Magyar Ifjúság, 1981. szeptember-december (25. évfolyam, 36-52. szám)

1981-09-04 / 36. szám

Értelmiségi fiatalok tanácskozása Sződliget. Értelmiségi fiatalok eszme­cseréje augusztus végén. Táborvezetői megbeszélés. Értékelés a délutáni cso­portos vitáról. Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára és Fekete Tibor, az Értel­miségi Fiatalok Tanácsának titkára fi­gyeli, jegyzi az elhangzottakat. Az elkö­vetkező öt év terveiről van szó. A vitákban a KISZ KB által előzetesen összeállított tervezetet szedték darabok­ra. A jogászok a szokott precizitással, az orvosok tudományos dilemmákkal, a népművelők vegyes profilú képviselet­tel, a pedagógusok itt is a diákra gon­dolva szemlélték az eléjük tárt terve­ket. A legtöbb hozzászólás így indult: „Már az elmúlt este elkezdtük a diskur­zust...” Mi ez? Lelkesedés? Helyszín­hez igazított buzgalom? Egyik sem. A táborban egyszerűen csak folytató­dott az a többséget foglalkoztató, tüzelő, ingerlő társadalmi tükör cse­repeinek összerakása, amely a hét­köznapokat is uralja. A táborban­ eh­hez ötleteket is kaptak: (időren­di felsorolásban) Barabás János, az ÁIB titkára ifjúságpolitikáról. Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára a KISZ X. kongresszusa utáni időszerű tennivalók­ról, Benke Valéria, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, a bel- és külpo­litika aktuális kérdéseiről tartott elő­adást. Bevonulók köszöntése Immár hagyomány, hogy központi ünnepségen kö­szöntik a Magyar Néphad­seregbe bevonuló fiatalo­kat. Az­ idén a miskolci sportcsarnok előtti feldí­szített téren rendezték meg az ünnepséget. A honvé­delmi miniszter napiparan­csának felolvasása után előbb Bencsik István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának alelnöke, majd Kárpáti Ferenc altá­bornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes szólt a fia­talokhoz. A beszédek után Zsibai János leszerelő hon­véd jelképesen átadta fegyverét öccsének, aki most kezdte meg sorkato­nai szolgálatát, majd édes­anyjuk köszöntötte a be­vo­nulókat. A most bevonult fiatalok a módosított Honvédelmi Törvény alapján, 18 hóna­pot töltenek a hadsereg sorállományában. Öntvény exportra Két és fél év alatt, ötszázhetvenhétmillió forint költséggel­­készült el Ajkán az Alumíniumkohó új formaöntödéje. A régivel együtt évi négyezer ton­na­­öntvényt állít elő, melynek jelentős része kerül exportra. Az új öntöde többek között NSZK meg­rendelésre, Black and Decker barkácsgépekhez készít alkatrészeket. Tanácskozott az MHSZ Az elmúlt hét végén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezték meg az MHSZ-vezetők VI. or­szágos tanácskozását. A hatszáz résztvevő között ott voltak a honvédelmi szövetség vezetői, társadalmi aktivistái, élsportolók, veteránok, a fegyveres erők képviselői és a szocialista országok testvérszerveze­teinek delegációi is. A kétnapos tanácskozáson részt vett­ Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezető­je, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságá­nak elnöke. A vitaindító előadást Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára tartotta. Beszámolójában szólt az elmúlt öt év eredményeiről, tapasztalatairól, a szö­vetség politikai nevelő munkájáról, a honvédelmi oktatásról, valamint a tömeg- és élsport időszerű feladatairól. Elmondta, hogy tovább növekedett a honvédelmi jellegű tömegsportok népszerűsége, a különböző honvédelmi versenyeken évente több mint egymillió-hétszázezer ember vett részt. Az MHSZ-tagok száma az öt év során megduplázódott. A főtitkári beszámolót vita követte, majd a tanács­kozás résztvevőinek honvédelmi és sportbemutatót tartottak a gödöllői repülőtéren. Lágymányoson az árpád-h­íd­­ Legalábbis az új pályaszer­kezete, amely a Ganz-MÁ­­VAG lágymányosi hídgyá­­rában készül. Ha kész lesz, 17 méteres, 40 tonnás dara­bokra szeletelve utazik végső helyére. Képünkön az egyik, száznegyven mé­teres pályaszakasz szilárd­ságát ellenőrzik. Betakarítási „hadművelet” INTERJÚ DR. KOVÁCS IMRE MINISZTERHELYETTESSEL Szeptember és október hó­napban 800 ezer tonna al­ma, 300—350 ezer tonna szőlő, 200 ezer tonna para­dicsom és más termék vár­ja a szüretelőket. A munka oroszlánrészét a diákok végzik, a mezőgazdaság nélkülük képtelen lenne teljesíteni feladatát. Ta­valy a diákok a kézimun­ka-igényes növények ne­gyedét takarították be, és ez 1 milliárd forint ter­melési értéket jelent! Az idén közel 500 ezren vesz­nek részt a „betakarítási hadműveletben”. Ám az összkép... — Tavaly akadt olyan gaz­daság, ahol elégtelen volt a fűtés, ihatatlan volt a víz. Az ilyen elhelyezés rontja a diákok lelkesedé­sét. Mi várható az idén? — kérdeztük dr. Kovács Imrétől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium miniszterhelyettesé­től. — Az elhelyezés kultu­ráltsága évről évre javul. A diákok elhelyezését ren­deletek szabályozzák. Min­den egyes szerződéskötést a KÖJÁL ellenőrzése előz meg. Csak megfelelő felté­telek esetén adnak ki en­gedélyt. Amennyiben még­is hiányosságot tapasztal­nak a diákok, úgy azonnal közöljék az illetékes gaz­daság vezetőivel vagy a megyei tanács mezőgazda­­sági osztályával, összkom­fortot a gazdaságok nem tudnak biztosítani. Ám az előírt követelményeknek minden táborban meg kell felelni. Ellenkező esetben a diákokat nem szabad dolgoztatni. A fertőzést vagy más egészségügyi ká­rosodást mindenképpen el kell kerülni. — Vannak váratlan hely­zetek. Tavaly például rendkívül sok eső esett, szükség lett volna gumi­csizmára, esőkabátra. Szá­mos gazdaságban egyálta­lán nem tudtak ilyennel szolgálni... — A munkaadók okultak a tavalyi helyzetből, idén már jobban felszerelkeztek. Persze, nem várható el az sem, hogy az ezer diákot foglalkoztató termelőszö­vetkezet mindenkinek kü­lön lábbelit és kabátot ve­gyen. Ám a szükséges mennyiséget mindenhol igyekeztek beszerezni.­­ A munkabér elosztása körül minden rendben lesz? — Az évente kiadott fel­hívások, közlemények elle­nére még mindig gyakori, hogy a pénzt nem a diákok kapják kézhez, vagy kifize­tés után különböző kiadá­sokra — osztálykirándulás, ballagás, KISZ-szervezet támogatása, iskolai kirán­dulás — kell felajánlaniuk. Ez rontja a fiatalok mun­kakedvét, helytelennek tartjuk. — A pedagógusok érde­keltté vannak téve abban, hogy tanulóikat megfelelő minőségű munkára ösztö­nözzék? — Részükre óránként 10 forintot fizetnek. Bérük öt­ven százalékáig külön juta­lomban részesülhetnek, ha az általuk irányított fiata­lok jól dolgoznak. Termé­szetesen ennél nagyobb el­ismerésre is van lehetőség. A minisztérium minden évben kitünteti a legjobban tevékenykedő pedagógu­sokat. — Gyakran a diákok „feje fölött" kötik meg a szerződéseket. — Helytelen az ilyen gya­korlat. A diákok képvise­lőit minden esetben be kell vonni az előkészületi mun­kákba. A fiatalok így pon­tos képet kaphatnak a vár­ható teendőkről, nem érheti különösebb meglepetés őket. Azt mindenütt tisz­tázni kell: az őszi betakarí­tás nem kirándulás. Ko­moly és kemény munkát kérnek a diákoktól, ahol bizony elfárad az ember. Őrsvezetői nagydíj Ezzel az elnevezéssel osztottak díjakat augusztus közepén Esztergomban. Az évenként átadásra kerü­lő kitüntetést azoknak a pajtásoknak alapította a városi tanács, akik a legeredményesebben tárják fel lakóhelyük múltját. Az idén hetedszer meghir­detett pályázatra több száz munka érkezett be. A zsűri ebből három ifjú helytörténészt jutalmazott: Szajkó Péter komorói, Hauser Olga cserszegtomai és Mison Judit kőszegi úttörő ,helytörténészeket”. A díjnyertes úttörők a díszes alkalmi plakett és ok­levél átvétele után egy hétig nyaralhattak a tanács vendégeként az Esztergom melletti KISZ-táborban .

Next