Magyar Ifjúság, 1986. január-április (30. évfolyam, 1-17. szám)
1986-04-25 / 17. szám
N Népművészet Ifjú Mestere — pályázati felhívás — A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal egyetértésben pályázatot hirdet a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázaton harmincéves korig lehet részt venni a következő művészeti ágakban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese. Harmincöt éves korig lehet jelentkezni a hímzés, szövés, nemez, faragás, népi bútorművesség, fazekasság, gyékény és vesszőfonás, egyéb kismesterségek (kékfestő, kovácsmunka, rézöntő,, szűcsmunka, mézeskalács), nagyméretű tárgyak, tárgyegyüttesek (játszótéri plasztikák, építészeti és belsőépítészeti megoldások) kategóriákban és a kiegészítő ágakban (tojásfestés, gyöngyfűzés, gyermekjáték, lószőrfonál). Minden kategóriában pályázhatnak egyének és alkotócsoportok (legfeljebb hat fő). A felsorolt ágakban tíz-tíz perces műsorral, illetve öt-öt önálló, egyedi (nem sokszorosított) alkotással kell pályázni. A pályázónak legfeljebb tíz oldal terjedelmű dolgozatban össze kell foglalnia választott művészeti tevékenységének célját. A tárgyi népművészeti alkotásokat és az előadóművészi kategóriában a jelentkezéseket 1986. május 6—10. között kell beküldeni a dolgozatokkal együtt a KISZ Központi Művészegyüttes Székházába (Bp. VIII., Rottenbiller u. 16—22.). Az érdeklődők a részletes pályázati kiírást a megyei művelődési központoktól, a megyei KISZ-bizottságoktól, valamint a KISZ Központi Művészegyüttestől kaphatják meg. 8 _L .panoráma Ha kongresszusi küldött lennék... Szabó Gábor (34 éves) közgazdász-tanár, a Magyar Kereskedelmi Kamara főmunkatársa, 1967 óta KISZ-tag, 1979-től a Budapesti KISZ Bizottság mellett működő agitációs és propaganda munkabizottság tagja, melynek másfél éve a vezetője is. — Mi a feladata ennek a társadalmi munkabizottságnak? — A Budapesti KISZ Bizottság eszmei és politikai munkájának szakértői szinten történő kidolgozását segíti, elemzi a párt politikájának közvetítését az ifjúsági, szövetség sajátos arculatán belül, konkrét politikai agitációs feladatokban veszünk részt, s segítjük az agitációspropaganda, szabadidős osztály és felügyelő titkár, munkáját. Teljes egészében társadalmi alapon végezzük a tevékenységünket, tizennyolcan vasgyünk, filozófustól gyakorló KISZ-titkárig sok színt képviselünk, s mindannyiunkra érvényes, hogy a KISZ-ért való tevékenykedésünket belső ambíció hajtja. — Milyen témakörrel foglalkoztatok utoljára? — A Budapesti KISZ Bizottság agitációs, ideológiai munkájának több évre visszamenő elemzését végeztük, s a budapesti küldöttgyűlés dokumentumainak előkészítésében vettünk részt. — Foglalkoztatok a tömegkommunikáció és a KISZ kapcsolatával is? — Igen, dokumentumelemzések, s a saját tapasztalatok feldolgozása alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy az elmúlt időszakban a KISZ propagandája a rádióban érzékelhetően fejlődött, a televízió viszont kevéssé tudta felmutatni a mozgalom pozitív, előre mutató eseményeit. Ez azért jelent gondot, mert a fiatalok körében megnőtt az elmúlt években az igény az alapvető értékek megfogalmazása, az alapvető célok kitűzése iránt. — Mennyire képes segítséget nyújtani az alapvető értékek és célok megfogalmazásában maga a KISZ? — Kétségtelen, hogy nem kínálja ezeket tálcán, aktív munkát kíván a feltárásuk, nem mondható, hogy „a téma az utcán hever”. Az elmúlt kongreszszus óta a központi program hiánya elbizonytalanodást okozott. Ez egyrészt jó, mert lehetővé teszi, hogy a mozgalmi, munkában az egyes rétegekhez lehessen alkalmazkodni. Másrészt azonban a KISZ is elmaradt az eszmei-politikai alapértékek korszerű megfogalmazásában. Megjelentek és erősödtek tehát a rétegpolitika vonásai, másrészt nem erősítettük meg azt, ami az ifjúság egésze számára közös programot jelenthetne, s ez utóbbi hiánya konfliktust okoz. Természetesen a rétegmunkát tovább kell fejleszteni, de ehhez meg kell teremteni egy közös, az egész KISZ-tagság számára irányt adó alapot. Visszatérve a propaganda feladataira, azt hiszem, az új válaszokat, új módszereket az egyes alapszervezeteknél érdemes keresni, így persze nyilván sokkal nehezebb a korszerű kezdeményezések közvetítése. — Vagyis az „alulról jövő” megoldások a leginkább figyelmet keltőek? — Mindenképpen érdemes ezeket szemmel tartani, még akkor is, ha egyes kezdeményezések a KISZ- en belüli hagyományok, szokások miatt nehezebben is tudnak szélesebb körben ismertté válni a belső csatornákon. — Munkabizottsági tagokként nyilván több taggyűlésest is részt vettetek ahol a Mi a teendőnk? került megvitatásra. — Sajnos, a Mi a teendőnk? a megjelent formában a KISZ-tagság számára eléggé nehezen emészthető, talán még az alapszervezeti KISZ-vezetők is nehezen tudják lebontani, értelmezni a saját konkrét szintjükre, mivel túl általános. Sokkal hatékonyabbnak tűntek a réteglevelek, azok közül is a középiskolásoké talált leginkább célba tartalmát és formáját is tekintve. A dolgozó és értelmiségi fiatalok esetében nem kristályosodtak ki új formák, új célok kitűzésének a lehetőségei, mint ahogy a középiskolások körében például a belső demokratizmus fejlődése. Mégis, a Mi a teendőnk? sikeres volt alapvető célját tekintve. Sikerült elgondolkodtatnia sok fiatalt a KISZ legfontosabb, aktuális ügyeiről. — A Mi a teendőnk? mely megállapításai körül bontakozott ki a legtöbb vita? — Vállalatoknál szerzett tapasztalatok alapján általában szóba került — az életkezdés problémáin kívül — a KISZ és a szakszervezet jövőbeni viszonya, azzal az aggodalommal, hogy az egyéni érdekvédelem kikerül az ifjúsági szövetség kezéből, s ennek milyen hatása lesz. Nagy érdeklődést keltett a korhatár kérdése, hogy a fiatalabb korosztályok felé fordulás mennyiben jelenti az idősebbek kiszorulását a KISZ-munkából, s milyen módon vehetnék át a fiatalabbak felkészülten, zökkenőmentesen a stafétabotot úgy, hogy megfelelően tudják érvényesíteni a KISZ érdekeit. A kongresszusi előkészületekkel kapcsolatos tapasztalataitokat mennyiben tudja hasznosítani a KISZ? — Konkrét, pontokban megfogalmazott javaslatokat készítettünk azzal a céllal, hogy az általunk leszűrt tanulságokat a Budapesti KISZ Bizottság, s annak közvetítésével az egész ifjúsági mozgalom figyelembe vehesse. — Melyek azok az elvárások, amelyeket megfigyeléseitek szerint a fiatalok a leginkább várnak a kongresszustól? — Nagy a várakozás, ezért csak önkényesen tudok kiemelni néhány dolgot. Adjon a KISZ például alapvető eszmei-politiai programot a kemény érdekütközések színterévé váló gazdaság fejlesztése ügyében, amely mögé a fiatalság hosszú távú érdekeit is figyelembe véve tud felsorakozni. lépjen fel központilag is támogatólag a KISZ a vállalatok belső demokratizmusának erősítéséért, alakítson ki véleményt a túlmunkával kapcsolatban, valamint álljon ki határozottabban a teljesítmény szerinti bérezés fejlesztése ügyében. A lépéstartás biztosításához a fiatalok igénylik a politikai képzési rendszerünk korszerűsítését. S nem utolsó helyen szerepelt a KISZ-en belüli demokratizmus fejlesztése is, például a testületi munka nyitottabbá tétele , vagyis cselekvőbb részesévé akarnak válni a KISZ- munkát végző fiatalok az ifjúsági szövetség munkájának. M. Gy. Szakmunkástanulók versenye A Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók IX. kongresszusa tiszteletére vetélkedőt rendeztek Budapesten, melyen 11 csapatban 55 szakmunkástanuló vett részt. Első helyen a 404-es számú kapuvári szakmunkástanuló intézet (Bödecs Veronika, Radler Ildikó, Rabi Judit, Németh Judit, Nagy Ferenc — felkészítő tanár Olaszi Imre), második helyen pedig a nyíregyházi 107-es számú szakmunkásképző intézet tanulói végeztek. Az első három csapat 30, 20, illetve 10 ezer forint jutalmat kapott. A vetélkedőrésztvevői ezenkívül átvehették a szakszervezet, a KISZ IKB, az OKISZ és a KIOSZ különdíjait.