Magyar Ifjúság, 1977. szeptember-december (21. évfolyam, 35-52. szám)
1977-09-02 / 35. szám
„Legyen a mi barátságunk olyan tartós, akár a nemes kirovi acél” IFJÚSÁGI BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS A KIROV-GYÁRBAN Amikor elindultunk a Kirov-gyárba barátsági nagygyűlésre, tudtuk: nagy múltú, történelmi nevezetességű üzemet látogatunk meg. Aligha akad a világon olyan történelemkönyv, amely ne tenne legalább elítést a Putyilov-gyárról, forradalmi orosz munkaszervezkedésének felváráról — ez volt régen Virov-gyár neve 1801-től édve egészen 1934-ig. A ..falat idézik a gyár falai is, melyekbe beépítették a Putyilov-gyár téglakerítésének maradványait. Mögöttük korszerű irodaház magasodik. De ez csak a főbejárat felőli látvány, mert a kapun belépve nem gyárba, hanem inkább kisebb fajta ipari városkába jut az ember. TÖRTÉNELEM FILMEN ÉS TABLÓKON Vendéglátóink, az üzemi Komszomol-szervezet fiataljai először a gyár életéről készült riportfilmet vetítették le, majd a múzeumba invitáltak. A Putyilov-gyár munkásai első sztrájkharcaikat már 1809-ben vívták a 15 órás munkanap csökkentéséért. Élenjáró forradalmi tevékenységüket az 1905-ös polgári forradalomban, majd az 1917-es februári és végül a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban bontakoztatták ki. A Putyilov-gyár munkásai közül kerültek ki a Téli Palotát megostromló első vörösgárdista egységek. A polgárháború idején a gyár húszezer munkása harcolt fegyverrel a kezében a proletárhatalomért, mialatt a munkapad mellett maradt társak fegyvert és gépeket gyártottak a Vörös Hadsereg számára. Itt szervezték meg 1915-ben az első illegális ifjúsági bolsevik kört. A filmtekercsek megőriztek egy döbbenetes kockát, amely a gyár huszonöt évvel későbbi életét idézi. Az operatőr hatalmas csarnok — nagy pályaudvarnak vélné az ember — tetején pásztáz. A felvétel a blokád idején készült. A tetőszerkezetet jóformán teljes egészében elvitték a bombák, csak a széleken megkapaszkodott vastag hóréteg utal a nagy hidegre. A képmező nagyobbik részét a tetőn át látszó ég foglalja el. Aztán a felfelé irányított kamera gyors fordulattal vízszintesre vált. A képen munkások látszanak, harckocsikat szerelnek össze a romok között serényen — a szabad ég alatt. A Nagy Honvédő Háború idején — nagyrészt már a forradalom óta felnövekedett generáció tagjai — a Kirov-gyári munkások ismét megmutatták, hogy méltóak a Putyilov-gyári hagyományokra. Munkásszázadaik egyenesen a munkapad mellől indultak az igencsak közel húzódó frontra, mialatt hátramaradt társaik a teljes létszámnak megfelelő régi termelési szintet tartották. A múzeum tablói őrzik a gyár nagy alakjainak emlékét. Az egyik üzemben, kötéllel elkerítve, ragyogó tisztán, eredeti helyen áll az az esztergapad, amelyen 1896-tól 20 éven keresztül Mihail Ivanovics Kalinyin dolgozott. A hátsó teremben, azoknál a vitrineknél, amelyek a gyár legújabbkori történetét demonstrálják, a krónikás a saját lapjának, a Magyar Ifjúság egyik példányának címoldalára lesz figyelmes. A négy évvel ezelőtt kiadott lapszámban arról a két magyar fiatalemberről készítettünk portrét, akik rekordteljesítményt értek el a Kirovgyár K—700-as óriástraktorával. A SZALAGON EGYSZERRE 32 MAMMUTTRAKTOR Azóta a gyárban kifejlesztették és gyártják a K—701-es típust, amelynek főbb jellemzői között megemlítendő, hogy 300 lóerős, a régivel szemben hidraulikákkal szerelték fel, s kerekei embermagasságúak. A magyar vendégeket M. V. Maskin, az összeszerelő üzem vezetője kalauzolta végig a 250 méter hosszú szerelőszalag mentén, amelyen egyidejűleg 32 ilyen mammuttraktort szerelnek össze, és amelyről 25 percenként gördül le egy-egy teljesen kész K—701-es. — Tekintsünk el a műszaki jellemzőktől — kértem M. V. Maskint — és foglalja össze, miben látja e világhírű traktor legnagyobb erényét. — Ezek az óriásgépek a mezőgazdasági munkában forradalmat indítottak el — válaszolta gondolkodási szünet nélkül az üzemvezető. — Nemcsak azzal, hogy megkönnyítik a munkát a földeken, hanem azzal is, hogy működtetésük, karbantartásuk, rendszeres üzemben tartásuk magas fokú technikai felkészültséget igényel. Ehhez pedig tanulni, fejlődni kell. Bár a Kirov-gyár méltán büszke e termékére, más gyártmányai is nevezetessé váltak. Az itt hengerelt acél kiváló minősége meszsze földön híres. A tavalyi termelésből hazánkba is exportáltak. A néhány nappal ezelőtt oly nagy tettet végrehajtó Arktyika atomjégtörő turbogenerátorai is itt készültek. BARÁTSÁGI ACÉLÖNTÉS Ezután a teljesen automatizált meleghengerdét látogattuk meg. A hatalmas öntőcsarnokban került sor a plavka druzsbára, vagyis a barátsági acélöntésre. Az alkalomra megalakított öntőbrigád, melynek két tagja magyar volt, a küldöttek jelenlétében végezte el az acélcsapolást. Az acélgyártás honába csak alkalmilag ellátogató riporter számára — s bizonyára ilyen a küldöttek többsége is — mindig megigéző a vörösen izzó vasfolyam látványa. De különösen az volt itt, a nemcsak az izzó fémtől átforrósodott hangulatú délelőttön. Ezután a küldöttek a gyár központi épülete előtti Lenin-szobor elé vonultak nagygyűlésre. A Kirov-gyár több ezer , munkásának jelenlétében Alekszandr Fomin, a Komszomol Kirov-gyári bizottságának első titkára nyitotta meg a gyűlést, majd I. Prokofjev, az üzem munkása, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja üdvözölte a gyár munkásai nevében a II. Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátság Fesztivál részvevőit. Az idősebb munkásember ezután meghatott szavakkal megajándékozta Esik Bélát, a Lenin Kohászati Művek és Kenyinger Ferencet, az MVG Vörös Csillag Gépgyár öntőjét, a barátsági II. Szovjet-Magyar Ifjúsági Barátság Fesztivál napjai .