Magyar Ipar, 1900. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

a magyar műiparnak csodásnál csodás remekeit, nekünk és utódainknak kegyeletes emlékül és buzdításul, szoborműben láthatólag és maradandólag megörökíttessék. Zsolnay Vilmos működésének köre nem csupán Pécs szűk határai közé szorítkozott. A pécsi öttornyu jelvénynyel ellátott műipari termékeinek az egész világ piaczává lett. Minden műipari alkotása egy-egy bájos formájú, varázslatos szépségű, elragadó színezésű költemény, mely csodás hatást keltett mindenütt, ahova csak eljutott s dicsőséget szerzett nemcsak neki magának, de általa egyúttal az egész magyar műiparnak. Akinek műveiben az anyagiság az eszményiséggel oly gyönyörű harmóniában összeolvad ; aki az évek hosszú során át a munkások ezreinek adott foglalkozást és kenyeret; aki példányképe volt a lángeszű művésznek és az egyszerű kézművesnek, az nem térhetett meg alkotójához anélkül, hogy örök emléket ne hagyjon azok között, akiket dicsőségének, hírnevének osztályosaivá tett. Ezt tudva, fordulunk azon tiszteletteljes kérelmünkkel a magyar ipar minden lelkes barátjához, hogy vegye ki tehetségéhez mérten részét a magyar ipar dicsőségének megörökítésében. Zsolnay Vilmosnak Pécsett fölállítandó szobra nemcsak az ő szobra lesz, nemcsak Pécs város dísze lesz, hanem az egész magyar iparé. Talentuma elismerést szerzett az egész világon; illő és méltó, hogy emlékének itt a házban, szülővárosában (működése helyén) kegyelettel adózunk. Akik adományaikkal az alulírt szoborbizottságot kegyeletes törekvésében támogatják, az emberbecsülés és a munkabecsülés nemes munkájában működnek közre. A szíves adakozók kegyeskedjenek adományaikat a nálunk nyilvántartott gyűjtőívekkel együtt mielőbb, de legkésőbb ez évi szeptember hó 15-dikéig a pécsi kereskedelmi és iparkamara czimére elküldenni, mely a beérkezett adományokat esetről-esetre a «Pécsi Napló» és a «Pécsi Figyelő» napilapokban, a gyűjtés eredményét pedig külön kiadandó jelentésben közzéteszi. Hazafias üdvözlettel a szobor-bizottság : Báró Fejérváry Imre Baranyavármegye és Pécs sz. kir. város főispánja, bizottsági elnök, Littke József, a pécsi kereskedelmi és iparkamara elnöke, bizottsági alelnök, Majorossy Imre Pécs sz kir. város polgármestere, bizottsági alelnök, dr. Zdray Károly, a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkára, bizottsági jegyző. Szövetkezzetek! Jelszó : Összetartás és kitartás. XVITI Tisztviselők és alkalmazottak. Legutolsó czikkünket a szövetkezeti elnök jog- és munkakörének ismertetésével végeztük be. De mivel az elnök nem tisztviselő, hanem a szövetkezet első közege, kinek kiváló külön jogai vannak, ennélfogva az ő állását még az általános részben közöltük. Az ő személye képezi azonban az átmenetet a többi szövetkezeti tisztviselőre és alkalmazottra nézve. Ezek között első helyen áll a szövetkezeti ügyész, kire majdnem minden szövetkezetnek szüksége van, de szakszövetkezeteknél mellőzhetetlen is, mert itt a kereskedelmi törvényre és ebből némi útmutatásra minduntalan reászorulnak a szövetkezetek. Az ügyésznél csak a tiszteletdíjjal, perköltségekkel és a készkiadásokkal kell tisztába jönni, akkor nem lesz baj. E részben szabályaink egészen szabatosak, érthetők és mind a két félre nézve méltányosak. Mivel pedig az üzletvezető állását már ismertettük, a többi alkalmazottra nézve egyszerűen utalunk az alábbi szakaszokra, melyek a következők: MÁSODIK RÉSZ. Tisztviselők és alkalmazottak. 29. §. Az igazgatóság az általa alkalmazott tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak működéséért felelős lévén, köteles ezeket működésükben ellenőrizni és különösen arra ügyelni, hogy se a pénztári kezelésben, se a könyvvezetésben, se a bútorüzletben zavar vagy fennakadás elé ne álljon. 30. §: A hivatalnokok és alkalmazottak fölött az elnök, távollétében az alelnök, illetve a hetes igazgató fokozatosan rendelkeznek, de az elnök által tett intézkedéseket az utóbbiak meg nem változtathatják. (25. és 26. §.) Amennyiben a hivatalnokok és alkalmazottak a szabályokat és munkakörüket betartják, az igazgatókon kívül mások az ő dolgaikba nem avatkozhatnak és nekik utasításokat nem adhatnak. 31. §. Az alkalmazottak fizetéseik és jutalékaik után járó adókat a sajátjukból kötelesek megfizetni. A mennyiben azokat a szövetkezet fizeti, a befizetett öszszegeket fizetéseikből levonja. (1875. évi XXIX.-cz. 32. §.) Ellenben a betegsegélyző pénztári járulék ’/„ részét (1891. évi XIV. t.-cz. 22. §) valamint kifizetett illetményeikről a nyugtatványi bélyegilletéket (1881. évi XXVI. t.-cz. 11. §.) a szövetkezet szolgáltatja be az illető hivatalokba, de ezeket fizetésükből levonhatja. I. Ügyész. 32. § A szövetkezet jogi ügyeinek ellátására és állandó tanácsadóul az igazgatóság egy-egy évi időtartamra ügyészt választ. A szövetkezeti ügyész vezeti a közgyűlési, az igazgatósági, esetleg a felügyelőbizottsági ülések jegyzőkönyveit, minélfogva úgy a közgyűléseken, mint az igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseken megjelenhet, azokon felszólalhat és véleményét tanácsadólag nyilváníthatja, de szavazati joggal nem bír. 33. §. Az ügyész viszi a szövetkezet pereit (19. § ) s ezekért a bíróság által megállapítandó perköltségek őt illetik, melyeket ha az ellenfél ellen megállapítva nincsenek vagy ettől be nem folynak, neki a szövetkezet fizet meg. A peres ügyeknek oly részeiért, melyekért a perben költség megállapítva nincs, valamint a peren kívüli ügyekben való összes eljárásáért, okiratok, jogi levelek kiállításáért és tanácsadásokért az igazgatóság az ügyésznek évről-évre megfelelő tiszteletdijat állapit meg s ezen kivül a perköltségekben nem foglalt és egyéb készkiadásait az igazgatóság megtéríti. Számlák behajtásánál az ide vonatkozó díjszabás irányadó. 34. §. A tiszteletdij és készkiadások félévenkint utólag fizettetnek ki, a perköltségek pedig a per, illetve a bírói eljárások befejeztével folyósíttatnak. 11. Pénztárnok. 35. §. A pénztár kezelése és a pénzbeli ügyek vitelére az igazgatóság a tagok sorából évenkint pénztárnokot választ. A pénztárnok az igazgatósági ülésekre meghívandó, ott felszólalhat, de szavazati joggal nem bír.