Magyar Ifjúság, 1979. május-augusztus (23. évfolyam, 18-35. szám)
1979-07-20 / 29. szám
vagy szervezet, vagy közösség, ami a műfaj belső összetartó erejévé válhatna. Lehet, hogy nem hivatalosan, tehát nem állami kezdeményezésből kellene létrejönnie. De mégiscsak furcsa, hogy a csaknem kétezer zenekarnak nincsen semmiféle szervezete, ahol akár a saját köreiken belül kialakíthatnák a tájékoztatást, a koordinációt, a segítséget. Az, hogy itt ekkora összevisszaság van, nem használ az utánunk következőknek sem. Úgy látják, hogy ebben a szakmában elsősorban az üzleti szempontok dominálnak, s ezért eleve átveszik a régiek kényszerűségből vállalt gondolkodását. Az érvényesülést, az üzletet keresik. — Ki az, aki nem? — Az intézményeknek az lenne a feladatuk, hogy érvényesítsék az állami kultúrpolitika elképzeléseit. A közművelődési irányelvek és határozatok, amelyek a szórakoztatóművészetről szólnak, azt ma már a kultúra szerves részének tekintik. Csakhogy ezeket az álláspontokat, amelyek — számomra legalábbis — nagyon okosan határozzák meg a műfajt, a különböző intézmények nemigen juttatják érvényre. Vagy gazdasági szempontúak, vagy szerepet kap a vezetői szubjektivizmus, s az egyes intézmények élén állók úgy próbálják a saját véleményüket érvényre juttatni, mintha az hivatalos állami értékítélet lenne. Itt van a kritika. Azt is olyan gyerekek kezdték el írni, akik vagy felkészületlen kezdők, vagy megpróbálnak anyagilag hasznot húzni a műfajból. Azt mondják, mi is elüzletiesedtünk, a műfaj is elüzletiesedett. De ha Magyarországon valaki üzletet akar csinálni, nem elsősorban a popzenét választja. — És aki elsősorban a sikert akarja? — Nálunk minden születendő műalkotásnak három esélye van, amiből mind a hármat biztos, hogy nem tudja megnyerni. Ez a háromféle közeg, ahol meg kell jelennie, és értékeltetnie kell magát: a közönség, a hivatalok és a szakma. De az úgynevezett hivatali, a szakmai értékrendszer, s főleg a közönség ítélete annyira különböznek egymástól, hogy nagyon kevés mű felel meg mind a háromnak. Ezért minden alkotóművész dilemmája, hogy kinek tetsszen: a hivatalnak, a közönségnek, vagy a szakmának? Jó, ha a három közül kettőnek sikerül megfelelnie. — Vajon a popzene megfelel egynek: a műalkotás esélyének? — Meg. Magyar Judit Kéttűs portré Vikiékről — Mit szólsz, milyen fantasztikusan lesült a Viki? — Kicsoda? Viki? Hiszen tegnap délben még olyan sápadt volt, mint egy májkrémkonzerv ?! — Lehetetlen! Ma délelőtt keserűcsokoládé volt! — Te melyik Vikiről beszélsz? — ?? Gyakran összetévesztik őket, itthon és külföldön, barátok és hivatalos szervek, szakmabeliek, művelődésiotthon-igazgatók, névtelen rajongók is. Szerencsére nem féltékenyek egymás sikereire, sőt tisztelik és kedvelik egymást — így aztán előbb-utóbb minden üzenet, küldemény eljut az igazi címzetthez. Hol Eszményi küldi át a Vinczének szánt fölkérő levelet, hol Vincze telefonál Eszményinek, hogy valaki mit táviratozott neki. Egyszer még a föllépti díjat is át kellett küldeni a pénzespostással a valóban illetékeshez. És a sok keresztbe címzett rajongólevél, fényképkérés, szerelmi vallomás! Itt az ideje hát, hogy lehetetlenné téve a félreértést, egymás mellett írjunk róluk (remélve, hogy fényképeik a megfelelő válasz élére kerülnek!). — Több mint két hónapot töltöttem az Expressz együttessel a Szovjetunióban, ahol ezúttal jártam ötödször, s másodszor az évenként megrendezésre kerülő Baráti dallamok című dalfesztivál keretében. Ezzel a műsorral jártunk Vilniusban, Rigában, Kijevben, Ogyeszszában, Moszkvában, Leningrádban, s együtt léptünk föl Mongólia, Jugoszlávia, Lengyelország, Kuba, Bulgária és az NDK énekeseivel. Több nótát énekeltem a készülő nagylemezem anyagából egy 40 tagú kitűnő örmény big band kíséretében és ott is nagy sikere volt a Nagyon fázom című már ismert dalomnak. Televíziós felvételem is volt, előbb Rigában, azután Moszkvában is, ahol a csodálatos olimpiai faluban lakhattunk. — Wiesmaarba, az NDK gyönyörű tengerparti kisvárosába, ahol egy nyilvános rádiós koncertműsorban képviselem a magyar könnyűzenét. — Az Expressz együttessel fölkeressük a nagyobb hazai városok ifjúságát, majd szeptemberben ismét az NDK-ban, Rostockban énekelek a fesztiválon. De addigra már bizonyára kapható lesz újabb kislemezem. Ha megkérdeznéd... — Két hétig szerepeltem Mongóliában egy nemzetközi könnyűzenei seregszemlén, ahol Kuba, Románia, Bulgária, az NDK és a Szovjetunió mellett a magyar színeket Thuri Lajossal képviseltük. Nagy szeretettel fogadtak bennünket, s el szeretném mondani, hogy nagyon-nagyon jólesett a kint dolgozó magyarok őszinte elismerése. Tizennégy föllépésünk volt egy gyönyörű ezerszemélyes ulánbátori koncertteremben s egy hazai, mongol zenekar kísért — kitűnően! Telt házas előadásaink voltak, ami azt jelenti, hogy tizennégyezer ember hallgatta meg műsorainkat. Nemcsak az ő tapsaikból, hanem a kinti sajtóvisszhangból is tudjuk, hogy a magyar résztvevők nem okoztak nekik csalódást. — Lengyelországba indulok, ötven fellépésre, az Oxigén társaságában, irány: Bielska Biala, Sopot, Gdynia, Gdansk, végig a tengerparton. — Újabb nagy út előtt állok: Kaliforniába készülök egy úgynevezett lemezpróbafelvételre — de babonás lévén erről most még nem szeretnék többet mondani. ígérem, ha megjövök, mesélek róla... — És most hová készülsz? — További terveid a nyárra? — Az asztalon útlevél, repülőjegyek, az ajtó mellett bőröndök; hol jártál, hová készülsz? SLÁGERLISTA A MAGYAR RÁDIÓ ÉS A MAGYAR IFJÚSÁG KÖZÖS MŰSORA (A SZERKESZTŐK AJÁNLATA) Csüry Sima: NYISSUK MEG A KLUBOT (Főnix együttes) Koncz T.-Szenes I.: ÉLEK, AHOGY A TÖBBIEK (Kovács Kati) Magyar-Solymos: STEVIE WONDER (Expressz együttes) Victor Pál: TUDOD (Vincze Viktória) Ihász—Heilig, amíg dobog a szív (Ihász Gábor) Omega együttes— Várszegi: EZÜST ESŐ (Omega együttes) Lassú G.-Bradányi: VÁNDORMADÁR (Bontovics Kati) Szörényi-Bródy: MONDD, HOGY NEM HARAGSZOL (Fonográf együttes) Bokor T.—Bokor Gy.: ÁLMATLANUL (Color együttes) Pásztor-Hatvani: HÁRMAN A HARMADIKBÓL (Neoton Familia) A Magyar Rádióval közösen készített Slágerlistánkra minden héten szerdán 12 óráig lehet szavazni. A „voksokat” tetszés szerint három helyre küldhetik be. A címek: Magyar Rádió Könnyűzenei Rovata, Budapest 1800, a Rádió Közönségszolgálata, Budapest, Október 6. u. 9. 1051, a Magyar Ifjúság szerkesztősége, Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1983 Kérjük, a borítékra írják rá. SLÁGERLISTA: v . 37