Magyar Ifjúság, 1970. szeptember-december (14. évfolyam, 35-51. szám)
1970-09-11 / 36. szám
A SÜNDISZIMÓUDVARBAN Regös Lengyel Menyhért pantomim-groteszkjét — melyre tulajdonképpen Bartók zenéje is íródott — dolgozta fel. De a szokásos perdita romantica helyett szinte Bartókot magát hoz- MANDARIN: REGÖS PAL A LÁNY: KEREKES ZSUZSA SLÁGER - 34 Mostani (Legutóbbi) Hetek helyezés száma 1 a) Tízezer lépés — OMEGA 342 (2) Menekülés — ILLÉS 223 (3) A régi ház körül — KOVÁCS KATI 19 4 (5) Mária volt — METRO 34 5 (4) André (Je t'aime) — KONCZ ZSUZSA 96 (8) Én nem tudtam azt, kérem — KONCZ ZSUZSA 167 (6) Hej, rolli, rolli — HUNGÁRIA 138 (7) Valaki hiányzik a táncból — ARADSZKY LÁSZLÓ 299 0l) Gyöngyhajú lány — OMEGA 34 10 (9) Nem vagyok én apáca — ZALATNAY SAROLTA 31 11 (10) Barbara — KONCZ ZSUZSA 12 (14) Koncert a Marson — HUNGÁRIA 34 13 (12) Valaki kell, hogy szeressen — KONCZ ZSUZSA 16 14 (13) Történet M-ről — ILLÉS 33 15 (-) Sárika — ILLÉS 30 Folyik a vetélkedő! Sokat eldönthet a te jövő heti szavazatod is. Várjuk: kedd (szeptember 15.) délig. Címünk: Magyar Ifjúság szerkesztősége, Slágerlista, Bp.ont, Somogyi Béla u. 6. Ugye, nem felejted el mellékelni heti „35”-ös jelzésű slágerlista-szelvényünket? ! 70/3612 MAGYAR IFJÚSÁG „Rendkívüli szellemesség, muzikalitás, hatalmas vivőerő, feszültség, ami előreviszi a zenekart: ezek Tony Williams és Jacint de Johnette fő jellemzői, ezért választottam őket példaképül” — vallja Kőszegi Imre, a legjobb magyar jazzdobosok egyike. Kőszegi Imre azonban nemcsak mint dobost, hanem általában mint zenészt is Tony Williamst és Jack de Johnette-et tartja követendő példának. Kőszegi ugyanis — akárcsak példaképei — zongorázik is. Ez nagy befolyással van játékára. Jobban át tudja tekinteni a produkció egészét. Nemcsak ritmusvázát adja a számnak, hanem tökéletesen beleilleszkedik a játszott zenébe, együtt van a zenekarral. Játéka feszültséggel telített, mindig a megfelelő pillanatban reagál társai , zenei ötleteire. Otthonában hatalmas plakátok, nagy méretű muzsikusfotók, sok-sok hanglemez, magnetofonszalag és nagy mennyiségű szakirodalom fogadja a betoppanó látogatót. Kézzelfoghatóan ott van a jazz a levegőben. A majdnem állandóan szóló jazz-zenére szinte lüktet az egész szolga. „A jazz olyan, mint egy társasjáték: megfelelő partnerek kellenek hozzá, akik nagyjából egyívásúak, körülbelül ugyanazt 11 zsánert képviselik. A jó jazz elengedhetetlen kelléke, hogy a zenészek összepasszoljanak” — mondja. Joachim Kühn, az ismert zongorista éppúgy szerepelt Kőszegi Imre partnerei között, mint Benny Bailey néger trombitás vagy Hans Rettenbacher bőgős Dave Pike együtteséből. Szinte minden hazai jazz-muzsikussal játszott már. Közülük a legjobb partnereknek Lakatos Dezső szaxofonost és Csík Gusztáv zongoristát tartja, akikkel néhány évvel ezelőtt Pege Aladár együttesében játszott először. Később Csík Gusztáv triójának tagja lett, amellyel sok sikert arattak itthon és külföldön egyaránt. Többek között felléptek nyugatnémet és svéd jazz-klubokban, a különböző rádió- és televízióállomások programjaiban. „A zenekarokat vizuálisan is élvezni kell, nem elég csak a hangfelvétel. Nagyon lényeges az együtthallgatás, az együtt játszás. A nyugati jazz-muzsikusoknak könnyebb a helyzetük, mint a itthoniaké, mert több lehetőségük van az élő jazzal való megismerkedésre. Például sok jazz klub van, ahol a jazz-muzsikusok színe-java megfordul. Ezért is nagyon jó, hogy most már egymás után jönnek a jobbnál jobb jazz-muzsikusok Magyarországra, hogy itt koncertez aLV-k. Ez a legnagyobb iskola: együtt szívni velük a levegőt, együtt „stenkerbe” jönni. Ebben látom a magyar jazz előrehaladásának legfőbb mozgatórugóját." Simon Géza Gábor Kecskemét idén nyáron első ízben adott otthont a nagy szülöttéről, Kodály Zoltánról elnevezett szemináriumnak. A július 20-tól augusztus 20-ig tartó program gazdag lehetőségeket biztosított a részvevőknek, hogy megismerkedjenek a a világhírű magyar énekes zenetanítás elméletével és gyakorlatával, s általában is hazánk zenekultúrájával. A kisgyermekek és az ifjúság zenei nevelésének módszerei világszerte sok kiváló muzsikust, zenetanárt érdekelnek. Nemcsak nálunk, hanem szerte a világban éppen Kodály Zoltán zeneszerzői és pedagógiai működése hívta fel a szakemberek és a nagyközönség figyelmét e kérdés fontosságára. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy az első kecskeméti nemzetközi Kodály-szeminárium főszereplője a fiatalság volt. Egyrészt közvetett módon, hisz idősebb és fiatalabb tanárok azért fejleszteték itt tudásukat, hogy minél többet adhassanak a vezetésükkel tanuló diákoknak; másrészt a hangversenyek szereplői között is jelentős többségben voltak a fiatal muzsikusok. Külön kellene beszámolnunk a kiváló ifjúsági és iskolai kórusok szerepléséről, a fiatal (jórészt még főiskolás) hangszeres előadóművészekről. Most azonban csak három hangversenyről emlékezünk meg röviden. Olyan műsorokról, melyekben nemcsak az előadók, hanem az előadott művek szerzői is fiatalok voltak. Ezek a hangversenyek a magyar zeneszerzés mai útjait, s talán kicsit jövőjét reprezentálták. A koncertprogramok sokoldalú és színes képet adtak a kortárs zenéről. Valamennyi bemutatott mű az utolsó tíz év terméséből került ki. Köztük több olyan, amely most került először közönség elé, vagy csak a rádióban hangzott el korábban. A nemzetközi fórumokon hírt és nevet szerzett komponisták — Kurtág György, Soproni József, Durkó Zsolt, Bozay Attila, Jeney Zoltán és Papp Lajos — mellett szót kaptak olyanok is, akik pályájuk közelzzén vannak, és akiknek munkásságára csak a legutóbbi években írt műveik hívták fel a zeruji közvélemény fegyelmét. Elég csak a Kradály-szemináriumon bemutatott művek szerzőinél! nevét felsorolnunk, hogy’ lássuk mennyi őszinte reményre jogtartó, tehetséges és kiválóan képzett zeneszerzőnk van : Balassa Sándor, Dubrovni László, Kocsár Miklós, Borsody László, Rozmann Ákos, Sári József, Kocsis Zoltán, Fekete Győr István, Vidovszky László, Sáry László, Fehér András. Valamennyien korunk zenei nyelvét beszélik, de egyéni módon igyekeznek mondandójukat hangjegyekbe önteni. Ahhoz azonban,hogy az új zene új közönséeket hódíthasson magánál ,, az ügyet szerető, tehetséges előadógárdára is szükség van. Ma már elmondhatjuk, hogy éppen a fiatalok köréből rangos gárda szerveződött a mai magyarmuzsika propagálására. Olyan kitűnő fiatal művészek, akik nagy szeretettel és tehetséggel közvetítik a zeneszerzők mondanivalóját, hozzásegítvén a közönséget a mai zenei nyelv megértéséhez. Kodály Zoltán egy alkalommal saját növendékeinek védelmében írt cikkében azt mondotta, hogy nem elég megtanítani a mesterség dolgaira a zeneszerző-növendékeket, hanem pódiumot is kell biztosítani nekik, hogy lemérhessék műveik erejét, a közönségre gyakorolt hatást. (Tizenhárom fiatal zeneszerző, 1925). A kecskeméti hangversenyeknek éppen ez volt egyik legnagyobb ére lemne: lehetőséget teremtett arra, hogy idegen környezetben mutatkozzanak be a fiatal komponisták, új közönséget tájékoztassanak munkájukról, új közönséget hódítsanak maguknak az élő előadás közvetlen erejével. Erről a szép és nemes szándékról, célkitűzésrel beszélt Kodály Zoltánná is egyik nyilatkozatában. Arról szólt, hogy mind a szakemberek, mind pedig a nagyközönség részéről többfigyelmet kellene szentelni az új magyar zenei alkotó- és előadóművészetnek. Kecskemét ismét jól vizsgázott. Úgy, ahogy valamikor a XX. századi magyar zene hőskorában, Kodály Zoltán és Bartók Béla művei első elhangzásukkor megértő tolmácsokra és közönségre találtak ebben a városban. S a helyi sajtó is élénken, megértéssel reagált a fontos zenei eseményekre. Ebben is hű maradt magához a város. Méltónak mutatkozott önmagához és nagy fiához, Kodály Zoltánhoz, akinek egész életében legfőbb gondja az ifjúság volt, legyen az hivatásos művészjelölt vagy műkedvelő. Akik oly sokat tesznek az új magyar zene ügyéért, mint most a kecskeméti Kodály-szeminárium rendezői, azokban valóban tovább él a Mester szelleme, az ifjúságért, az újért aggódó szeretet. Ittzés Mihály DR. AGY ÚJABB MAGYARÁZATAI Agy doktor ismét jelentkezett a képernyőn. Ezúttal jövőnket magyagyarázta a tőle megszokott szenvedéllyel és lényegre töréssel. Igaz ugyan, hogy gyakran Adámnál és Évánál, azaz (hogy én is tudományosan szabatos legyek) az ősközösségi társadalom emberénél kezdte, de mire a végére ért, kiderült, hogy nem feleslegesen locsogott, csaik az érthetőség kedvéért kalandozott. Dr. Agy igazi értékét azonban mondanivalójának tálalása jelenti. Szövegét - amely ha nem is ,• részletestő és nem is tér ki mindenre tudományos pontossággal rendkívül szellemesen és ötletesen szemlélteti. Vagyis, szakszerűen szólva: az intellektuális szöveget populáris képanyaggal egészíti ki, így mindenki számára könynyen befogadható, élvezetes élményt nyújt. A prof újabb erénye, hogy nemcsak kiváló előadó, hanem szellemes és könnyed vitázó is. Nem háborodott fel, amikor leghevültebb magyarázatába belekotyogott Soma, az egyszerű melós, aki nyitott szemmel jár az életben. Sőt, még élvezte is életrevaló megfigyeléseit, közbeszólásait. Válaszaiban nem volt semmi kioktató fölényeskedés. Egyenjogú partnerként kezelte Somát, és érvekkel próbálta, megmagyarázni álláspontját. És volt bátorsága beismerni azt is, amikor neki legfeljebb elméletben volt igaza, de a gyakorlat - legalább is egyelőre — inkább Soma igazát bizonyítja. Dr. Agy a következő hetekben csütörtök és vasárnap esténként tartja magyarázatait szokott képernyőjén. Bersényi Iván : Tessék választani! Zúgva sírnak a fák Nagy Éva Törékeny szerelem Harangozó Teri Gondolj rám Dobos Attila Mary Zsuzsa Esküdj bátran Kovács Ferenc Túl vagyok én Dékány Sarolta Jaj, nem vigyáztam Kovács Kati Nem bánom, hogyha szenvedek Késmárky Marika Májusi eső Harmónia vokál Ha nem lennél Balás Eszter Árván Koncz Zsuzsa Rézmozsarat vegyenek Harsányi Gábor Micsoda igények Szécsi Pál Voltál-e ugyanúgy? Monyók Ildikó János bácsi pipája Zalatnay Sarolta Ebből sem lesz már szerelem Zorán Sztevanovity