Magyar Ifjúság, 1986. május-augusztus (30. évfolyam, 18-35. szám)

1986-08-29 / 35. szám

Tizennégy éven alul tilos! Jaj a lángoló lelkű olasz kiskamaszoknak, ha kép­telenek uralkodni érzelmeiken a nyilvánosság előtt — akár a tengerparton, akár a vasárnap délutáni moziban — még be is csukhatják őket. Ilyen szi­gorúak lettek hirtelen a törvény szallota erkölcsök Itáliában, a „boldog szabad évek után”. Kétségtelen, hogy az olasz honatyák jót akartak: a nők védelmében módosították a nemi erőszakról szóló törvényt. Mostantól Olaszországban is min­denki, aki 14 éven alulival nemi kapcsolatot léte­sít, erőszakot követ el, „egyetértés” esetén is, az 2—8 évig terjedő börtönnel sújtható. A törvény­hozók azonban úgy tűnik, átestek a ló utúlsó olda­lára. A törvény szerint ugyanis ide tartozik az is, ha nyilvános csókolózás folyik, és a kislány még nem töltötte be 14. életévét. Ha a fiú már 16 éves, felnőttként ítélkeznek felette! Tehát a legifjabb szerelmeseknek ugyanúgy bújniuk kell majd a fel­nőttek elől, ahogyan szüleiknek, még a 60-as évek elején. A törvényhozásban a kereszténydemokra­ták ujjonganak, a világi pártok mozognak, a pszi­chológusok pedig aggódnak, hogy e törvénnyel egész nemzedéket „veszítenek el”. Még a szigorú igazgatóknak is az a véleménye, hogy „teljesen elfogadott szokásokat” akarnak a törvény erejével megváltoztatni, annak ürügyén, hogy megfélemlí­tik ezzel a szatírokat. Amikor a családok többsége hozzászokott a kamaszszerelmekhez, minek avat­kozik bele az állam? A L’Espresso című hetilap közvélemény-kutatása szerint az első nemi kapcsolat időpontja csaknem tíz évet csökkent az elmúlt hatvan évben. Azok a nők, akik századunk első évtizedében születtek, még átlagosan 24 éves korukban ismerkedtek meg a szerelemmel, akik 1965 és ’69 között jöttek a világra, már alig 15 évesen. Ugyancsak meglepő adatokat közölt egy palermói orvos: Szicíliában, ahol az erkölcsök a mai napig szigorúbbak, mint másutt, a középiskolás lányok 18 százaléka „val­lotta be bűnét”, sőt 10 százalék azt sem titkolta, hogy már 13 évesen túl volt mindenen. Inkább az a problémájuk, hogy saját ismereteikre hagyat­kozhatnak csupán, a szülők, bár egyre kevésbé szólnak bele, nem is segítik őket. Milánóban kü­lön társaság működik a kiskamaszok segítségére. Jószándékukat azzal honorálták a szigorú és kon­zervatív felnőttek, hogy pert indítottak ellenük az ifjúság megrontása címén. A legfőbb bűnük az volt, hogy utólagos hatású fogamzásgátlóval látták el azokat a gyerekeket, akik nem mérték fel cse­lekedetük súlyát. Azok, akik a törvényt támogatják, arra hivatkoz­nak, hogy egyre nő Olaszországban a gyermek­­lá­ny-anyák száma. Egyesek szerint arányuk lassan megközelíti az amerikai adatokat, és ezt a folya­matot feltétlenül meg kell állítani. „A nemi érett­ség nem jelent szellemi-pszichológiai érettséget” — érvelnek. Más közvélemény-kutatások viszont ar­ról is árulkodnak, hogy a mai kamaszok­ már nem tartják üdvözítőnek a szabad testi kapcsolatot, ha­nem elsősorban érzelmi alapon közelednek egy­máshoz. És ez nemcsak a lányokra, hanem a fiúk­ra is vonatkozik. Ez pedig azt jelzi, hogy talán nem is olyan felelőtlenek az olasz kamaszok, mint ahogyan vélekednek róluk a tisztelt házban. A szenátorok után — akik már elfogadták — még a képviselőknek is ki kell mondaniuk a végső áment a „szex-törvényre”. Addig a mai Rómeók és Júliák még tiltakozhatnak — nyilvános csó­kolózással. (MTI—Panoráma) 18 Teli Vilmos, az ittasan? Egy svájci történész célba vette, és a jelek szerint halálosan megsebezte azt a legendát, amelyre talán a legbüszkébbek voltak mindeddig az alpesi állam lakói. Fritz Mathys Weisz szerint Teli Vilmosnak nem is volt íja! A hagyomány szerint 1291- ben történt volna, hogy a biztos kezű Teli megfeszí­tette számszeríjának húr­ját, és nyílvesszejével teli­be találta a saját kisfia fe­je búbjára helyezett almát. A közismert történetet gyakran emlegetik úgy, mint a svájciak önfeláldozó szabadságszeretetének je­les példáját. Fritz Mathys Weisz törté­nész a svájci nemzeti ün­nep előestéjét tartotta a legmegfelelőbb időpont­nak arra, hogy újságcikk­ben tegye közzé kutatásai­nak eredményét: a 13. szá­zadban Európának ezen a részén ismeretlen volt a számszeríj (más néven: íj­puska). A krónikák egyál­talán nem említik ezt a fegyverfajtát, 1300 előtt. A szóban forgó fegyvert Kínában találták fel, és csak a keresztes hadjára­tok után, az 1300-as évek­ben jutott el Európába — ott is először Angliába. Tell Vilmos tehát — ha lé­tezett egyáltalán — min­den bizonnyal valamilyen hagyományosabb fegyvert forgatott nagy ügyességgel, de a legendát szájról száj­ra alakító, 14. századi „patrióta költők” (ez Fritz Mathys Weisz megfogal­mazása) összefüggésbe hozták a főhőst az akkor elterjedő eszközzel. (MTI—Panoráma) Nehéz napok járnak a texasi farmerekre. A hetek óta tartó szárazság megtizedeli állataikat, veszélybe kerül az idei termés. S míg az ország északi vidé­keiről szénaszállítmányok indulnak délre, a Farm Aid II. 78 művésze azt reméli, hogy monstre — 18 órás — koncertjük bevétele valamelyest segít a bajba jutott farmereken. A képen: Willie Nelson és Steve Fromholtz.

Next