Magyar Ifjúság, 1989. január-május (33. évfolyam, 1-21. szám)
1989-01-06 / 1. szám
1988. december 2-ai számukban sajnos olyan cikk jelent meg működésünkről, mely nem felel meg a valóságnak. Kérem Főszerkesztő Úr intézkedését ennek orvoslásához. Elöljáróban néhány információ személyünkről, bár talán még ismerős a nyári pályázatról: Erdős Eszter vagyok. 1959-ben születtem Budapesten. A Budapesti Református Teológiai Akadémián 1984-ben szereztem lelkészi oklevelet. 1984. október 1-jétől a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió munkatársa, hamarosan országos titkára lettem. A Gorkij fasori esperesi hivatal fogadott be bennünket, s ennek helyiségeiben működtettem nappali menedékhelyet fővárosi narkomán fiatalok számára. Több száz kábítószeres fiatallal kerültem kapcsolatba. Működésem ideje alatt a Misszió tucatnyi fiatalt adott vissza a társadalomnak. 1986 szeptemberében Ráckeresztúron Rehabilitációs Otthont alapítottam és vezettem 1987-ig, amikor is házasságkötésem miatt Hidasra költöztem. Jelenlegi lakóhelyemen is megszakítás nélkül dolgoztam az országos szervezet munkatársaként. A tömegkommunikáció folyamatos érdeklődése mellett a szakma fórumai is igényt tartottak és tartanak munkamódszereim ismertetéseire. A férjem, Victor István, szintén református lelkész. Két éven át tanult Hollandiában, ahol volt alkalma bőséges tapasztalatokat szerezni a drogküzdelem nyugati alternatíváiról. Az újságírónő kézbe kapta nemcsak teljes és részletes életrajzunkat, hanem a létrehozandó rehabilitációs otthon programját is. Talán jegyzetelni kellett volna ... A magyarországi egyházak 1945-ben hoztak létre egy ökumenikus szervezetet, melynek helyes neve: „Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa”. Megalakulásakor szó sem volt sem kallódókról, sem pedig arról, hogy e szervezet vagy valamelyik püspök éppen a református lelkészeknek adott volna speciális utasítást. 1983-ban azonban — amikorra nyilvánvaló lett, hogy a társadalmi problémák annyira elhatalmasodtak, hogy maga az állam kezdeményezte azt, hogy az egyházak nemcsak létükből fakadóan a gyülekezetekben, hanem szervezetten és kimondottan problémaorientáltan is vállalják a bajok orvoslását — a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa létrehozta Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió néven ezt a szervezetet, melynek célja és programja a kallódó emberek segítése, gyámolítása. Ehhez képest a cikk idevonatkozó része ... ? Kábítószeres fiatalokkal személyes elhivatottságból — tehát nem profiként vagy szervezetten — valóban 1978 óta foglalkozom, de nem véletlenül, hanem abban az időben is közösségben végeztük ezt a munkát gyülekezeti háttérrel. Azonban 1978-ban a Gorkij fasorban tudomásom szerint még nem voltak nankósok. A Budapest- Északi Esperesi Hivatal székhelye Budapest VII., Gorkij fasorban van. Ez a hivatal adta kölcsön helyiségeit, de ide már végzett lelkészként kerültem 1984-ben, s általam jöttek ide a drogosok is. A cikkben pedig...? Ráckeresztúron — nem Rákoskeresztúron — pedig nem néhány hónapot dolgoztam, hanem én hoztam azt létre és egy évig én vezettem ezt a Rehabilitációs Otthont, amely természetesen ma is működik. Férjhez menetelem után vette át ennek vezetését más lelkészkollégám. A cikkből mintha nem ez derülne ki...? Zsibriken jelenleg nem alig 30, hanem pontosan 42 ház van. Kételkedem abban is, hogy a kedves újságírónő bokáig merült volna a sárban a járdán (én még az úttesten sem!). Nemcsak azért, mert riportunk készítése idején már hetek óta nem esett az eső, hanem azért is, mert a porták előtt bizony ki vannak kövezve az utak. Igaz, hogy a valóság nem olyan kalandos. A „Kultúr” nem romba dőlt, hanem lebontották, így sem ajtajai nem nyikorognak rozsdásan, sem a szél nem kószál kibe a törött ablakokon — mivel már nincsenek! Persze, ha szárnyal a képzelet... ? Nem szándékozunk a falut felvásárolni, bár magunkénak érezzük, és természetes, hogy gyermekeink miközben gyógyulnak, meg kell hogy tanulják, hogy a segítséget nemcsak elfogadni, de adni is jó! Tulajdonunkban 2 ház van (egyik sem szerepel a fényképeken), s nem is szándékozunk 42 házat megvenni és fenntartani, összesen talán 6 házunk lesz a jövőben. A halastó bérbevételéről, valamint a tsz szándékairól magam is a cikkből értesültem. Nem érdekes ... ? Nem a nyilvánosság árt, hanem a rossz informálás. A nyílt szabadság csak addig az, amíg más érdekeket nem sért. Mihelyt érdeksértő, már nem szabadság, hanem terror a sértettre nézve. Magyar vagyok, hazámban nem átutazóként vagy vendégként élek. A hazám tehát az enyém is. Nem csak bérleményként nevemen levő lakás, de az utcák, terek is az enyémek. Éppúgy fáj a pusztítás látványa egy tönkretett telefonfülke előtt, akár otthonomban ha felrobban a kávéfőző. Az értékek megbecsülése és továbbfejlesztése mindannyiunk érdeke és ügye, legyen az akár tárgyi vagy anyagi, akár eszmei vagy erkölcsi értékről van szó. Évek óta foglalkozom ifjúságvédelemmel, s magam is gyakorló édesanya vagyok. Az ifjúság mindannyiunk számára a jövő záloga. Amilyen gondolkodásmódot, nézetet, erkölcsöt vetünk, olyan lesz majd évek múlva az aratásunk, melynek esetleges keserű kenyerét nekünk kell elfogyasztanunk. Védjük őket, óvjuk tiszta gondolataikat, hogy tisztán maradhassanak! Erkölcseiket rólunk mintázzák, felnőttekről. A felelősség rajtunk kimondhatatlan súlyú, s felelőtlen cselekedeteknek beláthatatlan következményei lesznek. Az ember társas lény. Felelősek vagyunk egymásért. Az emberi kapcsolatok s a társadalom legkisebb egysége, sejtje a család. A házasság két ember összetartozása, s a gyermek csak stbil családi háttérrel nő fel egészségesen. A minap láttam egy „förmedvényt” megjelenni, könyvet a nyitott házasságról. Akik nem tudnak zárt egységként együtt és egymásért élni, azok ne házasodjanak össze! A nyitott házasság nem házasság, hanem az erkölcstelenség legalizálása iránti próbálkozás. A másik napjainkban megjelent „remekmű”, a Szeretkezés című ismeretterjesztőnek titulált, de valójában pornográf vánosság gyógyít, s mi is szeretnénk nyilvánosságot, szeretnénk tájékoztatni, a titokzatosságot eloszlatni. Persze a Rádió bejelentése valóban ártott, mint ahogyan a most közölt cikk is... Az újságban közölt fényképek között nem szerepel intézetünkhöz tartozó ingatlan, telek vagy személy. Így ez félrevezető és felháborító! Talán a mi tulajdonaink túlságosan európaiak és konszolidáltak egy romantikus elképzeléshez...? Végül: Lelketlenebb és megalázóbb megfogalmazást már régen olvastam, mint az öregember kipellengérezése. Gondolom, nem tartozik sem a drogtémához, sem az olvasók szörnyülködésére, hogy egy magányos öregember hol tartja a baromfit. Talán nem munkaköri utasítás még újságíróknál sem a tapintatlan szemérem-lerántás, mely egyébként is embertelen. A vigyázzba álló bácsihoz a fotóriporter egyedül — tehát nélkülem — ment be, így a bácsi nem tudott rám nevetni, mivel nem találkoztunk! Talán megérte volna előzetesen megküldeni a cikket. .. Maradok őszinte tisztelettel Victorné Erdős Eszter 7696 Hidas, Kossuth u. 79. X ^ ^ . kiadvány. Meglepő: hazánk,fiainak-leányainak e nélkül ne lennének ilyen tárgyú ismereteik? Nem vagyok sem prűd, sem szexualitás-ellenes, de ez a kiadvány felháborított. A szerelem a legcsodálatosabb dolog, ami megtörténhet egy férfi és egy nő között. Ne alacsonyítsuk le, ne tiporjuk a sárba! Aki a pocsolyában akar fetrengeni, legyen lehetősége rá, de minket ne fröcsköljön le, s ne rántson be maga mellé. A felháborító a kiadvánnyal kapcsolatban, hogy úton-útfélen árulják, s igencsak sok helyen láttam nejlonborítójától megfosztva, kemény pornóképpel kizárva szabad tekintésre bocsátva minden korosztály (zöme 14 éven aluli!) számára. Nincs szükség a tudat ilyen irányú bombázására, s az ilyen kitétel ütközik a jóízléssel s a BTK idevonatkozó bekezdésével. Ha két ember igazán szereti egymást, nincs szüksége segédletre semmilyen ilyen tárgyú kiadvány formájában, ez csak a kiadógárdának hoz szép pénzt a konyhára. (Az esetleges problémákra pedig a legmesszebbmenőkig tökéletes választ ad Fritz Kahn A szerelem iskolája című könyve, ajánlom szeretettel ...) Nagy összegek folynak el az AIDS-elleni propagandára. Mi lenne ha megállj !-t parancsolnánk, s ezt a kampányt a tiszta érzelmeken alapuló, egymást igazán megbecsülő társas kapcsolat, az együtt-egymásért propagálására fordítanánk?! Akiknek mindezek ellenére szükségük van a fenti segédeszközök bármilyen műfajára, juthassanak hozzá egy arra kijelölt üzletben. Hazánk nagy fia, Kölcsey írta: „Minden nemzet támasza talpköve a tiszta erkölcs ...” Merjünk építeni erre a talpkőre! Érdemes... EM (Név és cím a szerkesztőségben) ZatSbttk. mln&tossx S« Kilo-{(•Ai«• adatos naáíi Ám. ív) ftirfc, rervénytfű«» rr-~.-g' VijsftUyiRi. Hepehupái«-» döcögünk Ka tVS berf-£»anánk, jJérete ap:;} ft«ft *«gα 5-i»C!‚k sí! A rosósrí« SxikMre «xántót a V›U-3, ·3« — í:tem tehet tun:ú . — a fr«u s;é:é:Ő! ft«n rtsárésí Wöns. bejjet-l» «* Altiéval. Hyx-beiZ«:»: vásfimS. neki sa enyhe out«' • keööngk Néfferty év« etwak, hn«* Zv ifii Eszteréit gdaayfth« jöttek £■««' vő:. Esw-je ti, ö :t. fi»»*; referre Aius '«Ai*.'«kisítjf:x»I pác K^vt-áeak bxÍm>«á;x-jí Tanács:.. .’fti«w vigyáznom: Egyre többen xallóduttk. Hahódé • Úgy i»eu )Mi«n mér »unde.-ikl íHetek«-. lex:. Msfi tw)!›‚·3nsk os‹. ftfník hó végén ji»erháw‚fcb«n. a **«•reswk suh után:t-н tán óla« isi - Hogy W kallódik? Azt minusz a Kurryvel dönti el — Nexen; vél‹-f3*nöi '.3?i- óta vannak ^tóvítCswr««; kapraik.r« Ingera — Na, »ura úgy. Ah • »t;j tssorban olyan fiancokkal óanak szenvedfivükről. Ónk«;:. rrvixux íz úgy gonduljáx. Ástán n«;Sr!;' h›in»p:s £·%)Cv›m RátcoAcrzizív:■).:. ahol rehab-.ílációs ház működik. Itt Zzibriken építeni. Mtocijozni • A falu alig harminc házból áj! Az Árokpart ex a kerítés közé ve j-irtta vult '. linkéig i»erii!í>k, ja. érzik ›ivad«:5 porté-tíZí. awst telén wtén nagyapjuk, apjuk épít«... rigymást támogatják. Aj. erősek irjénxér.; mnjakói: hunok az cutv«»íś¡)!«t::hf.. Ápolják a petézőiket. Sose tudni, kire- mikor • A vázak közül mind unta jár. p-ts/tSWR volna. A tervokm udvarán i*k::la«5›n:ot- Kent.-»Másáról !'*¡ Ala vatmah iftS jegyzése X. Az írás «ecvil tánlxrei» egy m-t s: ütéssé*, jxyr . bidó d 'akol-X - Meglásd az ieérkízottuil fy-'-'xan t»n::h› :«*tu«fc ff-idom: PírJépV.-k *-'■ «!'•*н í*:«t £s •»”’ rsV.--l·Apuiét -••Zr a :n:«:k •• S«64’'S*-«: ' • • te-nitei-Á«p aszuxal! muwi.ant a io-Vt' A xf-umzécht.r. -iUtió At «ems idtr-Ad.( f. 5v«í‘: 'ÁlUtelut 'a' tutik na«* VztArkit: l-vat. á.ht-'. !«*-*« :·xfKtr.: »vnt a tyúla:i š teW-kt A ‘.egx-z-'ieuki falu z.tt-'ll: xp.xptter. Koz-n tó vai ti.'- iHiPo... gyógyo«!tár n r.int-». ::k-'-t :itt mttr-i ki-Ki:«»«: eif-Poz ..wt. £†g;«k' ( igafin, *; «mue-:«-ket /' ^ {«'•«ziuu eluieséi^t. :«nj téti-.a a ;«-:«tU*tdft*k tatwix. ♦elvmaei.kp.k:...ni.M A 15