Magyar Ifjúság, 1986. január-április (30. évfolyam, 1-17. szám)
1986-03-14 / 11. szám
Amikor már többektől értesültem arról,hogy feloszlik az együttes, egy kicsit meglepődtem. — Igaz, hogy megszűnik a Neoton Família, s Végvári Ádám máris új zenekar szervezésébe kezdett? — kérdezem Pásztor Lászlótól, az együttes vezetőjétől. — Nem igaz. Valószínű azért találták ki ezt rólunk a „jól értesültek”, mert sokat látnak bennünket külön-külön nyilatkozni, lemezt készíteni, címlapon szerepelni stb. Mi csupán szélesítjük tevékenységünket, nemcsak Neoton-lemezt készítünk.. Most dolgozunk például a II. Ádám és Éva LP-n, amely a tervek szerint áprilisban kerül a boltokba: nemrég jelent meg Csepregi Éva angol nyelvű szólólemeze. Egy idő múlva minden életképes művészcsoport alkotóműhellyé válik, ahol a tagok önálló törekvései is érvényre jutnak. Ebből csak akkor lenne bomlás, ha megfeledkeznénk az ésszerűségről, az egymás iránti tapintatról és a lényegről, az összetartozásról. — Neoton-lemez nem is készül mostanában? — De igen. Áprilisban kezdődnek a technikai munkák, s — előreláthatólag — ez év őszén kerül forgalomba. — Milyen a munkamegosztás a zenekaron belül? — Az említett műhelymunka egyik alapfeltétele a világos szereposztás. Jakab Gyuri és én zeneszerzéssel, a stúdiómunka megtervezésével foglalkozunk, kb. mindazzal amit külföldön a zeneszerző és a producer csinál. Feleségem, Hatvani Emese írja a szövegeket. Újabban Végvári Ádám is, aki korábban már írt egy-két jó számot, rendszeresen komponál. Ennek mindnyájan örülünk. Baracs János a műszaki dolgokhoz vonzódik. Csepregi Éva kommunikál a Neoton Família nevében, tehát irányítja a levelezést, klubok meghívásainak tesz eleget (gyakran Ádámmal együtt), és találkozik mindazokkal, akik randevút kérnek a Neoton Famíliától. — És a család többi hölgy tagja? — Juhász Mária és Lukács Erzsébet vokálénekesnők, amíg tehát a Neoton vokális zenét játszik, szerepük nem lebecsülendő. — A Neotont nagyvállalkozásként, tagjait milliomosként emlegetik ... — Ha azt tartják nagyvállalkozásnak, hogy sokat dolgozunk, akkor vállaljuk a jelzőt. Nyitott szemmel járunk, próbáljuk dalainkat az éppen aktuális dolgokhoz (is) kötni. Repertoárunk nemcsak a szerelem témakörére épül. Ami pedig a milliomosságunkat illeti, el kell mondanom, hogy ebben az országban sok a jó zenész, szerintem a többség azonban nem képes jól irányítani a jövőjét. Talán mi voltunk azok Magyarországon, akik a világ egy jelentős helyén, Japánban „megvetettük a lábunkat”. Munkánk a csillogáson túl, utazással, élményszerzéssel is együtt jár. És mit tagadjam: anyagi vonzata is van. Amit eddig elértünk, nem csak a tehetségnek, szorgalomnak, kitartásnak köszönhető, hanem a szerencse is mellénk szegődött. Egy biztos: milliomosok nem vagyunk. — Ha egyszer elfogynak az ötletek, s belefárad az egészbe, mivel foglalkozna a legszívesebben? — Mindenképpen „zeneközelben” szeretnék maradni... Csepeli Anna Mária «** Ä «* „ <•»... jtm Családi d.lgok