Magyar Ifjúság, 1974. szeptember-december (18. évfolyam, 36-52. szám)
1974-09-06 / 36. szám
zenetek a szerkesztőséghez nyű művészeti programot feltételez. A művészeti kutatás állami támogatása lenne szükséges: folyamatos, élő eszmecsere, technikai lehetőségek megteremtése, kutatási tapasztalatok kicserélése. Szeretném, ha elképzeléseim kudarca nemcsak az én tapasztalataimat gyarapítaná, s nem sírkőfelirat lenne a konfliktusokat lezáró ügyben. Galántai György Budapest Elismerésre nélti gesztus Három éve működik a Csepeli Ifjúsági Park. A Park környékén lakók sokat bosszankodtak a zenekarok hangereje miatt. A kerületi tanács ebben az évben egy hangterelő fal építését kezdte meg. A parkban rendszeresen fellépő három zenekar az anyagi alapok könnyebb előteremtését segítő szándékkal felajánlotta egyheti tiszteletdíját. Tudom, nem újdonság az, hogy együttesek egy meghatározott célra felajánlják tiszteletdíjukat, illetve gázsi nélkül játszanak, de úgy érzem, ez a gesztus megérdemel néhány sort a fiatalság kedvelt lapjában, így a nagy nyilvánosság előtt is köszönetet mondunk ezért az M 7-es, a Mini és a Beatrice együttes! tagjainak. Bálint Lehel igazgató, Radnótii Miklós Művelődési Ház Védjük a természetet! Lehet, hogy nemcsak engem foglalkoztat, lehet, hogy sokan, sokszor már elmondták, de úgy látszik, még nem eléggé. Engem dühösít, hogy felelőtlen emberek baltával, késsel, tördeléssel pusztítják a növényeket, különösen a fiatal fákat Azt is tapasztaltam már, hogy légpuskával lövöldöznek fiatal fiúk mindenre, ami él és repül Lakott területen belül is sok gerle, fecske, veréb pusztul el emiatt, de sokan az erdőben sem kímélik a fácánt, a foglyot és a nyulat. Sokat találtam már olyat, amelyiket megsebeztek és elpusztult Az ilyen emberek nem gondolnak arra, mennyi kárt okoznak a természetben? S mennyi kárt okoznak a népgazdaságnak az értékes vadak, madarak irtásával. Én úgy gondolom, hogy ne pusztítsuk azt, ami van, hanem védjük és óvjuk utódaink számára. Az a véleményem, s remélem, nem vagyok ezzel egyedül, hogy a természetvédelem önmagunk védelme is. Madaras« István Nyíregyháza LOh Panaszos levelet küldött a szerkesztőségnek Barna P. László, a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet dolgozója. Megírta, hogy fizetett szabadságát nem kapta meg. A panaszt továbbították a városi tanácshoz, ahol megvizsgálták az ügyet, s többek között az alábbi választ küldték: „Az alapszabály szerint Barna P. Lászlót 1972. évre a teljesített munkanapok után 6 nap alapszabadság és mint fiatalkorút 6 nap pótszabadság illeti meg. 1973. évben teljesített munkanapok után 12 nap alapszabadságot kellett volna részére kiadni.” A T. szerkesztőséghez benyújtott panasza kapcsán felhívtuk, hogy szabadsága ügyében keresse meg a tsz személyzeti ügyintézőjét...” Szántó Andor termelésellátásfelügyeleti oszt. vez. Kérés Szorgalmas olvasója vagyok a lapnak. Kevés ifjúsági lap tudja tartani hétről hétre a jó nívót Minden szám élmény és kitűnő olvasmány számomra. Sok örömet szereztek eddig is nekem, és azt hiszem, sok társamnak — cikkeikkel. Sajnos, hosszú hónapok óta betegállományban vagyok. Elkeseredésemet enyhíti, az önök lapjának sokszínű, érdekes tájékoztatása. Alig várom a szombatot, mivel hozzánk ezen a napon jut el a Magyar Ifjúság. A betegségem miatt több időm jut a cikkek olvasására, mint talán másnak, s ezért a dicséret és elismerés megalapozott. Most kéréssel fordulok a laphoz. Az olvasás mellett a másik időtöltésem a festészet, illetve a grafika. Lakhelyemen Csornán, sajnos nincs lehetőség a továbbfejlődésre. Remélem, közlik levelem, s az a kérésem, hogy jelentkezzen levelezőpartnernnk olyan olvasó, aki maga is képzőművész szakkör tagja, és grafikával foglalkozik. Reménykedve várom kérésem teljesítését. Helyes Jenő Csorna Arany J. u. 63. KEDVES LÁNYOK, KEDVES FIÚK! Az Oktatási Minisztérium és a KISZ központi bizottsága nevében szeretettel köszöntünk Benneteket az új tanév alkalmából. A hasznosan töltött vakáció végén bizonyára rengeteg élménnyel, szellemileg és testileg frissen indultok ismét munkahelyetekre, az iskolába. Valamennyien tudjátok, hogy társadalmunk egyre fokozottabb figyelmet fordít az iskolákra, egyre több segítséget nyújt ahhoz, hogy mindig javuló körülmények között felkészülhessetek a teljes emberi életre. Szüleitek, tanáraitok azon igyekeznek, hogy saját élettapasztalataikat átadják nektek, és a társadalmi szervezetekkel, termelő üzemekkel, vállalatokkal együtt segítenek abban is, hogy tanulóéveitek alatt közvetlen ismereteket szerezzetek a gyakorlati életből. A társadalom törődését tükrözik azok az intézkedések is, amelyek az elmúlt években, és különösen az 1973/74-es tanévben születtek. Az intézkedések célja, hogy az iskolában jobban felkészülhessetek választott pályátokra, hivatásotokra. Ennek érdekében csökkent a tananyag, megszűnt az átlagosztályzat, módosult az érettségi vizsga. A célok megvalósítása új, elsősorban minőségi feladatok elé állította a nevelői testületeket és Benneteket Az intézkedések feloldottak néhány korábbi kötöttséget, megalapozták az iskolaközösség valamennyi tagja számára az önállóbb részvételt az oktatás-nevelés folyamatában. Azt tapasztaltuk, hogy éltetek az új lehetőségekkel. Felismertétek, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséget és több kötelességet jelent Tudatában vagytok annak, hogy a Ti munkátok a tanulás, amely nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is. Ez megítélésetek alapja, jövőtök biztosítéka. A szocialista társadalom egészéhez való viszonyotok fejeződik ki, iránta érzett felelősségtudatotok nyilatkozik meg abban, ahogy kötelességeiteket teljesítitek, amilyen fegyelmet tanúsítotok a tanulásban és a munkában. Kedves Lányok, Kedves Fiúk! Az új tanév elején azért is fordulunk Hozzátok, hogy segítségeteket kérjük abban a közös törekvésünkben, amely az iskolai munka fegyelmének erősítését szolgálja. Tudjátok, hogy a fegyelem akkor mutatkozik meg, amikor az embernek nagy erőfeszítést követelő dolgot kell megtennie, mert az szükséges és hasznos a közösségnek, a társadalomnak. Ez az elv a tanulás egészére is érvényes, hiszen tudásra, igazi tudásra szert tenni soha nem lehetett és nem lehet a jövőben sem szellemi erőfeszítés, kitartó, szorgalmas munka nélkül. Ez fegyelmet, önfegyelmet követel mindnyájatoktól. Az életben, pályátokon való továbbhaladástok attól függ, hogy az iskolában tanultak alapján képessé váltak-e az önálló ismeretszerzésre, az egész életeteken át szükséges folyamatos továbbképzésre. Bizonyára mi is tapasztaltátok, hogy társaitok közül néhányan — valós érdekeik ellenére, azokat félreismerve — a tananyagcsökkentést, a kötelező házi feladatok korlátozását úgy fogták fel, hogy nem kell folyamatosan és komolyan tanulni, hogy a tanulmányok folytatásához minimális erőfeszítés is elegendő. Mások — főleg harmadikosok és negyedikesek — az átlagosztályzat megszüntetéséből, az érettségi vizsga fakultatív elemeinek bővüléséből és a minősítés öt fokozatának megszüntetéséből azt a következtetést vonták le, hogy elegendő a felvételi tárgyak fokozott tanulása, a többi pedig a továbbhaladás szempontjából közömbös. Ezt a felfogást és magatartást többségetekkel együtt elítéljük, és — önmagatok és társaitok iránt érzett felelősségetekre hivatkozva — együttműködéseteket kérjük megváltoztatásához. Csak együttes erőfeszítéssel tudjuk elérni, hogy minden diák szocialista társadalmunknak hasznos, leendő hivatását és szakmáját szerető tagja legyen. Mit kérünk tehát? Mindenkitől legjobb képessége és tehetsége szerinti tanulást, az iskolai rend és fegyelem megtartását. Változatlanul elő kívánjuk segíteni, hogy többet foglalkozhassatok azokkal a tantárgyakkal, témakörökkel, melyek jobban megfelelnek egyéni érdeklődéseteknek, alakuló vagy már kialakított hivatásotoknak. De saját jövőtök és a társadalom érdekében kérjük és igényeljük Tőletek, hogy minden iskolai tantárggyal képességeiteknek megfelelő szinten foglalkozzatok. Felhívtuk tanáraitok figyelmét: minden tantárgyat az abban nyújtott folyamatos teljesítményetek alapján osztályozzanak, s a többi tantárgyban mutatott teljesítmény alapján se adjanak felmentést esetleges mulasztásaitokra. Fontos a választott pályára való felkészülés, de nélkülözhetetlen a korszerű általános műveltség is, a marxista-leninista gondolkodás, a szorgalom és az alkotó munkaszeretet. Egyre táguló, szélesedő világunkban a tudományos-technikai forradalom korában az a középiskolás gondolkodik helyesen, aki felismeri, hogy ha mérnöknek, orvosnak készül is, tanulnia kell a magyar irodalmat, vagy az idegen nyelvet is. Aki úgy véli, hogy csak a felvételi tárgyakat kell tanulnia, önmaga ellen vét, de később rádöbben vétségére. Mi ezt a késői megbánást szeretnénk részetekre megtakarítani! Kedves Lányok, Kedves Fiúk! Saját felkészülésetekben nagy az egyéni és nagy a közösségi felelősségetek. A KISZ- tagok tevékenységének döntő láncszeme a tanulás, az alapszervezetek fontos feladata, hogy segítsék a tanulmányi munkát, hogy ellenőrizzék a kötelezettségek teljesítését, hogy kialakítsák a tanuláshoz való helyes viszonyt, hogy kemény, lépjenek fel a káros nézetek vagy jelenségek ellen. A fegyelemsértők: azok, akik magatartásukkal a közösséget sújtják, akik viselkedésükkel megzavarják a tanítási órákat — nem közétek valók! Vonjátok őket felelősségre a közösség és a rendtartás szigorával ! Javasoljuk, hogy az első osztálygyűléseken vitassátok meg, közösségeiteknek milyen feladataik vannak a fegyelőn, a tanulmányi munka javításában. A KISZ-szervezetek pedig a pedagógusokkal együttműködve, egymást kölcsönösen segítve éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a rendtartás teremt számukra, és azzal az állásfoglalással, amelyet a KISZ központi bizottság középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa fogalmazott meg: „A KISZ-szervezetek (alapszervezetek, KISZ-csoportok) minden tagjuktól követeljék meg a képességeiknek, választott életcéljuknak megfelelő, példamutató helytállást az iskolai tanulmányokban; tagjaik értékelésekor, az egyéni feladatok meghatározásakor a magatartás mellett a tanulmányi munkát tekintsék elsődlegesnek. A KISZ-tagok törekedjenek arra, hogy személyes példamutatással és a meggyőzés eszközével az osztályokban is teremtsék meg a jó tanuláshoz szükséges közösségi hangulatot.” Budapest, 1974. szeptember 2. Oktatási Minisztérium KISZ központi bizottságának titkársága