Magyar Ifjúság, 1971. január-április (15. évfolyam, 1-18. szám)
1971-01-15 / 3. szám
Eléggé rendhagyó körülmények között, az MTESZ Tudományos Fantasztikus Irodalmat Kedvelők körének egyik összejövetelén találkoztam dr. Horváth Sándor mikrobiológussal, az ELTE TTK mikrobiológiai tanszék adjunktusával, dr. Matos Lajossal, az Országos Kardiológiai Intézet tudományos munkatársával és Lugosi György vegyészmérnökkel, a Típusterv dolgozójával, aki egyben a Gépipari Tudományos Egyesület aerosol bizottságának tagja. (Ez a bizottság többek között az ipari légszennyeződések kérdésével is foglalkozik.) Arról beszélgettek, hogy a múlt évben a fantasztikus íróknak az Egyesült Államokban lezajlott konferenciáján az a vélemény alakult ki: jelenleg nem a Mars- vagy Venus-utazásokkal kell foglalkozni, hanem a Föld biológiai egyensúlyának felborulásával, a környezetvédelemmel. London helyett Budapest — Már az ötvenes évek elején jelentek meg olyan könyvek, „fantasztikus regények”, amelyek az elvárosiasodásra, levegőszennyezésre hívták fel a figyelmet — kezdte a beszélgetést dr. Maros Lajos. — A szomorú az, hogy erről az igen nagy veszélyről csak az utóbbi években kezdtek komolyan gondolkodni. — A füstköd vagy smog, amiről London olyan híres volt, erélyes intézkedések hatására az elmúlt évek során szinte teljesen megszűnt. Ha a londoni mégis szeretne ilyet látni, csak Budapestre kell látogatnia. Ez nem túlzás. Tessék felmenni bármelyik reggel a János-hegyi kilátóba, és letekinteni szép fővárosunkra, a látható füsttakaró azt jelzi, hogy Európa egyik legrosszabb levegőjű városa Budapest. Igaz, az átállás gázfűtésre valamelyest csökkenteni fogja a ,,takaró” vastagságát, de ez még nem minden. Az idült hörghurutot és annak következményeit angol betegségnek hívták. A legtöbb tüdőrákos megbetegedés Angliában volt, természetesen mindez a smog következményeként. Azt hiszem, felesleges folytatnom ezt a gondolatsort ... A klórozás nem mindenható — Véleményem szerint — vette át a szót Horváth Sándor — a levegőszennyeződés mellett sajnos egyenrangú és szorosan összefüggő kérdés a vízszennyeződés, hiszen a levegő- és talajszennyeződés is a vízbe kerül. A klórozás nem „mindenható” ellenszer, sőt, mint arról a magyar sajtó hasábjain is olvashattuk, Joshua Lederberg professzor, Nobeldiíjas, egy nyilatkozatában kijelentette: „.... A klór valóban nagyon hatékony baktériumölő szer, de ugyanakkor kedvezően hat a vírusokra, amelyeket sokkal nehezebb megölni... Ez a hagyományosan, rendkívül széles körűen alkalmazott szer mindenesetre alaposabb vizsgálatot érdemel.” — Nekem az a véleményem, hogy minden vegyszeres beavatkozás a természetbe komoly veszélyekkel járhat. Emlékszem, amikor hazánkban a filoxéra hatalmas pusztításokat okozott a szőlőben, kipróbáltak egy eljárást, a szénkénegezést. Az első eredmények kitűnőek voltak, a filoxéra pusztítását valóban sikerült megállítani. Csakhogy ez az eljárás túl költségesnek mutatkozott, így nem lehetett nagy területeken alkalmazni. Szerencsére! Később ugyanis kiderült, hogy a szénkénegezés kipusztította a talajból a szőlő számára oly fontos élővilágot. A kevésbé költséges eljárás, amelyben a filoxérának ellenálló szőlőfajtára oltották a nem ellenállókat, sikerrel járt, és ráadásul nem bontotta meg a biológiai egyensúlyt. Több hír számolt be arról, hogy létrehozták a Toxikológiai Intézetet, amelynek egyik feladata a mérgező vegyi anyagok, tehát az emberre, állatra, növényre veszélyes vegyszerek használatához a kellő útbaigazítást megadni — vetettem közbe. Sürgősen cselekedni kell! — Erről a gombavizsgáló állomások jutnak az eszembe — válaszolta erre Matos dr. — Nagyon hasznos, hogy létrejött ez az intézmény, csak az emberek vegyék is igénybe szolgáltatásait, mert sajnos gombamérgezésben — hogy a példánál maradjak — a mai napig is sokan halnak meg ... Itt kapcsolódott a beszélgetésbe Iugosi György: — Az a legfőbb baj, hogy az emberek nem tulajdonítanak kellő fontosságot a problémának. Mind a vizet, mind a légteret korlátlan befogadónak tekintették, de ez csak egy pontig volt igaz, azután jön a füstköd, kormos eső és a biológiai egyensúly felborulása. Két lehetőség van. Az egyik, ha nem teszünk semmit, a levegőbe és a vízbe kerül mindenszennyeződés (járművek, erőművek, vegyi üzemek, lakásfűtés stb.). Ennek következménye: az emberi szervezet károsodása és általában az élővilág károsodása, korróziós veszteségek,rozsdásodás, házak renoválása idő előtt stb.). A korróziós károk a népgazdaságnak igen nagy veszteségeket okoznak. A másik és egyben az ésszerű lehetőség: cselekedni, mégpedig sürgősen, mert minél tovább várunk, annál többe kerül a védekezés. A társadalom számára egyébként, hogy csupán az anyagi oldalát nézzem a kérdésnek, gazdaságosabb a védekezésre költeni. — Ha már az anyagiaknál tartunk — fűzte tovább a gondolatot Horváth Sándor —, meg kell jegyeznem, hogy ha kipusztul egy növény- vagy állatfajta, mint ahogy az UJSA- ban ez meg is történt, nincs az az aranykészlet, amivel még egyszer ugyanazt a fajt fel lehet támasztani. — Ehhez a kérdéshez kapcsolnám egy észrevételemet a magyar építészet és kivitelezés furcsaságairól — mondja Matos Lajos. — Én nem tudom, hogy miért van az, amikor egy új épületet akarnak felállítani, azzal kezdik a munkát, hogy az egész környéken minden fát kiirtanak. Még ha meg is bánják később, és újra ültetnek fákat, évek kellenek ahhoz, hogy a fa megnőjön, és frissítse a levegőt. A környezetvédelem érdekében lehet törvényeket hozni, de ez kevés! Az embereknek saját létük, egészségük forog kockán, ha nem tulajdonítanak kellő fontosságot ennek a veszélynek. Lugosi Györgytől tudjuk meg, hogy légszennyezés elleni törvényjavaslat már létezik, ezt követi majd a végrehajtási utasítás. Egy-két éven belül hazánkban is törvénysértésnek minősül a levegőszennyezés — de nem elegendő a bírságot kifizetni, vagy különböző objektív nehézségekre hivatkozva felmentést szerezni a bírság alól. A törvényt be is kell tartani, ha nem akarunk gázálarcban sétáló társadalommá válni! Végezetül hadd álljon itt néhány elrettentő adat egy Veszprém megyei felmérésből. Az egyik gyár évi 600 vagon porszennyeződést juttat a levegőbe. Egy másik üzem évi 2—300 vagon ammóniumnitrátot. A harmadik, egy erőmű napi 80—100 tonna kormot és pernyét termel, s emellett évi 260—300 tonna kénsavval is szennyezi a levegőt. Ezt a levegőt szippantják be Veszprém megyében. És akkor még hol vannak a budapesti, miskolci, ózdi, kazincbarcikai adatok? E. G. M. MAGYAR IFJÚSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY TECHNIKA Olaszország régi vágya — álomnak is nevezték évszázadokon át — a megvalósulás közelségébe került azzal a döntéssel, melyet a múlt hetekben hozott nyilvánosságra a nemzetközi zsűri. A Messinai-szorost átívelő hídtervpályázat 143 pályamunkájából hatot díjaztak, de közülük is az olasz Musmesci-féle tervet emelték ki az első helyen. A római egyetem 44 éves professzora, ha tervét valóban el is készítik, a hídépítésben egyedülálló vállalkozást mondhat magáénak. Mindenekelőtt azért, mert hídja egyetlen ívvel szelné át a szorost, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy a pillérek 3 kilométer távolságban lennének egymástól. (A hídépítés jelenlegi történetében egy New York-i hidat említenek az első helyen, amely 1268 méteres középső ívével 18 méterrel felülmúlta az 1937-ben épített, híres San Franciscó-i hidat, a Golden Gate-et.) A Messinai-szoros fölött húzódó kábelhíd magassági rekordot is felállít, ha a benyújtott terv szerint dolgoznak: az 1,34 méter átmérőjű acélkábel-köteg, ami a több mint 285 ezer tonnás szerkezetet tartja, négy, egyenként 600 méter magas oszlop csúcsához kapcsolódó. (Emlékezetes, micsoda vihart kavart Párizsban a múlt század végén a 300 méteres Eiffel-torony „iszonyatos” magassága ... Azóta 448 méteres épületről is tudunk, ez az Empire State Building az USA- ban. Moszkvában 503 méteres tv-tornyot építettek, sőt Franciaországban 725 méter magas toronyóriást tervez- é -rtek.) I ’ají in Musmekci két szinten ‘"■‘él Mhá"-filéi a sziget és a szárazföld közötti forgalmat. Az alsó szinten két pár vasúti sín kapna helyet (jelenleg, mint ismeretes, a vasúti szerelvényt kompra tolják). Fölötte hat pályára osztaná a teret: kettőn haladnának a járművek, kettőn a gyalogosok, kettőt pedig a rendkívüli forgalom, előre nem látott helyzet esetére tartanának fenn. Felmerülhet a kérdés, hogy biztonságos-e ezt a tömeget mindössze kétkét, a parton álló pillérre bízni? Nem lett volna e célszerűbb csökkenteni a nyílástrés aljára is építenek tartóoszlopokat? Szinte egyértelműnek látszik a válasz: nem, mert a hidrológiai problémák sokkal bizonytalanbá tennék a vállalkozást, mint a technikai ellenérvek. A víz alatti munkát ugyanis rendkívüli módon nehezítené a szorosban levő áramlás: a 250 méteres mélységben óránként 50 millió köbméter víz tart a Tirrén-tengertől a Jóni-tenger felé, hat egymást követő órán át, a dagály idején. Majd a visszaáramlás következik. A víz óránként 11 kilométeres sebességgel halad, s ez veszélyes örvénylést okoz. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy feltehetően sziklahegyeket kellene eltüntetni a víz alatt (a szorosban alig ismert a tengerfenék), s hogy a szeizmikus mozgással is számolni kell, nemcsak a kivitelezés nehézsége, hanem az egész terv veszélyessége is nyilvánvalóvá válik. Lévén szó frissen kihirdetett eredményről, nem adhatunk hírt arról az egyéb veszélyről, amely a költségvetés címszó alatt kereshető. Nyilván ez is rekordnagyságú lesz a jelenkori hídépítésben, nemcsak a légiesnek és egy kicsit fantasztikusnak is tartott óriáshíd. Tény azonban, hogy a tervező optimista: „Hogy senki sem látott még három kilométeres hidat? Szép ellenvetés... Most majd megcsináljuk, és azután láthatnak.” k. e. SZICÍLIA KÖZELEBB KERÜL A KONTINENSHEZ Kerekasztal-beszélgetés a levegőről, a vízről és védelmükről AZ USA 1966-os LÉGSZENNYEZŐDÉSI FELMÉRÉSE: 86,2 millió tonna szennyeződés járművektől, 23 millió tonna szennyeződés ipari létesítményektől 20 millió tonna szennyeződés erőművektől 8 millió tonna szennyeződés fűtőberendezésektől (lakás-, háztartásfűtések) 5 millió tonna szennyeződés egyéb összesen 142,2 millió tonna egy év alatt. 86,2 millió tonna, járművek okozta szennyeződés ilyen mérgező anyagokból tevődik össze: 66 millió tonna szénmonoxid 12 millió tonna szénhidrogének 6 millió tonna nitrogénoxidok 1 millió tonna kénoxidok 1 millió tonna korom, pernye 200 ezer tonna ólomvegyületek Mindez csupán a járművektől származó szennyeződés! LEVELEKRE RÖVIDEN Legközelebbi fogadónapomat február 6-án, szombaton tartom a Magyar Ifjúság szerkesztőségében (Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6.) délelőtt 9 és 12 óra között. Ez idő alatt egészségügyi kérdésekre telefonon is válaszolok. Számunk: 130—460. Több olvasóm kérdésére válaszolom, hogy nemcsak monogrammal, hanem jeligével is felelhetek kérdéseikre. Természetesen ez a mód azt is szolgálja, hogy a kérdezők ismeretlenek maradhassanak. A jelige közlése mellett, ha a levelező a nevét és címét is közli, szükség esetén levélben válaszolok. „EGY HÚSZÉVES BUDAPESTI KISLÁNY’» arra kér, hogy ne nevessem ki panaszaiért, mert mások eddig ezt tették. Az, hogy állandóan zúg a feje, egyáltalán nem mulatságos, és azon sincs mit nevetni, hogy ha ideges, olyan érzése támad, mintha valami zörögne a tarkójánál. A tapasztalt hangok az idegrendszer különböző rendellenességeinek is következményei lehetnek, és ezeken olykor a szakorvos könnyen segíthet. Forduljon ideggyógyászati szakrendeléshez, ahol egyrészt nem nevetik ki, másrészt meggyógyítják. „KISHITŰ HARMADIKOS GIMNAZISTA” úgy gondolja, hogy nagy az orra. Emiatt rendkívül elkeseredett, és fokozza nyugtalanságát, hogy olykor a fiúk megjegyzést tesznek rá. Kérdezi, lehetne-e műtéttel az orrán változtatni? Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az orra valóban olyan „viselhetetlen”, mert nincsen olyan orr, amely mindenkinek egyformán tetszene. Ha valóban igaza lenne, akkor a megyei kórház sebészeti osztályán megmondják, mi a tennivalója, hogy orrát megváltoztassák. „KÉKHARISNYA”. Az öröklés titkainak felfedezése valóban a múlt évtized egyik legnagyobb tudományos eredménye volt. Nehéz feladat elé állít, amikor arra kér, hogy két könyvet nevezzek meg, amely általános iskolai ismeretekkel rendelkezőknek is világos képet ad erről a tudományos szenzációról. Az első Csányi Vilmos Sejtbiológia című műve. Az amerikai tanulmányúton járt magyar tudós nagyon világosan írja le a csak mikroszkóppal követhető molekuláris biológiát. A másik ajánlható könyvet az öröklés anyagának felfedezéséért Nobel-díjat kapott tudós, J. D. Watson írta. A kettős spirál a címe. Ebben a szerző a felfedezés történetét írja le igen érdekesen. H. J.: Szervezete különösen érzékeny az alkoholra, és ezért jelentkeznek az említett kis piros foltok az arcán. És mit szól majd a kislány, hogy kólát iszik, amikor ő konyakot fogyaszt? Talán a kislány sem ragaszkodik az alkoholhoz. Még senkinek sem lett baja attól, hogy nem ivott konyakot. És ez nemcsak azokra érvényes, akik különösen érzékenyek az alkoholra, hanem másokra is. Keresse az olyan lányok társaságát, akik nem szeretik az alkoholt. Jobban fogja magát érezni, és kis piros foltocskák sem bújnak majd elő . . . B. E., B-t. Keressen fel fogadónapomon, és akkor a szeplőket és a beszédhibát is megbeszéljük. Ugyancsak várom a „Szomorú fűz” íróját. Dr. Veres Pál Kétműszakos szövödénk részére művezetői utánpótlás céljából középiskolai végzettséggel rendelkező 21. évet betöltött férfiakat keresünk. A jelentkezők belépés után 3 hónapos elméleti és gyakorlati szakmai tanfolyamon vesznek részt, ezalatt a kereset havi 1650,- Ft. Utána az eredménytől és rátermettségtől függően segédművezetői munkakörbe kerülnek. Segédművezetői kereset 1900-2400,- Ft között. Egyedülálló vidékiek részére szálláslehetőség! Jelentkezés 1971. január 20-ig írásban, kor, végzettség, eddigi gyakorlat megjelölésével, részletes önéletrajzzal. Pamuttextilművek Központi Gyára, személyzeti osztály, Bp. XI., Hauszmann A. u. 20. MAGYAR IFJÚSÁG 171/3