Magyar Ipar, 1894 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1894-03-31 / 3. szám

A tervezett kereskedelmi részvénytársaság, úgy a­mint az újabban fölmerült, nem szerencsés gondo­lat. Egyáltalában meg kellene szüntetni azt a rend­szert, hogy a kormány, mihelyt valaki 200.000 frtot akar egy jövedelmező vállalatba belefektetni, mindjárt évi 10.000 forint szubvenc­iót bocsásson rendelkezésére, íme itt van e czélra a kereskedelmi­ múzeum, ez a kormány közege; bocsásson a kormány ennek 200.000 forintnyi alapot a rendelkezésére s látni fogjuk, milyen eredményeket lehet majd elérni. Tudoma, hogy a 200.000 frtot sokalják , pedig ha egy nemes csődörrel kevesebbet vesznek évenkint, megvan a 200.000 frt s nem kell azt az összeget 10—20 év alatt az ablakon kidobni, mint a hogy egyesek tervezték. Egyes kereskedők s keresk. vállalatok támogatá­sával eddig nem igen voltunk szerencsések, mig a keresk. múzeumnak a főváros kellő közepén nyitandó háziipari főraktára és áruháza nagy reményekkel ke­csegtet úgy a belföldi, mint a külföldi forgalomban. Különösen melegen pártolom ezt az eszmét azért, mert a keresk.­múzeumban megvan az a garanc­ia, hogy a házi­ipari bizottság ellenőrzése mellett és utasítása szerint igazán önzetlenül fogja a háziipari termelők ügyét felkarolni, nem nyúzza a népet, hanem annak jóltevője és bizalmi közege lesz s meg fogja szüntetni azt az anomáliát, hogy 60—80 kros czikkek 4 — 5 frtért kerüljenek a forgalomba, vagy­is a keresk. muzeum által el fogjuk érni azt, hogy a háziiparral foglalkozó­nak a munkásságát tisztességesen dotálják s kereset­képességét emeljék; másrészt pedig meg fog szűnni az a visszaélés, melylyel a csinos és tetszetős czikke­­ket méregdrágán sózták a fogyasztók nyakába s ha az üzlet nem ment, hazafias agitácziókat kezdettünk egyes ily vállalkozók ügyének előmozdítására. Ellenben ez a központi közeg egyenes összeköt­tetésbe léphet az eddig háziipar terjesztésével foglal­kozó kereskedőkkel (a­kiknek neveit a miniszter évi jelentése közölni szokta) s ezekre is nyomást gyako­rolhat a háziipari czikkek szolid terjesztése érdekében. Míg tehát a közp. keresk. vállalkozó, vagy a tervezett háziipari részvénytársaság a dividenciák érde­kében, tehát a saját zsebére dolgoznék, addig a keresk. muzeum a háziipari termelők zsebére dolgoznék s ezek érdekeit hivatalos és nem hivatalos uton kép­viselné. Az pedig mese, hogy a keresk. múzeumban ilyen üzletre nem volna meg a kereskedelmi szellem s a gyakorlati keresk. érték. Egészen nyugodtak lehe­tünk az iránt, hogy a mostani vezetőség praktikus irányban fogja ezt az új intézményt vezetni és az ügyes embereket ép oly szerencsével alkalmazhatja, mint ezt akármely fényesen szubvenc­ionált keresk. részvénytársaság tehetné. Ez új intézmény feladatai lehetnének még a kö­vetkezők is: 1. a hazai kereskedésekből és piac­okról szorítsa ki a sok külföldi készítményt, melyhez hasonló már hazánkban is sikeresen készíttetik; 2. hogy a hazai fürdőket a nyári idény alatt lehetőleg a hazai háziipar spec­ialistáival lássa el; 3. hogy a kivitelre képes háziiparczikkekkel, mint például a szatyrokkal, kosarakkal stb. stb. lehetőleg keleten és általában a külföldön piaczokat foglaljon; 4. hogy egyes kiváló speczialitásainkat, melyek­nek a világ legnagyobb városaiban is lehetne kelendő­séget biztosítani, mint például gyönyörű déli szőnye­geinket, katrinczáinkat, a szebbnél szebb hímzett kendőket párisi és más nagyvárosi piaczokra vigyék értékesítés és megkedveltetés végett. 5. A dolgozó háziiparosokkal szemben is ismerje föl hivatását és pedig megfelelő minták kiosztása, jó anyag kiszolgálása és végre megfelelő instrukc­iók adása, ennek megmunkálására nézve és a lehető legjobb mű­szerek- és eszközöknek rendelkezésre bocsátása tekin­tetében, előlegek kiszolgálása, végre a termelési verseny megfelelő szabályozása, sat. sat. Mind e feladataiban s általában a háziipari áru­csarnok szervezése, vezetése, forgalma sat. az említett háziipari tanács ellenőrzése és irányítása alatt állana. íme az a néhány eszme, melyet időszerűnek és szükségesnek tartottam fölszínre vetni. Nem merítet­tem ki a tárgyat s nem nyújtottam rendszeres egészet, jól tudom. De van ez ügynek sok lelkes, önzetlen hive és apostola, ám jöjjenek azok segítségünkre és építsék ki azt a javaslatot háziiparosaink rendszeres fejlesztése és a világpiaczra vitele érdekében, melynek alapvonásait itt csak nagyjában vázoltam. Ha a kísérletet nem ítélik meg szigorúan, talán mások, hivatottabbak is, — talán több szerencsével is — követni fognak ezen a téren. A Magyar Kereskedelmi Múzeum 1893. évi forgalmi kimutatása A) Ü g y fo r g a l­o m. Igazgatósági iroda: A Ke­reskedelmi Muzeum igazgatóságához beérkezett 3003 ügydarab. Kiment az igazgatóságtól 5132 ügydarab, összesen 8135 ügydarab. Részletezés: 1. Miniszteri leiratok, illetőleg fölterjesztések: beérkezett 280, kiment 301. 2. Kép­viselőségek folyó ügyei, szervezési és személyi ügyei, forgalmi kimutatásai beérkezett 859, kiment 401. 3. Az anyaintézet és kirendeltségek számadási ügyei

Next