árrendezés és az amortizációs alap bevezeté­sének hatását a termelőszövet­kezetekre. Egy közgazdászhall­gató pedig munkásszállásokon végzett szociológiai vizsgálatá­ról számolt be. Érdekes követ­keztetést vont le felméréséből egy debreceni diák: szerinte a pedagógus pályára készülők többsége egykori tanárai pél­dáján választotta hivatását, de harmadikos, negyedikes koruk­ban csökken szemükben a pe­dagógus hivatás értéke. Izgalmas témákat választot­tak a történészek is. Volt, aki a nemzet és a haza felfogásá­nak néhány problémáját vizs­gálta az 1918—1919-es forra­dalmak idején. Több dolgozat foglalkozott a népfrontpolitika történetével. A matematikai szekció ülé­sein több új matematikai bizo­nyítás ismertetésének örülhet­tünk. A fővárosi Simonovits Miklós újabb bizonyításairól és általánosításairól számolt be az Erdősi Pósa féle tétellel kap­csolatban. Imreh Balázs szege­di diák Birkhoff egy tételének újabb bizonyításával jelentke­zett. A fizikusok konferenciá­ján az ELTE három hallgatója a mesterséges holdak Doppler­­görbéit értékelte. A biológiai szekció ülésén­­ új színfoltot képviseltek a genetikai vizsgá­­­­latok. Tudományos elmélyült­­ség jellemezte Józan Zsolt dol­gozatát, melynek címe: Fész­kelési megfigyeléseim néhány darázs és méhfaj körében. Révész István szegedi geo­lógus hallgató a helyi szén­­hidrogén feltárásokkal egy időben kezdte kutató munká­ját és a konferencián már be­számolhatott az Ásotthalom 1. számú szénhidrogénkutató fú­rás vizsgálatairól. Szakembe­rek figyelmére érdemes Divé­­nyi Pál dolgozata a Duna né­hány gazdaság-földrajzi kérdé­séről. Ugyanakkor a jövőt képviselte az ELTE két hall­gatójának dolgozata, amely elektronikus számítógép prog­ramot közölt kőzettani adatok feldolgozására. Ismét jelent­keztek a geofizikusok, akik Bódvaszilas és a Balaton kör­nyékén végzett méréseiket is­mertették. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése most különös figyelmet irányított a közgaz­dász hallgatók dolgozataira. A gazdasági élet új rendszerével foglalkozó több dolgozat közül kiemelhető egy közérdekű té­ma: Szulimán Andrásné má­sodik évfolyamos felsőfokú szakiskolás a fogyasztási cik­kek minőség­védelméről fejtett ♦ Új matematikai bizonyítások ♦ Ifjúságvédelem a joghallgatók dolgozataiban ♦ Fészkelési megfigyelések ♦ Tudományos diákkörök konferenciája ki elképzeléseket az új gazda­­ságirányítási rendszer körül­ményei között. Első ízben je­lentkeztek szállodai témákról írt dolgozatokkal, a szállodák szervezésének és fejlesztésé­nek közgazdasági kérdéseiről, a szállodai munkaszervezésről írtak. A külkereskedelem fi­gyelmébe ajánlhatók az olyan dolgozatok, mint, például: „Motívumkutatás”, „Reklám­­pszichológiai kérdések”, „A márka és márkázás kérdései a magyar külkereskedelemben.” A jogászhallgatók pécsi konferenciáján több dolgozat foglalkozott az ifjúságvéde­lem jogi kérdéseivel, a mező­gazdászok soproni szemléjén jónéhány, a mezőgazdaság ele­venjébe vágó téma került asz­talra. Pécsett a medikusok konfe­renciáján 65 tudományos dol­gozat hangzott el, amelyek egyaránt foglalkoztak a konk­rét gyógyászat fejlesztésével és egészség­politikai kérdések­kel. K. F. Április 2-án érkezett meg Kubába a fiatal magyar mezőgazdasági szakemberek 50 főnyi küldöttsége. A re­pülőtéren rendezett ünnepélyes fogadtatáson részt vett Roberto Gogando, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának másodtitkára, az Or­szágos Földreform Bizottság képviselője, magyar rész­ről pedig Soós Lőrinc, hazánk kubai nagykövete. A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség hazánk felsza­badulása alkalmából ebédet és ünnepséget rendezett az ifjúsági brigád tiszteletére. Április 5-én az ifjúsági brigád másik, 50 tagú cso­portja is elindult Kubába.

Next