Magyar Ifjúság, 1971. január-április (15. évfolyam, 1-18. szám)

1971-01-15 / 3. szám

Eléggé rendhagyó körülmé­nyek között, az MTESZ Tudo­mányos Fantasztikus Irodal­mat Kedvelők körének egyik összejövetelén találkoztam dr. Horváth Sándor mikrobioló­gussal, az ELTE TTK mikro­biológiai tanszék adjunktusá­val, dr. Matos Lajossal, az Or­szágos Kardiológiai Intézet tu­­­dományos munkatársával és Lugosi György vegyészmér­nökkel, a Típusterv dolgozójá­val, aki egyben a Gépipari Tudományos Egyesület ae­rosol bizottságának tagja. (Ez a bizottság többek között az ipari légszennyeződések kér­désével is foglalkozik.) Arról beszélgettek, hogy a múlt év­ben a fantasztikus íróknak az Egyesült Államokban lezajlott konferenciáján az a vélemény alakult ki: jelenleg nem a Mars- vagy Venus-utazások­­kal kell foglalkozni, hanem a Föld biológiai egyensúlyának felborulásával, a környezetvé­delemmel. London helyett Budapest — Már az ötvenes évek ele­jén jelentek meg olyan köny­vek, „fantasztikus regények”, amelyek az elvárosiasodásra, levegőszennyezésre hívták fel a figyelmet — kezdte a beszél­getést dr. Maros Lajos. — A szomorú az, hogy erről az igen nagy veszélyről csak az utób­bi években kezdtek komolyan gondolkodni. — A füstköd vagy smog, amiről London olyan híres volt, erélyes intézkedések ha­tására az elmúlt évek során szinte teljesen megszűnt. Ha a londoni mégis szeretne ilyet látni, csak Budapestre kell lá­togatnia. Ez nem túlzás. Tes­sék felmenni bármelyik reggel a János-hegyi kilátóba, és le­tekinteni szép fővárosunkra, a látható füsttakaró azt jelzi, hogy Európa egyik legrosszabb levegőjű városa Budapest. Igaz, az átállás gázfűtésre va­lamelyest csökkenteni fogja a ,,takaró” vastagságát, de ez még nem minden.­­ Az idült hörghurutot és annak következményeit angol betegségnek hívták. A legtöbb tüdőrákos megbetegedés Ang­liában volt, természetesen mindez a smog következmé­nyeként. Azt hiszem, felesle­ges folytatnom ezt a gondo­latsort ... A klórozás nem mindenható — Véleményem szerint — vette át a szót Horváth Sán­dor — a levegőszennyeződés mellett sajnos egyenrangú és szorosan összefüggő kérdés a vízszennyeződés, hiszen a le­vegő- és talajszennyeződés is a vízbe kerül. A klórozás nem „mindenható” ellenszer, sőt, mint arról a magyar sajtó ha­sábjain is olvashattuk, Joshua Lederberg professzor, Nobel­di­íjas, egy nyilatkozatában ki­jelentette: „.... A klór valóban nagyon hatékony baktériumölő szer, de ugyanakkor kedvezően hat a vírusokra, amelyeket sokkal nehezebb megölni... Ez a ha­gyományosan, rendkívül széles körűen alkalmazott szer min­denesetre alaposabb vizsgála­tot érdemel.” — Nekem az a véleményem, hogy minden vegyszeres be­avatkozás a természetbe ko­moly veszélyekkel járhat. Em­lékszem, amikor hazánkban a filoxéra hatalmas pusztításo­kat okozott a szőlőben, kipró­báltak egy eljárást, a szénké­­negezést. Az első eredmények kitűnőek voltak, a filoxéra pusztítását valóban sikerült megállítani. Csakhogy ez az eljárás túl költségesnek mu­tatkozott, így nem lehetett nagy területeken alkalmazni. Szerencsére! Később ugyanis kiderült, hogy a szénkénegezés kipusztította a talajból a sző­lő számára oly fontos élővilá­got. A kevésbé költséges eljá­rás, amelyben a filoxérának ellenálló szőlőfajtára oltották a nem ellenállókat, sikerrel járt, és ráadásul nem bontotta meg a biológiai egyensúlyt.­­ Több hír számolt be ar­ról, hogy létrehozták a Toxi­kológiai Intézetet, amelynek egyik feladata a mérgező ve­gyi anyagok, tehát az emberre, állatra, növényre veszélyes vegyszerek használatához a kellő útbaigazítást megadni — vetettem közbe. Sürgősen cselekedni kell! — Erről a gombavizsgáló állomások jutnak az eszembe — válaszolta erre Matos dr. — Nagyon hasznos, hogy létre­jött ez az intézmény, csak az emberek vegyék is igénybe szolgáltatásait, mert sajnos gombamérgezésben — hogy a példánál maradjak — a mai napig is sokan halnak meg ... Itt kapcsolódott a beszélge­tésbe I­ugosi György: — Az a legfőbb baj, hogy az emberek nem tulajdoníta­nak kellő fontosságot a prob­lémának. Mind a vizet, mind a légteret korlátlan befogadó­nak tekintették, de ez csak egy pontig volt igaz, azután jön a füstköd, kormos eső és a bio­lógiai egyensúly felborulása. Két lehetőség van. Az egyik, ha nem teszünk semmit, a levegőbe és a víz­be kerül minden­­szennyező­dés (járművek, erőművek, ve­gyi üzemek, lakásfűtés stb.). Ennek következménye: az em­beri szervezet károsodása és általában az élővilág károso­dása, korróziós veszteségek,­­rozsdásodás, házak renoválá­sa idő előtt stb.). A korróziós károk a népgazdaságnak igen nagy veszteségeket okoznak.­­ A másik és egyben az ésszerű lehetőség: cselekedni, mégpedig sürgősen, mert mi­nél tovább várunk, annál töb­be kerül a védekezés. A társa­dalom számára egyébként, hogy csupán az anyagi oldalát nézzem a kérdésnek, gazdasá­gosabb a védekezésre költeni. — Ha már az anyagiaknál tartunk — fűzte tovább a gon­dolatot Horváth Sándor —, meg kell jegyeznem, hogy ha kipusztul egy növény- vagy ál­latfajta, mint ahogy az UJSA- ban ez meg is történt, nincs az az aranykészlet, amivel még egyszer ugyanazt a fajt fel le­het támasztani. — Ehhez a kérdéshez kap­csolnám egy észrevételemet a magyar építészet és kivitelezés furcsaságairól — mondja Ma­tos Lajos. — Én nem tudom, hogy miért van az, amikor egy új épületet akarnak felállíta­ni, azzal kezdik a munkát, hogy az egész környéken min­den fát kiirtanak. Még ha meg is bánják később, és újra ül­tetnek fákat, évek kellenek ahhoz, hogy a fa megnőjön, és frissítse a levegőt. A környe­zetvédelem érdekében lehet törvényeket hozni, de ez ke­vés! Az embereknek saját lé­tük, egészségük forog kockán, ha nem tulajdonítanak kellő fontosságot ennek a veszély­nek. Lugosi Györgytől tudjuk meg, hogy légszennyezés elle­ni törvényjavaslat már léte­zik, ezt követi majd a végre­hajtási utasítás. Egy-két éven belül hazánkban is törvény­­sértésnek minősül a levegő­­szennyezés — de nem elegen­dő a bírságot kifizetni, vagy különböző objektív nehézsé­gekre hivatkozva felmentést szerezni a bírság alól. A tör­vényt be is kell tartani, ha nem akarunk gázálarcban sé­táló társadalommá válni! Végezetül hadd álljon itt néhány elrettentő adat egy Veszprém megyei felmérésből. Az egyik gyár évi 600 vagon porszennyeződést juttat a le­vegőbe. Egy másik üzem évi 2—300 vagon ammóniumnitrátot. A harmadik, egy erőmű na­pi 80—100 tonna kormot és pernyét termel, s emellett évi 260—300 tonna kénsavval is szennyezi a levegőt. Ezt a levegőt szippantják be Veszprém megyében. És akkor még hol vannak a budapesti, miskolci, ózdi, ka­zincbarcikai adatok? E. G. M. MAGYAR IFJÚSÁG TERMÉSZET­TUDOMÁNY TECHNIKA Olaszország régi vá­gya — álomnak is ne­vezték évszázadokon át — a­ megvalósulás kö­zelségébe került azzal a döntéssel, melyet a múlt hetekben hozott nyilvánosságra a nem­zetközi zsűri. A Messi­­nai-szorost átívelő híd­­tervpályázat 143 pálya­munkájából hatot dí­jaztak, de közülük is az olasz Musmesci-féle ter­vet emelték ki az első helyen. A római egye­tem 44 éves professzora, ha tervét valóban el­ is készítik, a hídépítésben egyedülálló vállalkozást mondhat magáénak. Mindenekelőtt azért, mert hídja egyetlen ív­vel szelné át a szorost, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy a pillérek 3 kilométer tá­volságban lennének egymástól. (A hídépítés jelenlegi történetében egy New York-i hidat említenek az első he­lyen, amely 1268 méte­res középső ívével 18 méterrel felülmúlta az 1937-ben épített, híres San Franciscó-i hidat, a Golden Gate-et.) A Mes­­sinai-szoros fölött hú­zódó kábelhíd magassá­gi rekordot is felállít, ha a benyújtott terv szerint dolgoznak: az 1,34 méter átmérőjű acélkábel-köteg, ami a több mint 285 ezer ton­nás szerkezetet tartja, négy, egyenként 600 méter magas oszlop csúcsához kapcsolódó. (Emlékezetes, micsoda vihart kavart Párizsban a múlt század végén a 300 méteres Eiffel-to­­rony „iszonyatos”­­ ma­gassága ... Azóta 448 méteres épületről is tu­dunk, ez az Empire State Building az USA- ban. Moszkvában 503 méteres tv-tornyot épí­tettek, sőt Franciaor­szágban 725 méter ma­gas toronyóriást tervez- é -­rtek.) I ’ají in Musmekci két szinten ‘"■‘él Mhá"-filéi a sziget és a szárazföld közötti for­galmat. Az alsó szinten két pár vasúti sín kap­na helyet (jelenleg, mint ismeretes, a vas­úti szerelvényt kompra tolják). Fölötte hat pá­lyára osztaná a teret: kettőn haladnának a járművek, kettőn a gya­logosok, kettőt pedig a rendkívüli forgalom, előre nem látott hely­zet esetére tartanának fenn. Felmerülhet a kérdés, hogy biztonságos-e ezt a tömeget mindössze két­­két, a parton álló pil­lérre bízni? Nem lett volna e célszerűbb csökkenteni a nyílást­rés aljára is építenek tartóoszlopokat? Szinte egyértelműnek látszik a válasz: nem, mert a hidrológiai problémák sokkal bizonytalanbá tennék a vállalkozást, mint a technikai ellen­érvek. A víz alatti munkát ugyanis rend­kívüli módon nehezíte­né a szorosban levő áramlás: a 250 méteres mélységben óránként 50 millió köbméter víz tart a Tirrén-tengertől a Jó­­ni-tenger felé, hat egy­mást követő órán át, a dagály idején. Majd a visszaáramlás követ­kezik. A víz óránként 11 kilométeres sebesség­gel halad, s ez veszélyes örvénylést okoz. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy feltehetően szikla­hegyeket kellene eltün­tetni a víz alatt (a szo­rosban alig ismert a tengerfenék), s hogy a szeizmikus mozgással is számolni kell, nemcsak a kivitelezés nehézsége, hanem az egész terv veszélyessége is nyil­vánvalóvá válik. Lévén szó frissen ki­hirdetett eredményről, nem adhatunk hírt ar­ról az egyéb veszélyről, amely a költségvetés címszó alatt kereshető. Nyilván ez is rekord­­nagyságú lesz a jelen­kori hídépítésben, nem­csak a légiesnek és egy kicsit fantasztikusnak is tartott óriáshíd. Tény azonban, hogy a tervező optimista: „Hogy senki sem látott még három kilométeres hidat? Szép ellenve­tés... Most majd meg­csináljuk, és azután lát­hatnak.” k. e. SZICÍLIA KÖZELEBB KERÜL A KONTINENSHEZ Kerekasztal-beszélgetés a levegőről, a vízről és védelmükről AZ USA 1966-os LÉGSZENNYEZŐDÉSI FELMÉRÉSE: 86,2 millió tonna szennyeződés járművektől, 23 millió tonna szennyeződés ipari létesítményektől 20 millió tonna szennyeződés erőművektől 8 millió tonna szennyeződés fűtőberendezésektől (lakás-, háztartásfűtések) 5 millió tonna szennyeződés egyéb összesen 142,2 millió tonna egy év alatt. 86,2 millió tonna, járművek okozta szennyeződés ilyen mér­gező anyagokból tevődik össze: 66 millió tonna szénmonoxid 12 millió tonna szénhidrogének 6 millió tonna nitrogénoxidok 1 millió tonna kénoxidok 1 millió tonna korom, pernye 200 ezer tonna ólomvegyületek Mindez csupán a járművektől származó szennyeződés! LEVELEKRE RÖVIDEN Legközelebbi fogadónapomat február 6-án, szombaton tar­tom a Magyar Ifjúság szer­kesztőségében (Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6.) délelőtt 9 és 12 óra között. Ez idő alatt egészségügyi kérdésekre tele­fonon is válaszolok. Számunk: 130—460. Több olvasóm kérdésére vá­laszolom, hogy nemcsak mo­nogrammal, hanem jeligével is felelhetek kérdéseikre. Termé­szetesen ez a mód azt is szol­gálja, hogy a kérdezők isme­retlenek maradhassanak. A jelige közlése mellett, ha a le­velező a nevét és címét is köz­li, szükség esetén levélben vá­laszolok. „EGY HÚSZÉVES BUDA­PESTI KISLÁNY’» arra kér, hogy ne nevessem ki pana­szaiért, mert mások eddig ezt tették. Az, hogy állandóan zúg a feje, egyáltalán nem mulat­ságos, és azon sincs mit ne­vetni, hogy ha ideges, olyan ér­zése támad, mintha valami zö­rögne a tarkójánál. A tapasz­talt hangok az idegrendszer különböző rendellenességeinek is következményei lehetnek, és ezeken olykor a szakorvos könnyen segíthet. Forduljon ideggyógyászati szakrendelés­hez, ahol egyrészt nem neve­tik ki, másrészt meggyógyít­ják. „KISHITŰ HARMADIKOS GIMNAZISTA” úgy gondolja, hogy nagy az orra. Emiatt rendkívül elkeseredett, és fo­kozza nyugtalanságát, hogy olykor a fiúk megjegyzést tesznek rá. Kérdezi, lehetne-e műtéttel az orrán változtatni? Nem vagyok meggyőződve ar­ról, hogy az orra valóban olyan „viselhetetlen”, mert nincsen olyan orr, amely min­denkinek egyformán tetszene. Ha valóban igaza lenne, akkor a megyei kórház sebészeti osz­tályán megmondják, mi a ten­nivalója, hogy orrát megvál­toztassák. „KÉKHARISNYA”. Az örök­lés titkainak felfedezése való­ban a múlt évtized egyik legnagyobb tudományos ered­ménye volt. Nehéz feladat elé állít, amikor arra kér, hogy két könyvet nevezzek meg, amely általános iskolai is­meretekkel rendelkezőknek is világos képet ad erről a tu­dományos szenzációról. Az el­ső Csányi Vilmos Sejtbiológia című műve. Az amerikai ta­nulmányúton járt magyar tu­dós nagyon világosan írja le a csak mikroszkóppal követhe­tő molekuláris biológiát. A másik ajánlható könyvet az öröklés anyagának felfedezé­séért Nobel-díjat kapott tudós, J. D. Watson írta. A kettős spirál a címe. Ebben a szerző a felfedezés történetét írja le igen érdekesen. H. J.: Szervezete különösen érzékeny az alkoholra, és ezért jelentkeznek az említett kis piros foltok az arcán. És mit szól majd a kislány, hogy kó­lát iszik, amikor ő konyakot fogyaszt? Talán a kislány sem ragaszkodik az alkoholhoz. Még senkinek sem lett baja attól, hogy nem ivott konya­kot. És ez nemcsak azokra ér­vényes, akik különösen érzé­kenyek az alkoholra, hanem másokra is. Keresse az olyan lányok társaságát, akik nem szeretik az alkoholt. Jobban fogja magát érezni, és kis pi­ros foltocskák sem bújnak majd elő . . . B. E., B-t. Keressen fel fo­gadónapomon, és akkor a szeplőket és a beszédhibát is megbeszéljük. Ugyancsak vá­rom a „Szomorú fűz” íróját. Dr. Veres Pál Kétműszakos szövödénk részére művezetői utánpótlás céljából középiskolai végzettség­gel rendelkező 21. évet betöltött férfiakat keresünk. A jelentkezők belépés után 3 hónapos elméleti és gya­korlati szakmai tanfolyamon vesz­nek részt, ezalatt a kereset havi 1650,- Ft. Utána az eredménytől és rátermettségtől függően segédművezetői munkakörbe kerülnek. Segédmű­vezetői kereset 1900-2400,- Ft között. Egyedülálló vidékiek részére szálláslehetőség! Jelentkezés 1971. január 20-ig írásban, kor, végzettség, eddigi gyakorlat megjelölésével, részle­tes önéletrajzzal. Pamuttextilművek Központi Gyá­ra, személyzeti osztály, Bp. XI., Hauszmann A. u. 20. MAGYAR IFJÚSÁG 171/3

Next