Magyar Ipar, 1896 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1896-10-31 / 10. szám
A Tudakozó Iroda kebelében szakkönyvtár és olvasóterem áll a tagok rendelkezésére. A Kereskedelmi Múzeum fiókjait, képviselőségeit és ügynökségeit az intézetnek minden tagja díjtalanul veheti igénybe, czégének képviseletével megbízhatja, mintáit az illető ország fogyasztóival való megismertetés czéljából az intézet költségén e végből berendezett helyiségekben bemutathatja s csakis a képviselőség vagy ügynökség útján létrejött üzletek után fizet előre megállapított eladási jutalékot. A képviselőség és ügynökségek következő helyeken működnek a keleti kivitel terjesztése érdekében: Sarajevo (Banjaluka, Breka, Mostar ügynökségekkel), Belgrád, Bukarest, Sophia, Philippopol, Ilustsuk, Konstantinápoly, Saloniki, Monastir, Uesküb, Alexandria, Tunisz, Bombay, Sperabaya, New-York. Amennyiben a t. Czim intézetünk tagjainak sorába kíván lépni, szíveskedjék a mellékelt bejelentési ívet kitöltve és aláírva hozzánk visszajuttatni. Azon esetre, ha ama objektumainak egy részét óhajtja tárlatunkban kiállítani, amelyek jelenleg az ezredéves kiállításban vannak bemutatva, szíveskedjék az említett kiállítás igazgatóságának szóló csatolt értesítést hozzánk. október hó végéig visszaküldeni, hogy annak alapján illető tárgyainak átvétele iránt közvetlenül intézkedhessünk. Mindenesetre kérjük a t. Czim mielőbbi szíves nyilatkozatát, minthogy a jelentkező uj tagok által igényelt kiállítási terület felől a végleges térfelosztás előtt tudomással kell bírnunk. Budapest, 1896. október hóban. Tisztelettel A Magyar Kereskedelmi Muzeum igazgatósága. Ziáth s. k. lező tagjaiul. Azután az 1898. évi Londonban rendezendő magyar kiállítás ügye, mely iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik, került tárgyalásra és igazgatóság jóváhagyólag tudomásul vette aligazgatónak időközben tett intézkedéseit. A IV. országos ipartestületi gyűlés és az országos ipari kongresszusról szóló jelentést azon határozattal vették tudomásul, hogy azok anyaga feldolgoztatván, a megfelelő javaslatok mielőbb az illető minisztériumok elé terjesztessenek. E két nagygyűlés anyaga fogja az iparegyesület téli munkaprogrammjának javarészét képezni. Miután szüksége mutatkozik, hogy néhány nagyobb jelentőségű iparág számára az iparegyesület kebelében új szakosztályok szerveztessenek, az ülés megbízza aligazgatót, hogy ez irányban már legközelebb tegyen előterjesztést. Az egyesület ez idén is folytatja a nagy sikerrel kezdeményezett felolvasó estéket s az elsőfelolvasásra Vámbéry Ármin kiváló tudósunkat sikerült megnyerni. A párisi világkiállításon való részvétel czéljából az egyesület nagyobbszerű akcziót fog indítani s már most is azt az óhaját fejezi ki, hogy a párisi kiállítás magyar bizottságának élére oly férfiak állittanak, kik a magyar ipar érdekeit minden irányban képviselni fogják. Több folyó ügy elintézésével az ülés véget ért. EGYESÜLETI ÉLET. Az igazgatóság ülése. — okt. 23. Az országos iparegyesület igazgatóságának lovag Faik Zsigmond kir. tanácsos elnöklése mellett tartott mai ülésén az újonnan belépő tagok névsorának felolvasása után a napirend első pontjául Gelléri Mór aligazgató tett részletes jelentést az egyesületnek imént lefolyt berlini kirándulásiról. A berlini fényes fogadtatás és a hozzá fűződő kiváló gazdasági és politikai mozzanatok e tanulmányútnak a szokottnál jóval nagyobb jelentőséget kölcsönöznek. Nagy lelkesedéssel vette tudomásul az igazgatóság II. Vilmos német császárnak a nagy kirándulókhoz intézett, az egész európai sajtó által kommentált meleghangú üdvözlő táviratát. Ráth Károly kir. tanácsos meg van győződve, hogy a külországi gazdasági tényezőkkel való közvetlen érintkezés már a közeljövőben megtermi a maga praktikus gyümölcseit. Indítványára az igazgatóság egyhangúlag köszönetét fejezi ki Gel-éri Mór aligazgatónak, aki e kirándulás létrehozatala érdekében kiválóan buzgólkodott. Az elnökséget pedig fölkéri az igazgatóság, hogy a «Verein Berliner Kaufleute und Industrieller» nevű rokonegylet fellépjen közelebbi összeköttetésbe s e régből a nevezett egyesület vezető tagjait ajánlja az iparegyesület leve 300 EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. A kiállítás látogatása. A kiállítás látogatottságáról egybeállított teljes félévi kimutatás igen kedvező eredményt mutat fel. Az összes látogatók száma, akik május 2-tól október 31-ig napijegyekkel a turnikéken bebocsáttattak, 2,928,46 tehát majdnem három millió. E számba azonban nincsenek befoglalva, akik nagyobb tolongásnál vagy midőn a turnikok nem funkcionáltak azok mellőzésével léptek a kiállítás területére, nem számíttattak továbbá a bérlet-, szabad- és munkásjegyek tulajdonosai sem. Az egyes hónapok a következő látogatási számokat mutatják fel. Május 461,733, június 655,635, július 449,412, augusztus 447,342, szeptember 478,860, október 435,964. Legnagyobb volt a látogatók száma június 7-én (62,267), leggyengébb nap volt október 16. (3806). A cementipar a kiállításon. Az építő iparágak között a faipar és vasművesség mellett bizonyára a czémentipar az, mely az ezredévi kiállításon legjobban van képviselve, annak daczára, hogy a czémentgyárak és nevesebb betonépítő vállalkozók közül nem egyet hiába keresünk a kiállításnak XI. csoportjáról szóló katalógusban. Igen jól képviseltnek kell mondanunk a czémentipart, ha figyelembe vesszük azt, hogy hazánkban való meghonosítása még alig 10—15 évvel ezelőtt történt és mégis lépten-nyomon találkozunk termékeivel a kiálltás területén. Ha a király utczai, úgynevezett második főkapun lépünk be a kiállításba, az első építmény, mely a korzón szemünkbe ötlik, egy bátran óriásinak mond