Magyar Ipar, 1898. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
szükségességét, annak létesítéséből reánk háramló előnyöket és hátrányokat úgy forgalmi, mint gazdasági szempontból tárgyalja és észrevételeit fölterjessze. A kamara elfogadván a kereskedelmi osztály részletesen megokolt javaslatait és azon megjegyzését, hogy a véleményalkotáshoz szükséges lett volna a csatornaterv közelebbi megjelölése, arról tesz fölterjesztést, hogy a Duna- Oderai hajózási csatorna létesítése reánk nézve általános érdeket képez. Utalván az 1896. évi drezdai konferenczia tárgyalásaira és határozataira, a kamara nem mellékesnek, de kiválóan lényegesnek mutatja ki annak a szükségét, hogy a duna-oderai csatorna végpontja Magyarországon létesíttessék. Saját kerületének egyébiránt szintén általános érdeket szolgáló szempontjából a kamara kapcsolatosan hangsúlyozza a dunatiszai csatorna létesítésének szükségét és hivatkozással egy már 1894. évi deczemberben tett fölterjesztésére kéri, hogy a tervezett budapest-csongrádi csatorna félegyháza-szegedi ága a főcsatornával egyidejűleg és a tervezettől eltérve, a főcsatorna teljes mértékben építtessék ki. A Szegeden október hó folyamán tervezett második országos kereskedelmi kongresszusnak a kamara fölajánlotta teljes erkölcsi támogatását és a költségekhez való hozzájárulásra 100 irtot szavazott meg. Megszavazott a teljes ülés hat ipartestületnek a tanonczmunkakiállítások jutalmazására 130 frtot. A tárgysorozat kiadása után érkezett ügyek között a teljes ülés tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter leiratát, mely szerint megnyugszik abban, hogy a kamarai kerület szövőiparosainak tervezett szövetkezete, a mutatkozó csekély részvétel miatt nem alakítható meg és a kamara az e tekintetben kifejtendő akciót elhalasztja addig, míg a szövő iparágra nézve a viszonyok kedvezőbbekké lesznek. Tárgyalta a teljes ülés a földmivelésügyi miniszter leiratát, válaszul a kamara azon fölterjesztésére, hogy a turini nemzeti kiállítás kertészeti és gyümölcseszét osztályának tanulmányozását tegye lehetővé ösztöndíjak engedélyezése által. A földmivelési miniszter szerint a kiállításnak csupán azon részletei volnának tanulmány tárgyává teendők, melyeken a borok és gyümölcsök szállítására szolgáló edények bemutattalak s melyek tehát inkább a gyárosokat és iparosokat, mint a gazdákat érdeklik és igy a kereskedelemügyi minisztérium által volnának esetleg segélyben részesitendők. A kamara tudomásul vette ezen, április 22-én kelt fölterjesztésére ma érkezett leiratot. SEGÉLYPÉNZTÁRI ÉRTESÍTŐ. A kerületi pénztárak évi jelentéseiről. Ismertetés czéljából áttanulmányozván azon kerületi betegsegélyző pénztárak 1897. évi jelentéseit, melyek ilyen jelentést közzétettek és melyeknek jelentései kezeimbe kerültek, általános impressióimról kívánok egyetmást elmondani, tartózkodván egyes pénztárak megnevezésétől és csupán utalván e lapok több számában megjelent e tárgyra vonatkozó ismertetéseimre. Mindenekelőtt feltűnőnek tartom, hogy az országban létező kerületi betegsegélyző pénztáraknak csak alig kétharmad része tette közzé az 1897. évre vonatkozó jelentését, míg több mint 30 ilyen működésben levő pénztár évi jelentést egyáltalában nem adott ki. Feltűnőnek tartom ezt azért, mert az évi zárszámadás és mérleg közzététele és az érdekelt tagokkal való ismertetése a mintaalapszabályok 29. §-ában, amúgy is kötelezővé van téve, e közzétételnek nagyobb körökre való kiterjesztése és hozzáférhetővé tétele tehát lényeges költségtöbbletet nem okozna, a pénztáraknak pedig csak előnyére válnék, ha minél többen vehetnének tudomást humánus működésükről és ennek eredményéről. A betegsegélyző pénztárak sokkal fiatalabb és még sokkal ismeretlenebb intézmények, semhogy czélszerűségi és hasznossági szempontból megengedhetnék maguknak, hogy működésüket az ismeretlenség és hozzáférhetetlenség sűrű felhőibe burkolják és az érdeklődő nagyközönség bepillantási szándékát és óhaját negligálják. A nyilvánosság csak ott kényelmetlen, a hol van mit takargatni. A betegsegélyző pénztáraknak azonban nem lehet takargatni valójuk. A kiadott évi jelentések sem alakjukra, sem tartalmukra nézve nem egyformák, ami az áttekintést rendkívül megnehezíti. Mondhatom, hogy a kezeimbe került mintegy 70 évi jelentés legalább 50-féle. Hogy az alak nem egyforma, még hagyján, de hogy az országos statisztikai hivatal által kötelezőleg elrendelt és az adatközlésre nézve általa megállapított forma dacára a jelentések tartalmilag sem egyformák, az legalább is feltűnő. Igazgatósági jelentés, az évi működésről szóval való elszámolás, a számadatok magyarázása és a fontosabb események felemlítése, a legtöbb jelentésből hiányzik. Némely jelentés csak zárszámadásból és mérlegből áll. Némelyikben még veszteség-nyereség-számla is van. A jelentések egy része semmiféle statisztikát nem közöl, egy másik része túlságos mérvben - &3S S z a b a d a 1 m a, Is. a. t eszközöl és értékesít a világ valamennyi államában PATAKY H. és W. (Budapesten, VII., Erzsébet-körút 24.) Saját irodák: Berlin, Hamburg, Frankfurt, Prága, Köln, Lipcse, Boroszló, New-York, Varsó és Hannover városában. — Értékesítési szerződések 21/, ____________________millió értékben köttettek. Szabadalmi perek, felvilágosítások és prospektusok ingyen. 30,000 szabadalmi megbizás.____________________