Magyar Ifjúság, 1982. május-augusztus (26. évfolyam, 19-35. szám)
1982-05-07 / 19. szám
panoráma ESEMÉNYEK, HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK HIT csináló „A fi ! ajánl ■ Wfl & ZACSVAY LÁSZLÓ yenkor, az évad vége fel már a nyárra gondolnk. Szentendrén játszom majd a Három a kislányán, de többnyire pihenésül töltöm az időmet. Van iy kis nyaralónk Tésán kilencven kilométerre Buapesttől. Kellemes hely, őrben hegyekkel, erdőkel. Kirándulni sokat járnk, olykor még Csehslovákiába is átruccannk, hisz csupán néhányilométer onnan legutóbb a Kőműves Keimen című rockballadát ittam a Pesti Színházban, armit is mondjanak a darbról, a kritika fanyalgási is kevéssé izgatnak, nem igenis lekötött a zenje, az összjátéka. Gyöyörű, idegtépő szépségű aörtánc, a halált követő übögő, üvöltő zene Régebbi élményem, de fel■tlenül ajánlom Az öltöztő című színművet, a Madách Színház vendégtáskát az Egyetemi Színpaon. Rólunk, színészekről :él ez a darab! Nap, mint az találkozunk hasonlóak Árnyaltan és igen ékkletesen ábrázolja Haulann Péter az öltöztető tiaráját, Mensáros László edig a nagy művész insllektusát. A kettőjük párarca megrázó, drámai szitációkat teremt, antasztikus teljesítmény serius Mariann előadóttje, Károlyi Gáspár Vitályi bibliájából válogattt. Lenyűgöző! Két órán egyedül a színpadon, ugyan lehet valakinek yen művészi ereje, feligeképessége, ilyen agya sugárzik belőle az ész, az értelem, és elkápráztat a beszédkultúrája. Igen, így kell tiltakozni az ellen, ha egy színház nem foglalkoztatja kellően az embert. Nem kesereg a színész, hanem igyekszik kitalálni önmagát. Neki sikerült! Az előadóesthez ajánlom Thomas Mann József és testvérei című trilógiáját. A könyv regényes formában ugyanarról szól. S aki túljut az első leíró oldalakon, biztos vagyok benne, hogy nem tudja letenni. Csodálatos ahogyan megmutatja, mi rejlik bennünk. Milyen emberi kisszerűségek lappanganak a hatalmas szenvedélyek és eszmék mögött. Jákob, Rachel, Putifarné és a többiek története mindenkit magával ragad. És egy kontraszt. A Puskás öcsiről szóló könyvet olvasom most. Az ötvenes évek elején nem volt olyan focit szerető ember, aki ne ismerte volna, ne szerette volna őt — egyesületi színekre való tekintet nélkül. A Mítosz és valóság című könyvből sok minden kiderül. S aki semmit sem tudott Magyarországról, anynyit mindenképpen megtudott, hogy van egy világhírű focistánk: Puskás Fe renc (lukács) ELŐADÓEST Én nem mehetek el innen Veres Pétert idézi Szabó András egyetemi színpadi előadóestjének címe. A magyar hazaszeretet nagy versei közül, Janus Pannonius hazát dicsérő Laus Pannoniae-jétől kezdve, Balassi „Ó én édes hazám, te jó Magyarország” kezdetű búcsúzásától Illyés mai élő-éltette Nem volt elég verséiy, több estre szóló műsort állíthatnánk össze, több antológiára elégséges versanyagból. Mert a haza sorsa íróink közgondolkodásában mindig központi kérdés volt. Most e műsor az alcímében jelölt Ady Endrétől a fényes szellők nemzedékéig — vagyis az 1913-as Ady-vers kezdőhangjától: Az izgága Jézusok szabadság-vágyakozásától Nagy László Az Országház kapujában érkeztéig (1946-os eszmélkedéséig) épül. A nemzetféltő gondok, Fábry Zoltán 1936-os tanulmányának részlete, „magyar vészharangjának” zúdulása József Attila fölszakadó Levegőt kiáltása, az egykegond máig sem időszerűtlen jelzése a főbb pillérei ennek az épületboltozatnak. A kezdeti bizonytalanságokat feledtette a második rész, melyben Szvorák Katalin népdalérneklése is alkalmazkodóbb, illeszkedőbb volt tematikában, hangvételben és előadásban az est koncepciójához. A címben vállalt Veres Péter-i „emésztő töprengés” sorsunkról, emberségről, hazánkról, magyarságról — avatja ezt a hangos önálló est gondolkodást közösségivé, nemes elkötelezettségéhez méltóvá. (Kelényi) Kígyós Sándor kiállítása Néhány héttel ezelőtt a Magyar Nemzeti Galéria Műhely sorozatában mutatkozott be, április 26.—május 16. között pedig a dombóvári művelődési központban állítja ki műveit Kígyós Sándor szobrászművész. Az 1943-ban, Debrecenben született alkotó rendhagyó utat járt be, volt zenész, népművelő, jelenleg pedig a szobrászat mellett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen esztétikát tanít. Korábbi műveinek tanúsága szerint leginkább a márvány megmunkálásának, bizonyos alapformák és szituációk kialakításának lehetőségei foglalkoztatják. Szobrainak tömege hol természeti formákat, hol mértani alakzatokat idéz, és olyan jellegű emberi, művészi beavatkozásokat, amelyek valójában fém, vagy egyéb hajlítható, gyűrhető anyagok formálására szolgálnak. Mintha filcdarab két végét hajlítanák egymásra, olyan könynyen engedelmeskedik a nézőnek az egyik márványdarab, a másik pedig úgy deformálódott, mintha puha agyagból készült hasábot nyomna össze a tenyér. Az anyag, a felület tökéletes megmunkálása valósággá teszi az illúziót, élménnyé az intellektus játékait, elfogadhatóvá a gyakran felületes megoldásokkal hiteltelenített „határterület”-elméletet. Ha már elméletről és határterületről van szó, érdemes megjegyezni, hogy Kígyós Sándor római tanulmányútján, Amerigo Tótnál elsajátította a viaszvesztéses fémöntés ősi módszerét s a kiállításokon a nem szakember számára is izgalmas feljegyzésekkel dokumentálva mutatja be az eljárás lényegét. Az is érdekessé teszi a budapesti és a dombóvári kiállítást,hogy Kígyós Sándor 1975-ben készült harangszoborán mindkét bemutató megnyitóján ütőkoncertet adott Fazekas László. P. sz. e. Kék a tenger Vagy nem is annyira kék? Hogy milyen színeket őriz meg emlékezetünk, az nem csupán az időjárástól függ, hanem az emlékezetet is. A tengeri utazás gyakran nem több státusszimbólumnál, s bizonyos értékrendszerbe illesztve nem is annyira kék az a kék. Egy ilyen különös értékrend kudarcáról szól Csörsz István Kék a tenger című játéka, amelyet a Thália Stúdióban mutattak be. Képünkön S. Tóth József és Geréb Attila. Kötelékrepülés címmel három alkotói csoportosulás, a Móricz Zsigmond Kör, a Téglaipar szerkesztősége és a lapunk köré tömörülő MIAKÖ tagjainak műveiből rendez irodalmi estet és képzőművészeti kiállítást a Budapest X., Porcelán utca 4. szám alatti Művelődési Ház. A kiállítást Somogyi János Munkácsy-díjas nyitja meg, a műsorban a Tűzpróba és az Ars című antológia szerzői szerepelnek május 5-én 17.30-kor. Koncertkalauz Beamter—Martini quartett: május 10-én SOTE Dzsesszklub. Binder—Lőrinszky duó: május 7-én Kertészeti Egyetem Dzsesszklubja. Bojtorján: május 11-én Veszprém: május 12-én Tatabánya (14.45 és 16 óra). Bratislava Express Band: május 9-én Budai Ifjúsági Park. Tornóczki—Schneeberger— Gadó gitártrió: május 10-én SOTE Dzsesszklub. Interfolk: május 9-én Klastrompuszta. Locomotiv GT: május 8-án Kertészeti Egyetem Klubja. Lobogó: május 9-én Budai Ifjúsági Park. Missió: május 9-én Budai Ifjúsági Park. Ninive: május 8-án tíz Vár-klub. P. Box: május 11-én Budai Ifjúsági Park. Prognózis: május 8-án Csepeli Ifjúsági Park. Rockwell: május 11-én Budai Ifjúsági Park. Solaris: május 8-án Új Várklub. Tűzkerék: május 11-én Bu-T-f-í í'i cári Park