Magyar Ifjúság, 1978. május-augusztus (22. évfolyam, 18-34. szám)

1978-05-12 / 19. szám

a KÜLDÖTTGYŰLÉSEK,1878 A váltók jó irányban állnak A Déli pályaudvar ok­tatótermében a belépőket stencilezett névsor fogadta. Tizenegy név, a jelölő bi­zottság javaslata a KISZ- bizottság tagjaira. Az élen Péter András mozdonyve­zető neve állt. A hozzá fűzött rövid jellemzés pe­dig ezzel a monda­ttal fe­jeződött be: „Munkáját nagy, hozzáértéssel és lel­kesen látja el.” Az ember gyakran ta­pasztalja, hogy utólag lát­szólag jelentéktelen dolgok is milyen nagy jelentősé­get kapnak. A hirtelen be­állt csöndről — amellyel a megjelent 53 küldött je­lezte feszült figyelmét, amikor Péter András fel­állt, hogy megtartsa a bi­zottság beszámolóját — csak később derült ki: va­lami többletet ad a cso­mópont KISZ-szervezeté­­nek jellemzéséhez. Az el­múlt mozgalmi évben ugyanis kicserélődött, ta­pasztalatlan bizottság vette át a szervezet irányítását. Miért volt szükség arra, hogy új kezekbe adják a kormány­pálcát? A válasz: mert a korábbi bizottság életképtelennek bizonyult, lezüllesztette a szervezeti életet, tagjainak egy része csak a saját sorsával tö­rődött, háttérbe szorította a közösség érdekeit. Ezért döntött egy éve a küldött­­értekezlet leváltásukról. Péter Andráséknak tehát 1977 áprilisában nehéz dol­guk volt. Szinte újra kel­lett szervezniük a csomó­ponton a KISZ-életet A tíz alapszervezet élére új titkárok kerültek, s szá­mot kellett vetniük a tag­ság megfogyatkozott bizal­mával is. Ezért vált nagyon érté­kessé a mostani beszámo­lónak az a megállapítása, hogy „az eltelt mozgalmi évben élő és hatékony volt a fiatalok munkája”, ösz­­szesen 378 harminc év alatti dolgozik a Déli pá­lyaudvaron, közülük 204 tagja a KISZ-szervezetnek. Eltérő az általános mű­veltségük, politikai képzett­ségük, a közös feladat mégis segített összefogni őket. Talán nem véletlen, hogy a beszámoló elejére éppen a politikai munka értékelése került. Ered­ményként szóltak arról, hogy első ízben sikerült megszervezni az aktivisták felkészítésére saját tábo­rukat, így az ifjúsági vi­takörök működése is ered­ményesebb volt, a politi­kai oktatás általában jól szolgálta kitűzött célját. Igaz, a munkát nehezítette, hogy a korábbi bizottság hibájából a vitaanyagok nem álltak kellő számban rendelkezésre. A munkában elért sike­reik — már maga az is eredmény, hogy erről szá­mot adhattak — az adott­ságoknak megfelelő volt. A feladatok ugyanis nőttek, a munkaerő csökkent. A 650 óra társadalmi munka ennek ismeretében különös jelentőséget kapott. Jó ré­szét az „Ifjúság a kultu­rált utazásért” akcióban teljesítették, amelyet a Ke­leti pályaudvar KISZ-esei­­nek kezdeményezésére in­dítottak. A délisek most csak részt vettek, de nem sikerült a legjobbak közé kerülniük. Ám hogy tet­tek érte, már ez is az elő­relépésre utal. Az alapszervezetek tevé­kenységét általában jóra értékelte a beszámoló. A fi­gyelmet elsősorban arra hívták fel, hogy javítani kell a munkamegosztást, növelni az aktív KISZ-esek számát. A beszámolót nagy moz­golódás, sustorgás követte. Az elnök biztatására aztán sorra emelkedtek fel a hozzászólók. A­ nagy mun­kaerő-fluktuáció okozta gondokról, a szolgálati be­osztás miatti nehézségek­ről, a késve érkező meg­hívókról beszéltek. Utolsó­­előttiként Kereső István állomásfőnök örömmel nyugtázta, hogy a fiatalok munkája, közéletisége jobb volt, mint korábban. Úgy értékelte, hogy a kialakuló jó szellem növeli a gazda­sági vezetőknek a fiatalok iránti bizalmát. Utolsóként Török István, a csomópont pártbizottsá­gának titkára kért szót. A szervezeti fegyelem javulá­sát dicsérte, s utalt arra, hogy a közös munkát az egyének helytállása erősíti. S bár a fiatalok munkájá­ról elismerően nyilatkozott, mégis megemlítette a mun­kafegyelem lazulásának egyik jelét: tavaly nőtt a balesetek száma. Tavaly a két, szerencsére személyi sé­rülést nem követelő bal­esetből hárommillió forin­tos kár keletkezett. * A beszámolót, a kiegészí­tésekkel a küldöttek elfo­gadták. A KISZ-bizottság titkárává ismét Péter And­rást választották. Ezzel a megkezdett út folytatására szavaztak. R. S. Ha elfogy a pogácsa Egy küldöttgyűlés akkor mondható sikeresnek, ha tartalmas a beszámoló, ha azt sokoldalúan megvitatják, ha jó vezetőséget választanak, és... ha elfogy a po­gácsa. Ez utóbbit a Szegedi Állami Gazdaság KISZ- szervezetének küldöttgyűlésén tudtam meg. A mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke, miután megállapította, hogy minden meghívott jelen van, mosolyogva hozzá­tette : - Végre nem szárad ránk a pogácsái A korábbi ren­dezvényeinken bizony sokszor előfordult, hogy az asz­talon maradt a sütemény, olyan kevesen jöttek el. Eb­ből a szempontból küldöttgyűlésünk máris sikeresnek mondható. Ami azt illeti, a pogácsa itt is majdnem megmaradt. Nem azért, mert a küldöttek idő előtt elmentek, hanem a sok mondanivaló közben alig volt idejük enni. Olyan emberek mesélnek egymásnak ennyit, akik csak ritkán futnak össze. Ahogy az több felszólalásból is kiderült, valóban nem találkoznak túl gyakran. A területi szétszórtság igen nagy gondot jelent. A gazdaság termelőegységei hat­van-nyolcvan kilométerre vannak egymástól, jól meg kell gondolni, mikor és miért hívják össze a KISZ-eseket. Sok fiatal tanyán lakik, őket különösen nehéz bevonni a mozgalmi munkába. Ezért taggyűléseiket jórészt mun­kaidőben tartják, amit a többi dolgozó nem mindig néz jó szemmel. Joggal említette hozzászólásában Palásti Béla, az öthalmi KISZ-titkár: - Legfontosabb célunk a munkafegyelem javítása legyen. Nekünk, ifjúkommunistáknak ebben példát kell mutatnunk, különben ifjúsági szervezetünk elveszíti a tekintélyét. Sok szó esett az agrárértelmiség feladatairól is. - Nem használtuk ki eléggé a gazdaságban dolgozó fiatal diplomások nagyobb mozgalmi tapasztalatait — mondta Fábián Edit. - Pedig szükség lenne politikai tájékozottságukra, vezetői jártasságukra. A dolognak persze két oldala van: nekik is keresni kell a lehetősé­geket. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezek a magasan képzett szakemberek a KISZ-szer­­vezetben csak csendes szemlélődök legyenek. Edit megjegyzése egyetértésre talált. Az újonnan megválasztott KISZ-vezetőségben több diplomás fiatal is helyet kapott. A küldöttgyűlésen részt vett a gazdaság igazgatója, párt- és szakszervezeti titkára is. Jólesett hallani, hogy mondandójukat többes szám első személyben fogal­mazták. Ez a látszatra jelentéktelen nyelvtani formula világosan kifejezte: célkitűzéseik az ifjúsággal azono­sak, együtt kell munkálkodniuk azok megvalósításában. De ehhez az is kell, hogy minden KISZ-rendezvényen legyenek, akik megeszik a pogácsát... N. T.

Next