Magyar Ifjúság, 1975. május-augusztus (19. évfolyam, 18-35. szám)
1975-05-02 / 18. szám
MBH 1 MUS! Májusban már pereses a nap. A szél is elhullajtja ilyenkorra térfogait. Az ég kékjéből meríteni lehet, már oly közel. Az éjszaka csillagait számolják a szerelmesek. Habosodnak a fák. Május — a nyár első szívverése. Az első nap a munkásoké. Vörös zászlók virradnak ilyenkor szerte a világban — hol a gép zakatol, hol a vas pórusain rózsállik a hő, hogy így alakuljon embert szolgáló szelíd tárggyá. 1890 óta május 1. a munka ünnepe. Ez a nap a munkásoké. Egy évvel előtte határozta el Párizsban a II. Internacionálé. Ekkor emlékeztek meg a Bastille lerombolásának évfordulójáról. Arról a napról, amikor a kiszolgáltatottak vére folyt, emlékeztek azokról a napokról, mikor a történelem néhány pillanatában bosszútort ültek a zsarnokságon. Chicagóban 1886. május elsején a munkások vére folyt, így itatódott vörössé az a zászló, amit azóta május elsején bontogatnak szerte a világban. Május elseje mindig vörös volt. Nemcsak a vértől. A visszafogott öklök erejétől, a botladozó reménytől — a század elején. A pirosló arcoktól — hogy csillantak! — táján? Rendőrsisakok közt sodródtak a sorok. A zászlók, táblák virítottak. Jajgattak a jelmondatok: „Nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés! Szűnjön meg a kizsákmányolás! A munkásoké legyen a haszon! Világ proletárjai, egyesüljetek!” A hatalom nem adta meg magát. gy* Bírói áttekintés után jóváhagyott kiadás. 86. Mám.____________________Budapest, 1889. április 28._____________XXV. évfolyam. NÉPSZAVA A magyarországi mezei és ipari munkásság érdekeit képviseld politikai lap. slSpizktSsi Sír, A magyarországi izsezta desnkrata párt klipssti kizMeys. Szerkesztősig és kiadóhivatal: VH, Eradid-kirat W, a kapuvil cuubea. Megjelenik: . U.i _U ““ —»■>-.« MA lim aIraI^tv ft» »■«— Teárted folyt a rér, ■ kBny, Tstéged üld&sBtt • páva, A kapzsiság, ■ gőg, kfix&ny. Ml flUr ettük ■ harczot érted, A népjog' rskót «AuÚjít Ax Ifutár harctól miráltunk, El fegyverünk, a rédfalunk, Mi pBxünk avagy maghalunk ! Kikait a mag, mit MreSettfunk, Mit Tírral • k&nynyal Battxánk, Ax aacma nagy latina hatalmat, Malyfat mix harctól titköiáok. Minden Uraaxttal aj rügy íladt Éa minden rügyből lomb fakadt. • a proletárok molidja Hogy tűdul rink a kapui ellen! Katában lándiaa, polka, kard. De minden ágyúnál erdeebb A proletárok világünnepén. Ünnep van, máj belseje. Proletárok ünnepe Nem megnyert éni emléke, nem a leigázott nép falazabadulásának ünnepe, de a párt nagy, magaatoe ünnep. Keni törvényhozás létesítette, nem papok áldották meg, nem egy ház fik axentelléktelent mindezeknek szándék, akarat. A politikailag elnyomott • gaida régi rabigái, hajtott náp uraim ünneppé. Azért aratta ünneppé, hon '«*!«“ egy napja, malten hirdetne, hogy öntudatra ébredt, hogy tudatában van annak, hop neki is joga van a jogra • joga van modernes létre. Ünneppé aratta azért, hogy legyen egy nepje, a mikor frHOnlethaane, hogy mit bir benne . Unadelom akkor, a mikor dolgozik, ittad ét fárad áe mit read! henna a társadalom, ha leleet szerszámát, ha megunta huni a igáiba hullni terejlákét. Edu egy napot azért választotta ki a maga számára, hogy itt is, mbeutta megmutassa azt, hogy róla épült mily erű epornág, tokornág tu égétt nap világ, nélküle milyen semmivé türpül mindez a nagyság. Küldő mtukásünnep et. Nem azért, mert az ébredő Uratt hirdetőjét, a virágfakadás napját csak a maga ttamára foglalta volna le a munkáséig, hanem azért, mert a kik eddig maguk ia őrültek május eteejenek, kik maguk is ünnepnek tekintették május elejét, — mig a munkás nem fennepülte — megtagadják május elejének üneepléját azért, mert kellemetlen tájak, hop a munkásokkal épült ünnepeljenek. Ez ■ május elseje, et, a immár munkások ünnepe tünteti fel világoson, hop ezen e főidőn két világ van. Egyik a dúllakodót világa, a másik a szükölködők világa; egyik a lökések, másik a murvások világa; epik a klisékmányolók, a másik a kitaákmányoltak világa; egyik a politikai jogok és szabadságok birtokosainak, a másik a politikailag jogfoartoltak • szabadságaikban megbomtottak világa. Szóval, egyik világ a fető osztályérdekek képviselőiből, a másik az osztályokat elválasztó falak ledöntésére törekvő ás ez igazi szabadság, épilőség , testvén ág érvényre jutásáért küzdő acatalistákból áll. Egyik a tej, nemzetiség. r.Ilán, nyelv .zerint tömörül azért, hop a más fajhoz, namzetnghoz tartozókat, a más hitet vallókat, más nyelves beszélőket gyűlölje; a másik azért, hop fajra, namzetségre, vallásra, nyelvre való tekintet nélkül az embermézetetet hirdesse és pakorolja. Ez a jelentősége május elsejének. De csak azóta, a mióta a munkásság ruháita fel egat a jelentőséggel. Mert itz esztendeje annak, hol a világot megváltó tzocxláldemokráciia eszméjének híveiből álló, több om ágból önápült süldöitek Pártiban megegyenek abban, hol legyen ep ünnep, mely a nemtetkesi szeretet ünnepe. XVI. évfolyam. SwfopMt, tecO. áprils 27. 112 17. szém. NÉPSZAVA. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZIDALAOI NÉPLAP. A MAGYARORSZAG! ALTALÁNOS MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Felhívás llnila HN írt összes munkásaihoz! Május hón délután 3 órakor a városligeti Arena előtti téren nagy munkás-gy ü 1 és tiMiátáal-dijako•káthatak 14a kilánnálk. Megjelen minden vasáruk. IffyM példáig ár* 8 kr. Egy hang vonult át a vén Európán. Féljétek azt, ti hatalmas urak. Mert torkotokra forrhat még talán ! Most még sokat tehet az akarat, S a fölvadult, tenger hullámai Medrükbe visszatérnek, mielőtt a Sziklához vert hajótok roncsaink!R»argott v _ A tenger ismét szépen elsimul ! A mélybe dőlnek ! Reszkessétek őt ■ S a melynek habja kavargott vadul: . hang vonult át a vén Európán, A melyhez képest páextorfuvolaiLehelnek kűrtje, ég boltozatán 'Dörgö sötét fellegek moraja 'Ofi „Te ex el to' _______ «Ki hitvány bérért, teeted áldoséd, iNapeaty ontvn verítékedet. “*Hogy megszorozhasd — kolduskenyered ! Sorsuk! 1*' ■ Munkások és Munkásnők! Elvtársak és Elvtársnők! Még csak «‘'lvny nap választ el bennünket május Ildi. Működjetek kiszre, hogy az elsői munkásünnep nagyszerű legyen! Rendezzétek a vonulástokat úgy, hogy a munkások méltóságteljes, czélirányos és tiszteletét parancsoló lelépéselveteléseinknek a kielégítését vonja maga után. Helyzetünk javításának fM kelléke: a munkaidő megrövidítése. Jelszavunk: 8 óra munka; 8 óra szórakozás; 8 óra alvás. Mónii A és Asimlf A iIImm .„nniMttii oZBrváZKMjoxcK & munKasunnioprei Május elsején hadd pihenjen a munkai lOfb _A|„a fll.nlir. lou, május pissjorv. A mull éri Jailius 14-án a középkori államszervezet ás a franczia korlátlan agysdurabra hatalmaz ás dac»* rád várának, a Bastill bevételának ipa ár fordulóján «gybtgyillekettak Páriaban • munkásküldöttek a mardt világ ömhatáraiból, holst tanácskozzanak ás oly határozatokat hozzanak, melyekben a munkásosztály mai kívánalmai A küldöttek m rendszerek! perlamentárie választások alaHáni küldöttek nagy rásza egyidejűleg a legkDW exebb ' 'iceoportok, náhe oczaánok által elválasztott *b'-l le*” a képviseléssel megbízva, a manyle*ony«*k folytán egyáltalában nem volt képviselve. Daczára ezen mostoha viszonyoknak az egybegyűltek egyhangú határozatokat hoztak, melyek Európpa és Amerika munkásainá élénk viszhangra találtak s mely határozatokat ezek páratlan örömmel s lelkesedével fogadták el. Miképen hozták ezen határozatokat a miképen történt az, hogy azokat a munkátok általánosan etismerték ? Bizonyára nem erőhatalommal lett ez kieszközölve, mint azt a legostobább nyárspolgár is lud. fo,hn.m is valami titkot vezényszó segítségével, melyet egyes tudákosabbak föltételezni vélhetnek, hanem olyat valami által, hiely különben az uralkodó polgári osztály előtt megfoghatatlan, t.az, hogy egyforma gazdászati létföltételek, mint a melyek a tőketermelés országaiban fennállnak, az ezen gazdászati viszonyok alatt élő emberekben ugyanazon jogfelfogást ugyanazon világnézetet idéznek elő, hogy megoszlások, pártokra szakitdátok , az ezekkel karöltve járó bizalmatlanság, irigység és gyűlölet, mint ezt az uralkodó osztálynál látjuk, csak ott fogímzik meg, a hol a zsákmányért, a különprédáért hat-Az uralkodó-osztály előtt a nmnüké*-kink ezen szívből lélekből jövő egyetértése teljesen felfoghatatlan, mert az ő társadalmirendje,* mely az egy mis elitül haragra van alapítva, szakadatlan rmdttabálizás nélkül fenn nem állhat, se nem voit a munkásosztály ismerte el a A Népszava történelmi dokumentumnak számító, 1890. április 27-i címlapja az első munkásünnepre mozgósítja Budapest munkásságát StMMtás MU I Ép*H A*»« • m é«I l»„ »I Ivtcál fthr. j ■s*y#-lí-*r« M «*y Mm m I». MMéMért>4fJah pMMMWé»f»N . Május elseje mindig vörös volt. Nemcsak a vértől, hanem a visszafogott öklök erejétől, a botladozó reménytől, amelyek még az üldöztetések idején is magasba emelték a proletariátus zászlaját VILÁG PROLETÁRJAI E Q Y E SU L J E T I KI K - tartatik. Napirend: A munkás-véd törvényhozó Egy láng vonult et a vén Európán, Zászló alá hívandó híveit, Epedve egy 82ent üdvöe csél után, Hogy kik e páriáknak véreit Szlvák, nyomorukban enyhítőének; Tudják meg, hogy nem igen barrrok, Hanem, miként ők, szintén emberük; Bár eltiporták emberjogait. S a mig jóból jutott csak oly kev''”’kká véli az örök szenvedést Május elsejére. A proletárok világünnepét köszönti a Népszava a XIX. századi utolsó május elsejei címoldala 1912 MÁJUS -V