Magyar Ifjúság, 1986. május-augusztus (30. évfolyam, 18-35. szám)
1986-05-02 / 18. szám
panoráma KONGRESSZUSOK: PRÁGA, SZÓFIA, BERLIN 1 Az előrelépés stratégiai Kongresszusi tavaszt hozott az idei esztendő az európai szocialista országok többségében. A minap befejeződött berlini pártértekezlet volt a negyedik a sorban, s most már a LEMP és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének legmagasabb fórumát előzi meg az eddigi üléseket is jellemző fokozott várakozás. Az alaphangot az SZKP XXVII. kongresszusa adta meg a télután, illetve már az ezt megelőző kampány Moszkva felé fordította a világ figyelmét, minden korábbit meghaladó nyílt, kritikus hangnemével. Várakozással tekintettek ezért a legtöbben a viszonylag gyorsan, az SZKP összejövetele után,megtartott prágai, szófiai és berlini pártfórumok munkájára, kutatván azok összefüggéseit. Még az eseményeket bizonyos szkepticizmussal szemlélő nyugati sajtó is arról cikkezett, hogy „Kelet- Európában beindult egy folyamat”, s csupán annak mélységét vonta kétségbe. Persze, ha jobban odafigyeltek volna a cikkírók, nem beszéltek volna hirtelen „fordulatról”, ugyanis inkább arról lehet szó, hogy a pártértekezleteken elhangzott vélemények mintegy az adott pártok érettségi bizonyítványát jelentették, az újításra, a fejlődésre való készségüket igazolták. Kijelentette nemrég ezzel kapcsolatban Gustáv Husák, a CSKP főtitkára: „az ellenséges propaganda azt a pletykát terjeszti, hogy Csehszlovákiában félnek a gazdasági reformoktól”. Talán e kételyekre felelt a prágai tanácskozás, s a felelet a gyakorlatban a fejlődés meggyorsításának a programját jelenti. Növelni kívánják a vállalatok gazdálkodási felelősségét, bővíteni az önfinanszírozást és a hatékony munkához fűződő anyagi érdekeltséget. Emelték a követelményeket párttagokkal és párton kívüliekkel szemben, jobb eredmények elérésére ösztönözvén a dolgozókat. Megcáfolták Csehszlovákiában azokat az itt-ott elhangzó állításokat, amelyek szerint csupán a moszkvai sugallatnak köszönhető a mostani kongresszus alkotó szelleme. Kétségtelen persze, az SZKP legmagasabb szintű fórumának a légköre, az ott hozott döntések mindenképpen kihatnak a testvérpártok munkájára is. Az új hangnemet azonban már jóval a pártértekezlet előtt szorgalmazta a CSKP. A pozsonyi sajtó közölte Vladimir Trvalának, a Szlovák KP központi bizottsági osztályvezetőjének írását a pártélet és a dolgozók munkamoráljáról. Jóval a március végi fórum előtt történt mindez, s akkor sokan felfigyeltek a cikk bátor hangnemére, amely ez esetben a közelgő értekezlet szellemét vetítette a lakosság elé. Nagyobb aktivitásról beszélt a szerző, kijelentvén: „nem tűrhetjük, hogy megszédüljünk a sikerektől”. Tivala a kihasználatlan lehetőségek kiaknázását sürgette már ekkor, bírálta a fogyatékosságokat és az egy helyben topogást, amely néhol előfordul. A rutinszerűséggel, a kényelemszeretettel, a merev bürokráciával való leszámolást kérte a dolgozóktól, s hogy mindenképpen a szocialista erkölcs tiszteletben tartásával valósítsák meg e lényeges célkitűzéseket. Nos, a dokumentumok szerint a prágai kongreszszus jóváhagyta ezt az irányvonalat, magas követelményeket állítván egyben a párttagok és az egész társadalom elé. Igaz, már az előzetes járási konferenciákon, amelyek összegezték az alapszervezetekben folytatott vitát, érezhető volt a légkör felélénkülése, s az, hogy milyen mértékben emelkedtek a CSKP által támasztott követelmények. Megnövekedett a politikai elkötelezettség a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban, jellemzővé vált a bírálat és a nyílt vitaszellem. Az óvatos változások eredménye talán, hogy nem sokkal az országos értekezlet után, a minap nyilvánosságra hozták a CSKP Központi Bizottsága elnökségének 1983-as keltezésű levelét a szocialista erkölcs és a fegyelem erősítéséről, amelyet annak idején csak a párt csatornáin keresztül terjesztettek. A vezetés most a nyilvános közlés mellett döntött, mert „a tisztességes munka és a szocialista normák szerinti magatartás az ország minden dolgozójával és állampolgárával szemben követelmény”. Eltökélt szándéka a CSKP-nak — ahogy a jelek mutatják —, hogy felveszi a harcot az olyan káros társadalmi jelenségek ellen, mint a formalizmus, a korrupció, a bürokrácia és a protekció. Abból indulhattak ki a központi bizottságban, hogy a márciusi határozatok a megvalósítás kezdetéhez érkeztek, s most — a májusra kitűzött általános választások előtt — a szocialista demokrácia kiszélesítése mellett nagy figyelmet kell fordítani a törvényesség megszilárdítására is. Időrendben a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa következett április elején, az az értekezlet, amely előtt a nyugati sajtó „biztos” forrásokra hivatkozva „tudta”, milyen változások várhatók a BKP-ban. Nos, a „jósok” ezúttal elszámították magukat, ugyanis a legmagasabb fórumon egyhangúlag megerősítették az eddigi irányvonalat, jóváhagyván azt, s bizalmat szavaztak a pártvezetőségnek. Persze nem újdonság Szófiában a megújulás jelszava sem, amit itt elsősorban a gazdasági életre vonatkoztatnak. Természetesen nem gyökeres átalakulásról van szó, hiszen a bolgár iparban és mezőgazdaságban már régóta új szelek fújnak, inkább az eddigi tapasztalatok alkotó módon való felhasználásáról, új technológiák kikísérletezéséről. Nem kis feladatot vállaltak, amikor januárban átszervezték a kormányt, számos minisztériumot megszüntettek, s létrehozták a Gazdasági Tanácsot. Megfelelően készültek Szófiában az eseményre, jóval az értekezlet előtt megvitatásra kibocsátották a BKP téziseit, amelyek összefoglalták a jövőbeni teendőket. Kikérték tehát az emberek véleményét a feladatokról, akik — ahogy az Ikonomicseszki Zsivat című lap a kongresszus felé közeledve írta — „a tervezet szavakkal ki sem fejezhető hatása alatt éltek, dolgoztak”. Sikeresnek nevezhetjük a bolgár kommunisták összejövetelét nyílt hangneme miatt is, hiszen a felszólalók az új szellemnek megfelelően nem takargatták az esetleges hiányosságokat sem, az eredmények megemlítése mellett. A minőségre helyezték a hangsúlyt az elfogadott dokumentumban, mind gazdaságra, mind társadalmi életre vonatkozóan. Többen szóltak a vezetői munka felelősségére a kritikára és az önkritkára való képesség növelését sürgetvén az irányig posztokon dolgozóktól. Furcsa, de a bolgár főváro utcáin járva szint már március elején értzhető volt a „kongresszus láz”. Nem csupán a Szófi különböző pontjain kifüglesztett transzparense miatt, amelyek jelszavaitokat az SZKP és a BK konferenciáinak a várhat összefüggéseire mutatta rá, hanem olyasmi is a készülődést jelezte, mint újságos bódék előtti, megszokottnál hosszabb sorok. Jobban odafigye most a lakosság, mint korábban — hangsúlyozza Bulgáriában —, hiszenközvetlenebbül vitatták meg mindenkit érintő kérdéseket a régebbinél. A tudományos-műszaki forradalom fogalma hangzó el a legtöbbször, s ehhe mint azt a kongresszust kiemelték, kialakult „tért hódít az új gazdasági, politikai és ideológi légkör”. Rangos vendége volt a SZKP főtitkára személyiben a Német Szociális Egységpárt legmagasab fórumának. A minap lefejeződött tanácskozásrá: nem véletlen a megkülönböztetett figyelem, hiszi egy stabil, gazdaságát és politikájában erős ND az európai biztonság sok kövét jelentheti. Miha Gorbacsovnak a kongresszus idején elhangzott vlágpolitikai jelentőségű jvaslatai mellett talán kvésbé volt feltűnő, amik a felszólalók az NDK bitos gazdasági fejlődés emlegették. Sokan észt vették a világban, itt kvesebbnek tűnt a belkritika, több az óvatos dcséret, ám ez mindenképen összefügg az ország, dolgozók elmúlt esztendőben elért teljesítményért a hiányosságokat ped Berlinben is szóvá tette Az előző ötéves terv ereményei alapot adtak ahho hogy a következő időszaban valósan elérjék a lét jövedelem húsz százalék növelését, tovább emelje a szociális juttatások szívonalát és hosszan tartás és éljenzés köszöntete az ismét főtitkárrá vlasztott Erich Honeckert. Berlinben befejeződött kongresszusi tavasz és felvonása. Eredményese nevezik Prágában, Szófiban és Berlinben a tanácsozásokat, hiszen azok,i nem hoztak is „gyöker fordulatot” — mint azt a mely nyugati megfigyel talán megjósolták — midenképpen józanul értéki fék a közelmúltat, s reá san mérték fel az elkövekező öt esztendő fejlődi lehetőségeit. Riteca Miklós