Magyar Ipar, 1880 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1880-07-15 / 13. szám
I. kötet. Budapest, 1880. julius 15. 13. szám. TARTALOM : MAGYAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET Megjelen minden hő közepén és végén. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület ,,Industrie-Zeitung für Ungarn“ czímű német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos magyar iparegyesület helyiségében . Budapest, Ferencziek bazárja I. emelet. Szerkesztő : Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Főmunkatársak: MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 írt, 80 kr. Gelléri Mór, Streitman József. Általános rész: Mozogjunk! — Szemle. — A rajzoktatás az ipartanodákban. — A magyar nemzeti müszlése kérdéséhez. — A szepességi len- és vászonipar. — Az amerikai egyesült államok üvegiparáról. — Ipari mozgalmak. Budapest julius 13. — Gyakorlati iparűzés. — Különféle közlemények. — Hivatalos közlemények . Jegyzőkönyv az orsz. m. iparegyesület képviselő bizottságának 1880. jul. 9-én tartott üléséről. — Nyugtázás. — Hirdetések. Mozogjunk! Megszámlálhatlan annak sora, a hányszor az iparos haladás szükségességét újra meg újra hangsúlyoztuk---- Lassan-lassan kezd is itt-ott valami mozogni. De ez mind nem elég. A helyzet ma oly követelményekkel áll előttünk, hogy ha azoknak meg akarunk felelni, még sokszor fokozott tevékenységet kell kifejtenünk. Őszintén szólva, ma még a legtöbb magyar ember, a nagyszabású politika professionátusaitól kezdve a legszerényebb műhelybeli munkásig, egészen elavult nézetekkel bír arról, hogy a mai kor iparviszonyai a haladás minő mérvét teszik szükségessé. A kényelmes, lassú előrelépdelés, mely a legtöbb dologban mindenesetre igen helyén van, az iparos haladás tekintetében ma már nem elegendő. — Az erőknek teljes megfeszítésére van szükség minden irányban, mert úgy immel-ámmal dolgozva, semmire sem megyünk... Körülbelől ilyen nézetekre kell jutnunk, ha a nagyvilág gazdasági és külenösen iparmozgalmait legalább néha-néha egy-egy futólagos tekintetre méltatjuk. Többször ráutaltunk már ez év folyamában is, hogy az éveken át tartó pangás véget ért, és az iparos élet gyors tevékenységnek indult. Minél később tört elő ezen új lendület, annál fékezetlenebb erővel indult meg. Ezen tény jellemzésére most is néhány igen feltűnő legújabb adatra hivatkozhatunk. Ha például Angliának, mint a kereskedelem irányadó központjának, külforgalmát veszszük szemügyre, egészen meglepő eredményekre bukkanunk. Míg ugyanis a június havi behozatal tavaly csak 278 millió frtra, az ugyanazon havi kivitel pedig 146 millió frtra rúgott, — ez idén a behozatal június havában 374 millióra, a kivitel pedig 185 millióra emelkedett, — oly emelkedés ez, mely a forgalom történetében ritkítja párját. És ennek körülbelől megfelel az egész első félévi forgalom eredménye is: a behozatal tett e félévben 2108 millió frtot, a kivitel 1076 milliót (tavaly 1726 milliót, illetőleg 888 milliót). Majdnem ilyforma emelkedést mutat Francziaország külforgalma is. Egyébiránt Francziaország gazdasági lendületét talán még jobban jellemzi azon tény, hogy az 1880. első félév adójövedelmei 76 millió frankkal múlják felül, a különben is jó magasan felvett előirányzatot. De nem szándékunk statisztikai adatokba mélyedni... Csak még egy példát kell megemlítenünk, mely óriás horderővel bír egész Európa iparára, sőt összes gazdasági politikájára nézve. E napokban tétetett közzé az amerikai Egyesült államok 1880. június 30-án végződő pénzügyi évének kezelési záreredménye, mely mindenfelé méltó feltűnést kelt. — Sherman pénzügyminiszter ugyanis az összes bevételeket előirányzatában 54.765.000 font sterlingre, azaz mintegy 548 millió frtra becsülte, és pedig vámokból remélt 274 millió frtot, beladókból 227 milliót, és egyéb kisebb bevételi forrásokból 46 milliót. Bejött ellenben a vámokból 370 millió, a beladókból 247 millió, tehát e két főtételnél mintegy 116 millió írttal több az előirányzatnál. E mellett a kisebb bevételi tételek is tetemesen túlhaladták az előirányzatot, minélfogva — a bevételi felesleget az államadósságok törlesztésére lévén fordítandók — az államadósságok egy év alatt ismét 170 millió írttal akasztottak.— A londoni „Economist“ kiszámítja, hogy