Magyar Ifjúság, 1970. szeptember-december (14. évfolyam, 35-51. szám)
1970-12-11 / 49. szám
VENDÉGSÉGBEN BUKARESTI LÁTOGATÁS „Égig érő hegyek”, sebes sodrású folyók, gazdag múltú városok, sík alföldek és bólogató olajkutak között vezetett utunk Romániában. S miközben a táj szépségében gyönyörködtünk, alkotó emberekkel találkoztunk. Olyan asszonyokkal, lányokkal, akik illusztrálták a mai Románia életét, és segítettek — női szemmel — bepillantani a mindennapi életbe. TETŐTŐL TALPIG A bukaresti Éva Áruházban éppen divatbemutató kezdődött, amikor nézelődni betértünk. A lépcsőn egymás után lépkedtek le a csinos ruhába öltözött manökenek. A vásárlók pedig tájékoztatást kaptak a divatról, a ruhák, kabátok árairól és arról, melyik gyár készítette az öltözékeket. Az egyik magas, csillagszemű barna lányon pezsgőszínű orkán steppkabát volt. Kétsoros gombolással, széles gallérral, övvel. Súlya mindössze 25 dekagramm. Márkajele: CCT. A CCT, azaz a bukaresti Konfekció Kombinát huszonkétezer munkást foglalkoztat. A fonodától a harisnyakötödéig, a férfiinggyártó üzemtől a modellszabászatig sokféle üzemrész működik benne. 1959 óta termékeik 70 százalékát exportra küldik. Készítenek halos gombpánttal sötétkék, mustárszínű, fehér és halványkék férfiingeket — Magyarországnak, pamut pólóingeket férfi és gyermekméretben — Kanadának. Lila, fehér fűzős tunikát rendelt Anglia, és hófehér és sötétkék csipkemintás harisnyanadrágot kötnek a hazai kereskedelem számára. Mindezt Elena Teodorescutól tudtam meg, aki tizenkét éve dolgozik itt, és mint az ifjúsági szervezet, az UTC titkárnője fogadott és látott vendégül. Kétezer fiatal dolgozik a gyárban. Az ifjúsági szervezetnek három feladata van. Az egyik: segíteni a fiatalok szakképzését, a másik: minden eszközzel hozzájárulni a termelési tervek teljesítéséhez és a harmadik: segíteni az egyes emberek egyéni gondjainak megoldásában. A gyárba évente felvételre kerülő 50 ipari tanuló patrónusa az UTC. A termelési feladatok megoldásáról Elena így beszélt: — A divat változik. Ha új termék gyártására készülünk, a „Repülő brigádunk” előkészíti és segíti a fiatalokat az új munka végzésében. Ifjúsági üzemrészünkben pedig arra törekszünk, hogy a leányok univerzális szakmunkások legyenek, bármelyik gépen egyforma hozzáértéssel dolgozzanak. Odette Mihaescu, a gyár vezető divattervezője részletesen tájékoztatott a divatirányt meghatározó kollekciójukról: • Már az 1971-es tavaszi kollekciónkat készítjük és szívesen bemutatunk néhányat a kész modellek közül. A világdivathoz igazodva a színek a bézs, a barna, a fekete, a piros és a padlizsánlila. Természetesen konfekcióban, tehát szériában gyártható, de mindenkor a divatirányt meghatározó kollekciót tervezünk. Az anyagok kockásak vagy a reneszánsz brokátmintáit idézik, de kötött szintetikus alapanyagon. Mi szívesen hozzuk a csíkos anyagokat is. A sziluett vállban szűk, a szoknya a csípőre simul, és mivel a hossza midi, oldalt és hátul hasítással adjuk meg a lépésbőséget. Az övék szélesek, a gallér nagy, vállra borul, és a fej, illetve a kalap kicsi. Szinte végszóra bevonulnak a lányok — a gyár manökenjei. Angela barna, pisze orrú, Lucia ábrándos szemű, Miora magas és karcsú, Sylvia hosszú hajú, Hanka szőke, Marizsan fekete és hazájának tipikus leánya. Sikkesen forognak és mozognak. S hogy milyen ruhákat terveznek részükre, s mit viseltek, képeink mutatják be MIORA kabátja barna kockás tweed, hozzá széles bőrövet és svájci sapkát visel MARIZSAN fekete alkalmi ruhájára fehér gallért terveztek. A felsőrészre pelerin gombolható LUCIA vörösbarna midikosztümjéhez széles, rojtos sál tartozik MARIZSAN piros-fekete kockás szoknyája magasított derékrészű, „cipőfűző” bőröve van. A pulóver és a cipő fekete ANGELA kötényszoknyája piros posztó, sapkája, pulóvere és cipője fekete HANKA kék csíkos nylonjersey ruhájához kis spencert terveztek 70/4916MAGYAR IFJÚSÁG MÉG ELKÉSZÜL KARÁCSONYIG Két ajándék ötletet is hoztunk barátnőinktől. Azoknak ajánljuk, akik szeretnek szabni, varrni. PONPONOS SAPKA Készíthetjük a kabát anyagából, de bármilyen velúr szövetből, esetleg vékonyabb műszőrméből is. A sapka négyrészes. A mellékelt szabásrajz szerint négy darab anyagot vágjunk ki, és gépeljük össze. Szükséges még egy sima pánt, amelynek egyeznie kell a fejbőséggel, természetesen az összevarrásra hagyott 1 centiméteres többletbőséggel. A sapka csinosabb, ha valamilyen selyemmel béleljük. Ha műszőrméből készítjük, nem szükséges rá a ponton. ZSEBKENDŐTARTÓ ÉS RUHAZSÁK A zsebkendőtartóhoz keressünk kemény kartonlapot, amelyet tetszés szerinti nagyságban téglalap alakúra vágva, a zsebkendőink nagyságához mérten kivágunk. Szükséges két, a téglalaptól körben 1 centiméterrel nagyobb textilanyag. A kiszabott részeket összepréseljük, majd beledolgozzuk a kartont, és körben letűzzük. A széleket díszíthetjük ripszszalaggal. A ruhazsák a szekrényben a holmik rendbentartásánál segít. Ebben tárolhatjuk például az öszszehajtogatott könnyű nyári ruhákat vagy a kucsmát, sálat. Készítése egyszerű: egy téglalap alakú anyagot összegépelünk, majd ruhafogasra dolgozzuk. Oldalára villámzárat varrunk. (Ezeket a holmikat a családtagok karácsonyi megajándékozására, különösen a kevés pénzű diáklányok figyelmébe ajánljuk.) FŐZZÜNK, SÜSSÜNK »ROMÁNUL« — Kóstolják meg a csorbát, a mi nemzeti levesünket — ajánlotta a tolmácsaaink, Irina, amikor Bukarestben egy étteremben ebédhez ültünk. A csorba — savanyú leves. Sajátos izét nem ecettől, hanem a megsavanyított korpa levétől, a „bors”-tól kapja. Ezt a „bors”-ot öntik a csontlevesbe, a zöldséglevesbe vagy az apróra vagdalt nyúlhúsból főzött, bezöldségelt húslevesbe. A „bors”-sal ízesített levesnek hasonlóan finom íze van, mint a mi savanyúkáposzta-levesünknek. Megkóstoltuk a román töltöttkáposztát is, amelynek tölteléke apróbb, mint nálunk, olajjal készítik, főtt tört burgonyával és puliszkával tálalják. Általában igen kedvelt a kukoricalisztből készített puliszka, ameyet tejjel vagy juhtúróval ízesítenek, de húshoz köretként is nagyon sokszor szerepel az étrendben. Ploestiben, a Berbek étteremben — odaérkezésünkkor — gasztronómiai bemutatót tartottak. A fehér asztalon apró birkafigurás salátástálak kínálták a paradicsomot, zöldsalátát. Érdekes szokás az éttermekben, hogy a vendég a nyers húsok közül választja ki a frissen sültet, s azt rövid idő után tálalják. Ajándékba néhány, a magyar konyha számára is érdekes ételreceptet kaptunk. • * NYÁRSONSULT: Fél kiló sovány birkacombot apró és vékony szeletekre vágunk. Besózzuk és beborsozzuk, majd nyársra húzzuk, mégpedig úgy, hogy egy szelet birkahús után egy karika vöröshagymát, egy szelet májat, majd ismét hagymát rakunk és ismételjük a sorrendet. A húst parázs felett állandóan forgatva sütjük. Sült burgonyát és savanyított zöldparadicsomot adunk hozzá. TOJÁS VIRSLIVEL: Minden személyre 1 pár virslit, 1 tojást számítunk. A virslit, miután, bőrét lehúztuk, hosszában vágjuk ketté. Kevés olajban süssük ropogósra. A tojást sózzuk, borsozzuk és apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítsük, majd felverve öntsük a virslire. Tálaláskor tetejére tegyünk paradicsompürét. SZALONNÁS NYÚLGERINC: A nyúlgerinc húsát fejtsük le a csontról, vágjuk szeletekre és verjük ki vékonyra. Sózzuk, borsozzuk, kenjük be vékonyan a szeleteket mustárral, mártsuk olajba és legalább egy órára tegyük a hűtőszekrénybe. Az étel készítésekor a húst forró zsírban hirtelen süssük ropogósra. Közben egy másik edényben füstölt szalonnából pirítsunk kakastaréjt. Tálaláskor minden szelet húsra helyezzünk egy-egy szelet ropogósra sült szalonnadarabot, és burgonyapürét vagy párolt rizst és apró, ecetbe savanyított erőspaprikát adjunk hozzá. SZÉKELY SZELET: Személyenként egy-egy slussz-szeletet számítsunk. A sertéshús-szeleteket kiverjük, törött borssal meghintjük, majd mindegyiket savanyúkáposzta-levélbe csavarjuk. A leveleket egy-két fogvájóval rögzíthetjük. Kevés zsíron vöröshagymát és kis fokhagymát pirítunk rá, rózsapaprikát adunk bele, és a becsavart szeleteket a lábosba rakjuk. Fedő alatt kevés vízzel pároljuk, tejföllel meglocsoljuk és vigyázunk, hogy le ne égjen. Köménymaggal ízesítjük, resztéit burgonyával tálaljuk. BAKLAVA: 20 dkg vajból, 25 dkg liszttel, kevés tejföllel vajastésztát gyúrunk. Kinyújtjuk, kockára vágjuk és mézzel elkevert darált dióval töltjük. Forró sütőben sütjük. A tészta percek alatt kész, és ha megfelelő hideg alapanyagokkal dolgoztunk, szép leveles. NÉPMŰVÉSZETI AJÁNDÉK A régi román és erdélyi parasztházakban szövéssel-fonással töltötték az asszonyok a telet. Ilyenkor készültek a piros alapon, feketével, fehérrel cifrázott szőttesek, amelyeket nemcsak a ládákra és a falra raktak, hanem még a mestergerendákat is bevonták velük a tiszta szobában. A piros, rusztikusan csíkos szőttes a mai modern lakásoknak is kedvelt dísze. Falvédőnek, dohányzó - és étkezőasztal-terítőnek használják, de érdekesen, kendőszerűen is felteszik a falra, és így kellemes színfolt a szobában. A famegmunkálásnak évszázados hagyományai vannak a népművészetben. Elsősorban a házépítés alapanyaga, mert a havasi házakat gerendákból faragták, építették. A népművészeti boltokban a szeg nélkül épített hegyi házak apró másolatait árusítják, amely mint ajándéktárgy, bármelyik modern lakás könyvespolcán vagy vitrinjében idézi a hegyek hangulatát. Romániának mintegy ötven népviseleti tájegysége van. Az öltözékek az időjáráshoz és az életviszonyokhoz alakultak. A tájak tipikus figurái közül való a havasi legényke. A villát, kanalat, a juhtúrós dézsákat, a sótartót fából készítették. Ezek a modern lakások színes tárgyaiként ma is művészeti értékű alkotások.