Magyar Ifjúság, 1976. május-augusztus (20. évfolyam, 19-35. szám)
1976-05-07 / 19. szám
dő fizetésének felső határát, magasabb alapról indulnak a diplomások is. Javultak a szociális körülmények, bővült a gyermekintézmények hálózata. Az 1971—74 között átadott 111 ezer állami lakás 45 százalékát fiatal házasok kapták, jórészt ifjúmunkások. A szervezett magánlakás-építés új, kedvezményesebb formáinak megteremtésével évente hatezer fiatal munkáscsalád jut saját otthonhoz. Hasznos segítségnek bizonyult az ifjúságitakarékbetét-akció is, amelynek feltételeit 1976 januárjában még jobban az igényekhez, a fiatalok álmainak valóraváltásához igazították. Minden eddiginél több kedvezmény segíti a gyermeket vállaló, nevelő szülőket. A legutóbbi adatok szerint 135 ezer édesanya él a gyermekgondozási segély és szabadság vívmányával. Közülük sokan már második, harmadik kicsinyükkkel maradtak otthonben, nyári táborokban készítik fel őket a továbbtanulásra, a sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára. Az eredmény sem maradt el. Az 1970-es adatokhoz viszonyítva 13 százalékkal növekedett a munkásgyerekek száma a szakközépiskolákban, 15,6 százalékkal az egyetemeken, a főiskolákon. Ezenkívül az is idekívánkozik, hogy a KISZ VIII. kongresszusa óta, a munkapadoktól is közvetlen utak nyíltak a diplomához. Az idén már meghaladta az ezret azoknak az ifjúmunkásoknak a száma, akik érettségi vizsga nélkül, de gondos felkészítés után szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebükben beiratkozhattak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára. Mérnökök, jogászok, közgazdászok, agronómusok és tanárok lesznek néhány esztendő múlva. Van javítanivaló! Persze a gondok, a tennivalók sem maradtak ki a számvetésből. Nagynyomatékkal esik szó arról, hogy százból tíz gyerek sajnos még mindig nem végzi el 16 éves koráig az általános iskolát. Jó néhányan még harmincéves korukra is adósak maradnak a legalapvetőbb ismeretek megszerzésével. Kiderült, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent a szakmát tanulók száma. Az 1970—71-es tanévben még 223 ezren voltak, két évvel később már csak 196 ezren, s tavaly mindössze 175 ezren. Mintegy 22 százalékkal kevesebben, mint öt évvel korábban. Igaz, némileg indokolja ezt a csökkenést a középiskolás korba lépő nemzedék kisebb létszáma, mégis figyelmeztető jelenséggel van dolgunk. Ha már a gondoknál tartunk. Jelentősen javultak az életkörülményeik, a társadalom a gondos szülő figyelmével fordult az ifjúság felé, amikor intézkedések sorával könnyítette meg a pályakezdés, a családépítés éveit. De egy nagyon jelentős réteg még segítségre vár. Az a mintegy 150 ezer munkásfiatal, aki munkásszállásokon él. Van még javítanivaló ezeken a szállásokon, a pihenést, a művelődést, a kulturált szórakozást biztosító személyi és tárgyi feltételeken. Okkal örülünk annak, hogy a fiatal nők is szakképzettebben, felkészültebben lépnek ki az életbe, mint akár öt évvel korábban. Ma már az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a kereskedelemben egyaránt részt kérnek a munkából, sokszor éppen a nehezéből. Mégis érthetetlen, hogy az életüket kísérő megkülönböztetett figyelem ellenére még mindig csak 2100 forint volt a lányok és fiatalasszonyok átlagkeresete, míg a 18—29 éves férfiaké tavaly már elérte a 2600 forintot. Minden harmadik 796 034. A két és fél millió 15—29 éves fiatalból lényegében minden harmadik tagja a KISZ-nek. Ez azt is jelenti egyben, hogy mintegy 13 ezerrel többen vagyunk, mint 1971-ben. A KISZ Vil. kongresszusa óta megtett út jelentős állomása volt a központi bizottság 1974. áprilisi határozata, amely követelménnyé tette, hogy ki-ki képességei, felkészültsége szerint vállaljon részt a közöse■tennivalókból, a közösségi megbízatások jelentsék a szövetséghez fűződő kapcsolatok szálait, s évente — a végzett munka alapján — ki kelljen cserélni a tagsági igazolványokat. Voltak, akik úgy gondolták, hogy a nagyobb követelményekkel a fiataloknak egy jelentős hányada nem tud majd megbirkózni, s természetesen ezzel együtt csökken a KISZ taglétszáma. Az adatok, a tények mást mutatnak. A két kongresszus között 569 ezer fiatalt vettek föl az ifjúsági szövetségbe, s ugyanenynyi idő alatt 556 ezer lánynak és fiúnak szűnt meg a tagsági viszonya. Ehhez csak annyit: túlnyomó többségük „kinőtt" a fiatalok korosztályából. Ugyanakkor az áprilisi határozat utáni első mozgalmi év végén a tagság 3 százalékát, egy esztendővel később vagyis az idei értékelésekkor még ennél is kisebb részét kellett „eltanácsolni” a KISZ-ből. Az ötvenes évek demográfiai hulláma éppen az elmúlt fél évtizedben vonult le, s a fiatal korosztályok létszámának csökkenése az ifjúsági szövetség belső életében, kor szerinti öszszetételének változásában is érezhető volt. Most csaknem 110 ezerrel kevesebb 14—20 éves tagja van a KISZ-nek, mint 1971-ben volt. Az idősebbek, a 20 éven felüliek száma ugyanakkor 120 ezerrel — a korábbi adatokhoz viszonyítva mintegy 43 százalékkal — növekedett. Azzal, hogy csökkent a legfiatalabbak száma, bizonyos módosulást tapasztalhattunk , KISZ tagságának foglalkozás, illetve rétel szerinti összetételében. Csökkent a tanulói száma, nőtt a dolgozó fiataloké, az egyetemistáké. A tavalyi tagnyilvántartások szerint 252 ezer munkásfiatal, 211 ezer szakmunkástanuló és középiskolás, 57 ezer egyetemi hallgató tagja volt az ifjúsági szövetségnek. 390 796 93 166 A KISZ tagsága a korosztályok arányában 304072 19 20 éves 21-26 éves 26 év fősen Közvetlen utak Az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordított a társadalom a munkás-paraszt gyermekek útjának egyengetésére. Segítő kezek sokasága nyúlt a hátrányos helyzetből startoló tehetségek felé; a tanárok, a fiatal egyetemisták serege vállalta, hogy szakkörök . Közös ajánlással Rendszeres és jó munka — az áprilisi határozat óta ez a KISZ-tagokkal szemben támasztott alapkövetelmény. Az 1971-es számvetés napjaitól jóval többen vannak azok, akik valamilyen állandó megbízatás allapján dolgoznak egyik vagy másik közösségben. Lehet ez mondjuk vezetői tisztség, valamilyen vezetőségi, testületi tagság az ifjúsági szövetségen belül vagy a pártban, illetve valamelyik társadalmi és tömegszervezetben. És természetesen az Ifjú Gárda tagjai, az úttörőcsapatok ifjú vezetői, propagandisták, a politikai tanfolyamok előadói vagy mondjuk a szocialista brigádok vezetői. Megfelelnek annak a követelménynek, hogy a KISZ tagjainak az átlagosnál Többet kell tenniük a közösségért. Ta