Magyar Ifjúság, 1974. január-április (18. évfolyam, 1-17. szám)

1974-03-29 / 13. szám

AUTÓMÚZEUM 1935-ben látott napvilágot ez a kétüléses Bugatti sportkocsi. 3,3 literes nyolc­­hengeres motorja 190 lóerő teljesítményt adott, ami 180 km/óra sebességhez segítette ezt az esztétikai szempontból is figyelemre méltó autót. (T) KŐKORSZAKI VENDÉG Különleges repülőgép segítségével szállították Novo­­szibirszkbe annak a hatalmas mammutnak a maradvá­nyait, melyet a Sandrin folyó partján, az örökké fagyott talajban találtak Kelet-Szibériában. A kőkorszakbeli élőlény sok évszázadon keresztül pihent az örök jég fogságában. A mammut kiálló agyarát Teodor Kuzmin halászati felügyelő vette észre. A tudósok motoros szivattyúk se­gítségével 72 órán keresztül áztatták a fagyott talajt, hogy kiszabadítsák a mammutot. A tetemet a ragado­zók kikezdték, de nemes szerveit bordái megvédték a pusztítástól. Az állat gyomrában fűfélék magját találták. Napjainkban mindössze tíz épségben megmaradt mammutcsontvázról tudunk. A most felfedezett lelet a tizenegyedik, és egyben a legnagyobb is. Magassága négy méter, súlya közel hét tonna, az agyarak közti tá­volság közel három méter. A sandrini mammutlelet különösen azért értékes, mert az állat belső részei fagyott állapotban sok éven ke­resztül épségben maradtak. A tudósok megtalálták a mammut szívét, máját, gyomrát, beleit, mintegy hétmá­­zsányi belsőséget, melyet Novoszibirszkbe szállítottak, ahol fagyasztott állapotban őrzik. (APN) A FELSZABADULÁS TÉR KÖVETKEZIK Mint ismeretes, nagy ütem­ben folyik az észak-déli met­róvonal első szakaszának épí­tése. Megkezdték a Deák tér, a Kálvin tér és a Nagyvárad tér átalakítását, és az év kö­zepén megkezdődik a Felsza­badulás tér forgalmi rende­zésének kialakítása. Ebben a nagy forgalmú belvárosi cso­mópontban metszi az észak­déli metrótengely a kelet­nyugati közúti tengelyt. A metró mélyállomása a Károlyi Mihály utca Felsza­badulás téri torkolata alatt helyezkedik majd el, és a mozgólépcsők a felszín alat­ti gyalogos aluljáróba érkez­nek. A tér rendezésénél a ke­let-nyugati metrótengely egyéb csomópontjainál is ér­vényesített elvet követtük, mely az útvonal szintbeli ke­resztezéseinek kiküszöbölésé­re irányult. A keresztező köz­úti forgalom elkülönítésére a Károlyi Mihály utca és a Pe­tőfi Sándor utca között közúti aluljárót terveztünk. Az alul­járóból közvetlen vezetésű rámpát alakítunk ki, amelyen az Erzsébet-hídra nagy ívben lehet kanyarodni, így a cso­mópont tervezett forgalmi rendje a következő: észak felé az egyirányú Károlyi Mihály utcából indított köz­úti aluljáró Y alakban elága­zik. Egyik ága a Petőfi Sán­dor utca forgalmát viszi át a Kossuth Lajos utca alatt, a másik ágán az Erzsébet-híd felé lehet­ balra, nagy ívben kanyarodni, ugyancsak a Kos­suth Lajos utca forgalmának keresztezése nélkül (a Duna balparti útvonalpár északra irányuló forgalma). Az Erzsé­bet-híd - Kossuth Lajos utca mindkét forgalmi irányban a jelenlegi térszinten építendő pályán halad. A Kígyó utca átmenő forgalma megszűnik, helyén sétálóutcát alakíta­nak ki. A Felszabadulás téri met­róállomás utasforgalma vár­hatóan igen jelentős lesz, a teljes észak-déli metróvonal üzembe helyezése után meg­haladja a napi 60 ezer főt. A metrókijáratot is magá­ban foglaló gyalogos aluljá­rón és a közúti aluljárón kí­vül még két gyalogos aluljá­ró épül. Az egyik a Veres Pálné utca torkolatát köti össze a Kígyó utcával és a Párizsi udvarral, a másik pe­dig a Váci utca torkolatában épül, így a kelet-nyugati köz­úti tengely igen nagy közúti forgalmát keresztező gyalogos közlekedés nem zavarja. A tervezett három gyalogos és egy közúti aluljáró teljes alapterülete megközelíti a 2000 négyzetmétert. Az alul­járók ahol néhány kisebb üz­letet is elhelyeznek Az építés ideje alatt a Ká­rolyi Mihály utca és a Petőfi Sándor utca torkolatát a köz­úti forgalom elől el kell zár­ni. A Kossuth Lajos utca - Erzsébet-híd kapcsolatot mindkét irányban — forgalmi sáv csökkentéssel, provizóriu­mok beépítésével - a mun­kálatok teljes ideje alatt biz­tosítják. A Felszabadulás tér forgal­mi rendezésének költség-elő­irányzata 160 millió forint. Megvalósításával és 1976-ban történő átadásával jelentős közlekedési létesítménnyel és egyben hangulatos színfolttal gazdagodik fővárosunk. Bartha Miklós a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának mérnöke Felszabadulás tér 45

Next