Magyar Ifjúság, 1984. január-április (28. évfolyam, 1-17. szám)
1984-01-20 / 3. szám
Az Országos Béketanács kezdeményezésére, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével a vállalt határidőre, a Kambodzsai Népköztársaság megalakulásának ötödik évfordulójára, befejeződött az ezerfős Kambodzsai Magyar Barátság Gyermekváros építkezése. Az ünnepélyes átadáson magyar küldöttség vett részt: Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára, az Országos Béketanács Elnökségének tagja, Tolnai László, az Országos Béketanács alelnöke és Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára. „Ezt a határidőnaplót múzeumba kellene vinni” — hallottam egyszer Phnom Penhben, a Kambodzsai—Magyar Barátság Gyermekváros „főhadiszállásán”. A határidőnaplóban ilyen bejegyzések olvashatók: „Nyolc hordó gázolaj Ho Si Minh-városból” ... „2 ZIL-t a kikötőbe”... „8 embert cementrakodáshoz” ... „Telex az Interlightnek” ... „Land Rovert javíttatni” ... „Minisztertől kölcsöncement”... És az óév utolsó napjához egy beírás: „Átadás január 11-én”. Szervezési okokból a kambodzsaiak kérésére az ünnepélyes átadást január 13-ra, pénteki napra halasztották — de a gyermekváros már december közepére elkészült, a magyar szakemberek fele már karácsony előtt hazautazott. Csak a bútorok összeszerelése, a berendezés, a tereprendezés maradt az utolsó hetekre. Tehát időben elkészültek, a határidőket pontosan betartották — és amire ezek a sorok megjelennek, a kambodzsai gyerekek már birtokba vették a fővárostól mintegy 30 kilométerre épült gyermekvárost... Hatalmas kondérokban főzik a rizst, amelyre pracok is kerül (apró halakból agyagedényben sózott fűszeres ízesítő), és csirkehús, meg gyümölcs is jut a tányérokba az új ebédlőben. A szobákban takaros ágyak, neonvilágítás, a tantermekben magyar iskolapadok, tábla és katedra. A tanműhelyekben is megkezdődik hamarosan az oktatás: a négy magyar szakoktató a közeljövőben utazik Phnom Penhbe, hogy segítse a kambodzsai gyerekeket a szakma elsajátításában. Magyar orvos gondoskodik majd a gyermekváros ezer lakójának egészségéről, s persze a közeli falvakból is várja majd a kis kórház a gyógyulásra szorulókat. A gyermekváros építésén másfél éven át összesen két tucatnyi magyar dolgozott a KISZ Építésszervezési Irodájának irányításával. Közülük hárman így nyilatkoztak: — Két évvel ezelőtt a kezembe nyomtak egy köteg dokumentációt, hogy reggelre írjak róla véleményt: mit tehetünk a kambodzsai gyermekváros felépítéséért — emlékezik Vissza Szűcs László, az építkezés fő irányítója, a KISZ Építésszervezési Irodájának vezetője. -— Négyfős irodánkrahárult a feladat, hogy 100 millió forintból elkészüljön. A távolság érzékeltetésére elé g Magyar gyermekváros Kambodzsában gendő egy szám: csupán a tengeri szállításra 30 millió forintot költöttünk! 22 hektáron 14 ezer négyzetméter alapterületű helyiséget építettünk. Talán nem is gondoltuk,milyen feladatot vállalunk — és most jóleső érzés, hogy a lelkes magyar szakmunkásgárda, nem a szokásos kiküldetési díjért, hanem szerényebb juttatásért maradéktalanul teljesítette vállalását. Mindenki a maximumot nyújtotta, nem kellett főnökösködni, mindannyian túltettek eddigi teljesítményeiken. Mi pedig ehhez igyekeztünk olyan otthont teremteni Phnom Penhben, a White szálló ötödik emeletén berendezett szálláshelyen, ahol a fogkrémtől és a magyaros ételektől a képmagnóig mindennel ellátok őket. Ehhez járult a kambodzsai fiatalok, munkások segítőkészsége és szorgalma. Örülök, hogy ott lehetek az ünnepélyes átadáson, amikor a főbejáratnál felhúzzák majd az árbocra a kambodzsai és a magyar, zászlót! — A trópusi éghajlathoz illő hűtött tetőt kellett terveznünk — emlékezik Juhász László, az Iroda helyettes vezetője, aki a Kambodzsában. — A milékhelyiséget is az ott a körülményekhez kellett választanunk. A szakoktás négy alapszakmába folyik majd: a szabás-varást 30 lábhajtós varrógéppel, a fémipari megmunkálást, egyszerű kézi szó számokkal oktatjuk, aká csak a faipari szakmát , hiszen ha a szakembert „kirepülnek” a gyermekvárosból, a legtöbb falült nincs villanyáram, minden kézi erővel kell csinált Mezőgazdasági, nevényápolási és állattenyésztő oktatás is lesz, de a traitorral is megismerkedne majd a kambodzsai fiatalok, és szakmunkáskéi léphetnek ki a gyermekvárosból. — Amikor decemberbe elbúcsúztattak Phno, Penhben a hozzám legközelebb álló kambodzsaiak a búcsúvacsorán felétévenítettük élményeink. Persze, a sok kamakó közül nem volt könnyű a terített asztalhoz férő nyomat kiválasztani — hisze az árvák közül legaláb hetvenen neveztek „pputynak”, vagyis apjuknak. .. — emlékezik vissza az ott töltött tizenhó hónapra Fonyó Géza méi nők, a „kapitány”, az Édes Zoltánnal szervezt vezette a helyszínen e építkezést. — Emlékezzün arra, amikor a folyómederbe süppedt ZIL teherautónkat vietnami katoná húzták ki egy zsákmányú amerikai tankkal... A utóbbi hónapokban ma mint valami menetrendszerű busz, úgy közlekedtünk Phnom Penh és Kompong Kantuotban levő gyermekváros között, persze sok kambodzsi stoppos jött velünk, olyko még sárga kámzsás bor is akadt utasaink között. Vajon találkozom-e mé Belzebubbal, a dobos Tyünkszekuval, Sok Hornal, meg a többiekkel? Is nem felejtjük el őket is a „szamakit” — ez a szkhmer nyelven szolidartást, barátságot jelent! Sebes Tibor A Kambodzsai Magyar Barátság Gyermekváros egy része madártávlatból, a víztorony tetejéről Már az építkezés közben több gyerek költözött a gyermekvárosba, s ők vállalták a kert gondozását Amikor reggel hétkor - megérkeztek a magyar szakemberek, a kambodzsai munkások nagy része már munkába állt, vagy a főbejárat előtt várták az eligazítást (A szerző felvételei) .