Magyar Ifjúság, 1975. május-augusztus (19. évfolyam, 18-35. szám)

1975-05-02 / 18. szám

MBH 1 MUS! Májusban már pereses a nap. A szél is elhullajtja ilyenkorra tér­fogait. Az ég kékjéből meríteni lehet, már oly közel. Az éjszaka csillagait számolják a szerelmesek. Habosodnak a fák. Május — a nyár első szívverése. Az első nap a munkásoké. Vörös zászlók virradnak ilyenkor szerte a világban — hol a gép zakatol, hol a vas pórusain rózsállik a hő, hogy így alakuljon embert szolgáló szelíd tárggyá. 1890 óta május 1. a munka ünnepe. Ez a nap a munkásoké. Egy évvel előtte határozta el Párizsban a II. Internacionálé. Ekkor emlékeztek meg a Bastille lerombolásának évfordulójáról. Arról a napról, amikor a kiszolgáltatottak vére folyt, emlékeztek azokról a napokról, mikor a történelem néhány pillanatában bosszú­tort ültek a zsarnokságon. Chicagóban 1886. május elsején a munkások vére folyt, így itatódott vörössé az a zászló, amit azóta május elsején bontogatnak szerte a világban. Május elseje mindig vörös volt. Nemcsak a vértől. A visszafogott öklök erejétől, a botladozó reménytől — a század elején. A pirosló arcoktól — hogy csillantak! — táján? Rendőrsisakok közt sodródtak a sorok. A zászlók, táblák virítottak. Jajgattak a jelmondatok: „Nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés! Szűnjön meg a kizsákmányolás! A munkásoké legyen a haszon! Világ proletárjai, egyesüljetek!” A hatalom nem adta meg magát. gy* Bírói áttekintés után jóváhagyott kiadás. 86. Mám.____________________Budapest, 1889. április 28._____________XXV. évfolyam. NÉPSZAVA A magyarországi mezei és ipari munkásság érdekeit képviseld politikai lap. slSpizktSsi Sír, A magyarországi izsezta desnkrata párt klipssti kizMeys. Szerkesztősig és kiadóhivatal: VH, Eradid­-kirat W, a kapuvil c­uubea. Megjelenik: . U.i _U ““ —»■>-.« MA lim aIraI^tv ft» »■«— Teárted folyt a rér, ■ kBny, Tstéged üld&sBtt • páva, A kapzsiság, ■ gőg, kfix&ny. Ml flUr ettük ■ harczot érted, A népjog' rsk­ót «AuÚjít Ax Ifutár harctól miráltunk, El fegyverünk, a rédfalunk, Mi pBxünk avagy maghalunk ! Kikait a mag, mit MreSettfunk, Mit Tírral • k&nynyal Battxánk, Ax aacma nagy lati­na hatalmat, Malyfat mix harctól titköiáok. Minden Uraaxttal aj rügy íladt Éa minden rügyből lomb fakadt. • a proletárok molidja Hogy tűdul rink a kapui ellen! Katában lándiaa, polka, kard. De minden ágyúnál erdeebb A proletárok világünnepén. Ünnep van, máj b­elseje. Proletárok ünnepe Nem megnyert éni emléke, nem a leigázott nép falazabadulásának ünnepe, de a párt nagy, magaatoe ünnep. Keni törvényhozás létesítette, nem papok áldották meg, nem egy ház fik axentellék­tel­­ent mindezeknek szándék­, akarat. A politikailag elnyomott • gaida régi rabigái, hajtott náp uraim ünneppé. Azért aratta ünneppé, hon '«*!«“ egy napja, malten hirdetne, hogy öntudatra ébredt, hogy tudatában van annak, hop neki is joga van a jogra • joga van modernes létre. Ünneppé aratta azért, hogy legyen egy nepje, a mikor frHOnlethaane, hogy mit bir benne . Unadelom akkor, a mikor dolgozik, ittad ét fárad áe mit read! henna a társadalom, ha leleet­ szerszámát, ha megunta huni a igái­ba hul­lni terejlákét. Ed­­u egy napot azért választotta ki a maga számára, hogy itt is, mbeutt­­a megmutassa azt, hogy róla épült mily erű­ ep­ornág, tok­ornág t­u égétt nap világ,­­ nélküle milyen semmivé türpül mind­ez a nagyság. Küldő mtukásünnep et. Nem azért, mert az ébredő Uratt hirdetőjét, a virágfakadás napját csak a maga ttamára foglalta volna le a munkáséig, hanem azért, mert a kik eddig maguk ia őrültek május eteejenek, kik maguk is ünnepnek tekintették május elejét, — mig a munkás nem fennepülte — megtagadják május elejének üneepléját azért, mert kellemetlen tájak, hop a munkásokkal épült ünnepeljenek. Ez ■ május elseje, et, a immár munkások ünnepe tünteti fel világoson, hop ezen e főidőn két világ van. Egyik a dúllak­odót világa, a másik a szükölködők világa; egyik a lökések, másik a murvások világa; epik a klisékmányolók, a másik a kitaákmányoltak világa; egyik a politikai jogok és szabadságok birtokosainak, a másik a politikailag jogfoartoltak • szabadságaikban megbom­tottak világa. Szóval, egyik világ a fető osztályérdekek képviselőiből, a másik az osztályokat elválasztó falak ledöntésére törekvő ás ez igazi szabadság, épi­lőség , testvén ág érvényre jutásáért küzdő acatalistákból áll. Egyik a tej, nemzetiség. r.Ilán, nyelv .zerint tömörül azért, hop a más fajhoz, namzetn­ghoz tartozókat, a más hitet vallókat, más nyelves beszélőket gyűlölje; a másik azért, hop fajra, namzetségre, vallásra, nyelvre való tekintet nélkül az embermézetetet hirdesse és pakorolja. Ez a jelentősége május elsejének. De csak azóta, a mióta a munkásság ruháita fel egat a jelentőséggel. Mert itz esztendeje annak, hol a világot megváltó tzocxláldemokráciia eszméjének híveiből álló, több om ágból öná­­pült süldöitek Pártiban megegyenek abban, hol legyen ep ünnep, mely a nemtetkesi szeretet ünnepe. XVI. évfolyam. SwfopMt, tecO. áprils 27. 112 17. szém. NÉPSZAVA. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZID­ALAOI NÉPLAP. A MAG­YARORSZAG! ALTALÁNOS MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Felhívás llni­la­ HN írt összes munkásaihoz! Május hó­­n délután 3 órakor a városligeti Arena előtti téren nagy m­u­n­k­á­s-g­y ü 1 é­s tiMiátáal-dijak­o•­káth­atak 14a kilánnálk. Megjelen minden vasáru­k. IffyM példáig ár* 8 kr. Egy hang vonult át a vén Európán. Féljétek azt, ti hatalmas urak. Mert torkotokra forrhat még talán ! Most még sokat tehet az akarat, S a fölvadult, tenger hullámai Medrükbe visszatérnek, mielőtt a Sziklához vert hajótok roncsai­n­k!R»­argott v _ A tenger ismét szépen elsimul ! A mélybe dőlnek ! Reszkessétek őt­ ■ S a melynek habja kavargott vadul: . hang vonult át a vén Európán, A melyhez képest páextorfuvola­iLehelnek kűrtje, ég boltozatán 'Dörgö sötét fellegek moraja 'Ofi „Te ex el to' _______ «Ki hitvány bérért, teeted áldoséd, iNapeat­y ontvn verítékedet. “*Hogy megszorozhasd — kolduskenyered ! Sorsuk! 1*'­ ■ Munkások és Munkásnők! Elvtársak és Elvtársnők! Még csak «‘'lvny nap választ el bennünket május I­ldi. Működjetek kiszre, hogy az elsői munkásü­nnep nagyszerű legyen! Rendezzétek a vonulástokat úgy, hogy a munkások méltóság­teljes, czélirányos és tisztele­tét parancsoló lelépése­lveteléseinknek a kielégítését vonja maga után. Helyzetünk javításának fM kelléke: a munkaidő megrövidítése. Jelszavunk: 8 óra munka; 8 óra szórakozás; 8 óra alvás. M­ónii A é­s A­simlf A iIImm .„nn­­­iMttii oZBrváZKMjoxcK & munKasunnioprei Május elsején hadd pihenjen a munkai lOfb­ _A|„a fll.nlir. l­ou, május pissjorv. A mull éri Jailius 14-án a középkori állam­szervezet ás a franczia korlátlan agysdurab­ra ha­talmaz ás dac»* rád várának, a Bastill bevételá­­nak ipa ár fordulóján «gybtgyillekettak Páriaban • munkásküldöttek a mardt világ ömha­táraiból, holst tanácskozzanak ás oly határozatokat hozza­nak, melyekben a munkásosztály mai kívánalmai A küldöttek m rendszerek! perlamentárie választások alaHáni küldöttek nagy rásza egyidejűleg a legkDW exebb ' 'iceoportok, náhe oczaánok által elválasztott *b'-l le*” a képviseléssel megbíz­va, a man­­yle*ony«*k folytán egy­általában nem volt képviselve. Daczára ezen mos­toha viszonyoknak az egybegyűltek egyhangú ha­tározatokat hoztak, melyek Európpa és Amerika munkásainá­ élénk viszhangra találtak s mely hat­­ározatokat ezek páratlan örömmel s lelkesedével fogadták el. Miképen hozták ezen határozatokat a miképen történt az, hogy azokat a munkátok általánosan etismerték ? Bizonyára nem erőhatalommal lett ez kiesz­­közölve, mint azt a legostobább nyárspolgár is lud.­ fo,hn.m is valami titkot vezényszó segít­­s­­égével, melyet egyes tudákosabbak föltételezni vélhetnek, hanem olyat valami által, hiely külön­ben az uralkodó polgári osztály előtt megfogha­tatlan, t.­­­az, hogy egyforma gazdászati létföltételek, mint a melyek a tőke­ter­melés országaiban fennállnak, az ezen gazdászati viszonyok alatt élő emberek­ben ugyanazon jogfelfogást ugyanazon világnézetet idéznek elő, hogy megosz­lások, pártokra szakitdátok , az ezekkel karöltve járó bizalmatlanság, irigység és gyűlölet, mint ezt az uralkodó osztálynál látjuk, csak ott fogímzik meg, a hol a zsákmányért, a különprédáért hat-Az uralkodó-osztály előtt a nmnüké*-kink ezen szívből lélekből jövő egyetértése teljesen fel­­foghatatlan, mert az ő társadalmi­­rendje,* mely az egy mis elitül haragra van alapítva, szakadat­lan rmdttabáli­zás nélkül fenn nem állhat, s­e nem voit a munkásosztály ismerte el a A Népszava történelmi dokumentumnak szá­mító, 1890. április 27-i címlapja az első mun­­kásü­nnepre mozgósítja Budapest munkásságát StMMtás MU I Ép*H A*»« • m­ é«I l»„ »I Ivtc­­­ál fthr. j ■s*y#-lí-*r« M «*y Mm m I». MMéMért>4fJah pMMMWé»f»N . Május elseje mindig vörös volt. Nemcsak a vértől, hanem a visszafogott öklök erejétől, a botladozó reménytől, amelyek még az üldöztetések ide­jén is magasba emelték a proletariátus zászlaját VILÁG PROLETÁRJAI E Q Y E SU L J E T I KI­ ­K - tartatik. Napirend: A munkás-véd törvényhozó Egy l­áng vonult et a vén Európán, Zászló alá hívandó híveit, Epedve egy 82ent üdvöe csél után, Hogy kik e páriáknak véreit Szlvák, nyomorukban enyhítőének; Tudják meg, hogy nem igen barrr­o­k, Hanem, miként ők, szintén emberük; Bár eltiporták emberjogait. S a mig jóból jutott c­sak oly kev''”’­kká véli az örök szenvedést Május elsejére. A proletárok világün­nepét köszönti a Nép­szava a XIX. századi utolsó május elsejei címoldala 1­912 MÁJUS -V

Next