Magyar Ifjúság, 1976. január-április (20. évfolyam, 1-18. szám)
1976-01-02 / 1. szám
Vidám est az Olimpiai Klubban A múlt héten vízilabdázók, vívók, ökölvívók, evezősök, cselgáncsozók voltak a vendégei az Olimpiai Klubnak, amelyben a KISZ KB ifjúkommunistái rendeztek vidám klubestet. Élménybeszámolók, tréfás játékok és komoly szellemi vetélkedők váltakoztak a jól sikerül est műsorában. A klubest néhány pillanatát örökítettük meg. Tibor Tamás, a KISZ KB honvédelmi és sportosztályának vezetője átadja a KISZ KB „Győzelemért" emlékplakettjét Badari Tibor kétszeres Európa-bajnoknak Munkában a „klubvezető” Lehel László, a KISZ KB munkatársa hatatlan az élményekből MONTREAL 76 MONTREAL 4 Aki nem hiszi el ezt a történetet, az ne is olvassa el. Ritkán előforduló női nagyvonalúság ékes bizonyítéka ez a história, mely alkalmas a hitvesi nagylelkűség fitogtatására és a férjek férfiúi önbizalmának potenciális alkonyulatára. A történet nem is olyan régi. Itt a fővárosban esett meg, a karácsonyi bevásárlások kezdő napjaiban. Férj és feleség tömött pénztárcával sétált a Váci utcán. Az ifjú feleségről tudni kell, hogy erényes, türelmes asszonyka. Gyerek még nincs, mert ki kell fizetni a lakás- és bútorrészletet, kocsira is takarékoskodnak. A férj: harmincas, jó külsejű úr. Nem veti meg a női nemet, igényt tart felesége bájaira és otthont teremtő képességeire. Szóval a „nőügy” az más, bocsánatos bűn ... vélekedett a férj. Vásároltak. Nézegették akirakatokat. Az egyik cipőbolt üvegszemei előtt hosszasan időzött az asszony. Mellette a férj is. Feltűnt a feleségnek, hogy mily türelmes a hitvese, aki egyébként utál kirakatot nézni. Aztán az Ajándék asszony felfedezte, hogy a kirakatüveg fényvisszaverő tulajdonsága következtében kissé tükörként is viselkedik. Oda-vissza. Az asszony mellett egy kellemes kinézetű, konvertibilis puccos dáma állt. Az elit fajtából... „Ez letí róla”, állapította meg a feleség, miközben csizmavásárlás ürügyén figyelte férje és a hölgy szemjátékos flörtjét. Közben még arra is volt ideje gondolni, hogy karácsony előtt közeledik férje születésnapja is. Mivel lepje meg? Nem idegeskedett. Nem fortyant föl, mint máskor, ha férje ura mellett haladva észrevette, hogy élettársa megmegnézett egy hölgyet. „Hűséget ígértem, de vakságot nem!” — védekezett olyankor a férj. Ezek még most is nézik egymást! Persze, az a hölgy nem tudta, hogy házaspár mellett áll. Az asszony mérgesen toppantott, és férjébe karolt. A meglepődött, jól öltözött hölgy családi zűrtől tartva, zavarában belibbent a cipőboltba. „Várj, megnézek valamit!” — szólt az asszony, és belépett a nő után. A férj kint maradt, megfordult, és felszabadultan nézte a zsibongó embertömeget, miiközben mohó szemeivel szabadon ki-kihalászott magának (megtekintés céljából) egy-egy nőnemű lényt. Kijött az asszony „mehetünk”. Férjébe karolt és indultak tovább. Közeledik a poén! Borongás, hűvös decemberi este. A férj kellemes megelégedéssel fogadta a születésnapi gratulációkat. Nem ebédelt, mert otthon nagy vacsora lesz. Sietett. Hamar otthon volt. A lakás üresen fogadta. Rend és tisztaság igazolta (és kellemes konyhail-lat), hogy a felesége nem is olyanrég távozott el. „Biztos az ajándékért ment” — így a férj. És várt, és várt. Most figyeljenek ! Csöngettek. A férj könnyedén ajtót nyitott. Magába roskadt a meglepetéstől. Ugyanis az a hölgy állt az ajtóban, bebocsátást kérve, kit felesége mellett fikszírozott a cipőbolt kirakatánál. Illedelmesen nyelt egyet. Az idegen ismerős lezseren betolakodott. Kabátját fogasra akasztotta és csábos retiküljéből elővett egy hálóinget és egy levelet, amelyet a feleség írt. „Drágám! Fogadd e hölgyet születésnapi ajándékként. Reggelig ki van fizetve. Kínáld étellel, itallal — ott van a hűtőszekrényben. Mindent előkészítettem. Tiszta ágyneműt is húztam. Ne féljetek, éjjel nem jövök haza. Csók: Magdi” Végül is A férjet kiverte a veríték. Zavartan tiblábolt. Majd étellel, itallal kínálta a hölgyet. Közben ő meglepő ajándékon gondolkodott. Meg, hogy hős a felesége? A kínálkozó hölggyel csak beszélgetni és kártyázni tudott. Kanaszta parti mellett ültek reggelig. Magához se tért, másra még gondolni sem tudott. Csak a távollevő asszonyon járt az esze meg ezen a nem várt születésnapi ajándékon. És azt se tudta eldönteni, hogy a felesége jól számított-e ... Brády Zoltán